Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-04 / 181. szám, hétfő
HZ EURÓPAI BEKE, BIZTONSÁG ES EGYOïïMÜKODES ALAPUKMANYA (Folytatás a 2. oldalról) környezet romlását más államban vagy olyan területen, amely határain kívül fekszik. A záróokmány kifejezi valamennyi részt vevő állam eltökélt szándékát a közlekedés fejlesztésére, valamint a nemzetközi vízi- és szárazföldi személy- és teherszállítás fejlesztésére, a részt vevő államok kifejezték óhajukat a jelenlegi nemzeti szállítási szervezetek tevékenységének aktivizálására. A részt vevő államok értékelték a nemzetközi idegenforgalom hozzájárulását a népek közötti kölcsönös megértés fejlesztéséhez, különböző területeken levő más országok sikereinek megismeréséhez, valamint hozzájárulását a gazdasági, szociális és kulturális fejlődéshez. Intézkedéseket vettek tervbe az idegenforgalom fejlesztése érdekében. A részt vevő államok hangsúlyozták, hogy „a vendégmunkások mozgása Európában nagy méreteket öltött, és jelentős gazdasági, szociális és humanitárius tényező mindazon országok számára, ahol dolgoznak, mind pedig azon országok számára, ahonnan jönnek. Kifejezték nézetüket, hogy az államok közötti kapcsolatokban a munkások európai migrációjával összefüggésben keletkező problémákat közvetlenül az érdekelt feleknek kell inegoldaniok, hogy e problémákat mind a két fél érdekében oldják meg. A záróokmány külön fejező te foglalkozik a Földközi-tenger biztonságával és az itteni együttműködéssel. A részt vevő államok készségüket nyilvánították arra vonatkozóan, hogy fejlesztik jószomszédi kapcsolataikat az el nem kötelezett földközi-tengeri országokkal az ENSZ alapokmánya céljaival és elveivel, valamint az ENSZ-nek a nemzetközi jogi elveket tartalmazó deklarációjával összhangban, amely az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozik. A részt vevő államok ezzel kapcsolatban készségüket nyilvánították, hogy az el nem kötelezett földközi-tengeri országokhoz fűződő kapcsolataikban ugyanúgy ezen deklarációban foglalt elvek szelleméből induljanak ki, amelyekhez a részt vevő államok közös kapcsolataikban fognak igazodni. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken Az együttműködés az emberiességi és egyéb területeken az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának egyik fő témája. A záróokmány rámutat, hogy a résztvevő államok célul tűzik ki az emberek, a résztvevő államok intézményei és szervezetei közötti szabadabb mozgást és az érintkezés megkönnyítését individuális és kollektív, nem hivatalos és hivatalos alapon és a hozzájárulást az emberies jelleggel bíró e területen felmerülő kérdések megoldásához. A családi kötelékeken alapuló kapcsolatok további fejlesztésének támogatása érdekében a résztvevő államok kedvezően fogják elintézni az utazási kérelmeket, hogy az emberek ideiglenesen területükön tartózkodhassanak, vagy területükről kiutazhassanak, és amennyiben óhajtják, rendszeresen utazhassanak a családtagjaikkal való találkozás céljából. Pozitívan és az emberiesség szellemében fogják elbírálni azon személyek kérelmeit, akik újból együtt akarnak élni családtagjaikkal és rendkívüli fi* gyeimet szentelnek a sürgős jellegű kérelmeknek, pl. a beteg és öreg emberek kérelmeinek. A résztvevő államok kifejtették szándékukat, hogy támogatják állampolgáraik személyes vagy munkával kapcsolatos útjainak szélesebb körű lehetőségeit. Amint a záróokmány rámutat, a résztvevő államok meg vannak győződve arról, hogy az idegenforgalom hozzájárul más országok életének, kultúrájának és történelmének jobb megismeréséhez, a népek közötti jobb, kölcsönös megértéshez, a kapcsolatok megjavításához és a szabadidő jobb kihasználásához. Támogatni fogják az idegenforgalom fejlődését individuális és kollektív alapon. A résztvevő államok támogatni fogják az ifjúság közötti kapcsolatok és csereakciók fejlesztését is. A sport terén az eddigi kapcsolatok és együttműködés kibővítése céljából támogatni fogják a megfelelő kapcsolatokat, és cseréket, beleértve az általánosan elismert nemzetközi szabályok, elvek és gyakorlat alapján szervezett mindenfajta sporttalálkozókat és versenyeket. Készek támogatni a kulturális együttműködés új területeinek és formáinak keresését, hogy így hozzájáruljanak megfelelő egyezmények és megállapodások megkötéséhez — ahol ez szükséges — az érdekelt felek között. A részt vevő államok elismerik a nemzeti kisebbségek vagy regionális kultúrák hozzájárulását a kultúra különböző területein folytatott együttműködéshez, és amennyiben területükön ilyen kisebbségek vagy kultúrák vannak, ezt a hozzájárulást támogatni fogják, tekintettel a kisebbségek és kultúrák tagjainak törvényes érdekeire. Az iskolaiigv területén folyó együttműködés és csere kérdésében a résztvevő államok készségüket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljanak az ismeretek és tapasztalatok cseréjének, valamint az iskolaügyi és tudományos szervezetek, intézmények és tényezők kapcsolatainak fejlesztéséhez mégpedig, ha elkerülhetetlennek mutatkozik, különleges egyezmények alapján. Rámutattak, hogy céljuk az iskolaügy és a tudomány területén a különböző szintű együttműködés, a kapcsolatok kibővítése és megjavítása, a részt vevő államok diákjai, tanítói és tudósai számára kölcsönösen elfogadható feltételek alapján a más államok iskoláiban, kulturális és tudományos intézményeibe való belépés megkönnyítése, hogy fejlesszék a cserét ezen intézmények között azokon a területeken, amely mindnyájuk érdeke, valamint hatáskörükben kibővít- sék és megjavítsák a tudományos együttműködést és cserét. A résztvevő államok ösztönzik az idegen nyelvek és civilizációk tanulmányozását, ami fontos eszköz a népek közötti érintkezés bővítéséhez, minden egyes ország kultúrájának jobb megismeréséhez, s a nemzetközi együttműködés erősítéséhez is. Ebből a célból hatáskörük keretében támogatják az idegen nyelvek tanulásának további fejlesztését és megjavítását, valamint a különböző tanulmányi fokokon e nyelvek megválasztásának szélesebb körű lehetőségét, emellett kellő figyelmet fordítanak a kevésbé elterjedt vagy kevésbé tanult nyelvekre. A részvevő államok abban a meggyőződésben, hogy a kulturális csere és az együttműködés az emberek és a népek közötti jobb kölcsönös megértéshez vezet, és így elősegíti a népek közötti megértés megszilárdítását is, kijelentik, hogy közösen kitűzik a következő célokat: a) a kölcsönös tájékoztatás fejlesztését a kulturális eredmények jobb kölcsönös megismerése céljából; b) a kulturális értékek cseréje és elterjesztése anyagi lehetőségeinek megjavítását; c) a kulturális értékek általános megközelítésének támogatását; d) a kulturális tényezők kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztését; e) a kulturális együttműködés új területeinek és formáinak keresését; ezzel kifejezik közös törekvésüket, hogy fokozatosan, következetesen hosszú tartamú akciókat valósítsanak meg e nyilatkozat célkitűzéseinek elérése érdekében. A résztvevő államok bővíteni és javítani akarják különböző szintű együttműködésüket és érintkezésüket a kultúra területén, hatáskörükön belül kétoldalú és többoldalú alapon megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy népeink szélesebb körűen és mélyrehatóbban kölcsönösen megismerkedjenek a kultúra különböző területein elért eredményekkel, huzzájárulnak a kulturális értékek cseréje és fejlesztése lehetőségeinek megjavításához, hozzájárulnak ahhoz, hogy mindenki kölcsönösen jobban megközelíthesse az országok kultúrájának különböző terültein elért sikereket, tapasztalatokat, a művészetet, és e célból sokoldalú erőfeszítést tesznek saját hatáskörükben. A záróokmány hangsúlyozza, hogy a résztvevő országok célul tűzik ki, hogy „megfelelő eszközökkel fogják támogatni a kapcsolatok és az együttműködés fejlődését a kultúra különböző területein, főként az alkotó dolgozók és a kulturális tényezők között. Az állami intézmények, a nem kormány- és társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok további fejlesztése érdekében a résztvevő államok megkönnyítik a küldöttségek, csoportok és egyének találkozóit és látogatásait. A záróokmány egyik fejezete a tájékoztatások kérdésével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban a résztvevő államok készségüket nyilvánították, „hogy hozzájárulnak a szóbeli tájékoztatások kibővítéséhez más résztvevő államok jelentős személyiségei és szakemberei előadásainak és előadó körútjainak támogatásával, valamint a kerekasztal formájában, szemináriumok szimpóziumok, nyári tanfolyamok, kongresszusok és más két- és többoldalú találkozók formájában elősegítik a véleménycserét. Kifejtették szándékukat, hogy támogatják más résztvevő államok újságjai és nyomtatványai, periodikus és nem periodikus sajtótermékei elosztásának megjavítását saját területükön. A záróokmány ugyancsak rámutat, hogy a résztvevő államok támogatni fogják, hogy a közönség számára jobban hozFelvételünk Leonyid Brezsnyev elvtársat a záróokmány aláírásának történelmi pillanatában örökíti meg. (CSTK felv.) záférhetők legyenek a kiadványok, megjavuljun, a film, a rádió- és a tv-liíradás, támogatják a tájékoztatások terén való együttműködést, rövid vagy hosszú lejáratú egyezmények vagy megállapodások alapján. A résztvevő államok kifejezték arra irányuló törekvésüket, hogy megjavítják azokat a fel- lételeket, amelyek között az egyik résztvevő állam újságírói a másik résztvevő államban folytatják tevékenységüket. Főként azt tartják szem előtt, hogy más résztvevő államok tartósan vagy ideiglenesen akkreditált újságírói tevékenységük eredményeit teljes mértékben normálisan és gyorsan leadhassák a tagállamok, által elismert csatornák útján a tájékoztatási eszközök számára, amelyeket képviselnek, beleértve a magnetofonszalagokat és elő nem hívott filmeket, illetve rádió- vagy televíziós adás céljából. Ami az oktatási módszereket illeti, a résztvevő államok kifejezték törekvésüket, hogy kétoldalú vagy sokoldalú kapcsolatokkal támogatják az iskolák valamennyi fokán alkalmazott oktatási módszerekkel kapcsolatos tapasztalatainak kicserélését, beleértve a levelező oktatás és a felnőttoktatás szerint alkalmazott módszereket, továbbá a tananyagcserét. A záróokmány meghatározza a konferencia után teendő további lépéseket is. Hangsúlyozza, hogy: szélesebb világössze- függésben a konferencia jelen* tős része az európai biztonság megszilárdítása és együttműködése fejlesztése folyamatának, és a konferencia eredményei jelentős mértékben elősegítik e folyamatot. Ezzel összefüggésben a résztvevő államok kijelentik, hogy készek folytatni azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet a konferencia megkezdett: a) elmélyült véleménycserével, a záróokmány pontjainak és a konferencián kitűzött feladatoknak teljesítéséről, valamint a k' nferencián megtárgyalt kérdésekkel kapcsolatban véleménycserét folytatnak kölcsönös kapcsolataik j Tiltásáról, az európai biztonság megszilárdításáról és az egy;ii.működ » fejlesztéséről, a feszültség jövőbeni enyhítésének fejlesztéséről; b) e célból megszervezik képviselőik találkozóit, amelyek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők találkozójával kezdődnek meg. Ezek a találkozók meghatározzák más találkozók megrendezésének a feltételeit, amelyek magukba foglalhatják az újabb hasonló találkozók, valamint egy új értekezlet megrendezésének lehetőségét. Az első ilyen találkozóra 1977-ben kerül sor Belgrádban. Ezt az értekezletet 1977. június 15-én készítik elő egy belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők értekezletének időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyél) körülményeiről. Újabb Brezsnyev—Ford találkozó Helsinki — Az európai biztonsági és együtt működési konferencia zárószakaszának csúcs- találkozóján részt vett Leonyid Brezsnyeo, az SZKP KB főtitkára és Geraid Ford, az Egyesült Államok elnöke szombaton újabb megbeszélést tartott. Leonyid Brezsnyev és Geraid Ford nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit. Megállapították, hogy a tanácskozás záróokmánya kiváló alapot teremt Európának a béke és a gyümölcsöző együttműködés földrészévé való változtatásához, nagymértékben hozzájárul a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdításához. A fele* véleményt cseréltek a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Nagy figyelmet fordítottak a hadászati fegyverek korlátozásának problémájára. Azokat a kérdéseket, amelyekben a megbeszéléseknél megegyezésre jutottak, a genfi tárgyalóküldöttséghez továbbították, megszövegezésre. A még függőben levő kérdésekkel kapcsolatban folytatódnak a tárgyalások. Leonyid Brezsnyev és Geraid Ford kifejezte elégedettségét a Helsinkiben folytatott vélemény- cseréjük felett, amely baráti és konstruktív jellegű volt, és ismét megerősítette a SzovjeUmió és az Egyesült Államok vezetői közötti személyes kapcsolat nagy jelentőségét. Az európai biztonsági értekezlet zárószakaszán részt vett szovjet küldöttség Leonyid Brezsnyevnek, a SZKP KB főtitkárának vezetésével szombaton Helsinkiből hazautazott Moszkvába. A moszkvai repülőtéren Nyikolaj Podgornijt Alexej Koszigin és más szovjet vezetők fogadták a küldöttséget. Befejeződtek a ciprusi tárgyaláséit Bécs — Befejeződött a ciprusi—görög—török konferencia harmadik szakasza, amelyen jelen volt Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára is. Kleridesz és Denktas szombaton két órán át folytatott megbeszélést és röviddel tárgyalásuk befejezése után a Hofburg nemzetközi sajtóközpontjában közleményt adtak ki az ötpontos megállapodásról. A két ciprusi politikus tárgyalt a szigetállam politikai helyzetéről is, mindenekelőtt egy jövendő vegyeskormány funkciójáról és feladatáról. A ciprusi konferencia negyedik fordulóját szeptember 8-án és 9.-én tartják New Yorkban, az ENSZ székhelyén. Csehszlovák—portugál megbeszélések Helsinki — Az európai biztonsági konferencia csúcstalálkozója alkalmából Gustáo Húsúk, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke pénteken Helsinkiben találkozott Costa Go- mes portugál köztársasági elnökkel. A szívélyes baráti eszmecsere során Husák elvtárs kifejezte azt a nagy szimpátiát, amellyel a csehszlovák nép követi a portugáliai haladó erők harcát a demokráciáért és a haladásért. Mindkét ország vezetői kifejezték készségüket és jószándéku- kát a két ország közti kölcsönös kapcsolatok elmélyítése érdekében. Ugyanakkor nagyra értékelték a helsinki csúcstalálkozó eredményeit. Megegyeztek abban, hogy rövidesen külügyminiszteri szinten további hivatalos tárgyalásokra kerül sor a két ország között. A csehszlovák küldöttség helsinki tartózkodása során Ľubomír Strougal miniszterelnök pénteken találkozott Tinde- manns belga miniszterelnökkel. Áttekintették Csehszlovákia - és Belgium kapcsolatait, majd elismeréssel szóltak a biztonsági konferencia eredményűiről.
