Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-02 / 206. szám, kedd
A napokban megkezdődött a komlószedés a topolőanyi járásban, amely Szlovákia legnagyobb komló termesztője. Az idén 248 hektáron termesztettek komlót, ami 34 hektárral több a tavalyinál. A komló szedést gépekkel végzik, két hosszabbított munkamílszak- ban. Felvételünkön: Működésben a komlókifésülő gépsor. — (Felvétel: A. Zagar — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Sz. G.: Elsősorban az ön munkaszerződéséből keilil kiindulni. Minden munkaszerződés- v »k — a munkatörvénykönyv 29. §-a értelmében tartalmaznia kell a végzendő munka fajtáját (a funkció magnevezését), amelyre a dolgozót felveszik, továbbá tartalmaznia kell a munka végzésének helyét (a helyiség, üzem vagy más hely meg jelölésével), végül a szerződésnek tartalmaznia kell a munkábalépés napjának megjelölését. Eredetileg a munkaadó vállalat önnel csak meghatározott időre — a szülési szabadságon levő dolgozó távolléte idejére —, később azonban tartós — idől>en nem korlátozott munka- viszonyt kötött. Ön számára meglepetés volt, hogy nem *égen más munkahelyet jelölt ki Önnek a vállalat igazgatója. Munkatársnője ugyanis az eredeti feltételezéstől eltérően szülési szabadságról visszatért a vállalathoz (leveléből nem tudni pontosan, va- ’om a rendes v jgy a meghosz- szabbított szülési szabadságról van-e szó). A vállalat igazgatója közölte, hogy más munkahelyre kell mennie, és ha ezt az „áthelyezést“ nem venné tudomásul, a munkaadó vállalat kénytelen lenne önnek felmondani azon az alapon, hogy feleslegessé vált. Egyelőre szabadságra küldték. A munkahely, amelyet kijelöltek. önnek nem felel meg, mivel itt hetente háromszor éjjeli műszakban is kellene dolgoznia, amire önnek módja nincs, mivel két (3 és 5 éves) gyermekéről gondoskodik. A fizetett szülési szabadságról visszatérő dolgozót (rendszerint 26 hét) az eredeti munkahelyére kell beosztani, a meghosszabbított fizetés nélküli szülési szabadságról visszatérő dolgozó nőt, ha nem lehet ugyanott foglalkoztatni, .akkor olyan munkára kell beosztani, amely megfelel a munkaszerződésének, de legalább is a minősítésének. Ez a rendelkezés elsősorban a visszatérő dolgozót érinti. Az ön esetében, ha a munka- szerződés csak általános megjelölést tartalmaz pl. munkás- nő, hivatalnoknő stb. és munkahelyként az egész üzemet jelöli meg. az üzem keretén belül a más munkahelyre való beosztás — ha egyébként megfelel a munkaszerződésnek — az üzem vezetőségének jogkörébe tartozik. Az ilyen intézkedésekhez nem szükséges sem az üzemi bizottság előzetes hozzájárulása, sem az ön beleegyezése — tehát az esetleges ilyen intézkedés jogos még akkor is — ha úgy tűnik, hogy a szülési szabadságról visszatérő nőt Önnel szemben előnyben részesítik. Ajánljuk, hogy a más munkahelyet — amely egyébként nincs ellentétben a munkaszerződésével —, fogadja el. Mint 3 és 5 éves gyermek édesanyja természetesen kérheti, hogy a munkatörvénykönyv 156. paragrafusa értelmében vegyék figyelembe, hogy Ön két kiskorú kisgyermekről gondoskodik, és ne osszák be éjjeli műszak ra, főként nem háromszor egymásután. A munkaadó vállalat a munkatörvénykönyv 156. p;i ragrafusa 2. bekezdése értelmében ugyanis a 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nő olyan kérelmének, hogy munkaidejét megfelelő módon módosítsák, köteles eleget tenni, hacsak nem ütközik komoly üzemeltetési érdekbe. A levelében foglaltak alapján nem valószínű, hogy íi munkaadó vállalat azon az alapon, hogy Ön létszámfeletti, felmond Önnek. Ezt a felmondási okot a munkatörvénykönyv 46. paragrafusa 1. bekezdésének c. pontja ugyanis akkor ismeri el, hogyha, a dolgozó annak következtében vált létszámfelettivé, (feleslegessé), hogy a vállalat feladata megváltozott, vagy megváltozott az üzem műszaki felszerelése, vagy más szervezési ok miatt vált szükségessé az ilyen intézkedés. A szülési szabadságról (esetleg meghosszabbított szülési szabadságról) való visszatérés rendszerint nem számítható ilyen oknak. Ha a munkaadó vállalat ad felmondást a dolgozójának, az írásbeli felmondás kézbesítése előtt ki kell kérnie az üzemi bizottság beleegyezését. Általában kell, hogy az üzemi bizottság részletesen tájékozódjék minden körülményről. Önnek is módja van az üzemi bizottságot vagy annak tagjait tájékoztatni az Ön körülményeiről és jogos kifogásairól. Egyébként a munkaadó vállalat a munkalörvény- könyv 46. paragrafusa 2. bekezdése értelmében csak akkor mondhatna fel önnek, ha nem tudna önnek munkát adni, ha Ön nem lenné hajlandó a felkínált megfelelő munkahelyre átmenni. Nézetünk szerint Önnek állna módjában esetleg a munkatörvénykönyv 51. paragrafusa 1. bekezdésének c. pontja értelmében azon az alapon, h°gy gyermekeiről kíván fokozottabb módon gondoskodni, felmondást adnia. (írásban 1, 2, ill. 3 havi felmondási idővel, az ön életkora szerint 20 —30, 30—40, ill. 40 év felett). Dr. F. J. Felvételünk az erfurti (NDK] IGA ’75 című nemzetközi kertészeti és virágkiállítás egy részlegét jnutatja be. (Felvétel CSTK — ZB) AZ OXIGÉN MINT NYERSANYAG A korszerű, fémkohászati és vegyipari gyártási folyamatoknál ma már nélkülözhetetlen „nyersanyag“ az oxigén, ami a Földünkön található elemek között előfordulás szempontjából az első helyen áll. Súlyértékben a földkéreg 46 százaléka, a víz 69 százaléka és a levegő 23 százaléka oxigén. Ha eltekintünk a vízelektrolízissel gyártott tiszta hidrogén mellett keletkező oxigéntől, úgy az oxigén előállítására csak a levegő jöhet számításba. A levegő pedig mindenhol korlátlan meny nyiségben és gyakorlatilag költség nélkül áll rendelkezésre. Noha a cseppfolyós levegő desztillációs szétbontása útján az oxigén előállításának eljárása több, mint fél évszázada ismeretes, nagyipari méretben való alkalmazása tulajdonképpen csak 1930 óta vált lehetségessé, amikor a Linde— Franki eljárással sikerült megoldani az olcsó oxigén nagy mennyiségben való előállítását. Az oxigén a nagyipar számára azért fontos, mert alkalmazásával számos gyártási folyamat gazdaságosabbá tehető. így azoknál a vegyi reakcióknál és műszaki eljárásoknál, ahol levegő jelenlétében történnek meg a kémiai átalakulások, tiszta oxigén esetén a reakciós folyamat meggyorsul és magasabb elégési hőmérséklet érhető el. A fo lyamatok sebességének növekedése pedig lehetővé teszi, hogy kisebb térfogatú berendezéssel nagyobb anyagmennyiség legyen feldolgozható. Továbbá a levegő nitrogénjének hiánya következtében csökken a hő- és az anyagveszteség, valamint a felesleges gázok átnyomásával kapcsolatos veszteség, kisebb lesz az energiafogyasztás, egyúttal pedig növekszik a folyamatnak a beren dezés térfogategységére vonatkoztatott összes hozama. Ezek alapján ma már a kohászat és a vegyipar az oxigénnel dúsított levegőt és a tiszta oxigént különböző gyártási folyamataiban óriási mennyiségben használja fel. A vas- és acéltermelés nagy hőszükséglete magától értetődővé tette, hogy a kohászok már korábban foglalkozzanak az oxigén, vagy az oxigénnel dúsított levegő felhasználásával. Henry Bessemer már 1856-ban javasolta nyersvasnál az oxigén befúvását. Abban az időben még nem voltak meg azok a műszaki feltételek, amelyek alapján megfelelő tisztaságú oxigént ipari méretekben gazdaságosan elő lehetett volna állítani. így csak 1949-ben kezdődött az acélgyártás fejlődésének egy új szakasza, amikor is a Vereinigten österreichischen Eisen- und Stahlwerk A. G. Linzben oxigén befúvásos konverterek felhasználásával olyan eljárást alkalmazott, amellyel kevés ócskavas felhasználása mellett jó minőségű nyersacél termelhető. Az így készített acél kohászatiig nagy tisztaságával tűnik ki és minőségben ezért felülmúlja a martinacélt. Az oxigénkonverter fejlesztése még nem zárult le az LD eljárással, mert ennél a gyártási folyamatnál az eltávozó gáz tisztítására sok vizet igénylő költséges tisztító berendezés szükséges. Újabban fekvő konverterek alkalmazásával a konvertgáz gazdaságosabban hasznosítható. Az oxigénkonverterrel elért nagy eredmények alapján a különböző olvasztókemence típusoknál is megkezdték az oxigén alkalmazását a behívatott levegőnél, vagy pedig ahelyett. Az aknáskemencénél oxigénnel dúsított befú- vott levegő lényegesen magasabb hőmérsékleten lejátszódó folyamatot és ezzel kevesebb kokszfelhasználással is nagyobb teljesítményt eredményez; ezen kívül a kohóház fűtőértéke is nagyobb lesz. A lecsapolás 35 perc helyett már 15 perc múlva megkezdhető. A magasabb hőmérséklet csökkenti a kokszminőség fontosságát. Teljesen új utakon járnak azáltal, hogy csaknem tiszta oxigént használnak fel az égés táplálására levegő helyett a legújabb olvasztókemence típusnál. Az ilyen oxigénkemence sikeresen egyesíti magában a martinkemence és az elekro- moskemence előnyeit. Sem a tüzelőanyag, sem a levegő előmelegítésére nincs szükség. A kifúva- tásnál és az adagolásnál alkalmazott elpnyösebb változtatások következtében az oxigénkemence kétszerié gyorsabban olvaszt, mint a martinkemence és teljesítménye azonos az eleklromoske- mencével. A megváltoztatott kemenceforma és az előmelegítő kamrák elmaradása következtében az oxigénkemence csak egészen kis helyet igényel; ezért beruházási költsége lényegesen kevesebb, mint egy hasonló nagyságú elektromoskeinen- céé, mert a költséges mérő-, kapcsoló-, és trafo- berendezések helyett a fűtőanyag és az oxigén részére csupán egyszerű mérő- és kapcsolóberendezés kell. Az oxigénkemence a martinkemencénél 20 százalékkal, az elektromoskemencénél pedig 27 százalékkal termel olcsóbban, mert üzemköltségei a külön oxigénberendezés költségei ellenére is alacsonyabbak, nagyobb teljesítményénél és kedvezőbb melegfelhasználásánál fogva. Az oxigénacél gyártásával egy olyan fejlődési folyamat indult meg, amely az elkövetkező években forradalmasíthatja az acélgyártást. Egyes vonatkozásban még nem teljes ugyan a fejlődése — különösen ami a nagy foszfortartalmú érceket illeti, de külföldi szakvélemények alapján 20—25 év múlva a martinkemencéket teljesen kiküszöböli és 40 százalékban oxigénkonvertert, 45 százalékban oxigénkemencét és 15 százalékban elektromoskemencét fognak használni a világ acélgyártásánál. Az oxigén alkalmazásának gyors és sikeres elterjedését a vegyiparban két körülmény tette lehetővé. Az egyik az a lehetőség, hogy sikerült megfelelő tisztaságú oxigént olcsón és nagy mennyiségben előállítani. A másik pedig az a körülmény, hogy önálló oxigénüzem legjobb kihasználása kémiai eljárással kapcsolatosan valósítható meg, amely folyamatos üzemű, fogyasztása állandó és egyenletes; nem úgy mint a fémko- húszainál, amelynél az oxigénszükséglet mennyiség tekintetében változó és időben rendszertelen. A vegyipari folyamatoknál felhasználásra kerülő oxigén tisztasági fokát mindenkor a szóban- forgó technológiai folyamat követelményei határozzák meg. A vegyi szintézisek céljára szolgáló szintézisgázok gyártására a lehető legnagyobb tisztaságú oxigént kívánja meg. Viszont szilárd tüzelőanyagok generátorokban történő elgázosí- tásához, oxigén és vízgőz befúvatása esetén csak mintegy 20 százalék oxigénné van szükség a készítendő gázmennyiséghez képest, erre a célra a 75—95 százalékos tisztaságú oxigént használnak. A vegyipar kiterjedt területén majdnem mindegyik iparágban találkozhatunk már az oxigén alkalmazásával. Az oxigénnek a kénsaviparban való bevezetése révén a termelési folyamat meggyorsítható mind a kamrás, mind a kontakt eljárásnál. A kéntartalmú nyersanyagok oxigéndús légáramban való oxidálása nemcsak kéndioxidban gazdagabb torokgázokat szolgáltat, fiainem a reakció magas hőmérséklete folytán a végső égéstermékek ösz- szesülését idézi elő, aminek a további kohászati feldolgozás szempontjából van jelentősége. Különösen a Szovjetunióban és Kanadában alkalmazzák az oxigént a kénsavgyártás megyorsítására. A karbidipar hőfejlesztésre eddig kizárólag az elektromos áramot használta, mivel a szükséges 2500 C° feletti magas hőmérsékletet nagy- Ipari méretben semmiféle inás úton elérni neon lehetett. Ilyen magas hőmérsékletet a legerősebben előmelegített levegővel sem lehet elérni. A technika folytonos fejlődése a nagyipar elektromos szükségletét is fokozza és ez indokolttá teszi, hogy ezt a drága energiaforrást olcsóbbal helyettesítsék mindenütt, ahol ez műszakilag és gazdaságilag célszerű. A karbidiparban erre lehetőséget adott az oxigén alkalmazása. Aknáskemencék mintá jára sikerült erre a célra megfelelő kemencéket kialakítani. A koksz és az égetett mész az alsó részen grafittömbökkel kifalazott almába kerül, ahova a fenék felett elhelyezett vízhűtéses fúvókákon keresztül vezetik be az oxigént. Az oxigénfúvókák megfelelő elrendezésével elérhető, hogy a kalciumoxid szénnel való átalakulása egy redukáló atmoszférában megy végbe. A karbid folyékony állapotban a kemence alján gyűlik össze. Lehetne még folytatni azoknak az eljárásoknak a felsorolását, amelyeknél az oxigénnek fontos szerep jut (salétromsavgyártás, szódagyártás, etán és propán részleges oxidálása, ásványolaj krakkolás stb.), azonban a felsorolt gyártási eljárások így is mutatják az oxigénnek, mint nyersanyagnak fontos szerepét. Mérnökök, kémikusok és fizikusok háromnegyed évszázados kemény munkája meghozta az olcsó oxigén korlátlan előállításának lehetőségét. SZÁLOPTIKÁK Mint ismeretes, a száloptika üvegköpennyc 1 borított szálköteg, amely fénysugarak és képek továbbítására szolgáló optikai rendszer. A hajlékony fényvezető olyan száloptika, amely a Éényt tetszőleges úton vezeti. Ezek a „fénykábelek“ hőérzékeny vagy robbanásveszélyes helyek hidegfényforrásaként használhatók. Az egyes üvegszálak átmérője általában 12—16 mikron, az 1 mm ártmérőjű szálkötegben tehát 5100 db. 12 mikronos vagy 3000 db. 16 mikronos szál van; egy 5 mm átmérőjű szálkötegben pedig 132 000 db. 12 vagy 70 000 db. 16 mikronos szál van. A hajlékony fényvezető egyik vége rézhüvelyben van, amely műgyantával van kitöltve. A szálköteg többi részét hajlékony fémvagy PVC tömlő védi. A köteg keresztmetszete mindkét végén körkeresztmetszetű és azonos méretű. A többkarú hajlékony fényvezető lehetővé teszi egy fényforrás fényével több tárgy megvilágítását, vagy egy tárgy megvilágítását több fényforrással. A száloptikai keresztmetszet-átalakítók kél végén a köteg keresztmetszete különböző. Segítségükkel egy fényáram keresztmetszetét kis fény- veszteséggel és egyszerű módon lehet átalakítani. A fényvezető pálcák anyaga nagy fénytöré- sű, merev üvegpálca, amelyet kis törésmutatójú üveg vesz köpenyként körül. Az üveganyag különféle lehet; van amelyik a látható fényt, van amelyik az ultraibolya és infravörös sugarakat engedi át. A szálpálcák igen sok, néha több ezer fényvezető szálból állnak, amelyeket teljes hosszukban olvasztással egyesítenek, s így merev rendszert alkotnak. Minthogy egyes szálak egymás mellett párhuzamosan helyezkednek el, raszter- szerű képet lehet továbbítani rajtuk keresztül. A szállemezek igen rövid szálakból párhuzamosan összeállított, nagy felületű száloptikák. Egyes szálai 5—10 mikron átmérőjűek. Feloldó- képességük nagy, 50 kettős vonal milliméterenként. A szálkúp egyes kúp alakú szálakból álló köteg. Nagyításra használható, de mivel a fény kisebb szögben hagyja el a szálat, mint a beesési szög, csak mintegy ötszörös nagyítást lehet vele elérni. A száloptikai termékek gyártása és forgalomba hozása még csak néhány évre tekint vissza, a híradástechnika azonban már sok probléma megoldásában veszi őket sikeresen igénybe. lőj) 1975.
