Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-07 / 36. szám, Vasarnapi Új Szó

„A párt ereje abban rejlik, mennyire hű a marxiz'mus—leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elveihez, ezenkívül egységé­ben, akcióképességében, a tagok eszmei fej­lettsége céltudatos elmélyítésében, a helyes káderpolitikában és az emberekkel való szo­ros és állandóan fejlődő kapcsolatában.* (A CSKP XIV. kongresszusának határo­zatából ) A párt és a tömegek egységét az a marxista— leninista tétel is kimondja, amely szerint a tör­ténelmi fejlődés fő mozgatóereje a nép, a dol­gozók széles tömege. A párt és a tömegek szoros kapcsolata a párt létezésének, erejének és sike­res munkájának objektív feltétele. A párt politi­kája kifejezi a munkásosztály és az egész nép legtermészetesebb érdekeit. A nép bizalma és tá­mogatása nélkül a legjobb és a legtökéletesebb programok és politikai célkitűzések is teljesíthe­tetlenek. Tételünk fordítva is érvényes; a néptö­megek a társadalom fejlesztése terén nagyobb sikereket csak akkor tudnak elérni, életbe vágó érdekeiket csak akkor tudják megvalósítani, ha tudatos élcsapat vezeti őket. A nép képességeibe és alkotó erejébe vetett mély hit, a dolgozóknak a kommunista párt iránti végtelen bizalma — ez a fő mondanivalója a kommunista párt és a tömegek kapcsolatával foglalkozó lenini eszmé­nek. Ezért a kommunista párt tevékenységének ma is egyik alapvető kérdése a párt és a nép egy­ségének megszilárdítása, társadalmunk politikai és erkölcsi egységének elmélyítése. A kommu­nista párt mint a nép egy része és élcsapata, végső célját csak akkor érheti el, ha szorosan együttműködik a tömegekkel, ha számíthat a tö­megek korlátlan bizalmára és támogatására. A dolgozó népbe, alkotó erejébe vetett rendíthe­tetlen hit azon jellemvonások egyike, amely a CSKP-t megkülönbözteti az összes polgári és kispolgári pártoktól. A kommunista párt tagjai mindig hangsúlyozzák, hogy a szocializmus és a kommunizmus építése csak az emberek tevékeny munkájának gyümölcse lehet. Ezt a tételt az egész történelem és a jelenkori gyakorlat Is bi­zonyítja. A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt éveket az alkotó és áldozatkész munka jellemezte, ame­lyet kommunista pártunk vezetésével dolgozóink lelkiismeretesen végeztek és végeznek. A gya­korlat bebizonyította a XIV. kongresszus Irány­vonalának helyességét. Ezt az Irányvonalat a mun­kásosztály, a parasztság, a dolgozó értelmiség és az ifjúság döntő többsége mindennapi mun­kájával támogatja. „Az emberek a mindennapi gyakorlatban a sa­ját tapasztalataikon győződhettek meg arról, — mondotta BiTak elvtárs a CSKP KB 1972 októberi ülésén —, hogy pártunk programja, amely a tár­sadalmi válság áthidalására és szocialista társa­dalmunk továbbfejlesztésére szolgál, biztosítékot nyújt a létbiztonságra és a boldog jövőre nézve.“ Az elért nagy sikereket elsősorban annak kö­szönhetjük, hogy pártunk egységes, akcióképes, és programja, valamint politikája kifejezi a mun­kásosztály és egész népünk legtermészetesebb érdekeit. A párton belüli tevékenység magas szín­vonala és a kommunisták mindennapos tevékeny­sége szolgáltatja az alapot a pártnak a széles néptömegek körében kifejtett hatékony munkás­ságához. Ezzel szemben azok az eredmények, amelyeket elértünk, erősítik a párt autoritását a dolgozók széles tömegei körében, megszilárdít­ják a kommunista pártba és politikájába vetett bizalmat. A kommunista párt politikájának alapja az emberek jólétéről való gondoskodás. A pártot azért alapították, hogy a nép ügyéért harcol­jon és a népnek szolgáljon. Dolgozó népünk aka­ratából a CSKP szocialista társadalmunk vezető ereje. A párt feladata, hogy „a közös ügyért hatalmas energiát, sok tapasztalatot, tehetséget, műveltsé­get és tudást szerezzen és fejlesszen, mindazt, ami népünkben, országunk nemzeteiben felgyü­lemlett — ez előrehaladásunk mai legfontosabb feltétele“ — mondotta G. Husák elvtárs a CSKP XIV kongresszusán elhangzott beszámolójában. Mindenütt, ahol ezt a feladatot a pártszervek és szervezetek teljesítették, kitűnő eredménye­ket értek el. A központi bizottság novemberi ülésén leszö­gezték, hogy az elért sikerek és eredmények né­pünk nagy és áldozatkész munkájának gyümöl­cse. A nép alkotó erejébe, képességeibe vetett hitünk arról győzött meg bennünket, hogy adot­tak az 5. ötéves terv utolsó évére kitűzött fel­adatok teljesítésének és túlteljesítésének a fel­tételei. A plenáris ülés résztvevői hangsúlyozták: az eltelt néhány év gyakorlatából megtanultuk azt, hogy a dolgozók bizalmát és támogatását a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött program következetes végrehajtásával szereztük meg. Eh­hez az is hozzájárult, hogy nem engedtük a ma­radi nézetek elhatalmasodását, harcoltunk a jobb­oldali opportunista és revizionista irányzatok és nézetek ellen, és olyan elvszerű politikát juttat­tunk érvényre, amelynek semmi köze .íz elzárkő- zottsághoz. A párt ideológiai, tömegpolitikai és szervező munkájának sokoldalú fejlesztésével el­értük, hogy az emberek közt elvtársi, emt>eri kapcsolatok fejlődtek ki, és elmélyült népünk politikai és erkölcsi egysége. NYILVÁNOS GMBEK A párt és a dolgozó nép kapcsolatának elmé­lyítésére a pártszervek és szervezetek különfé­le módszereket alkalmaztak és alkalmaznak. A nyilvános pártgyűlések a pártmunka bevett szokásává váltak, egyikévé azon módszereknek, amelyekkel érvényre juttatják a párt vezető sze­repét. A kommunisták a pártonkívüliekkel érint­keznek, megmagyarázzák a párt politikájának alapelveit, a dolgozók kifejthetik nézeteiket, vé­leményüket és elmondhatják javaslataikat. A párt politikai vezetésének lényege az, hogy különösen a széles néptömegeket érintő határoza­tok meghozatalakor idejében megmagyarázzák a politikai irányvonalat és biztosítsák a dolgozók támogatását a meghozott intézkedések megvaló­sításában. A nyilvános pártgyűlések jó eredményeket szül­nek ott, ahol ezekre a gyűlésekre tartalmilag jól felkészülnek. Jelenleg a szocializmus anyagi­műszaki bázisának kialakítása népünk alkotó tevékenységének legfontosabb színtere Ezért fő­leg az üzemekben, az efsz-ekben, az állami gaz­daságokban és más munkahelyeken működő párt­alapszervezetek a nyilvános taggyűléseket a nép- gazdasági feladatok megmagyarázására használ­ják fel. Sajnos, még mindig léteznek olyan mun­kahelyek és pártszervezetek, ahol a CSKP KB tavaly novemberi plenáris ülését követően sem használták fel ezt a módszert a tervek teljesíté­sének és az emberek termelésben való érdekelt­té tételének előmozdítására. A munkahelyeken megtartott nyilvános gyű­lések lehetővé teszik, hogy tárgyuk szorosan összefüggjön az adott munkahelyek konkrét fel­adataival és problémáival, továbbá azt, hogy ezeken minden dolgozó javaslataival, elgondo­lásaival, hozzájárulhasson a problémák megoldá­sához. A nyilvános pártgyűlések lehetővé teszik, hogy általánosítsák a legjobb dolgozók és mun­kacsoportok legújabb tapasztalatait, rámutassa­nak a termelésben mutatkozó tartalékokra, vala­mint a munkairányítás, szervezés jó és rossz ol­dalaira. Az előbbre jutást gazdasági téren to­vábbra Is a munkához való kritikus és igényes hozzáállás, a hibák és hiányosságok feltárása és eltávolítása biztosítja. A párt, ahogy azt a CSKP KB novemberi plenáris ülésén is kiemelték, a ta­goknak és minden állampolgárunknak az igazat vallja, sőt az Igazságot meg is kel) ismernie ahhoz, hogy politikája a nép igazi érdekeire épüljön. „Nem járjuk az olcsó fogadalmak útját — mondotta a CSKP XIV. kongresszusán beszá­molójában Husák elvtárs —, az olcsó népszerű­ség útját sem. Mindig nyíltan meg fogjuk mon­dani az igazságot, még akkor is, ha az kelle­metlen, és hisszük, hogy az emberek — csakúgy mint a múltban is — megértenek és támogatnak bennünket.“ A XIV. kongresszus óta eltelt idő­szakban elért sikerek ezt a kijelentést hitelesí­tették, ezért a jövőben is ezt az utat kell kö­vetnünk. A CSKP XIII. kongresszusa után a párt­ban és a társadalomban bekövetkezett válság tanulságaiban leírt tapasztalatok bizonyítják, mi­lyen komoly politikai-gazdasági, társadalmi és nemzetközi károkat okozhat a hiányosságokkal szemben tanúsított nemtörődöm magatartás, a létező problémák megoldásának kikerülése, az igazság eltitkolása és a nép aktivitásának elha­nyagolása egy valós célokat tartalmazó prog­ram teljesítése terén. A pártmunka fő célja a tömegek aktivitásá­nak mozgásba lendítése, mobilizálása és az, hogy az emberek tudását és képességeit minél jobban felhasználjuk a meglevő gazdasági és politikai feladatok megoldására. Ezen a téren fontos sze­repet töltenek be azok a pártcsoportok, ame­lyek' közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozók­kal. A gyakorlatból tudjuk, hogy a párt és a nép egysége a vezetés módszereiben is tükröződik. A legfontosabb módszer, amelyet a párt ezen a téren alkalmaz, továbbra is a dolgozók meggyő­zése saját tapasztalataik alapján. Ezért például a nyilvános pártgyüléseken elhangzó beszámolók tartalma sem lehet teljes mértékben általános, csuk az egész társadalom problémáit érintő, ha­nem az adott munkahely konkrét feladataival is kell foglalkoznia. Csak az általános elvek konk­rét alkalmazása, a valóság kritikus értékelése, a hiányosságok felfedése vezethet eredményre és buzdíthatja jobb munkára a dolgozókat. A tapasz­talat azt is bizonyította, hogy az embereket leg­jobban azok a dolgok érdeklik, amelyek megal­kotásában maguk is részt vettek, amiért felelnek és amiből a határozat meghozatalához maguk is kivették a részüket. A pártszervezeteknek ezeket a szempontokat figyelembe kell venniük. A nyilvános pártgyűlése­ket nem szabad formálisan megszervezni csak azért, mert a felsőbb pártszervek kívánják, hogy legyenek, hanem azért, mert ezt a konkrét hely­zet, a munkahely konkrét problémái így kíván­ják. Mindig tudatosítani kell. hogy pártunk nem­csak megmagyarázza politikáját a dolgozóknak, hanem meg is szervezi őket e politika megva­lósításáért indított küzdelemben. Számos adattal szemléltethetnénk, hogy a nyil­vános pártgyűlések a valóság megismerésének gazdag forrásai, a véleménycsere fórumai és a dolgozóknak lehetővé teszik, hogy értékes hoz­zászólásaikkal, javaslataikkal segítsék a problé­mák megoldását. Ez nem véletlen. Pártunknak a dolgozók iránti bizalmát a dolgozók fokozott munkaaktivilás formájában térítik vissza, amely felajánlásokban, újítási javaslatokban, új találmá­nyokban, a racionalizációs mozgalomban stb. nyer kifejezést. Egyetlen tárgyi vagy más jellegű hozzászólást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ebből követ­kezik, hogy a párt-, állami, gazdasági és társa­dalmi szervezetek teljes felelősségtudattal érté­keljék a javaslatokat és mindent, ami hasznos, megvalósítsanak a gyakorlati életben. Ebben a szellemben történnek az előkészüle­tek a CSKP XV. kongresszusára, amelyet 1976. április 12-re hívták össze. Ha a központi bizottság múlt évi novemberi plenáris ülésén elfogadott irányelvek eddigi teljesítését értékeljük, derűlá­tók lehetünk, mert a feladatokat — kevés kivé­teltől eltekintve — sikeresen teljesítjük. Azok­ban az üzemekben, szövetkezetekben és munka­helyeken, ahol a feladatokat nem teljesítik, a pártszerveknek és szervezeteknek meg kellene vizsgálniuk, valóban kihasználták-e eddig a dol­gozók képességeiben és tudásában rejlő óriási erőt, hogy a munkairányítás és szervezés meg­felel-e a jelenlegi szükségleteknek. A kedvezőtlen időjárási viszonyok pl., amelyek akadályozzák a mezőgazdasági munkálatokat, szükségessé teszik, hogy az embereket még job­ban felkészítsék és mobilizálják a munkák sike­res elvégzése érdekében. A meggyőzés, a mobi­lizálás és a szervezés az ötéves terv utolsó évére kitűzött feladatok teljesítése érdekében — ez a jelenkor parancsa. A dolgozók aktivizálása ér­dekében minden lehető módszert ki kell használ­ni. Ilyenek a nyilvános pártgyűlések, a párt­csoportok és azok hatása a dolgozókra, a terme­lési értekezletek, a társadalmi szervezetek, a pol­gári testületek munkája stb. A legjobban bevált módszer, amellyel dolgozóinkra nevelően hatni lehet, a kommunisták, a vezető dolgozók és a tisztségviselők jó személyes példája. íz EGYÜTTMŰKÖDÉS A mindennapi élet bizonyítja, hogy az emberek megértenek bennünket, mivel konkrét példák­ból arról győződhetnek meg, hogy pártunk min­den erőfeszítésének a célja a munkásosztály és a dolgozók érdekeinek megvalósítása, valamint jólétének biztosítása. A párt minden intézkedé­se ezt a célt szolgálja. A kommunista párt a tömegekkel való együtt­működésből meríti saját mindennapos tevékeny­ségének gazdag tapasztalatait. A tömegek alkotó erejébe vetett hit, a tömegek tapasztalatainak megértése és felhasználása — ez a lenini munkastílus egyik sajátossága, amely pártunknak lehetővé teszi, hogy helyesen irá­nyítsa népünk forradalmi mozgalmát ,és vezesse a dolgozók harcát a szocializmusért és a kom­munizmusért. Dr. (AN MACHYNIAK a IMMT gl N E flEü 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom