Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-22 / 197. szám, péntek

na 1975. VIII. 22. 5 Aratás utón — aratás előtt Nem a véletlen szülie ezt a címet, hiszen a nyári kenyér- csata után mezőgazdasági üze­meinkben a legfontosabb tenni­valók között tartják számon a talaj előkészítését az őszi veté­sek alá. Az idei talajmunkák minősége nagyban befolyásolja a jövő évi termést. Arról, hogy hogyan alakul a számvetés, s milyen a további felkészülés a komárnói járásban, Poka Vil­mos mérnökkel, a járási párt- bizottság mezőgazdasági titká­rával beszélgettünk. — A járási pártbizottság az lilén is mindent megtett politi­kai-szervezési vonalon az aratás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében — mondja Póka elv­társ. — Talán ennek is köszön­hető, hogy a rendkívül rossz időjárás ellenére sikeresnek könyvelhetjük el a betakarítást. Az elemi csapásokról, a jég­esőről már sokat írt a sajtó. Részletezés helyett néhány ada­tot említek — felelevenítésül. Járásunkban összesen 10 306 hektárnyi gabona szenvedett Jégkárt, a Duna vízszintjének emelkedése folytán pedig kö­zel 2000 hektárt öntött el a talajvíz. A gyakori esőzések miatt 11600 hektár búza, 4500 hektár árpa és 220 hektár rozs dőlt meg. Eziek okozták azt, hogy az előzőleg szépnek Ígér­kező termés a vártnál kevesebb lett, hektáronként 10 mázsával. Itt jegyzem még meg, hogy já­rásunkban az Állami Biztosító 60 millió korona kárt ismert e). — Milyenek voltak az idei hozamuk, s niely üzemek érlék el a legjobb eredményeket? — Több mint 29 000 hektárról takarítottuk be a termést, a' járási átlag hektáronként 45 mázsa lett. Több mint 130 000 tonna árpát és búzát termel­tünk. Terven felül eddig 240 vagon gabonát adtunk át az állami alapokba, s továbbra is szállítunk a felvásárló üzemek magtáraiba. Egyes mezőgazdasági üze­mekben, melyeket kevésbé érintett a jég, jó eredmények születtek. Például Lakszakálla­son 56,2 mázsás, Vágfüzesen 55 mázsás átlagos hozamot ér­tek el, Tanyon, Bagotán és Du- naradványon pedig szintén 50 mázsán leiül aratlak. Csúcsho­zamok az idén is születtek. A Gyulamajori Állami Gazdaság 5ö hektáros parcelláján a Miro- novszkaja 72,6 mázsás átlagot, a Jubilejná ja Dunaradványon, Ifjúságfalván és szintén Gyula­majoron 70 mázsánál többet adott. Hasonló eredményt ér­tünk el a Kaukázból Kolozsné- mán. A jó miellett a kevésbé jót is említeni kell. Nehéz helyzet­ben vagyok, mert a gyengébb eredményeket felmutató szövet­kezetekben kivétel nélkül az időjárás okozta nagy vesztesé­gek miatt volt gyenge a ter­més, vagy pedig a járás keleti lészén terülnek el, s rosszabb, homokos talajon gazdálkodnak. Remélem, hogy Hetényen, Mar- oplházán és Madaron jövőre jobban megtalálják számításu­kat. A járási pártbizottság névé- ben szeretném megköszönni a szövetkezetek és állami gazda­ságok vezetőinek, a pártalap- szervezeteknek áldozatkészsé* güket, úgyszintén a gép- és traktorállomások, a felvásárló üzemek alkalmazottainak, a ha­zai és brigádos kombájnosok- nak, a szalmapréselőknek, s egyúttal minden mezőgazdasági dolgozónak lelkiismeretes mun­káját, mellyel az idei betaka­rításban kitüntették magukat. Papírra kívánkozik a legjob­bak névsora is. Ignác Klucho és Jozef Bystrický, az Ogyallai Gép- és Traktorállomás dolgo­zói, továbbá Gőcze Kálmán és Árvay Zoltán keszegfalvai, Mi­chal Černej és Kocsis Árpád alsópéterl, valamint Pavol Kyt­ka és Michal Kytka gútai kom­bájnosok értek el kiváló ered­ményeket. — Milyen a jelenlegi helyzet a földeken? — Rövidesen befejezzük a szalma begyűjtésiét, eddig. a munka 90 százalékát végeztük el. Jó ütemben halad a tarló­hántás és az őszi vetések alá a mélyszántás is. Szántóterüle­tünk 64 százalékán termesztünk gabonát 1976-ban. Másik fontos feladat a ku­korica begyűjtése. Az üzemek­ben a pártalápszervezetek el­készítették már a pontos mun­katervet. Ezt azért hangsúlyo­zom, mert járásunkban a kuko­rica döntő mértékben hozzájá­rul a takarmányalap biztosítá­sához. Szemléltető ]>élda erre az, hogy míg az idén 12 416 hektáron termesztettünk, jövőre már 17 000 hektárra emeljük a kukorica vetésterületét. — Titkár elvtárs már emlí­tette, hogy a jövőben számos változásra, újításra kerül sor járásuk mezőgazdasági életé­ben. Melyek lesznek azok? — Az utóbbi évek kedvező tapasztalatai alapján tovább foly­tatjuk a szövetkezetek összevo­nását. Célunk az, hogy megte­remtsük a mezőgazdasági ter­melés új és jobb feltételeit. Ezt szolgálják az egyes közös léte­sítmények, mint például a he- tényi agrokémiai központ, vagy a komárnói agrolaboratórium, melyek számos szolgáltatással segítik az üzemek munkáját. A jövő év január elsejétől 17 szövetkezet az összevonás után négy nagy gazdaságba tömörül, hogy korszerű, nagyüzemi ter­melési feltételek között lehes­senek eleget szocialista társa­dalmunk növekvő igényeinek. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a mindennapi munkában is igényesebb hozzáállást követel a termelők részéről. Bízunk ab­ban, hogy e faladátokat a párt- alapszervezetek, a kommunis­ták a gazdaságok vezetőivel és a dolgozókkal közösen, mara­déktalanul meg tudják oldani. Ennek érdekében ki kell hasz­nálni a szocialista munkaver­seny, az újítómozgalom, a szem­léltető agitáció és propagáció minden formáját. Jó példaként említhetem a Bálványi ÁG és a Bajcsi ÁG vállalásait, melyet a XV. kongresszus tiszteletére tettek. Megemlítem még a nagysza­bású zöldségprogramot, mely­nek keretében a legújabb tudo­mányos eredmények és techni­kai vívmányok alkalmazásával akarjuk a hozamokat növelni. Természetesen a vetésterülete­ket is gyarapítjuk, hiszen járá­sunk természeti viszonyai a zöld ség te r mész téshez meg f e 1 e - lőek. MALINAK ISTVÁN A laboratóriumokban dolgozók figycifUes és pontos munkát vé­geznek. ľ előételünk a dunaszerdahelyi cukorgyár laboratóriu- mában készült. TóthpáV Gyula felvétele A megrendelők igényei szerint hőmérőket és sűrűségmérőket készítenek Több mint fél millió üveg­ből készült hőmérő és sűrűség­mérő kerül ki évente a Kava líor Üvegipari Vállalat nem nagy plechovi (jabloneci já­rás) üzeméből, amely egyedül gyárt speciális üvegből készült hőmérőket és sűrűségmérőket — lázmérőkön kívül — egész Csehszlovákiában. Az említett termékeket a lég; különbözőbb alakokban állítják itt elő, a megrendelők kíván­sága szerint. A legkisebbek 7 centiméteresek, a leghosszab- bak elérik a három métert is. Igen különbözők a hőmérők skálájuk tekintetében is: mí­nusz 80-tól plusz 420 fokig ter­jedő skálával gyártanak hőmé­rőket. Termékeiknek csaknem 15 százalékát exportálják a Skandináv-államokba, Holla diába, Belgiumba és más tőkés országokba. Belföldi átvevőik az összes iparágak, a mezőgazdaság és az egészségügy. (CSTK) A nép erkölcsi-politikai egysége A Púdé práoobun a minap L. Tomásek és /. Matéjíček népünk erkölcsi és politikai egységének a kérdéseivel- foglalkozott IMorálnő politická jednota liduf. A cikk szerzői hangsúlyoz- iák, hogy a szocialista társadalom stabilitása és dinamikája jelentős mértékben függ a nép erkölcsi-politikai egységének fokától és mélységétől. Ez uz egység állampolgáraink növek­vő politikai és társadalmi aktivitásának fontos része. Alább a cikk fontosabb részeit ismertet jük. Korunkban a nép éléti a mun­kásosztály qp annak forradal­mi politikai mozgalma állfl. Nem beszélhetünk a népről, ha meg­feledkezünk a proletariátus for­radalmi küldetéséről. A nép az anyagi értékek alkotója, a for­radalmi politikai fejlemények tő szubjektuma, s a nép éle­tével elválaszthatatlanul össze­forrt a valódi művészet. Min­den társadalmi rendben a nép kemény, verejtékes munkájából születtek a döntő értékek, eze­ket azonban a nép nem élvez­hette, mert igyekezetének gyü­mölcse a kizsákmányolok ölé- 1x5 hullott, míg ő maga elnyo­mást szenvedett. Ezért szívó­sam igyekezett felszámolni a kizsákmányolást és az elnyo­mást. Azonban minden előző forradalom csak tökéletesítet­te és kiélezte az oszrtályelnyo- imíS't, ami alól csak a proletár­forradalom szabadította fel a dolgozókat. Csak amikor poli­tikailag szervezett és ideoló­giailag egységes proletariátus állt a nép élére, akkor szaba­díthatta fel a kizsákmányolás iigája alól a többi dolgozókat is. A munkásosztály hegemó­niája, internacionalista politi­kai mozgalma nélkül a nép örök időkre a tőke rabszolgája maradt volna. A PROLETÁR FORRADALOM A kapitalizmusból a szocia­lizmusba vezető evolúciós út nem járható, ha fennmarad a gazda-sági éllet, az osztályok és az intézmények régi szerkeze­te, a gazdasági, ideológiai, po­litikai pluralizmus. A határvo mai itt szükség szérűéin a prole- tárforradalom, ami után a pro­letariátus diktatúra ja követke­zek. A proletariátus — diktatúrá­ja révén — osztály uralmat gya­korol a vereséget szenvedett burzsoázia felett, egyidejűleg a dolgozó nép uralmának a meg­testesítője, élén munkásosz­tállyal és annak kommunista pártjával. A proletariátus szo­ciális osztályalapja nfinőségileg különbözik a burzsoá diktatú­ra szociális osztálybázisától, ugyanis ez u'óbbi “a termelő- eszk ö z ök m agá n t u l a j d < máira épül és az állandó gazdasági ellentétek következtében ez a bázis egyre szűkül és ingatag­gá válik. Amint a burzsoázia elveszti a történelmi kezdemé­nyezés lehetőségét, szociális osztályalapja még jobban ösz- szezsugorodik. A burzsoázia erre törvényszerűen azzail vála­szol, hogy fokozza az elnyo­mást, megnyirbálja saját de­mokráciáját éspedig a' dolgo­zók démokratlkus jogai elten intézett nyílt és burkolt táma­dásokkal. A proletariátus diktatúrája a dolgozó nép szövetsége, élén a munkásosztállyal. A szocialista termelési viszonyok dialektikus jellegűek. Azonban még nem küzdöttük le a többnyire nem antagonisztikus ellentéteket A szövetkezeti földműves ós az értelmiségi egyrészt kötődik a régi gazdasági munkamegosztás maradványaihoz, másrészt gaz­daságilag annál jobban össze­forr a szocializmussal, minél jobban fejlődik — lenini mó­don - a szocialista ökonomika. Az egyik irányzat fokozatosan gyengül, a másik erősödik. De ahhoz, hogy ez így tört eb jen, szükség van a szövetségen be­lül a munkásosztály vezető sze­repéire, arra, hogy a gazdaság­gal és a kultúrával szemben ér­vényesüljön a politika elsőbb­sége, és szükség van az oszír liáilykapesolatok politikai irá­nyításéira. A munkásoszitály, a szövetkezeti földművesek és az értelmiség új gazdasági hely­zete teremti meg a nép politi­kád egységének ökonómiai fel­tételeit. A SZÖVETSÉG Amikor a szocialista társa­dalmi rendben a nép erkölcst- pol i ti ka i egységéiről beszélünk, rendszerint ennek az egység­nek a politikai és ideológiai vonatkozásaira gondolunk. A nép egységének fogalma kife­jezi a munkások, a földműve­sek és az értelmiségiek politi­kai és eszmei összetartásának a mélységét. A nép erkölcsi- politikai egységét sem megítél­ni, sem fejleszteni nem lehet a szövetség valós gazdasági alapján kívül. Ennek az egy­ségnek a megszilárdítása egy­idejűleg olyan folyamat, amely­ben a. szövetségen belül foko­zatosan közelednek egymáshoz az osztályok és a rétegek. A szocialista termelési viszonyok megtestesítik az anyagi feltéte­leket, de e folyamat anyagi lé­tét is. A gazdasági alap mel­lőzéséből az következne, hogy a nép egységére gyakorolt po­litikai és ideológiai befolyás hatékonysága fokozatosan csők kenne, ami az erkölcsi-politikai egységet erősítő folyamat las­sulásához, sőt megbénulásához vezetne. Még ennél is veszé­lyesebb az a változat, amikor elhanyagolják a szövetség gaz­dasági alapját azzal, hogy a gazdasági őszit önösség érvénye­sül, ami megbontja a nép er­kölcsi-politikai egységét és ma­gát a szocializmus alapját vé­széi y eztet i. A nép erkölcsi politikai egy­ségének megszilárdítása és el­mélyítése megköveteli, hogy a szövetséget elszigeteljük az egykori burzsoázia hatásától, és hogy a szövetség ezzel a ha­tással szemben ellenálló le­gyen. Megköveteli, hogy tovább né jön a munkásosztály vezető szerepe a társadalomban és fő­leg a szövetség keretein belül, s hogy a nem munkástömegek formalizmustól mentesen, tény­legesen és tudatosan zárkózza­nak fel a munkásosztályhoz és kommunista pártjához, s támo­gassák politiká ját A VEZETŐ SZEREP A munkásosztály és kommu­nista pártja vezető szerepe nél­kül* nem beszélhetünk a nép erkölcsi politikai egységének a megszilárdításáról. A munkás­osztály vezető szerepe a szo­cializmusban a gazdasági hely­zetéből eredő objektív adottság. A revízión isták a hatvanas években tele szájjal hirdették a népi egységet, de hallani sem akartak a dolgozók olyan lenini szövetségéről, melyet ;T munkásosztály vezet. Ehhez a kategóriához az osztályéi lenség szemléletével közeledtek, s fi­gyelmen kívül hagyták gazdasá­gi alapjait és feltételeit, amivel a felépítmény területén is sú­lyos hibákat követtek el. Csök­kentették, vagy teljesen eluta­sították a kommunista párt ve­zet:') szerep."t társadalmunk po­litikai rendszerében, ócsárolták a marxizmus—leninizmus in­tegráló szerepét. Ehelyett elő­térbe helyezték a gazdasági, politikai és ideológiai pluraliz­must. Azonban ez a „tévedés“ nem csupán csehszlovák sajá­tosság, hanem a jelenlegi nem­zetközi revizionizmus nagyon markáns jellemzője. Azok a fejlemények, ame­lyekre Csehszlovákiában a hat­vanas évek végén került sor, meggyőzően bizonyították, hogy a revizionista receptek nem erősítik, nem tökéletesítik a szocializmust és nem mélyítik el a nép erkölcsi - ponti kari egy­ségét, hanem ellenkezőleg: e koncepció látszólagos demok­ratizmusa végső következme- nyeibem mindenkor és minde­nütt a kapitalizmus felújítását jelenti. A HAMIS „EGYSÉG* A „demokratikus szocializ• mus“ hamis egységet, ellen­forradalmi egységei alakított ki, amiért a dolgozó nép, de elsősorban a munkásosztály ke­gyeltemül súlyos adót fizetett volna. Előbb vagy utóbb ismét megjelent volna a színen a ki­zsákmányolás, a dolgozó nép politikai, ideológiai és erkölcsi elnyomása. A mindent egyesí­tő egység, amivel a jobboldal és az ellen forradalom oly gyak­ran operált, a valóságban a ka­pitalizmus restaurálását célzó kísérlet álcázása volt. A nép erkölcsi-politikai egy­ségének megszilárdítása és el­mélyítése tá rsada l munk bel po­litikájának egyik alapvető vo­nása, azonban e feladat teljesí­tése jelentősen befolyásolja külpolitikánkat is, és hozzájá­rul a szocialista világrend egy­ségének megerősödéséhez. A nép erkölcsi-politikai egysége a forradalmi folyamat aktivizá­lásának is kulcsfontosságú fel­tétele. A szocialista társadalom népének erkölcsi-politikai egy­sége követendő példát mutat a lőkésországok elnvomntt né­pének. A kapitalizmus megdöntésé­ért harcoló szövetség és a szo­cializmust építő nép szilárduló és mélyülő erkölcsi-politikai egysége között szerves, dialek­tikus összefüggés van. A mi feladatunk az — vonják le a következtetést az említett cikk szerzői —, hogy ezeket az ösz- sziefüggéseket a világforradalmi folyamat feladataival és szük­ségleteivel szembesítve elemez­zük, és alkotó módon tovább­fejlesszük. 1-1-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom