Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-20 / 222. szám, szombat

'A bratislavai maloniligeti Autógyárban sikeresen dolgoznak az (ijftók. Felvételünkön: Michal LúCny hattagú szocialista munka- brigádja tanulmányozza Iván Hanica, „Kiváló újító" rímmel ki­tüntetett dolgozó (jobbról a harmadik) egyik újítási javaslatának tervrajzait. (J. Teslík felvétele — CSTK) EGYETLEN SZEM SE MENJEN KÁRBA Megkezdték a kukorica felvásárlását A mezőgazdasági üzemek és a termény]előásárló vál­lalatok ezekben a napokban újabb fontos jeladat -- a kukorica betakarítása és fel­vásárlása előtt állnak. Tóth József elvtárs a Mezőgazda­sági Termény felvásárló és Ellátó Vállalat üzemének tkmajská Streda-i /Duna­szerdahelyi) igazgatója arról tájékoztatott, hogyan ké­szültek fel erre a munkára. Az igazgató bevezetőben hangsúlyozta, hogy a járásban a gabona felvásárlását nehéz JíÖrülmények között, de sikere­sen fejezték be. A járás mező- gazdasági dolgozói az állami tervet hétszáz vagon gabona felvásárlásával túlteljesítették. A gabona minősege jó, a fel­vásárló üzem szárító berende­zéseiben több mint három és fél ezer vagon terményt szárí­tottak ki, ezenkívül a mező- gazdasági üzemek is kihasz­nálták erre a célra a szárító­gépeiket. A járásban felvásá­rolt egész gabonamennyiséget a magtárakba megfelelően ke­celték. — Ezzel egy­idejűleg meg­tettük az előké­születeket a ku­korica felvásár­lására — foly­tatta szavait Tóth elv társ. — Megvizsgáltuk a gépeket, tech­nikai nap kere­tében átnéztük a raktárakat és megállapítot­tuk. mit kell el­végezni a felvá­sárlás zavarta­lan lebonyolítá­sához. Nyugodtan kijelenthe­tem, hogy jól felkészültünk a kukorica felvásárlására. A dunaszerdahelyi járásban mintegy tizenötezer hektárról kell betakarítani a kukoricát. A felvásárló üzem szerződést kö­tött a gazdaságokkal, mely­ben pontosan meghatározták a feladatokat. A raktárakban bú­za és árpa van, ezért a kuko^ rica raktározása komoly prob­lémát jelent. A nagy szárítógé­pek mellett ürítettek ki raktár- helyiségeket erre a célra, s a gazdaságokkal is megegyeztek bizonyos mennyiségű termés el­helyezésére. Körülbelül három­ezer vagon kukorica elszállítását a szárítással folyamatosan kell lebonyolítani. Remélik, hogy a feladat teljesítéséhez elegendő vagont kapnak a vasúttól. — Számításunk szerint a fel­vásárló üzem szárítógépeivel naponta átlag százhatvan va­gon termést szárítanak meg — folytatta szavait Tóth József. — A mezőgazdasági üzemek is jelentős mennyiségű kukoricát száríthatnak meg dobos szárí­tógépeikkel. A nagy feladat si­keres elvégzésének elősegítésé­re iskolázást szerveztünk a raktárosok, a szárítómesterek és a laboránsok részére. Ré­szünkről mindent megteszünk azért, hogy az eddigihez ha­sonlóan ezzel a feladattal is megbirkózzunk. Számításunk szerint mintegy öt és fél ezer vagon kukoricát fogunk szárí-> tani vállalatunkban. Az elmúlt napokban a duna­szerdahelyi járásban a mező- gazdasági üzemek hozzáfogtak a kukorica betakarításához, megkezdődött a termés felvá­sárlása és szárítása. — Szeretnénk, ha szeptember 20—22-től már valamennyi szá­rítógépünk teljes ütemben mű­ködhetne — hangoztatta az igazgató. — A mezőgazdasági dolgozóknak alaposan ki kelle­ne használni a betakarításra a mostani ió időjárást. A kuko­rica nincs megdőlve, a termés egészséges, nagyon kedvezőek a feltételek a veszteségmentes betakarításra. Igyekezni kell tehát, hogy egyetlen szem se vesszen kárba. Az idén a tava­lyinál hektáronként mintegy tíz mázsával nagyobb átlagos ho­zamra van kilátás, vagyis a gaz­daságok hatvan mázsa sőt en­nél több termésre számíthatnak hektáronként. Ugyanakkor a termés minősége is jobbnak mutatkozik a tavalyinál. Véle­ményem szerint az idei kuko­ricából a tavalyi termésből ké­szült takarmányhoz viszonyítva mintegy öt dekával kevesebbre lesz szükség egy kilogram súly- gyarapodás eléréséhez. A betakarítás folyamán a me­zőgazdasági üzemekben nagy gondot kellene fordíta­ni a kukorica kitisztítására. Tóth elvtárs rá­mutatott arra, hogy a kombáj­nokkal betakarí­tott kukoricánál a törmelék mennyisége el-- érheti a tíz szá­zalékot is. A tö­rött szemeket a szárítás során az áramló leve­gő kifújja a gépből és lénye­gében a szemétbe kerülnek. Ha azonban a gazdaságokban ki­tisztítanák a kukoricát, akkor a silókukoricába vagy a répasze­letbe keverhetnék a hulladékot és ily módon jelentős mennyi­ségű érékes takarnfányt nyerné­nek. Az igazgató elmondta azt is, hogy a kukorica felvásárlásával egyidejűleg az üzemben előké­szítik az őszi gabona vetőmagé ját. A vetőmag több mint het­ven százalékát már a gazdasá­gokba szállították, s a járásban csütörtökön megkezdték az ősziek vetését. Az elegendő mennyiségű és jó minőségű ve­tőmagon kívül az őszi vetések alá kellő mennyiségű műtrá­gyái is sikerült beszerezni. A CSKP közelgő XV. kong­resszusa tiszteletére a felvásár­ló üzem dolgozói több mint há­rommillió koronával emelték 77(5 OíiO koronát kitevő eredeti kötelezettségvállalásukat. A fel­ajánlásból eddig már mintegy hárommillió háromszázezer ko­ronái megvalósítottak. Ez az ér­ték az önköltségek csökkenésé­ben, nagyobb mennyiségű ta- karmán vkeverék készítésében és egyéb munkák elvégzésében nyilvánul m«g. Az üzem dolgo­zói, főképpen a gépjárművezetők és a gépkezelők kiváltképpen az üzemanyag és nz energia meg­takarítására fordítanak nagy gondot. * GÁL LÁSZLÓ A NÉP SZÓSZÓLÓJA VOLT SZÁZ ÉVE SZÜLETETT NAGY GYULA Száz évvel ezelőtt, 1875. szeptember 22-én született Nagy Gyula, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja, a szlovákiai munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a bátor és tán­toríthatatlan forradalmár. Szülőfaluja a magyaror­szági Dekt község, ahol ko­vácsmesterséget tanult. Ké­sőbb Budapesten tevékeny­kedett, itt bekapcsolódott a szociáldemokrata párt ifjú sági mozgalmába. A további években a Budapesti Vagon­gyárban dolgozott, ahol tár­sai hamarosan felismerték benne a harcos, osztályön- tudatos munkást, és az üzem bizalmijává választot­ták. Politikai tevékenységét a hatóságok és a munka­adók állandó üldözése kísér te. Hogy megbénítsák forra­dalmi tevékenységét, felet­tesei 1908 bán Budapestről Zilinára helyezték át. Két évvel később Bratislavában az Államvasutaknál dolgo­zott, ahol lankadatlanul küzdött a forradalmi szél­iéin érvényesüléséért mun­katársai körében. 1919-ben részt vett az országos vasú tassztrájk megszervezésé­ben, amiért állásából azon­nali hatállyal elbocsátották. 1919 tavaszán letartóztatták és Havára toloncolták, ahol internálták, ám 1920-tól te­hetségét és erejét ismét a szlovákiai forradalmi mun­kásmozgalom szolgálatába állította. Az 1920 as években a szociáldemokrata pártban folyó heves harcok füzében érik igazi kommunistává, marxistává. 1920-ban mint a bratislavai kerület forradal-i mi proletariátusának jelölt­jét a szociáldemokrata párt parlamenti képviselőjévé vá­laszt oM. Abban az időben Nagy elvtárs a Csehszlovákia Kommunista Pártja megala­pításáért folyó harc első so­raiban küzdött. 1921 január­jában mint a bratislavai ma­gyar nemzetiségű dolgozók küldötte részt vett pártunk megalapítását előkészítő fu- bochhai kongresszuson, ahol a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség szellemében lépett fel. Ugyanebben az évben Bra­tislavában ‘ megjelenő Nép­szava és Harc című lapok felelős szerkesztője és kia­dója lett. Harcos- forradalmi tevé­kenységét a csehszlovák burzsoá liatóság megakadá­lyozta. 1923-ban megfosztot­ták állampolgárságától, ma­gyar állampolgárnak nyil­vánították, elvesztette par­lamenti képviselői mandátu­mát, de Nagy Gyulát e kö­nyörtelen terror sem tánto­rította el a forradalmi moz­galomtól. Kommunista meg­győződéséhez híven, politi­kai tevékenységének korlá­tozása ellenére is rendület­lenül tovább küzdött a mun­kásosztály ügyének végső győzelméért. 1925-ben a ha­lál váratlanul kiragadta so­ra nkbrV Nagv Gyula elvtárs '• Kár talan népszerűségnek örven­dett Bratislava és környéke dolgozóinak körében. Tete­mét a Duna utcai Munkás- otthonban ravatalozták fel. Utolsó útjára több ezer harcostársa és tisztelője el­kísérte. Az 1925. május 15-i temetés nemcsak Bratislava és környéke, hanem jófor­mán egész Szlovákia dolgo­zóinak harcos megnyilvánu­lása volt azokért az eszmé­kért, melyekért Nagy Gyula harcolt. Bratislava dolgozóinak kezdeményzésére a mun­kásság nehéz anyagi helyze­te ellenére Nagy elvtársnak 1926-ban szobrot állítottak, mintegy kifejezve elvhűsé­gét pártunk iránt és nép­szerűségét a dolgozók kö­zött. Jelenleg a szobor a Steiner utca és a Kertész utca területén levő kis parkban áll. Szlovákia dolgozói Nagy Gyula elvtárs emlékét ke­gyelettel őrzik. RÓJÁK DEZSŐ FELKELTIK A FIATALOK ÉRDEKLŐDÉSÉT A SZISZ-SZERVEZETEK ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEI ELŐTT A nyári szünidő után nem­csak az iskolák nyitották ki újra kapuikat, hanem szocia­lista ifjúsági szervezetünk alap­szervezeteiben is ismét megin­dult a komoly munka. Küsző- bönállnak az idén, már októ­ber elsején kezdődő évzáró tag­gyűlések, melyeken fiataljaink számot adnak egy újabb moz­galmi év, 1975, munkájáról. Tanévnyitóra kerül sor nemso­kára az eszmei-politikai okta­tásban is. Nem árt tehát egy pillantást vetni a júniusban le­zárult elmúlt oktatási évre és a jövő évi feladatokat is meg­határozó évzáró taggyűlések előtt alaposan meggondolni, mi is volt jó. s hol van szükség ja­vításra, módosításra a siker ér­dekében. Ezzel a céllal hívták össze nemrégiben plenáris ülésre a galántai járás SZISZ-alapszer­vezeteínek politikai, kultúr- és sportfelelőseit. Hogy mennyi­ben tartozik az ideológiai neve­lés a kultúr- és sport fele­lősökre is? Sok alapszervezetben az ideológiai munka alatt még mindig csupán a politikai okta­tás előadásait értik. Az előadá­sok azonban csak akkor érik el a céljukat ha a szavak „ter­mőtalajra találnak“. S a „tér-, mőtalaj“ előkészítésére igen nagy lehetőség nyílik a SZISZ- tagok kulturális és sporttevé­kenysége keretében. Eszmei tar­talmat adni a szabad időben végzett munkának, s ezáltal is formálni a fiatalok gondolko­dását, ez is a SZISZ fontos fel­adata. Jó példával szolgálnak erre a mostovái (hidaskürti), fiatalok. Irodalmi kört alakítót-" tak, mely nem csupán a szóra­koztatásra törekszik, hanem műsorainak eszmei tartalmat is Megnyílt a „Záhrada Čech" országos gyümölcs- és zöldségkiállítás Az idén megrendezett mező- gazdasági kiállítások sorában méltó helyet foglal el a lito- méficei „Zahrada Ceeh“ orszá­gos gyümölcs- és zöldségkiállí- tás, a kertészeti szakemberek és kertészkedők hagyományos találkozója. A kiállítás keretében gazdag program várja a látogatókat. Szeptember 24-én, kedden ke­rül sor a gyümölcstermesztők szaknapjára, a szerdal nap pe­dig a zöldségtermesztés jegyé­ben zajlik majd te. Csütörtökön rendezik meg a nők napját, pénteken a állami gazdaságok és a szövetkezetek kertészei, szombaton pedig ;t kertészke­dők jutnak szóhoz. A második hét programja hét­főn a mezőgazdasági szolgálta­tások és a kernizálás napjával indul, kedden rendezik meg a bortermelés, szerdán pedig a szakosított gépesítés napját. Az utolsó előtti napon, október 3-án kerül sor a méhészek szaknapjára, ezt követi még a fiatalok, a pionírok napja. A litoméficei kiállítás gazdag bemutatója hű képet ad a ha­zai gyümölcs- és zöldségter­mesztés elért színvonaláról a nemesítésben és a termesztési módszerekben elért eredmé­nyekről, a fejlesztés haladó irányzatairól. Ezúttal is gazdag anyaggal jelentkezik a Dunajská Streda-i |dunaszerdahelyi) Ag- rofrigor Társult Vállalat, a Kut- ná Hóra —Kolín-i Egyesült Me­zőgazdasági Vallalat, a Litomé- ricei, Lovosicel és a Roudnicei Állami Gazdaság, a Chotiméfi Efsz és számos további kerté­szettel foglalkozó vállalat. Az új kiállítók között szerep jl a Hodonín Bzeneoi Egyesült Mezőgazdasági Vállalat, a Cesky TéSín-i Állami Gazdaság, a Bojkovir.ei ÁG, a Trokanyi ÁG, valamint a Vestenicei, a Plachtíncei hs a Saéurovi Efsz. Jelentősen bővült tehát a ki­állítás arany-, ezüst és bronz­érmeiért, valamint a Litoméfi­cei Vnb vándorserlegéért ver­senybe indulók mezőnye. A ren­dezők íi kiállítás területén új szabadtéri színpadot is építet­tek, ahol neves művészek szó­rakoztatják majd a közeli és távoli kerületekből öszsesereg- lett közönséget. A népszerű ,,Zahrada Cecil“ országos gyüirfölcs- és zöldség- kiállítás jelentősen hozzájárul e fontos termelési ágazat sokol­dalú fejlesztéséhez, a gyümölcs- és zöldségellátás színvonalának további emeléséhez. (makrai) ad. Saját összeállítású prog* ramokkal emlékeznek meg a jelentős évfordulókról, de emel lett a pionírokból SZISZ-taggá lett fiatalok köszöntéséről sem feledkeznek meg a kör tagjai. Természetesen az eszmei ne­velő munkában kulcsfontossá­gúak a politikai oktatás előadá­sai, hisz ezeken tesznek szert a fiatalok a marxizmus—leni­nizmus alapismereteire, vagy gyarapítják már meglevő tudá­sukat. A galántai járásban a tavalyi oktatási évben 5782 SZISZ-tag és 749 szervezeten kívüli fiatal vett részt a SZISZ politikai ok­tatásában. 589 SZISZ-tag a párt­oktatás előadásait, 67 funkcio­nárius pedig a járási funkció-- nárius iskolát látogatta. E szá­mok összesen a járás SZISZ- tagságának 93,4 százalékát al­kotják. Örvendetes, hogy egyre több alapszervezetben igyekeznek a megszokott előadások mellett új formákat is bevezetni: be­szélgetéseket idős párttagok­kal, felkeresik a hősi harcok emlékhelyeit, túrákat szervez­nek a partizánharcok ösvényein stb. Az irodalombarátok körei iránt azonban nem nagyon ér­deklődnek a fiatalok. Az, hogy az egyes SZISZ alapszervezetekben kifejtett esz­mei nevelőmunka terén ugyan­azon feltételek mellett nagyok a különbségek, nem róható fel csupán a fiatalok hibájául. Sok múlik a pártalapszervezeteken, az általuk nyújtott támogatá­son s a jó példán is. Jó a kap­csolat a SZISZ és a pártalap.« szervezet között a Duslóban, a galántai Járási Építőipari Vál­lalatban, a soporňai efsz-ben stb. Az évzáró taggyűléseket, az addig hátralevő időt kell tehát felhasználni a SZISZ alapszer­vezetekben a politikai oktatás, s az egész SZISZ-munka olyan megszervezésére, mely legjob­ban megfelel az adott lehetősé­geknek. Egységes eszmei tarta­lom fogja össze a SZISZ tevé­kenység minden területét. Ne csupán az előadásokon aláírt jelenléti ívek bizonyítsák, hogy eszmei nevelő tevékenységet is kifejtenek a SZISZ-a la pszerve­zetek, hanem a politikai okta- IX. 20. tás valóban felkeltse a fiatalok — a SZISZ tagok és szerveze-> ten kívüliek — érdeklődését. §1 FLÖR1ÁNNÉ M. MÁRTA Ú] sző 1975.

Next

/
Oldalképek
Tartalom