Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-09 / 212. szám, kedd
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK „SZAKOSÍTOTT" TEHERHAJÓK Az idén is folytatják a Devin vár több évre tervezett újjáalaki- tási és kunzerválási munkálatait. A bratislavai és a Zilinai Miiem lékgundoző Vállalat dulgozói 1980-ra fejezik be a munkát. Az újjáalakítással együtt a régészek ásatásokat is végeznek. A régészeti kutatómunkát már 1913-ban elkezdték. 1950-től 1959 ?g ezt a munkát a bratislavai Szlnvák Múzeum dolgozói végezték. Jelenleg a régészeti kutatással a bratislavai Városi Múzeum régészei foglalkoznak. Az ásatások számos új adattal szolgáltak. Felvételünkön dr. Igor Keller és Marta Letková a keramikai edények rekonstruálását figyelik. (Felvétel: M. Borodáöová CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJ és szülési segély B. P.: A félreértés valószínűleg ott történt, hogy' se-m ön, sem a munkaadó vállalat nem j-elentette pontosan a Nyugdíjigazgatóságnak, hogy 180 munkanapra megkötött, rövid ideig tartó munkaviszonyról van szó teljes nyugdíjának folyósítása mellett, tgy történhetett, hogy munkaviszonyát időben nem korlátozott, az ún. kiemelt termelési munkakörben bizonytalan időre megkötött munkaviszonynak tekintették és nyugdíját ennek a munkaviszonynak idejére 1000 korona összegre csökkentették. Ha a tévedés a Nyugdíjigazgatóság részéről történt, kérheti a levonások utólagos átutalását. Ajánljuk, hogy szerződésének jellegét illetően reklamálásához csatolja a munkaadó vállalat igazolását is az ön által állított tényállásra vonatkozóan. N. M.: Az idény-munkaviszony a szerződésben megjelölt időpontban megszűnik még akkor is, ha közben ön terhes lett. Mivel a fizetett szülési szabadság idejét ledolgozott Időnek kell tekinteni, az ez év novemberében esedékes második szülése alkalmából, illetve a várható szülési időpont előtt négy héttel, igénye lesz jelenlegi munkaadó vállalatával szembon a 26 hét fizetett szülési szabadságra, mert valószínűleg a szülés időpontjáig teljesíti a szülés előtti két év alatt a 270 biztosított nap feltételét. A 26 hét szülési szabadsága eltelte után, ha egésznapos gondoskodással saját maga fog az újszülöttről és idősebb gyermekéről is gondoskodni, amíg kettő, két évnél fiatalabb gyermekről Jog gondoskodni, havi 800, egy, két évnél fiatalabb gyermekről való gondoskodása idegére havi 500 korona gyermekgondozási segélyt igényelhet az előírt nyomtatványon a munkaadó vállalat KNP bizottságánál. Ha vita merülne fel, forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Dun. Streda hivatalhoz. NYUGDÍJÜGYEKBEN K. J.: A nyugdíj szempontjából ledolgozottnak kell tekinteni a munkaviszony teljes idejét — beleértve a pihenőnapokat is (rendszerint szabad szombatok, vasárnapok és ünnepek). Az átlagos havi kere siet (a nyugdíjkorhatár előtti 5 vagy 10 év átlaga alapján, amely a dolgozó számára kedvezőbb) oly kötelező képlet szerint kell kiszámítani, amely csak az olyan időt nem veszi figyelembe, mint le nem dol- gozottat, amelyet a dolgozó komoly ok nélkül mulasztott el. Az eddig érvényben levő előírások értelmében, ha az utolsó 5 évben 2750 korona átlagkeresete volt, 1125 koronás öregségi nyugdíjra számíthat) a havi 2750 koronás átlagnak havi 2250 redukált átlag felel meg, ugyanis a 2000 koronán felüli összeg csak Vs-dal számítható be az átlagkeresetbe. A ki nem merített szabadsága helyett több éven kérész tül a munkaadó vállalat fizetésmegtérítést nyújtott. Ezt az összeget abban az évben elért keresetébe számítja be, amikor a térítést kifizették. Szomorú anya, Rožňava (Rozsnyó) jeligére: Ha az anya a fizetett szülési szabadságának ideje alatt megbetegszik, ezzel nem szakítódik meg fizetett szülési szabadsága, a szülési segélyt kapná tovább. Ha a betegállomány tovább tartana, mint a szülési szabadság ideje, akkor annak eltelte után az orvos táppénzigény mellett betegállományosnak ismeri el. A táppénz az ilyen esetben azonban már csak az általános előírások szerinti mértékben és időre jár. A fizetett szülési szabadság idejét nem lehet azonban beszámítani. a megengedett, legfeljebb 1 évi támogatási időbe. Ha az anya a meghosszabbított fizetetlen szülési szabadságának ideje alatt betegedett meg, az orvos ugyan elismerheti betegállományosnak, igénye van ingyenes orvosi ellátásra, de nincs igénye táppénzre. Erre csak abban az esetben lenne igénye, ha megbetegedése és betegállományos- riak való elismerése előtt újból dolgozni kezdett volna. Intézeti (szanatóriumi) kezelésének idejére férjével együtt egy asszonyt akarnak felkérni a gyermekek gondozására, hogy férje a gyermekekkel állandó, mindennapos kapcsolatban lehessen. Ezen idő alatt a gyermekekre csak a családi pótlékra lesz igénye. Dr. F. J. A második világháború óta a tengeri szállítás racionalizálása számos különleges rendeltetésű hajó kifejlesztését tette szükségessé. Ma már a teherhajó kizárólag a sj>eciális hajók egy csoportjának gyűjtőfogalmát jelenti, éspedig olyan hajókét, amelyek ömlesztett áru, darabáru, hűtött rakományok vagy meghatározott egyedi áru (autó stb.) szállítására készülnek. A7. utóbbi két évtizedben a közúti forgalom állandó növekedésével jelentősen megnőtt a komphajók iránti igény. Egyedül a Keleti-tengeren a komphajó-csatlakozások száma meghaladja a negyvenet. A komphajó tervezésekor a fő méretek k választásával, a íérüeosztással, az acélszerkezetekkel, a felhajtók, az oldalnyílások, a manőverező berendezések elhelyezésével kapcsolatban számtalan problémát kell megoldani. A térkihasználás természetesen attól is függ, hogy a kompot milyen célra specializálták (csatornakomp, autó-, vasútszállító stb.). A nemrég épült dán ,,Arveprins Knud“ komphajónak például két rögzített fedélzete van, és az ezek közé felhúzható fedélzeten 400 személy- gépkocsi fér el. A speciális papírszállító teherhajók kategóriájában az utóbbi években a skandináv államok értek el jó eredményeket. A „Dávid Sal- mon“ 8000 tonnás papírszállító hajót kát egymás mellett elhelyezett fedélzeti nyílássorral építették, mint „nyitott hajót“, s hagyományos rakodóberendezésekkel szerelték fel. A 9300 tonnás ,,Bessegen“-en a hajószélesség 72 százalékát kitevő egyetlen fedélzeti nyílássor van. A be- és kirakodást három mozgatható. 13,5 tonnás portáldaruval végzik, a hajóoldalon túlnyúló, darugémmel és speciális görgős emelő- ollókkal, amelyek egyidejűleg 8 papírhenger emelésére alkalmasak. A fát szállító hajók kategóriájában az utóbbi években a Szovjetunió és Finnország épített néhány jól bevált típust. Ezek általában kevesebb bordajú, széles építésű hajótestek, ahol a gépi berendezés á hajófarban kapott helyet. Az újabb szovjet változatoknál a fedélzeti átrendezés következtében több mint 13 százalékkal lehetett növelni a teherbíró képességet a korábbi típusokhoz viszonyítva. A második világháború után egyre növekvő autóexport tette szükségessé az autószállító hajók tervezését. Mivel a hajó csak az egyik menetirányban visz autókat, ezeket a hajókat úgy kellett tervezni, hogy a visszaút során más hasznos teher szállítására legyenek alkalmasak. Az autószáilító hajók visszafelé legtöbbször szenet vagy gabonát szállítanak. A német „Joliann Schuite“ 23 000 tonnás kombinált autó-teherszállító hajó fő jellemzője a levehető autófedélzet, amelyet ma már nem rácsosán, hanem acéllemezekből készítenek, hogy az alatta tárolt gépkocsik ne károsod an jk a szivárgó benzintől vagy az akkumulátorsavtól. A viszonylag nagy sebességű hajónak saját rakodóberendezései vannak, és 1750 gépkocsi szállítására alkalmas. Az ömlesztett árukat szállító hajók általában ércet, szenet, gabonát visznek. Érdekes, hogy jelenleg a világon ilyen célra épült hajók kb. 80 százalékát úgy tervezték, hogy a felsorolt ömlesztett árufajták mindegyikét szállítani tudják, tehát univerzális ha;ók. Világszerte v.szony- lag sok készül ebből a típusból. Az ömlesztett áruk tengeri szállításával kapcsolatban jelenleg a ki- és behajózás meggyorsításán fáradoznak, mert ezeknek a hajóknak viszonylag nagy a veszleglési idejük. A tankhajók kategóriájában újdonság a speciális gáztankhajók megjelenése. A cseppfolyós gázok szállítására tervezett, nagy befogadóképességű járműveknél mindinkább alkalmazzák azt az elvet, hogy a szállítás atmoszférikus nyomáson, szigetelt és alacsony hőmérsékletű tartályokban történiék. A propán-bután és az olajtermelésnél nyert szénhidrogén szállítására épített tankhajókon a gázokat mínusz 50 C" körüli hőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson, cseppfolyós állapotban lehet tárolni. A hűtőhajóknál az elmúlt évekhez viszonyítva elsősorban a befogadóképesség növelésében van jelentősebb változás. A kapacitás általában 6000 köbméterről 7000—8000 köbméterre nőtt. Mindez arra mutat, hogy az űrhajózás korszakában sem veszti el jelentőségét a tengeri hajózás, amelv napjainkig megmaradt a legolcsóbb szállítási eszköznek. „KÖZPONTI FŰTÉS" A TATÁR-SZOROSBAN Az Ohotszki-tengert, a csendes-óceáni medence kevés hideg tengereinek egyikét a Kamcsat- ka-félsziget, a Kurili-szigetlánc és a japán Hok- kaido-sziget választja el az óceán többi részétől. A közepén fekszik Szahalin szigete, amelyet viszont a viharairól hírhedt Tatár-szoros választ el az ázsiai kontinenstől. A mély és hideg ühotszki-tenger kiterjedése csaknem 1,6 millió négyzetkilométer. Ősszel és télen vad viharok dúlnak ezen a tájon, hosszú időre befagy a tenger, csontdermesztő a hideg. Amolyan hatalmas természetes jégszekrénynek számít ez a tenger, amely nagy terület klímáját teszi hideggé, zorddá. Pedig elég egyetlen pillantás a térképre, hogy megállapíthassuk: ez a terület az északi félgömbnek voltaképpen ugyanazon a szélességi fokán fekszik, mint a Földközi-ten- ger, Jugoszlávia, Olasz- és Spanyo!o;-szá°. ahol egész éven át zöldellnek a fák, s dús termést hoznak a gyümölcsösök, a szőlők, a citrom- és narancsfák. Európának ez a része a Golf-áramlatnak köszönheti kellemes éghajlatát. Ez a hatalmas tengeráramlat körülöleli a kontinenst, s a trópusokról kiindulva, állandóan meleget szállít erre a vidékre. Ha nem lenne Golf-áramlat, nem virult volna a civilizáció sem már évezredek óta Európának ezen a részién. A Csendes-óceánnak is van ilyen hatalmas meleg áramlata: a Kurosio-tengeráram, amelyet az utóbbi időben behatóan kutatnak szovjet, amerikai és japán expedíciók. A Kurosio ugyancsak az egyenlítő térségéből indul ki, s a meleg vizet északi irányba szállítj. Sajnos, ez a hatalmas meleg víztömeg nem jut el oda, ahol leginkább szükség lenne rá. A Kurosio nem éri el japán partjait, hanem keleti irányba elhajlik, s visszafordul a nyílt óceán felé. Az áramlat nyugati ága azért a koreai szoroson át bejut a Japán tengerbe. .Gondolhatnánk, így is betölthetné a „központi fűtés“ szerepét ezen a vidéken. De közbeszól a Föld forgása, amely nem engedi a kontinens közelébe jutni az áramlatot, hanem áthajtja a japán szigetek közötti számtalan szoroson, és visszajuttatja az óceánba. Csak az áramlat jelentéktelen része jut be az Ohotszki-tengerbe. De itt is hivatlan vendég. A partok mentén rátámad az Ohotszki-tengerben létrejövő h 'lep áramlat, amelv v 'sza borítja a meleg víztömeget, s alig csekélyke része jut át a Tatár-szorosan. Nyikoláj Romanov és Nyikoláj Bugytolájev szovjet mérnökök a közelmúltban szinte fantasztikus tervet hoztak nyilvánosságra. Grandiózus elképzelésük lényege a következő: a Tatárszorosban épített hatalmas gáttal állják útját a meleg víztömegek visszaáramlásának, fogják fel, tartják vissza és zárják be az Ohotszki- tengerbe a meleg víztömeget, s ezzel a hatalmas természetes „központi fűtéssel“ gyökeresen megváltoztatják a szovjet Távol-Kelet északi részének zord, mostoha éghajlatát. Tervüknek az a legérdekesebb részlete, hogy voltaképpen egyetlen szivattyú, egyetlen kilowattóra energia sem lenne szükséges a meleg víztömegeknek az Oholszki-tengerbj v'Uő be ut tatására. Erre a célra ugyanis a Hold energiáját, az áraoály jelenségét használnák fel, amely a Csendes-óceánnak ezen a részén hatalmas víztömegeket mozgat meg. A Hold tömegvonzásának hatására minden hat órában beáramlanak a meleg víztömegek a Tatár-szoroson át az Ohotszki-tengerbe, ott összekeverednek a hideg vízzel, majd visszaáramlanak a Tatár-szorosba. A szovjet mérnökök számításai szerint a természetes úton az Ohotszki-tengerbe bejutó meleg vízmennyiségnek csak a felét kellene visszatartani a megfelelő eredmény eléréséhez. Romanov és Bugytolájev választása a Tatárszoros legszűkebb részére, a Nyevelszkij-csator- nára esett a hatalmas gát létrehozásához. Ez a csatorna ugyanis mindössze hét kilométer széles, s a víz sem mélyebb 25 méternél. Kiszámították, hogy ezen a ponton hárommillió köbméter kőre és homokra, továbbá ugyancsak hárommillió köbméter betonra lenne szükség a tenger elzárásához. Úgy gondolják, 5—7 év alatt fel lehetne építeni a gátat. Megkönnyítené a munkát, hogy a tengerszoros minden évben három hónapra befagy. Persze, egyszerű gáttal nem érnék el a kívánt eredményt. Olyan szelepkapukat kellene alkalmazni, amelyek dagálykor felnyílnak, s lehetővé teszik a meleg víz beáramlását az Ohotszki-tengerbe. Ezeket a kapukat azután apálykor maga a visszaáramló víz becsukná — fogva maradna a meleg víz az Ohotszki-tenger- ben. A két szovjet mérnök számításai szerint ezen a módon évente mintegy százezer köbméter meleg vizet tárolhatnának az Ohotszki-ten- gerben, négyszer annyit, amennyit a Volga juttat a Kaspi-tengerbe, s többet, mint amennyit Európa, Afrika és Ázsia valamennyi folyója szállít a Fcfld közi-tengerbe. Már néhány évi intenzív „központi fűtés“ is hatalmas változásokat idézne elő ezen a tájon. A mostani mínusz 10 C fokos januári átlaghőmérsékletet plusz 1 C fokos átlaghőmérséklet váltaná fel. a mocsaras tundrák tnigák helyén gazdag erdők, szántóföldek, gyümölcsösök zöl- dellnének. A Szovjetunió illetékes szervei nagy érdeklődéssel fogadták a két mérnök elgondolását. További vizsgálatok és számítások döntik majd el, valóban a kívánt eredményre vezet-e majd a hatalmas gát megépítése, eredményesen harcban szállhat-e az ember a természet gigászi erőivel ezen a vidéken. „HALFIGYELŐ MŰHOLDAK A halrajok tartózkodási helyének felderítése alapvető feltétele az eredményes tengeri halászatnak. Gjabban a mesterséges holdakat is ennek szolgálatába állították. Az óceánokról készült fényképfelvételek alapján pontosan felismerhető a hideg és a meleg tengeráramlatok határövezete, ahol előszerettel tartózkodnak a nagy halrajok. Ezeket a zónákat nehéz, olykor lehetetlen lokalizálni a hajókról. A mesterséges holdakról készített felvételeket a központi halászati kutató hajónak továbbítják. Itt folyamatosan nyilvántartják a hideg és a meleg víztömegek közötti zónákat, s ezáltal követhetik a halrajok váltakozó tartózkodó helyét. A * ász flotta az értékes adatok birtokában joggal számíthat bő zsákmányra. (dj)