Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-02 / 206. szám, kedd
TETŐ ALATT A TERMÉS Hazánk legkeletibb csücskében, a csehszlovák—szovjet országhatár mentén elterülő Veiké Kapu§any-i (Nagykaposi] Magtermesztő Állami Gazdaság határában a termést begyűjtő kombájnok munkazaját a jövő évi termés magágyát előkészítő talajművelő gépek zúgása váltotta fel. CAP István mérnöktől, a gazdaság igazgatójától megtudtuk, kalászosokból évente átlagosan 80—85 vagon mennyiségű vetőmagot értékesítenek. Az idén kilencezer mázsa volt a terv. Fele-fele arányban búza-, és árpavetőmag. Ezenkívül 210 mázsa bükköny-, illetve 50 mázsa lóheremagot szállít ez a gazdaság, az igénylés szerint. A valóságban nagyobb mennyiséggel számolnak. Elkészült a gazdaság aratási mérlege, amelyről a gazdaság igazgatója tájékoztatott. — A közismerten kedvezőtlen időjárás ellenére a kalászosokból aránylag jó termést takarítottunk be, főleg a magasabban fekvő területekről, ahol kevesebb kárt okozott a talajvíz. Volt olyan parcellánk, amely 50 mázsa búzát termett hektáronként. Sajnos, az átlaghozam csak 33,5 mázsa körül mozog, de az állami raktárba átadtuk a tervezett ezer mázsa terményt és a búza-, illetve árpavetőmagból a tervezett kilencezer mázsán felül további kilenCszáz mázsa vár, kitisztított állapotban elszállításra. A bükkönyvetőmagot most tisztítjuk, ebből előreláthatólag a tervezettnél nagyobb mennyiséget, 300—350 mázsát értékesítettünk. A lóhere begyűjtése folyamatban van. a jolenlegi állapot szerint ebből a vetőmagból is túlteljesítjük a tervet. A vetőmagvak minősége felől érdeklődve az igazgató közölte, hogy a Központi Vizsgáló és Ellenőrző Intézet elemzése alapján a vetőmagok minősége, tisztasága. csiraképessége jó. Az időjárás ugyan aratáskor sem kedvezett, sok csapadék hullott, de a rendelkezésre állő szárító és tisztító berendezéssel sikerült megtartani a termés .minőségét. A?vt is megtudjuk. hogy ez a gazdaság minden hektár mezőgazdasági földterület után számítva, átlagosan 10 mázsa kalászost értékesít és emellett egy nagyon széles körű, intenzív állattenyésztést is el kell látnia abraktakarmány- nyal. — A piaci termelést illetően, — tájékoztatott Cap elvtárs — a mezőgazdasági földterület után,, hektáronként 1020 liler tejet, 330 kg húst értékesítünk. Jelenleg 120 ezer liter tejjel túlteljesítjük a felvásárlási tervet, s bízunk abban, hogy az év végéig a terven felül eladott tejmennyiség lég-, alább százezer liter lesz. Húsból is teljesítjük a feladatokat. Gaz. daságunk dolgozói, — akik pártunk XV. kongresszusa tiszteletére értékes felajánlásokat tettek lelkes. kezdeményező munkával igyekeznek megvalósítani célkitűzéseinket. Ebben a gazdaságban is, alig került zsákokba az idei termés, á mezőn már a jövő évi kenyér érdekében folyik a munka, a talajművelő gépek készítik a magágyat. Hogy milyen formában, arról beszéljen az igazgató. — A gabona kombá jnok után sikerült minden szalmát begyűjteni s a szabaddá tett földeken időben „hátat fordított“ a tarló, megindult a magágy előkészítése, amit augusztus végé- ig több mint 30 százalékban elvégeztünk. Szívesen elmondom, sikeres volt az őszi munkák beindítása, ennek ütemét tartjuk, sőt fokozni szeretnénk annak érdekében, hogy jövőre, — a korábbi évhez hasonlóan — új ból elérhessük a kalászosokból a 45 mázsás átlaghozamot, vagy még ennél is többet. Hiszem 1973-ban már 52 mázsánál tartottunk. Szerintünk ez nem a véletlen műve volt, hanem az emberi igyekezet és az időjárás szinkrónja. Tehát ez a célunk, s tudjuk, ennek valóra váltása már most, ebben a kora őszi időszakban elkezdődik, amikor még egyéb tennivaló is akad. Például a kései vetés miatt elhúzódott a szemes kukorica és a silókukorica érése, begyűjtése egybeesik a kalászosok vetési munkálataival. Viszont nagy segítséget és előnyt je lent számunkra, hogy nálunk már működik az agrokémiai központ, amely a mi gazdaságunkon kívül a szomszédos cső- cseri, nagykaposi, vajányi, aba rai efsz-ek határában — csak nem húszezer hektáron -r-. a szükségleteknek megfelelő ősz szetételű és mennyiségű tápanyagot, vegyszert, saját speciális gépeivel juttat a talajba. Ez már igazi szolgáltatás, ehhez hasonló segítségre van szüksége a jövőben mezőgazda Ságunknak. „Csodáljuk eredményeiket" TAPASZTALATCSERE A CIGÁNYKÉRDÉS MEGOLDÁSÁRÓL A közelmúltban egy hétig tanulmányi úton tartózkodott hazánkban a Magyar N épköztársaság Munkaügyi Minisztériumának háromtagú küldöttsége. A látogatás első két napján a küldöttség tagjai a Szlovák- Munka és Szociaálisügyi Minisztériumban a munkaerötervezési, a munkaerő felhasználási, valamint a nemzeti bizottságok munkaerőgazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. A további négy nap során a küldöttség a cigánykérdés megoldásával kapcsolatos problémákat a rimaszombati, a Kosice-oidéki és a SpiSská Mává Ves-i járásban, valamint Kosicén a helyszínen tanulmányozta. wm 1975. IX.j. 5 A küldöttség elutazása előtt Bayer Istvánnéval, a küldöttség vezetőjével, a Magyar Nép- köztársaság Munkaügyi Minisz tériuma területi tervezési osztályának vezetőjével beszélgettünk a cigánykérdés megoldásáról. • Viszonylag rövid ideig tar- tózkodtak hazánkban, mi mindent láttak? — Vendéglátólink nagyon figyelmesek voltak és gazdag programot készítettok számunk ra. A rimaszombati cigánytelepül éseket és a cigánygyermekek számára létesített óvodáikat tekintettünk meg Klenovecben, Radno ve ében és Kráíban. A Ko- šice-vidéki járásban a drienove- ci cigánytelepre látogattunk. Košicén megtekintettük a sörfőző üzemmel szemben levő cigánytábort és a J. Žižka utcában. levő művelődési otthont. A Spišská Nová Ves-i járásban ellátogattunk a švedlári és a Bystranyi cigánytelepre, megtekintettük Spišské viachyban a cigánygyermekek nyári üdülőtáborát, a levoőai új cigánytele pet és jártunk a Túróci Gépgyár prakovcei üzemében. Amint látja, programunk nagyon zsúfolt volt. • Mi keltette jel a legnagyobb mértékben az érdeklődését? — Mindenütt azt látjuk, hogy jól halad a cigánykérdés megoldása, ezért nehéz olyan dolgot említeni, amely a legnagyobb mértékben felkeltette érdeklődésünket. Nagyon tetszett, hogy az állam gondoskodik a társadalmilag rászoruló cigány- családokról, ami lakásproblémáik megoldását illeti. Azzal, hagy az állam megvásárolja a cigánypérókat és 40 000 koronáig terjedően pénzügyi támogatást nyújt a cigánycsaládoknak, lehetővé teszi számukra, hogy a péróből normális életkörülmények közé, a községek többi lakosa körébe kerüljenek. Ezt Kráíban, Radnovcében és Švedlárban is láthattuk. • Látták a cigányok szamára épített új lakótelepeket Rimavská Sobotán és Levoőában? — Igen. Tetszettek. Ennek ellenébe az a véleményünk, hogy elég kockázatos kísérlet 120 vagy ennél több cigánycsaládot egy aelyre telepíteni, ahol talán még az eddiginél is jobban elszigetelődnek a többi embertől. Az a benyomásunk, hogy a cigánycsaládok ezeken az új lakótelepeken sem fognak kulturáltabban élni, mint régebbi lakóhelyeiken. A különbség csak az, hogy lakásaik kezdetben valóban szépek. Ahhoz, hogy az üj lakásokat rövid idő alatt na tegyék tönkre, és kulturáltabbakká váljanak, szükségesnek tartjuk, hogy az űj cigánytelep minden házcsoportjában legalább egy nem cigány családot betelepítsenek, amely tudná irányítani az épülettömbben lakó cigánycsaládok átnevezését. ' . • Mennyi a cigányok száma Magyarországon és miben különbözik a cigánykérdés megoldása az ittenitől? — Magyarországon mintegy 300 000 cigány él. A két ország cigánykérdésének a megoldása főleg intenzitásában tér el. A megoldás alapkoncepcióját 19G7- ben Csehszlovákiától vettük át. Kormánybizottságot létesítettünk a cigánykérdés megoldására és cigányügyi bizottságokat a megyei és a járási tanácsok mellett. A szlovákiai megoldási módszerekhez hasonlóan legtöbb gondot mi is a munkaképes cigányok állandó foglalkoztatására, a cigánygyermekek óvodai és iskolai nevelésének javítására, valamint a pérókbam és a cigánytelepeken lakó cigán ycsaládok lakásgondjainak a megoldására fordítjuk. Tetszik továbbá, hogy itt a nagy cigánytelepek köztelében óvodákat építenek a cigány- gyermekek számára. Mondhatom csodáljuk azokat az eredményeket, amelyeket Szlovákia a cigánygyermekek óvodai ne velésének fejlesztése terén elért. A látottak nyomán most már értjük, hogyan lehetséges a cigánygyermekeket egy év alatt nemcsak szlovákul vagy magyarul megtanítani, hanem az alapiskola megkezdésére is jól előkészíteni. Igyekezünk majd, hogy azt, amit a rimaszombati járásban, különösen a radnoveei óvodában a 3—5 éves cigánygyermekekről való gondoskodással kapcsolatban láttunk, nálunk is bevezessük. Persze nemcsak ezt, hanem minden más itteni pozitív tapasztalatunkat hasznosítani fogjuk. A jövőben az eddi ginéi mi is nagyobb gohdo' fogunk fordítani a cigánygyer mekek óvodai nevelésére. Kle- novecben, Radnovcében, Kosi cén, Svedlárban és Levoéán meggyőződhettünk arról, hogy a cigánygyermekek óvodai ne velésének javítása a leghatékonyabb intézkedés a cigányok életének kulturáltabbá léteiére. IMRICH FARKAS A KITÜNTETETTEK SOMBAN A tényt röviden és min- dent elmondóan így fogalmazhatjuk meg: Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Cseh szlovák Szocialista Köztár saság kormánya javaslatára a köztársasági elnök a szocialista mezőgazdaság építése terén kifejtett sokévi eredményes politikai és szer vező munkájáért a Munkaérdemrendet ' adományozta Bar tál Ferencnek a Lúc na Ostrove-i (Lúcsij Egységes Fi ddmüvesszövet kezet el no kének. A munkaérdemrendes el nőkkel az átadás előtti percekben a nitrai aratóünnep ségen a főtribün közvetlen szomszédságában beszél géT- tiink. Felemelő, boldog érzéssel, és ötvenöt évesen is izgalommal a hangjában emlékezett az elmúlt évtizedekre. Azokra az évekre, amikör még a felszabadít lás előtt részaratóként és napszámosként dolgozott, majd 1951-re, amikor a sző vetkezet agronómusa, és négy évvel később az el no ke lett. A falu hutáról már ősidők óta művelik, de ez csak az egyik feltétel ahhoz, hogy nagy hozamokat érjenek el. Dolgos emberek és megfelelő vezetés is kell ahhoz, hogy a termőföld adta lehetőségeket eredményesen kamatoztatni lehessen. Bartal Ferenc irányításával a lúcsi szövetkezet dolgozói kihasználják az adott lehetősége két. Azokról a parcellákról, amelyekről 25—fW évvel ezelőtt 16—20 mázsát arattak hektáronként, az idei évben búzából 61, árpából pedig 50,5 mázsái takarítói lak be. Olyan dűlők is akadtak, ahol a búza minden hektóra .70 mázsát fizetett. Párt- és állami szerveink Bariul Ferenc érdemeit már többször magasra értékel ték. Tizenhárom, vagy tizennégy kitüntetést kapott eddig? - hirtelen és gönci ólaiban nem is tudott pontosan visszaemlékezni, hogy hány oklevél függ irodájának falán, melyek közül „A kiváló munkáért“ és „Az építésben szerzett érdemekért“ elismerések sem hiányoznak. És most a legújabb, az eddigi legnagyobb elismerést igazoló oklevél is melléjük kerül. A köztársasági elnök a gabonatermelés fejlesztésében elért eredményekért Munkaérdemrenddel jutalmazta a Galovói (Nagyme- gyeri) Nagyhizlalda nemzeti vállalatot. Dolgozóinak nevében Fekete József igazgató, Csémy László, az össz- üzemi pártbizottság elnöke és Lengyel Ernő, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke jött el Nitrára, hogy Husák elvtárs kezéből át ve gye és megköszönje e ma gas elismerést. Az idén a vállalat dolgozói gabonát 2700 hektáron termesztenek és 62 mázsás átlagot értek el. Az 1700 hektár búza hektáronként 70 mázsás átlaghozammal fizetett. Mivel a 900 hektár kukoricájuk is nagyon szép és 70 mázsás átlaghozamot / ígér, minden jel arra mutat, hogy szemesekből a tavalyi összhozamot magasan túlszárnyalják. — Ilyen eredményekhez — mondta az igazgató még a kitüntetés átvétele előtt — csak hosszú évek alatt és valamennyi dolgozónk becsületes munkájának az eredményeként jutottunk el. A volt grófi nagybirtok helyén a cselédi sorból szövetkezeti taggá emelkedett emberek - csodál műveltek. Közös igyekezetük. nyomán magas színvonalon termelő mezőgazdasági üzem jött létre, amelyben a termelés az elmúlt 25 év alatt a háromszorosára emelkedett. A ko mbáj no sokat, traktorosokat, állatgondozókat, a fejőket, a vállalat mintegy háromezer dolgozóját tehát valóban megilleti az elismer rés, hiszen munkájukat a nagy gabonahozamok mellett egyéb kimagasló eredmények is fémjelzik. Az igyekezet kellő megjutalma- zásávaí természetesen a vállalatban sem maradnak el. Az elmúlt évben 2400 korona volt a dolgozók átlagkeresete, mz utóbbi években 600 ember kapott stabilizációs kölcsönt és dolgozóinak a vállalat 300 korszerű lakást épített. EGRI FERENC JUBILÁLNAK 25 éves o Bratislavai Közszolgáltatási Vállalat A szolgáltatások — amelyek ma már a népgazdaság jelentős részét alkotják — valamivel lassabban fejlődtek, mint az ipar és a mezőgazdáság. Műszaki és közgazdasági alapjait csak 1948 titán raktuk le. A Bratislavai Közszolgáltatási Vállalat dolgozói — akik ebben az évben ünnepük vállalatuk fennállásának 25. évfordulóját — értékes munkát vígezfek az elmúlt huszonöt év alatt. A tegnapi sajtótájékoztatón 3'infon Strapák/ a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság helyi gazdálkodási szakosztálya vezetőjének helyettese e'lmondotta, hogy Bratislavában a szolgáltatások legerőteljesebbén ebben az ötéves tervidőszakban fejlődtek. Tavaly például 251 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak a lakos ságnak. Ez egy lakosra számítva 1298 koronát tesz ki. Prágában ugyanebben áz időszakban az egy lakosra számított szolgáltatás értéke 1049 "korona ••volt. ■ —ko— A CKD choceüi üzeme hűtőberendezéseket gyárt elsősorban a Szovjetunió élelmiszeripara részére. Felvételünkön František Stehlík, az iizem dolgozója a WHN 9 A típusú numerikus vezérlésű nagy teljesítményű fúrógépet kezeli (Felvétel: CSTK — J Saroch)
