Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-22 / 223. szám, hétfő
tffgzó EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN Nagy visszhangra talált a felhívás Gustáv Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisi ülésén mondott beszédében egyebek között kijelentette: „Ahogyan ma dolgozunk olyan lesz a7 életünk holnap!“ Hazánk dolgozói magukévá tették ezeket a szavakat, s az eltelt évek folyamán teljes mértékben meggyőződtek helytállóságukról. Dolgozó népünk jó munkával következetesen megvalósítja a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött politikai és gazdasági feladatokat, s ennek eredményeképpen szüntelenül növekszik az életszínvonal, erősödik a nép szociális és létbiztonsága. A7 emberek látják a szavak és a tettek egységét, a párt gazdasági politikájának célját, s minden erejével megvalósítására törekszenek. Ez az igyekezet nyilvánul meg abban a széles körű visszhangban is, amellyel a vállalatok, üzemek, gazdaságok, intézmények és más munkahelyek kollektívái válaszolnak pártunk központi bizottsága, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívására. A tömegtájékoztatási eszközökben a múlt héten közölt válaszokból kitűnik, hogy a termelésben és a többi munkahelyeken dolgozók teljes mértékben megértették a központi szervek felhívásának értelmét és célját. Megmutatkozik, hogy pártunk jövő áprilisra összehívott XV. kongresszus sát feladataik példás teljesítésével, eddigi kötelezettségvállalásaik értékének növelésével, valamint a gazdaságosság fokozására, az önköltségek csökkentésére, a tervfeladatok túlteljesítésére irányuló új felajánlásokkal akarják köszönteni. A sok-sok válasz közül említsük meg néhányat a galantai járásból. A Járási Iparvállalat dolgozói kiegészített kötelezettségvállalásukban célul tűzték, hogy december 23-ig teljesítménytervüket egymillió hatszázezer koronával, exportfeladataikat pedig hárommillió koronával túlteljesítik. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat üzemének dolgozói bővített felajánlásuk értelmében a teljesítményeket tizenhét és fél millió koronával, a nyereséget pedig hat és fél millió koronával emelik. A Hydrostav §aTai (vágsellyei) üzemének kollektívája vállalta, hogy idei tervfeladatait hétmillió koronával túlszárnyalja. A mostovái Vörös Csillag Efsz kollektívája a XV. kongresz- szus tiszteletére tett felajánlásában vállalja, hogy tehenenként átlagosan évi 3348 literes tejhozamot, a hízómarháknál 0,95 kg, a sertéseknél pedig 0,52 kg napi átlagos súlygyarapodást érnek el, s évente anyánként átlagosan tizennyolc malacot, száz tehéntől pedig 92 borjút választanak el. A dolgozók munkakezdeményezése szüntelen előrehaladásunk kezessége. Az elkövetkező időszakban ismét meghatványozza erőnket, elősegíti kitűzött céljaink elérését. Elmélyítjük együttmüködésünket Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök meghívására a múlt héten hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A bolgár kormányfő látogatása nagyban hozzájárult az országaink közötti baráti együttműködés erősítéséhez. A két miniszterelnök tárgyalásain elsősorban azokkal a feladatokkal foglalkoztak, melyek a gazdasági együttműködés szakaszán Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára januári megbeszéléseiből következnek. A Sztanko Todorov elvtárs látogatásáról kiadott közleményben többek között hangsúlyozzák a szocialista országok két- és többoldalú együttműködésének nagy jelentőségét a Varsói Szerződés Szervezete. valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a szocialista országok egységének, erejének további szilárdítása, a szocializmus építése és a béke erősítése érdekében. A múlt héten Huszár Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnök- helyettesének vezetésével magyar küldöttség látogatott hazánkba. hogy részt vegyen Csehszlovákia és Magyarország központi tervezőszervei képviselőinek a két ország 1976—1980. évi népgazdasági tervei egyeztetéséről folytatott zárótárgyalásokon. A tárgyalásokon hazánk küldöttségét Václav Hűla, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke vezette. A tárgyalások eredményeképpen aláírták a két ország népgazdasági tervei egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet. E szerint 1976—1980-ban a kölcsönös áruszállítások az 1971— 1975. évi hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodáshoz viszonyítva több mint ötven százalékkal növekszenek. A tudományos-technikai fejlesztésért 1975 IX. 22. A Szakszervezetek Központi Tanácsa a múlt héten kétnapos ülésen vitatta meg, hogyan vesz részt a szakszervezeti mozgalom a CSKP KB májusi ülésén a tudományostechnikai fejlesztés terén kitűzött feladatok teljesítésében. Az ülésen részt vett Josef Kempn^, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára is. Beszédében részletesen elemezte az elért sikereket, a felmerülő problémákat és fogyatékosságokat, s a tudományos-technikai fejlesztéssel összefüggő további fontos feladatokra összpontosította a figyelmet. Kempn# elvtárs bevezetőben hangoztatta azokat a nagyszerű eredményeket, melyeket hazánk dolgozó népe szabad országában az eltelt három évtized alatt elért. Kiváltképpen figyelemre méltónak jellemezte azokat a sikereket, melyeket a válságos időszak után értünk el népgazdaságunk fejlesztésében és politikai téren. Az eredményekben mutatkozik meg népünk viszonya szocialista hazája és Csehszlovákia Kommunista Pártja politikája iránt. Megmutatkozik annak tudata, hogy az ország gazdája a nép. A szónok a továbbiakban elemezte azokat a tényezőket, melyek múlhatatlanul szükségessé teszik, hogy hatodik ötéves tervünkben a lehető legnagyobb mértékben összpontosítsuk erőfeszítésünket a tartalékok kihasználására és az újratermelési folyamat hatékonyságának maximális növelésére. Ezek a tényezők többek között megnyilvánulnak a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokban, a munkaerőforrások korlátozottságában, az alapvető nyersanyagok beszerzésével összefüggő problémákban, s a környezetvédelemmel, valamint a lakosság életfeltételeinek további javításával kapcsolatos követelmények növekedésében. Josef Kempny elvtárs rámutatott, hogy a hatodik ötéves terv és a jövő évi tervfeladatok előkészítésével összefüggésben mérhetetlenül fontos számunkra az a követelmény, melyet a CSKP Központi Bizottságának múlt évi novemberi ülésén Gustáv Husák, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke a következőképpen fogalmazott meg: „A hatékonyság fokozása kisebb- nagyobb tartalékainak kihasználásáért és az eddig rendezetlen problémák megoldásáért vívott harcnak minden szakaszon és az irányítás valamennyi szintjén konkrét, céltudatos és alkotó munkában kell megnyilvánulnia.“ (gál) Á gyár felett gőzlelhő lebeg, a betontárolókban pedig piramisszerűen tornyosodnak a répahegyek. Az épületóriás ablakain monoton búgás szűrődik át, és az egész udvar légkörét sajátos illat tölti ki. A legújabb, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) cukorgyár életéten a hatodik és talán a legjobban előkészített idény, tehát immár egy hete valóság. A bejárati kapu mázsáján traktorok és pótkocsis teherautók adják át egymásnak a helyet, hogy lemérhessék répa- rakományukat, amely a rakterűiét magasított oldalainál is magasabbra nyúlik. Huba Karol mérnök, a gyár igazgatója elégedetten nyugtázza: — A mezőgazdasági üzemek az előre kidolgozott ütemterv szerint küldték a répaszállítmányokat. így a tervezett időben, vagyis szeptember 16-án, minden eddiginél hamarabb kezdhettük a cukorgyártást. Akárcsak a kapunál, a répa- ömlesztőnél is nagy a forgalom. Az oldalbillenős szállítóeszközök a garatba két oldalról öntik a répát. Az innen futószalagon jut el az előtisztítóba, ahol kihull közüle a föld és a gyom nagy iésze. • A répát nemcsak a betontárolókban gyűjtik, hanein a szomszédos lebetonozott területen is. Ennek alapterülede 8 ezer négyzetméter. Az újonnan létesített tárolóhellyel a gyár a mezőgazdasági üzemeknek akar segíteni. Így ugyanis folyamatosabb az átvétel, és a szállítóeszközök nem várnak tétlenül, míg kiüríthetik rakományukat. Utunkat jobbról és balról is répahegyek övezik. Az egyiket még magasítják, a másikat pedig bontják. Répatonnák ezrei mozdulnak, meg, a nehéz fizikai munka mégis ismeretlen az itt dolgozók számára. Futószalagok viszik, gépek cipelik, görgetik a répát. Az irányítás is korszerű. A betontárolók répapiramisainál is magasabbra emelkedő villanyrendőrök az úsztatócsatorna mesterének szólnak. Az éppen világító piros szín tilosat jelent: a mosóban „telt ház van“, a vízárba tehát, amely alagúton viszi a nyersanyagot a gyárba, nem kell répát engedni. A sárga fény mérsékelt adagolást, a zöld pedig teljes adagolást parancsol. — Tartalékunk csaknem 200 ezer mázsa, így a zöld fény nem jelent problémát, hiszen van mit „aprítani“ a vízárba — mondja az igazgató. — A háromkoronás árpótlék, amit mezőgazdasági üzemeink a szeptember 25-ig kiszedett répa mázsájáért kaptak, és természetesen a pozitív hozzáállás is valóban eredményesnek bizonyult. — Minden tekintetben ilyen megértők a mezőgazdasági üzemek? — Sajnos nem. Amint látja, a rakomány között nagyon sok az olyan répafej, amelyről csak részben, vagy egyáltalán nem vágták le a répékarajt. Ez többlelet jelent a feldolgozásban, és ráadásul, mivel nem tartalmaz cukrot, a cukortartalom egy részét is elvonja, tehát kisebb lesz az átlagos cukortartalom. További problémát Lászlóval, a pártszervezet elnökével beszélgettünk. — Tavaly alaposan megviselte gépeinket a nehéz ősz, és a kampány egészen február húszadikáig tartott — kezdte a pártelnök. — Tehát maximálisan igénybevett berendezést kellett rekordidő alatt az új kampányra kijavítani. Az első napok folyamatos termelése bizonyítja, hogy ez sikerült. Az siker természetesen a jjyár valamennyi dolgozójának RÉPAHEGYEK ÉS CUK0RKRISTÁLY0K jelent a pápával tehozott gaz. Jó lenne, ha mezőgazdasági üzemeinkben kézi erővel — amennyiben természetesen e hagyományos módszert még alkalmazzák — épp a leggyomo- sabb répaterületekről gyűjtenék te a termést. És még egy probléma. Amíg tart a szép idő, és a földeken teljes ütemben lehet dolgozni, egyes mezőgazdasági üzemeink szívesen „megfeledkeznek“ a répaszelet elszállításáról. Ez kétszeres problémát okoz. Egyrészt rothadással fenyeget, másrészt előfordulhat, hogy a nagy mennyiségű répa- szelet következtében nem tudunk teljes ütemben dolgozni. Közben beértünk a gyárba, ahol a tulajdonképpeni termelés folyik. A mosótól és a sze- lelőtől a csomagolóig — ahol a hófehér kristály-, por-, vagy kockacukrot zacskókba, dobozokba szortírozzák — már nehezebb soron követni a répa útját. Az egyes folyamatok és az azokat jelölő szakkifejezések, mint például édes szelet, diffúziós lé, mésztej, derítés, könnyű lé, nehéz lé a laikusnak még a kimerítő magyarázat ellenére is eléggé idegenek maradnak. A hatalmas, zárt rendszerű tartályokban végbemenő folyamatokat, és a cukorhoz veze>tő út egyes állomásait jelölik. — Milyen a munkaütem? — kérdezem az igazgatót. — A kezdet kezdetén tartunk, és az első napokban mindig kisebb a teljesítmény. Dolgozóink fele szezonmunkás, és az utóbbiak mintegy harminc százaléka először dolgozik nálunk. Nyugdíjasok, házimunkához szokott asszonyok vagy a mezőgazdaságból ide kerülők számára kell egy-két nap, amíg megszokják az új munkakörnyezetet. Ezt követően azonban a nap>i 400 vagon cukorrépát mindenképpen szeretnénk feldolgozni. E teljesítményhez a gyárat Is kellően felkészítették. A javításokról már az irodában, Putz közös érdeme, de közülük is elsősorban egyes munkakollektívákat kell kiemelni. így Szabó Béla 22 tagú villanyszerelő bronzérmes szocialista munkabrigádját, amely elnyerte az rgazgató vándorzászlaját. De ugyanígy dicséretet érdemel az erőmű és a gázfejlesztő központ szocialista munkabrigádja, Elek Miklós vezetésével, vagy a lakatosok brigádja, Kejfel Béla és Samdal László vezetésével. Említésre méltó az is, hogy az egyes munkabrigádok a nyár folyamán 1090 társadalmi munkaórát dolgoztak le, és összesen 16 olyan újítást valósítottak meg, amellyel könnyebben elérhető a gyár maximális teljesítménye. Eddig például a gyertyafiltereket vízzel öblítették, most könnyű lével történik. így a vizet nem kell elpárologtatni, kevesebb energia fogy. Az úsz- tatócsatornába szignalizáló berendezést szereltek, amely a répamosót irányító dolgozónak jelzi a csatorna vízszintjét. — És így sorolhatnánk mind a tizenhat újítást — mondta be- bejezésül a pártelnök, —amelyek dolgozóink kezdeményezőkészségét és a munkához valő pozitív hozzáállását bizonyítják. Ebből törvényszerűen következik, hogy bár 10 200 hektár termését kell feldolgoznunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívására komoly tételekkel feleltünk. Vállaltuk, hogy terven felül 100 tonna kockacukrot készítürrk, melynek értéke 76 ezer korona. A hő szakszerűbb kihasználásával 13 460 MWó elektromos áramot állítunk elő, és ezzel 161522 koronát nyerünk. Munkánkkal, vállalásainkkal egy oélt követünk: hogy az udvaron levő répahegyekből a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb cukrot állítsuk elő. EGRI FERENC TÖBBET TERMELT A JUGOSZLÁV IPAR Jugoszláviában az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 6,3 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának eredményét. Az előzetes adatok szerint a fémipar 14 százalékos, a bőr- és cipőipar 13 százalékos, a gumiipar 11 százalékos, a fémkohászat és az elektronikai ipar egyenként 9 százalékos termelésnövekedése rekordnak számít. A dohány- és az élelmiszeripar termelése 6, illetve 1 százalékkal csökkent. LENGYEL—IRÁNI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Lengyelország és Irán áruforgalmának értéke az elmúlt évben 60 millió dollár volt; 1970- ben mindössze 5 millió dollár. Lengyelország gépekkel és berendezésekkel látja el az iráni cukor- és hűtőipart, ezenkívül textilgépeket, esztergapadokat, elektromos berendezéseket, valamint a mezőgazdaságban használatos repülőgépeket szállít Iránnak. Irán exportlistáján a hagyományos termékeken kívül (gyapot, olaj színesfém), újfajta közszükségleti cikkek is szerepelnek. A gazdasági kapcsolatokat az áruforgalmon kívül kooperációs egyezmények is jellemzik. Az év elején hoztak létre közös bizottságot, amelynek feladata egy iráni pamutfonó üzem építésének megszervezése. A tervek szerint a munkálatokat 1977-ben kezdik meg. LENGYEL—SPANYOL KERESKEDELEM Évente 1,5 millió tonna kohókokszot szállít Lengyelország spanyol megrendelésre és kohászati terméket kap cserébe — a többi között ezt tartalmazza a két ország új kereskedelmi egyezménye, melyet a külkereskedelmi miniszterek a közelmúltban írtak alá Varsóban. A megállapodás szerint, amely 1988-ig szabályozza a két ország áruforgalmát, a lengyel koksz ellenében Spanyolország évente mintegy 75 millió dollárért kohászati gyártmányokat és 60 millióért beruházási javakat exportál. Az értékek keretösszegek, melyek később még változhatnak. Lengyelország és Spanyolország kereskedelmi kapcsolatai az elmúlt években gyorsan bővültek. 1974-ben a kölcsönös szállítások értéke 9 milliárd pesetára emelkedett, ami a 7 előző esztendőkhöz képest 60 százalékos gyarapodást jelentett. A lengyel export ebből 5,73 milliárd peseta volt, az import pedig 3,85 milliárd. A mérleg tehát (mint a többi KGST- ország esetében is), a spanyol oldalon passzív. A lengyel exportlistán elsősorban a kőszén, brikett, koksz, cukor és fa szerepel, a spanyol szállítmányok pedig az említett vas- és acél- írukon kívül mezőgazdasági terményekből állnak. (Tavaly 1,4 milliárd, illetve 304 millió pesetáért.) A SZOVJETUNIÓ ÉS A KNDlK ÁRUFORGALMA A múlt évben 343,2 millió rubelre emelkedett a Koreai NDK és a Szovjetunió áruforgalma (összehasonlításul: 1965- ben még csak 160,3 millió rubel volt). A forgalom volumene mellett magváltozott annak S7erkezete is, jelentősen nőtt a beruházási javak részaránya. A szovjet fél elsősorban gépeket és berendezéseket, olajtermékeket, vas- és acélárut, csöveket, szállítási eszközöket ad el a távol-keleti országnak, ahonnan színesfémeket és öntvényeket, öntöttvasat, gyorsvágó acélt, kalciumkarbidot és egyéb árukat vásárol. Szélesedik az együttműködés a vasúti szállításban, a halászatban, valamint a tudományban és a techniká* bán is.
