Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-07 / 36. szám, Vasarnapi Új Szó
A közelgő olimpia az egész világon hatalmasat lendített az eredményeken, szinte kivétel nélkül valamennyi sportágban sorozatban dőltek meg a világ- és Európa-csúcsok, ami a megfelelő felkészülés, a fokozott igyekezet eredménye. A csúcsjavításokból az atléták legjobbjai is kivették részüket, s ott, ahol nincsenek világviszonylatban kitűnő versenyzők, az országos rekordok ellen intéztek rohamokat. Sajnos, ezt nem mondhatjuk el a csehszlovák atlétákról, akik — a közben lefolyt Svédország—Csehszlovákia találkozó eredményeitől függetlenül — nemsokára nagyon gyenge idényt zárnak. A sorozatos vereségek, a nem megfelelő helytállás a nemzetközi porondon, először kellemetlen meglepetésnek számított, furcsának tűnt, de most, a nemrég Bratislavában megrendezett országos bajnokságon felszínre kerültek a fogyatékosságok. Valamennyi sport- és napilap hasábjain elmarasztalták a résztvevők teljesítményét, a küzdőszellem hiányát, azt a fásultságot, érdektelenséget, amely a háromnapos viadal során jó néhány versenyző részéről megnyilvánult. Talán csak a harmadik napi versenyek képeztek részben kivételt, mert akkor egy-két számban nemcsak a lelkesedés, hanem az eredmények is elismerésre méltóak voltak. A szakemberek érthetően nem a legrózpásabb hangulatban távoztak az Inter stadionjából. Komoly és bonyolult problémákat kell majd megoldaniuk. A7. idei országos atlétikai bajnokság a tavalyinál is gyengébb színvonalú volt, pedig akkor is csak néhány eredményre leheltek a versenyzők büszkék. Most csupán az lehet a gyenge vigasz, hogy több fiatal tehetség szárnybontogatásának voltunk szemtanúi. A juniorok összesen 2G érmet nyertek, ebből nyolc aranyat. Schö~ nauerová, Sudická, Kovalčíková, Faxová, Leitner, Kohout és Ivan teljesítménye örvendetes, és itt mindjárt meg kell említeni, hogy egy tucatnál több fiatal tehetség az athéni ifjúsági Európa bajnokságon igyekezett legjobb tudásának megfelelő eredményt elérni. Persze, akadnak ünneprontók most is, akik azt állítják: az imént említettek mostani sikere a jövőre nézve nem nagyon bíztató, ha figyelembe vesszük, hogy például Bradáeová, Nygrýnová, Palkovský, Ryšavý és még néhányan ifjúsági, illetve juniorkorban lényegesen jobb eredményeket vonultattak föl. Mindenesetre egy két évig várnunk kell, míg választ kapunk a borúlátók kijelentésére. Egy tény: az országos bajnokságon a rendezők szinte tökéletes munkáján kívül csak nagyon kevés örven deites jelenséggel találkoztunk. Ezek közé tartozik a diszkoszvetők — elsősorban üanék és Silhavy, Vyhnalová és Prouzová, valamint Fibingerová (bár ő a múltban ennél jobb eredményekkel kényeztetett el bennünket], Mračnová, Sišovský és Plachý Babjak a 80 méteren felüli gerelyha- jítők közé küzdötte fel magát. helytállása. Okét nemcsak teljesítményeik, hanem a minél jobb eredmény elérése érdekében kifejtett igyekezet dicséri. Kívülük akadtak még egypá- ran, akiknek lelkesedése, küzdeniakarása volt példamutató. Ezzel azonban eL is jutottunk felsorolásunk végéhez, már ami a dicsérniva'ókat illeti. Sajnos, a negatívum sokkal több volt. Nincs szándékunkban ezzel behatóan foglalkozni, mert nem érezzük magunkat erre elhivatottnak, a bajnokság és a versenyzők teljesítményének értékelése a szakemberük dolga. Nagyrészt úgyis rajtuk múlott, hogy a csehszlovák atlétika idejútott. S mindez alig egy esztendővel a montreali olimpia előtt. Vajon megtalál ják-e a kivezető, pontosabban a jobb eredményekhez vezető utat? Az idő szalad, így tehát azonnal tenni kell valamit Sokan abba a hibába esnek, hogv már most az 1978-as prágai Európa-bajnokságot és a két évvel később Moszkvában megrendezésre kerülő olimpia fontosságát rebesgetik, s ígérik, hogy akkorra sok minden megváltozhat, a mostani eredményeknél lényegesen jobbat érhetnek el a fiatal versenyzők, mivel tehetségekben niins hiány. 'Az országos bajnokság alatt hosz- szabb időt töltöttünk Gleszk Pál ál lami edző társaságában. Röviden ösz- szefoglalva, a következőket mondot ta: — Az országos bajnokság színvona la nem volt olyan alacsony, mint amilyen gyenge szinten van a csehszlovák atlétika. Még az sem változtatott volna a kellemetlen valóságon, ha az „athéniak“ rajthoz állnak. A valósággal szembe kell néznünk, bármily kellemetlen is. Az a tíz tizenkét él versenyző, akik a nemzetközi porondon méltóképpen képviselhetik hazájuk színeit, az idei évadban — többkevesebb sikerrel — számtalan versenyen vettek részt és kellett helytállniuk, s ezért úgy tűnt, hogy az or szágos bajnokság időpontjára, ha át menetileg is, de „kiégtek*, nem voltak képesek legjobb tudásukat nyújtani. — A bajnokságot természetesen úgy lehet ipegfelelően értékelni, ha valamennyi számot külön-külön vennénk nagyító alá, mert csak akkor kapnánk tiszta képet a háromnapos eseményről. Ez persze hosszabb időt venne igénybe. így csupán annyit: a négy esztendővel ezelőtti, helsinki Európa-bajnokságon elért eredményekből kiindulni, az>kM építeni ma már nem lehet. Az akkori sikerek kova csai felett elszálltak az évek. Az „öregek“ közül csupán Dauék tartja kitűnő formáját, rá még mindig lehet számítani. « — Az újonnan alakított sportköz pontok feladata — s nemcsak atlé^ tikában — mindent megadni az élsportolóknak, aziz felkészültségüknél olyan feltételeket, körülményeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a rendkívüli eredmények elérését. Persze itt is, mint mindenütt, a kezdet nehéz. Egy ideig várni kell még arra, míg az eredmények jelentkezni fognak. ■ Az ismert szakemberek véleményé vei teljesen nem értettünk egyet. Mégpedig azért, mert az a nézetünk: ha egy élvonalbeli versenyzőnek az . eddiginél ötször jobb feltételeket biztosítanak, akkor egy esztendő alatt legalább húsz százalékkal kellene a teljesítménynek javulni. Ha azonban a sportoló nem él az adott lehetőségekkel, akkor senki se várjon javulást. Rudolf Dusek, az atlétikai szövetség elnöke, a CSSZTSZ KB alelnöka szolgált erre példával: — Tavaly kiválasztottunk hat versenyzőt — mondotta —, akrkeft ae olimpiára történő felkészülésükben a legmesszebbmenő támogatásban részesítettünk. Sajnos, akadtak köztük olyanok, akik nem éltek a lehetőséggel, így róluk le kell mondanunk, nem jönnek számításba az olimpiai kikel detés során. Számunkra érthetetlen a helytelen hozzáállás. Montrealban tíz tizenkét atléta képviseli majd hazánk színeit; remélem, a még rendel kézé síikre álló Idő alatt megfelelő formát érnek el, és nem fognak szégyent vallani. — Egyet feltétlenül tudatosítanunk kell: Európa halad előre, nekünk is lépnünk kell egyet, mégpedig nem is olyan kicsit, ha nem akarunk még jobban lemaradni. Jelenleg hullámvölgyben vagyunk, ez a valóság, s eb bői kell kijutnunk. A problémákról már tárgyaltunk a válogatott edzőkkel, ós szeptemberben ismét találkozunk. — Ami a távolabbi jövőt illeti, Montreálon túl elsősorban az 1978-ban Prágában sorra kerülő Európa-bajnok ságra kell versenyezőinket felkészítenünk, azontúl pedig az 1989-as moszk vai olimpiára. A káderkiválasztás során elsősorban a juniorok jönnek számításba, azok a fiatal atléták, akik között nagyon sok a tehetség, s nem szabad engedni, hogy esetleg elkai lódjanak. Nehéz helyzetben vagyunk, do a borúlátás helyett igyekeznünk kell a hibákat orvosolni, a fogyatékosságokat felszámolni. Remélem, hogy versenyzőink rövidesen ismét a cseh szlovák atlétika gazdag hagyományaihoz híven fognak szerepelni a nagy nemzetközi versenyeken. A csehszlovák atlétika felelősei sokat foglalkoznak a távolabbi jövővel, viszont senkinek sem lehet közöm bős, milyen lesz az atléták jövő évi montreáli termése, milyen értékes helyezéseket érnek el, vajon tarso lyukban hány éremmel térnek haza. A hátralevő tizenegy hónap alatt sokat lehet javítani, ehhez azonban az olimpiai kiküldetésre számításba jövök hozzáállásán kell elsősorban vál toztatnl, mert csak az álgondolt, alapos, igényes edzések hozhatnak ered ményt. Ezt ugyan már sokan és szám talanszor elmondták, de nem árt, ha a felelősek ilyen irányban ismétlésekbe bocsátkoznak. Menteni kell, ami még menthető, nehogy a jövő év még az ideinél is rosszabb legyen, (kollár) Fuxová a csehszlovák atlétika' nagy ígérete. Felvételünkön 469-es számmal biztosan halad a bajnoki cím felé. Danék még mindig a régi. és valószí* riüíeg az marad a jövő évi c ( ipiáig is. Sudická (607-es) a fiatalok legjobbját közé tartozik. Fibingerová Montrealban feltétlenül éremre esélyes. Suranová-Kucman Éva 100 méteren és távolban is eléri a nemzetközi színvonalat. vasárnapi ÚJ szú Inde* 48 011 Kiadja Szlovákia Kommunista Partja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc Helyettes főszerkesztő: Szarko István. Vezető titkár. Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava. Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18 «portrovat: 505 29. gazdaság, ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravaa — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská S. Nyomja a Pravda, az SZLKPnyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava. Štúrovo 4 Hirdetőiroda: Vojanského nábrežie 13/A/ll., t»lefon:55183, 544-51, Az 0( Szó havi előfizetési dfja 14,70 korona.a Vasárnapi Of Szó negyedévi előfizetési dija 13 korona. Ter.eszti a Postai Hírlapszolgalat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedícia a dovoz tloče. Gottwaldovo námestie 48/Vlt.
