Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-22 / 197. szám, péntek
Orvosi tanácsadó Bővül a választék A GALÄNTAI BÚTORGYÁR RENESZÁNSZA ÉLETÜNK ÉS A STRESS Ezzel a címmel foglalta össze tudományos munkásságát Sely© fános, a Kanadában élő nagy magyar tudós, s könyve azóta bejárta a világot. Tudományos körökben és laikusok között egyaránt megalapozta vele világhírnévéi. Stress-elmélete sokai! érő felfedezést jelentett a modern orvostudományban, nagy benyomással van elsősorban az endokrinológiát kutatásokra, s -ezen keresztül a gyógyító orvostudományra. A stress a mindennapi életben jelen van, és fontos szerepet játszhat a betegségek kialakulásában is, leküzdésében is. Éppen ezért a laikusok széles rétegeit is joggal érdekli, mi is tulajdonképpen a stress, és milyen helyet foglal ni mindennapi éle>- tünkben. Felfedezője, Selve professzor a következőképpen határozta meg: „A stress az a hormonális eredetű élettani képesség, amely a létért folyó küzdelemben a szervezet folyamatos alkalmazkodását, a külső és belső ártalmak elleni védekezést biztosítja.. . A stress lényegében az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége... Életünk során szüntelenül alkalmazkodnunk kell a körülményekhez.“ Tévedés lenne azt gondolni, hogy stress-szituációt csak betegség. a test vagy lélek sérülése ké|ies előidézni. Elég egy váratlan feladattal megbirkózni, vagy akár egy forgalmas útkereszteződésen átkelni, hogy a szervezet stress-mechanizmusa működésbe, lépjen. Ugyanaz a stress az egyik embert meg besegíti, vérpezsdítő élmény a másiknak. A kutatások szerint a stress pontosan észlelhető változatokat okoz a szervezet működésében, vegyikonyhájában. A változások némelyike károsodás! tünet, másik csoportja pedig a test adaptációs készségét jellemzi. Ezek a tünetcsoportok, a változások hosszú són az ún. generális adaptációs szindrómában foglalhatók Össze. A fáradság, ingerlékenység, a betegség érzete voltaképpen mind egy- egy stress szituáció következménye. Persze nem kell mindjárt ízt gondolnunk, hogv a stress betegséget vált ki Normális körülmények között is állandóan , elhasználódik“ szervezetünk. Jesti és lelki épségünk megtartásában fontos szerephez jut az idegrendszer és :iz endokrin (hormonális) rendszer Ezek feladata, hogy védjék testünket a sínessel okozó ún. stressor-té- nvezőkfől, mint pl. idegfeszültség, fertőzés, mérgezés, allergia. A mái említett generális adaptációs szindróma (Selve megnevezése szerinti gondoskodik arról, hogy szerveink, de leginkább az idegrendszer és a belsőelválasztási mirigyek kiegyenlítsék a külső és belső változások okozta kilengéseket. Selve kutató professzor az általános adaptációs szindróma három szakaszát különbözteti meg: az első a készültségi reakció, a másik a sikeres ellenállás szakasza, amikor a megterheléshez a szervezet alkalmazkodik. a harmadik pedig a kimerülés állapota, amely az ártalmas inger túlságos erőssége vagy valamilyen ahhoz csatlakozó károsodás miatt jön létre Az első fázisban megnövekedik a vérben a mellékvesekéreg kor- tikoid hormonjainak mennyisége, a másik fázisban a fokozott hormontermeléssel együtt meg nagyobbodik a mellékvesekéreg állománya, a harmadik fázisban pedig a mellékvese tevékenysége kimerül, hormontermelése csökken és a szervezet halála következik be. Persze távolról sem kell azt gondolnunk, hogy ez a stress- lielyzet hatása, s hogy minden esetben kifejlődik mindhárom fokozat. Csak a legsúlyosabb stress jut el a kimerülés állapotáig. A legtöbb testi és lelki erőfeszítés csak a második fokozatig jut el, megbillen a szervezet egyensúlya, riadókészültség állapotába kerül, de nyomban hozzá is idomul a szervezet a hatásokhoz. Életünk folyamán megszámlálhatatlanul sokszor átmegyünk ezeken a stress-hely*- zeteken. Enélkül nem is lennénk képesek megbirkózni mindennapi gondjainkkal, az élet nehezebb kérdéseivel. Ez az idomú* lás. az adaptáció élettani jelensége. Az alkalmazkodókészség kialakulását úgy figyelhetjük m.eg, ha összehasonlítjuk, hogyan hajtunk végre egy bizonyos feladatot először, és hogyan ha már azt többször elvégeztük. Szellemi és fizikai erőkifejtésre egyaránt érvényes ez. Az adaptáció a stresst arra a leheti legkisebb területre korlátozza, amelyen még képes megbirkózni a helyzet adta feladatokkal. Ha ez a „megbirkózás“ nem sikerül, akkor létrejön az ún. adaptációs betegség, mint ni. a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, vesebajok, eklampszia, reumás és reumaszerű izületi gyulladások, a bőr vagy a szem gyulladása, fertőzések, allergiák, ideg- és elmebajok, nemi rendellenességek, emésztőszervi bántalmak, rák és más gyakorinak mondható betegség. Selye János stress-elmélete mindenképpen nagy lökést adott az orvostudomány fejlődésének. A stress és az adaptációs hormonok tana már nagy befolyást gyakorol a modern orvos- tudományra. Ha az életünk során a stress-helyzeteket nem is lehet elkerülni, azt azonban elmondhatjuk, hogy hatását a minimálisra csökkenthetjük. Éfc sok tévhittel szemben azt is kimondhatjuk, hogy a stress nem betegség, s mégcsak nem is romboló hatású. Inkább az élet sorának kell tekintenünk, amely jelen van minden hangulatváltozásnál, minden nagyobb testi és szellemi tevékenységnél. Persze szervezetünknek felkészülve kell fogadni, hogy kellőképpen megbirkózzon vele, és megőrizzük testi lelki épségünket. Dr. Csiba József N;igy múltra visszatekintő bútoriparunk gyártmányai megütik a világszínvonalat, s or- szágtnilá'’unkr>n túl is nagyon kedveltek és keresettek: Ez az e!isme'"::s mindnyájunkat örömmel tölt el. habár a mi vásár lóközön^giink számára az a fontos. tnev mi var» a hazai piacon? őszinte örömünkre szolgál ;i csodálatos, modern bútorok lát ványa lakberendezési boltjaink Ixin. Ezeknek a kis szériában gyártott, vagy imoprtálí bútoroknak ,iz ára meglehetősen magas. Ezeket a vásárlók zöme csak megcsodálja, de nem veiszii meg. A „miért“-re nagyon egyszeri! a válasz. A vásárlók legnagyobb része fiatal, aki új otthonát szeretné megfelelőén, Ízlésesen berendezni. Habár szocialista hazánk nagy segít- s >get nyújt az induló házasok nak különböző kölcsönök és kedvezmények formájában, a kezdés még mindig sok anyagi gondot okoz a fiataloknak. Hiszen a bútorokon kívül a háztartási gének és a legkülön'bö iiőbb lakberendezési tárgyak egész sora szükséges ahhoz, hogy egy csupasz lakás, otthonná változzon. A kereslet tehát inkább a kevésbe fényűző, olcsóbb bútorokra irányul, melyek a célszerűség mellett, a kényelem, a szépség és a korszerűség követelményeit is kielégítik. Sok t&ziur egyszerű a megoldás: Ugyanazt a típusú bútor vörösfenyő helyett lehet gyártani diófából is. Ez olcsóbb, de szintén nagyon szép. Mivelhogy minden gyártó vállalat igyekszik a vásárlók igényeinek megfelelően előállítani termékeit, nem kell messzire menni jó példáért. A N yugat-szlová ki ai Bútorgyárak n. v. galántai üzemének gyártmányai minden igényi kielégítenek, s joggal keresettek a hazai és a külföldi piacon egyaránt. Ez a* üzem már hagyományosan hálószoba bútorokat gyárt. Ebben az évben az ,,L 26“ és az „Optima“ típusokat gyártja, melyek a hazai keres kedelmet és a szocialista államokba, főleg a Szovjetunióba irányuló exportot elégítik ki. Az említett hál ószoba berendezésekhez az üzem számítja a megfelelő kárpitozott bútorokait is. Azonkívül a Német Demokratikus Köztársaság számára a külön is gyártott kétajtós szék néfiiyből, hév erőből, ágyneműs szekrényből, asztalból és székből diákszobák számára össze állított berendezést is szállít. Az „Optima“ nevű hálószobabútor fehérrel kombinált kivitelezésű, és így új, koszerűbb technológiát igényel. Ezért a galántai bútorgyár a régi, elavult fűrészeket új, hazai gyártású automatikus gépekre cse-» ítélte ki. . A eon nno korona értékű A hlinsköi Elekiropraga n. v. dolgozói a termékújítási program keretében új, korszerű villamos porszívókat gyártanak a háztartások részére. Felvételünkön: Éva Málková az „utolsó simításokat végzi" az ETA 416 os típusú fordulat szabályzóval jelszereit porszívókon. [ Felvétel: ČSTK — J. Šaroch) Az új csarnokban már a jövő évben megkezdik a termelést. A Nyugat szlovákiai Bútorgyárak n. v. üzemel közül csak a galántai szállítja gyártmányait kapitalista országokba is, elsősorban a skandináv államokba. A kis szériában, vö- tösfenyőből készített „Plastela“ nevű gyerekszoba berendezést joggal nevezhetjük luxusgyárt- márny nak. — Bútorból évről évre nagyobb a kereslet, a vásárlók igényesebbek. Egyazon típusú bútort többféle kivitelezésben, más-más fából gyártjuk. Például vörösfenyőből, mahagóniból, szilfából, diófából. Ez nagyon jó és előnyös megoldás. — Így vélekedik Marsovskiffgor mérményk utaláson nagyon sokan éppen az említett típusokra szavaztak. így nem csoda, hogy a galántai bútorgyár új termékeinek jelentős részét a Szovjetunióba fogja exportálni. Ezeket a modelleket termeszei esen a hazai piac számára is szállítja az üzem. Lakl>eren dezési boltjainkban így ismét bővül a választék. A vásárlók több szép, korszerű bútor kö zül válaszhatják majd ki a számukra legmegfelelőbbe I, hogy szebbé, kényelmesebbé tehessék otthona i kát. L. GÜRFÜL ZSUZSA (Tóthpál Gyula felv.) Lelovics Károly, az (izein gyártásvezetője gépsor 50 százalékkal meghaladja az eddig használt, fűrészek teljesítményéi mondja l.elooics Károly elvtárs, az üzem gyártásvezetője -, és jelentősen megkönnyíti a dolgozók munkáját is. A/, új gépeken a napokban megkezdődött a próbagyártás. Fiatal munkások csoportja dolgozik rajtuk, Popluhár Gusztáv műhely mestér vezetésével. A gyártás biztosan sikeres lesz, hiszen a siker nem várat magára ott, ahol a fiatal erő és lendület az Idősebbek tapasztalatával párosul. nők elvtárs, az üzem igazgatója. — így sokkal nagyobb a választék, és mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő bútort. Az üzem évi terve 133 millió korona, ebből 22 százalékot, vagyis 29 millió korona értékű árut a bútorgyár kivitelre készít. Ez a szám jelentősen nö vekedni fog, hiszen már épül az új üzem és a korszerű szociális beren dezések. Építésüket 1973-ban kezdte el a (la iá ni aj fárási Építőipari Vállalat, s a jelek szerint a jövő év első felében a kisebb nagyobb késések ellenére is befejezi. Éppen ezek a késések nyugtalanítják leginkább az tizem vezetőit. Azonban a kiesésekért nem lehet kizárólag az építőket hibáztat ni, mivel gyakran súlyos anyaghiánnyal kell küzdeniük. Az építkezés lassan, de biztosan halad. Mire minden elkészül, és felszerelik a meglevő modern gépeket, az új beruházás értéke 91,2 millió korona lesz. Az alkalmazottak száma 730 ról 923-ra növekedik. A tervek szerint 16 000 hálószoba bútort készítenek az üzemben, ami kétségtelenül jelentős szám. Az új csarnokban a „Neva“ és az „Ornamo“ nevű bútorokat fogják gyártani. Ezeket a modelleket 1974 nyarán mutatta be a vállalat Leningrádban a „Csehszlovák bútor“ nevű sikeres kiállításon. A kiállítás Iá tógatói között végzett véleWvykezdődik ü gyártás (ta automatikus gépsoron.
