Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-07 / 36. szám, Vasarnapi Új Szó

ST 1 23 A A ielőtt a botrány rész- IX/I teteit ismertetnénk, • V• kénytelenek vagyunk visszalapozni Japán történe­tében: „A 11—12. században meg* szilárdult a hűbéri rendszer, létrejött a szamurájok réte­ge. A további fejlődésben fontos szerepel játszott a Mi- namoto-nemzetség.. Ennyi elég a történelemi bői, amit csak a nemzetség neve miatt Idéztünk. Ugyan­is a múlt évben az egész vi­lágsajtó foglalkozott a „Mi- namoto-botránnyal“, amikor az azonos nevű vegyi üzem szennyvize számos, halálos kimenetelű higanymérgezést okozott. Történelem és botrány Nos, a jelek szerint a Fel­kelő Nap országában, a fel­kelő Nap mindig egy új bot­rányra vetheti fénysugarait. Augusztus köze-pén ugyanis kiderült, hogy Tokióban az utóbbi években számos nagy vegyipari vállalat dolgozói krómmérgezést kaptak, mert hiányoztak és hiányoznak a minimális védelmi berende­zések is. Tizenkét halálos ál­dozatról írnak az újságok, de ez az adat nyilvánvalóan pontatlan. Eveken át gondo­san titkolták az úgyneve­zett „üzemi baleseteket“, de amikor két héttel ezelőtt a közvélemény tudomást szer­zett róluk, kiderült, több más városban is halálos áldoza­tai voltak a krómmérgezés­nek. A környezetvédelmi bi­zottságok és az egyetemi munkacsoportok megállapít tották, hogy az országban legalább 41 ember vesztette életét krómmérgezés követ­keztében 232 pedig súlyo­san és gyógyíthatatlanul be­teg. Továbbá: az országban a vegyipari vállalatok 1,8 mz’Z, lió tonna mérges krómhulla­dékot és krómsalakot hord­tak a lakónegyedek közelé­ben létesített meddőhányók- ra és süllyesztettek a fo­lyókba. Így például a Nippon Chemical Industrial Corpo­ration, a tokiói városi ta, nács adatai szerint, az utol­só 25 év alatt 50 ezer tonna mérgező krómhulladékot szállított lakott települések közelébe és a folyómedrek­be. A konszern elnöke viszont egy sajtókonferencián cini­kusan és nagyképűen kije­lentette, hogy „a hulladék, a sokévi tapasztalatok sze­rint teljesen ártalmatlan, ezért senkinek sem fizetnek kártérítést, a mérgező anya* gokat pedig nem lehet el­szállítani más rakodóra .. A tokiói hatóságok időköz­ben megállapították, hogy az egyik új lakónegyedben a krómhulladék megfertőzte a gyermekjátszóteret! 12Q0 csalá,d tagjait kell minél előbb a szakorvosoknak megvizsgálniuk. Nagoyában, Japán harma­dik legnagyobb iparvárosá­ban riasztották a vízműve­ket, amikor megállapították, hogy a szennyvízderítőkön átszűrt víz krómtartalma két- százszor nagyobb az engedé­lyezettnél. Tehát a tőkések harácsoló kapzsisága most már nem csak a munkások éle­tét veszélyezteti, hanem a parkokban sétálgató asszo­nyokét, a játszótéren fogócs- kázó gyermekekét is! A mérgezés megelőzhető, ahogy megelőzhető lett vol­na a higanymérgezés is: vé­dőberendezésekkel, vagyis bi­zonyos anyagi áldozatokkal! De akkor kisebb lenne a profit, kevesebb lenne az osztalék! Márpedig egy fejlett tő­késországban a profit fonto­sabb, mint az emberélet! NYÁRI JÁTÉK KOPPENHAGABAN Egy Wolff nevű ember 1663- ban alapította az első koppen­hágai színházat. A dán főváros színházi életének ez az úttörő­je nyilván meglepődött volna, ha láthatta volna, hogy a las­san véget érő nyári idényben mennyi bátor ötlettel, harcos kezdeményezéssel gazdagodott Koppenhága színházi élete. A város egyik különlegessége, hogy nyári napokon 30 fokos a hőség, és teljes a szélcsend. Akik nem utazhatnak a tenger­partra, azok a város néhány pontján keresnek egy kis eny­hülést, persze csak amikor vég­re alkonyodni kezd. Olyankor megélénkül a Ströget, a másfél kilométer hosszú „sétáló-utca“, de igen sokan, igyekeznek a munkásnegyedek felé, mert Jú­liusban és augusztusban a po­litikailag elkötelezett Fiol Szín­ház együttese a munkásnegye­dekben, a bérkaszárnyák szűk udvarain tart előadást, elsősor­ban a gyermekek számára, de mert még az úgynevezett gyer­mekelőadásoknak is társada­lompolitikai mondanivalójuk van, az ütött-kopott bérházak udvarán legalább annyi felnőtt szorong, mint gyermek. Már a Fiol együttese is sok nyugtalan percet szerzett az uralkodó osztálynak, de a kö- zolmúltban egy új, ún. akció­színház alakult, és azóta a kis­emberek nevetnek, a hatalma­sok periig a fogukat csikorgat­ják. Az új együttes első produk­ciója az volt, hogy egy teher­autóval a Munkaügyi Bíróság elé hajlott, és az épületből ki­vitte az összes székeket. Ezeket elszállította a Nemzeti Mú­zeumba, és azzal a megjegy­zéssel adta át, hogy őrizzék meg gondosan, mert ezek a székek is azokra az időkre hi­vatottak emlékeztetni, amikora munkásosztályt a Munkaügyi Bí­róság segítségével is elnyom­ták. Ehhez tudni kell, hogy e<z a különleges bíróság a sztráj­koló munkásokat- súlyos pénz­bírsággal bünteti. Még sikeresebb volt a máso­dik „bemutató“: a munkás­együttes tagjai megjelentek a tőzsdepalotában, és kijelentet­ték, hogy a tőzsdét köztulajdon­ba vették. A tisztviselők és a bör- ziánerek rémülten menekültek, a „töke szentélyében“ kitört a pánik. Aztán megjelent a rend­őrség, és letartóztatta az együt­tes tagjait. De Igen rövid idő múlva kénytelen volt őket el- ongedni, mert hiszen egy jó tréfáért nem lehet bűnvádi el­járást indítani. Érdekes — az uralkodó osz­tálynak ez. az előadás sem tet­szett! /kétségtelen, hogy vannak /C gondjainak, problémáink ' —, mondják a szocialis­ta országok polgárai —, de aki nálunk azt mondja, hogy mar­hasültet enni — fényűzés, azt kinevetik, vagy betegesen zsu­gorinak tartják. Ezzel szemben, ha a brit szi­getország polgára jelenti ki, ként 40—42 koronát költhet élelmiszerre! Ezek az úgyneve­zett nyomor hat áron, vagy e ha­tárvonal alatt élnek. „Nagy-Britannia szegényei — írta néhány nappal ezelőtt a „Lábour -Weekly“ című hetilap — egy leküzdhetetlen túlerő el­len harcolnak — a csupasz lé“ tűkért. Sokan belehalnak a nyo• Maľhasiiťt és fényűzés hogy a marhasült — fényűzés, azt nem kell kinevetni, azt saj­nálni kell, mert Nagy-Britan- niában ez a közkedvelt és na­gyon egyszerű táplálék ma már valóban fényűzés. Étteremben például Játszámítva) kb. 40 ko­ronába kerül egy adag — min­den körítés nélkül! Az angol te­levízió becslése szerint viszont az országban több mint 5 millió olyan ember él, aki heten­MŰVÉSZET A BLOKÁD ELLEN A Kuba ellen irányuló imperialista blokád lassan már csak tör­ténelmi emlék lesz, hiszen a Szovjetunió béke]X)litikája nemcsak Európában, hanem az egész világon érezteti feszültségeket enyhí- tő-oldó hatását. A blokád áttörésében jelentős szerepe volt a havannai „Casa de las Américes“-nak (Amerika Háza) is, a kubai forradalom egyik első létesítményének, amely a kultúra és a művészet eszközeivel volt hivatva szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Amerika első szo­cialista országa és L.atin-Amerika népei között. Azonban a Casa de las Américas nemcsak a kubai és a latin­amerikai művészetet mutatta be, hanem elősegítette, hogy a ha­ladó szellemű művészeket saját hazájukban is elismerjék és ha­tékonyan harcolt az USA szubkultúrájának ártalmas befolyása ellen. A létesítmény 1960-ban irodalmi versenyt hirdetett, amin azóta a földrésznek úgyszólván valamennyi írója minden esztendőben részt vesz, és eddi|; összesen 5700 kéziratot küldött be. A legjobb műveket 20 ezer példányban adják ki és terjesztik, népszerűsítik egész Latin-Amerikáben. A központ képtárában a legjelentősebb művészek 100 alkotását gyűjtötték össze és emellett kiállításokat szerveznek és a legjobb műveket külön jutalmazzák. A havannai Amerika Háza tizenöt év óta harcol a művészettel, az alkotásokkal a békéért és a megértésért, mindazért, amit a közelmúltban a helsinki konferencia záróokmányában rögzítettek. mór okozta ’ öregségekbe, so­kan pedig kezükkel vetnek véget sanyarú életüknek.“ Frank Field, a Child Poverty Action Group igazgatója nyil­vánosságra hozta a csoport ál­tal végzett felmérés eredmé­nyét: 700 000 szülőnek éheznie kell, ha azt akarják, hogy leg­alább a gyermekeknek jusson valami étel. Ezek a szülők több­nyire munkanélküliek, vagy alacsonybérű dolgozók. E szerencsétlen emberek többsége a nyomornegyedekben él, kunyhókban, vagy roskado­zó öreg házakban. Á „Sunday Times" tudósítása szerint pél­dául a glasgowi nyomornegyed­ben a lakók álla.,dó hcrcban állnak a patkányokkal és az esővel. De még ezeknél is nyomo­rultabban tengetik életüket azok, akiknek — a szó legszo­rosabb értelmében — semmiféle fedél sincs a fejük felett, éj­szaka kapualjakba, v •gy a hi­dak alá húzódnak. Síámuk — az Observer szerint — jelenleg: 100 000(1), de ugyanakkc* az országban 1 millió lakás üresen áll a megfizethetetlenül magas bérek miatt. „Tehát míg az egyik oldalon egyre nagyobb méretű a va­gyon koncentrálódása — írja a „Marxism Today“ című elméle-- ti folyóirat —, a másik oldal n egyre jobban terjed, méli ül : szegénység, a szűnni nem aka• ró nyomort“ mn ■ 53/165 Bratislavában lakó öz­vegy, gyermektelen munkásember vagyok. Hozzám hasonló hölgy Is­meretségét keresem házasság cél­jából 50 éves korig, de csak ha hozzám költözik. Jelige: várlak. 0-936 ■ 66/368 jó megjelenésű, család- .talnn nyugdíjas, ú] házzal, kert­tel — házasság céljából megis­merkedne csinos, családtalan öz­vegyasszonnyal vagy idősebb leánnyal 53—60 éves korig. Fény­képes levelek előnyben: Jelige: szegfű. Ü-943 ■ Független özvegy, berendezett lakással, szép nyugdíjjal megis­merkedne 160 cm-nél nem maga­sabb, csinos hölggyel. Jelige: ra- cai. 0-944 A Piesokl Gépgyár n. v. §afa- rikovói (tornaijai) Ö2eme — esztergályos, marós, síkmarós, felvesz: fúrógépkezelő szakmunkásokat. — középiskolai végzettségű mun­kaerőket, akik gépészeti szak­munkát tanulhatnak be. — képesítéssel rendelkező (eset­leg nem rendelkező) munka­erőket alapiskolai végzettség­gel, akik gépészeti szakmákat tanulhatnak be, — egy vizsgázott hegesztőt, — egy festő-mázolót, — egy technikust a műszaki el­lenőrzési osztály élére Igépé- szeti szakközépiskolai végzett-, ség, legalább hatéves gyakor­lattal), 10. fizetési osztály. Fizetés a 2/73-as és a 3/73-as ren­delkezés szerint. A betanított vagy átiskolázott, alapiskolát végzett dolgozók négy­évi, a teljes középiskolai végzett­ségűek pedig egyévi gyakorlat le­telte után szakmunkás-bizonyít ványt szerezhetnek. Belépni lehet azonnal vagy meg­egyezés szerint. Szállást nőtlenek számára az üzem munkásszállójá­ban biztosítunk. Családosoknak 1976-ban lehetőség van lakás ki­utalására. v Érdeklődni az üzem személyzeti osztályán Safárlkovóban lehet. Te­lefon: 31-41. Toborzást terület: Rimavská Sobo­ta-i (rimaszombati) járás. ÜF-127 A Bratislavai Hulladékgyűjtő n. v. gaíMovói (bősi) építkezési és szerelési központja felvesz: ® tényleges katonai szolgálatukat le­töltött automechanikusokat teher­autók javítására. Az érdeklődők a központ vezetőiénél je­lentkezzenek személyesen vagy telefo­non. Telefonszám: 94128. Toborzási terület: Dunajská Streda. OF-132 A BRATISLAVAI INTERHOTEL VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz a Tatra szállóba: szakácsokat (-nőket) — kitanulatianokat is pincéreket, felszolgálónőket — kitanulatlanokat is cukrászokat (-nőket) pénztárosnőket karbantartót — asztalost fűtőt az olajkazánhoz telefonkezelőnőt szobalányokat kisegítő munkaerőket mosónőket, vasalónőket takarítónőket nappali és éjszakai műszakra vécé-gondozónőket. AZ ÉRDEKLŐDŐK SZEMÉLYESEN JELENT­KEZZENEK A TATRA SZÁLLÓ IRODÁJÁ­BAN. TELEFON 535 87. a Carlton szállóba: kitanult szakácsokat (-nőket) pincéreket, felszolgclónőket víz- és gázszerelőket lakatost kőművest kárpitost segédmunkást kisegítő munkaerőket. AZ ÉRDEKLŐDÖK JELENTKEZZENEK A CARLTON SZÁLLÓ SZEMÉLYZETI OSZTÁ LYÁIN, I. EMELET, 177 ES SZ. AJTÓ. Toborzási terület: Bratislava, Bratislava-vi- déki járás. OF 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom