Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-22 / 197. szám, péntek

A forradalom érdekében nincs veszteni való idő A KÉT VIETNAMNAK AZ ENSZ-BEN A HELYE NEHANVmÍMÍ Wg-SORBAN (Folytatás az 1. oldalról) galmazott követelések sok­szor irreálisak. A PKP véleménye szerint a válság megoldásához mindenek­előtt az szükséges, hogy azonnal párbeszédet kezdjenek mind az MFA-ban, mind a népi, demokratikus mozgalomban a legfőbb nehézségek kiküszöbö­léséért, az ellenforradalmi erők támadásának feltartóztatásáért. A PKP részvétele nélkülözhe­tetlen és feltétlenül szükséges a forradalmi folyamatban, a demokrácia és a szocializmus kiépítésében. A párt hajlandó szorosan együttműködni mind­azokkal a forradalmi erőkkel, amelyek készek összefogni a kommunistákkal a válság le­küzdésére.“ Lisszabon — Lisszabonban szerdán este 40 ezer ember vo­nult fel, hogy nz Antunes-féle jobboldali katonai szárnnyal szemben a COPCON politikai akciótervét támogassa. A meg­mozduláshoz csatlakozott a kommunista párt is, mert hasznosnak vélte, hogy Antune- sékkal szemben a COPCON do­kumentuma mellett mozgósítsa a tömegeket. Jóllehet azon ultrabalos befolyás is tükrö­ződik. A tüntetés lényegében antifa­siszta megmozdulássá vált: Katonák, tengerészek, munká­sok és fiatalok együtt bélye­gezték meg a fasizmust és a fasiszta összeesküvőket. A fel­vonulás a miniszterelnökség­nek és az alkotmányozó nem­zetgyűlésnek otthont adó épü­let előtt ért véget az éjszakai órákban. A kedd délelőtti sztrájkkal együtt ez volt a má­Suntiago — Augusto Pinochet, a chilei katonai junta vehetője szerdán azzad kérkedett, hogy kormánya „vereséget mért a nemzetközi marxizmusra“, mi­vel júliusban nem engedélyez­te az ENSZ emberi jogok bi­zottságának beutazását az or­szágba. Mint ismeretes az ENSZ tény- megáülapító küldöttséget kívánt meneszteni Chilébe annak fel­derítésére, hogy a chilei ha­tóságok hogyan bánnak a poli­tikai foglyokkal, s megtartják-e az emberiesség írott és íratlan szabályait. Pinochet, az önma­gát önhatalmúlag államfővé kikiáltott diktátor most egy ka­tonai ünnepségen mondott be­szédében azt bizonygatta, hogy az ENSZ-kiildöttség kirekeszté­sodik antifasiszta tömegmeg mozdulás. A lisszaboni köztársasági elnöki palotában szerdán le­tették a hivatali esküt Vasco Goncalves kormányának állam­titkárai (miniszterhelyettesei). Ezzel az ötödik ideiglenes kor­mány teljes létszámban mű­ködhet. Hivatalos portugáliai beje­lentés szerint leváltották Euri- co Corvasho tábornokot, az északi katonai körzet parancs­nokát. A tisztség ideiglenes betöltésével Aggostinho Fér- reira tábornokot bízták meg. A portói közlemény Corvasho me­nesztését a „jelenlegi politikai és katonai fejleményekkel“ in­dokolta. A portugál kormány fontos lépéssel járult hozzá a föld­reform kiteljesítéséhez: Tör vénytervezetet hagyott jóvá arról, hogy visszaadja a pa­raszti közösségnek azokat a ki­használatlan földbirtokokat, amelyek a fasiszta állam intéz­kedése alapján kerültek mások birtokába. A dolgozók helyzetén köny- nyítettek azzal a másik tör­vénytervezettel is, amelynek ér­telmében eltörlik az állami utak használatára i934-ben ki­vetett adót a kerékpárral, il­letve szekérrel közlekedőknek. Megfigyelők megjegyzik, hogy mindkét intézkedéssel azon országrészek lakosságá­nak életszínvonalán és helyze­tén akarnak javítani, amelyek­ben az elmúlt hetek folyamán sorozatos szélső jobboldali me­rényleteket követtek el a ha­ladó erők, mindenekelőtt a Portugál Kommunista Párt el len. sével „a marxisták másodszor is vereséget szenvedtek Chilé­ben“... A junta vezetője azt is közölte, hogy kormánya „egy­irányú utca“, s a katonai junta akár egy emberöltőnyi ideig is ha tál mon mara d hat. * # * Tizenhét chilei szakszervezet vezetői közös dokumentumot juttattak el Pinochet kormányá­hoz, s ebben összegezték a két évvel ezelőtti államcsíny óta bekövetkezett inflációt. A doku­mentumból kitűnik, hogy Chilé­ben az utóbbi két évben az inf­láció mértéke elérte az 5 ezer százalékot, s ennek következéé ben a chilei dolgozók nyomasz­tó gazdasági helyzetije kerül­tek. Moszkva — A Novoje Vrem- ja című szovjet hetilap leg­újabb számában „indokolatlan­nak“ nevezte az Egyesült Álla­mok vétóját a Biztonsági Ta­nácsban a Vietnami Demokra­tikus és a Dél-vietnami Köz­társaság ENSZ felvételével kap­csolatban. Új-Delhi — A daccai rádió közölte Khandalcar Muszlak Ahmed, az új bangladesi veze­tő nyilatkozatát. Az ország el­nöke nyilatkozatában kijeleli tette, hogy augusztus 15-től át­vette a teljhatalmat és az egész országban statáriumot rendelt el. Mint közölte, a rendkívüli bíráskodás további intézkedésig érvényben ma­rad. A bangladesi rádió közölte, hogy eddig 14 ország ismerte el az új kormányt. Az elmúlt 24 órában Nepál, Malaysia, Ausztrália és Katar jelentette be az új rendszer elismerését. A daccai rádió közölte azt is, hogy Khandakar Masztak Ah­med India daccai nagykövetén keresztül „mély tiszteiét" fe­New York — Az ENSZ de- kolonizáelós bizottsága befejez­te az olyan külföldi és gazda sági körök tevékenységének megvizsgálását, amelyek gátol­ják a gyarmati népek függet fenségéről szóló deklaráció megvalósítását. A bizottság elítélte a fajül­döző rendszereket, amelyek a „A Szovjetunió feltétel nél­kül támogatja a VDK és a DVK kérését az ENSZ-be való felvételre és abból indul ki, hogy a kérdés pozitív megoldá­sa kétségtelenül hozzájárulna a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez“ — hangzik a kommentár. jezte ki Indira Gandhi indiai miniszterelnök iránt. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint egyébként öt nappal az államcsíny után Rangladesben normalizálódik a helyzet. A daccai repülőteret ismét megnyitották a nemzet­közi forgalom számára. Bang­kok és Calcutta felé már meg is indult a légi közlekedés. Dacca — A daccai rádió csü­törtökön nyilvánosságra hozta Banglades új kormányának névsorát. Khandakar Musztak Ahmed, aki az eliViúlt hét pén­tekén kí.tonai államcsínnyel került hatalomra, az új, 11 ta­gú kabinetben az elnöki tiszt­ségen kívül betölti még a had­ügyminiszter és a belügyminisz tér funkcióját is. sza-egyetem pedig a baloldali érzelmű diákok fellegvára. Az összecsapások színhelyén gyakorlatilag nem mutatkoztak rendőrségi erők, ugyanis több- száz thaiföldi rendőr lépett sztrájkba tiltakozásul az el­len, hogy a kormány „balolda­li egyetemisták nyomásának engedve“ szabadon bocsátott kilenc paraszt- illetve diákve­zetőt, akit az augusztus ele­jén lezajlott zavargások kap­csán vettek őrizetbe. A rend­őröket föl öt leseik magukhoz rendelték, s — mint az AFP írja — a belügyminisztérium illetékesei „vették őket keze­lésbe“. nyugati hatalmak támogatása val megkísérlik a gyarmati uralom alatt álló Rhodesia, Namíbia és más területek népei függetlenségi harcának elnyo­mását. A bizottság sürgette azoknak az erőfeszítéseknek az aktivizálását, amelyek a gyar­matosítás, felszámolására irá­nyulnak Afrika déli részén. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT BANGLADESBEN A NYUGATI HATALMAK TÁMOGATJÁK A FAJÜLDÖZŐ RENDSZEREKET Kommentárunk ti szó 1975 VIII. 22. 1/issinger amerikai külügy­it miniszter tegnap újra- kezdte közel-keleti ingázását. Bar mind egyiptomi, mind iz­raeli részről fenntartással fo­gadták Ford elnök bejelentését a közvetítő tárgyalások felújí­tásáról egy újabb közel-keleti részmegállapodás megkötése ér­dekében, gyakorlatilag mindkét fél „bizakodással“ tekint a tár­gyalások elé. Héthetes közvetett tárgyalá­sok után vállalkozott Kissinger az újabb ingajáratra, azzal a re­ménnyel, hogy küldetése sike­resebb lesz, mint néhány hónap­pal ezelőtt, amikor dolgavége>- zetlenül térhetett haza. Izrael az áprilisi tárgyalásokon tanú­sított makacsságával ugyanis útjában állt bármilyen megálla­podásnak. Ha most mégis több­re volt hajlandó, ebben része van az arab diplomáciai erőfe­szítéseknek éppúgy, mint an­nak a szándéknak, hogy a gen­fi értekezlet felújításának el­odázásával haladékot kapjon a megszállt területek megtartásá­ra Nagyon egyszerű és átlát­szó törekvés ez, s Washington készséggel nyújt ehhez segéd­kezet. Izrael „rendíthetetlen“ szövetségese közel-keleti érde­keltségeinél fogva újabban ugyanis arabok „barátjának“ pózában igyekszik tetszelegni, s nem is eredménytelenül. Jócs­kán megkeveri ezzel az arab lapokat, s végeredményben az izraeli megszállás malmára hajtja a vizet. Mert feltehetően kényelmesebb és célszerűbb Kissingernek Jeruzsálem és Alexandria között ingázni, mint Genfbe menni, s ott az érdemi döntés és a végleges rendezés útját egyengetni. Bár az újabb csapatszétvá­lasztásról részletek xldig nem ismeretesek, a CBS amerikai té­véállomás szerint arról van szó. hogy az izraeli csapatokat egy olyan vonalra vonnák vissza. Lépegetve amely az 1967-es háború előtti izraeli—egyiptomi határtól még mindig 95 mérföldnyixe nyu­gatra lenne. Az egyiptomi csa­patok 25—30 mérföldre a Szu­ezi csatornától keletre foglalná­nak állást, s a két vonal kö­zött továbbra is ENSZ-csapatok állomásoznának. Egyiptom visszakapná az Abu Rudeisz-i olajmezőket, valamint egy vé­kony partsávot a Szuezi csa­torna mentén. Szó van arról is, hogy a két stratégiai fontossá­gú Mitla és Giddi szorosok ügyében kompromisszum szüle­tik, s biztonsági előrejelző rend­szer kiépítésével — amerikai személyzet bevonásával -- hi­dalják át az ellentéteket'. Izra­el ugyanakkor megtartaná refi- di légitámaszpontját. Az enged­ményekért cserében Egyiptom vállalná, hogy 3 évig mei/lartia a fegyverszünetet. A megálla­podás ezt követően évenként automatikusán meghosszabbod­hat. A New York Times szerint Egyiptom kész — titkos megál­lapodásban — vállalni; hogy: • feloldja az Izraellel keres­kedő amerikai céqekre elren­delt üzleti tilalmat; • három évre meghosszabbít­ja az ENSZ-csapatok megbíza­tását; • a diplomácia és a propa ganda szakaszán csökkenti lz- rael-ellenes tevékeiv/séqét. Jellemző egyébként, hogy Iz­rael máris benyújtót'a~a szám lat az Egyesült Államoknak. Ezek szerint a megállapodás létrejötte esetén Tel Aviv 350 millió dollárt kér amerikai tá­mogatóitól az Abu Rudeisz-i olajmező kiürítéséért, holott az egyiptomi tulajdon. További 150 millió dollárt a csapatszétvá­lasztás utáni új védelmi vonal kiépítésére szeretne kisajtolni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, nemcsak állandósítani akarja jelenlétét a megszállt területe­ken, hanem maximális előnyö­ket is kíván szerezni a részen­gedményekért. Arról, persze, hallani sem akar, hogy hason­ló csapatvisszavonást hajtson végre a Golan-magaslatokon is. Izraelnek mindenképpen ka póra jön az újabb alku, mivel a lépések helyett a lépegetés teljesen megfelel időhúzó takti­kájának. Kapóra jön azért is, mivel közvetlenül az ENSZ-köz- gyíílés megkezdése előtt azt a látszatot kelti, mintha lépne... Ismeretes ugyanis, hogy az arab országok, valamint az Afrikai Egységszervezel olyan határo­zati javaslatot helyeztek kilá­tásba, mely a szeptemberi köz­gyűlésen kezdeményezné Izrael kizárását a világszervezetből a Biztonsági Tanács, valamint a közgyűlés határozatai semmibe­vétele miatt. Igaz, a dzsiddai konferencia döntésére Kissin­ger rögtön reagált, s jelezte, hogy az USA kész vétójogával élni Izrael ENSZ-tagsága meg­mentése érdekében. Szádat egyiptomi elnök (ellentmondva saját álláspontjának) pár nap­pal a dzsiddai értekezlet után védelmébe vette Izraelt, mond­ván: „Izraelnek jelen kell len­nie az ENSZ-ben, ha azt vár­juk, hogy teljesítse annak ha­tározatait. De ha Izrael tovább ra is habozik és húzza az időt, ...akkor rajta leszünk, hogy kizárják az Egyesült Nemzetek Szervezetéből“. Ez a húzd meg, ereszd meg játék — mondani sem kell — a legkevésbé sem segíti a ki­bontakozást. Érthető hát. hogy az arab országok az arab ügyet veszélyeztefő „legsúlyosabb fe­nyegetésnek“ látják az újabb al­kudozást, s attól tartanak, Egyiptom saját előnyökért le­mond az arab érdekekről. Zu hair Muhszin, a PFSZ katonai osztályának vezetője szerint „az egyezmény megvalósulása ese­tén hosszú időre befagyasztja a konfliktus megoldását, anél­kül, hogy bármilyen biztosíté­kot adna a más arab területek­ről történő izraeli visszavonu­lásra“. C z az aggodalom most ^ nagyon is reális veszély­ként az ajtó előtt van .. . Né­hány kilométernyi visszavonu­lás fejében — alkudozásra vált­va az átfogó rendezés érdekeit — újabb manőverezési lehető­ség nyílik Tel Aviv számára, anélkül, hogy a katonai-straté­giai helyet a béke és biztonság javára változhatna. FONOD ZOLTÁN MOSZKVÁBAN megnyílt a szovjet—vietnami gazdasági és műszaki tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság második ülésszaka. A szovjet küldöttséget az ülésszakon Via gyimir Novikuv, a miniszterta­nács elnökhelyettese, a bizott­ság szovjet tagozatának elnöke, a vietnami delegációt pedig Le Thanh Nghi nnnisztereluök- hélvettes, a bizottság vietnami tagozatának elnöke vezeti. ALEKSZANDR VINOGRADOV akadémikust 80 születésnapja alkalmából Lenin renddel és másodízben a Sarló-Kalapács Érdemrenddel tüntették ki, A PORTUGÁL MINISZTERTA­NÁCS jóváhagyta a külföldi be­ír házások szabályzatát és hatá­rozatot hozott a beruházások kérdésével foglalkozó intéz­mény felállítására, LIBANON panaszt nyújtott be a Biztonsági Tanácsnál Izrael ellen a tegnapi légitámadás miatt, melyet Baal-Beku körze­tében libanoni falvak ellen haj­tottak végre. A CSEH KÖNYVKULTÚRA TÍZ ÉVSZÁZADA címmel tegna,» kiállítás nyílt Helsinkiben. A kiállítást hazánk finnországi nagykövete Oldfich Pavlovsk^ nyitotta meg. NORODOM SZIHANUK kam­bodzsai államfő, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront vezetője, valamint Khieu Samphan kam­bodzsai miniszterelnök-helyeU tes Phenjanban elvben megál­lapodott abban, hogy Sziltanuk szeptember elején visszatér Kambodzsába. FORD amerikai elnök a ter­vek szerint november végén, vagy december elején utazik a Kínai Népköztársaságba — je­lentette be Ron Nessen, a Fe­hér Ház sajtószóvivője. TÜDŐ MŰTÉTRE kórházba szállítják hétfőn Donald Slay- ton űrhajóst, aki nemrég részt vett a Szojuz—Apolló szovjet— amerikai űrkísérlet munkájá­ban. Tüdején az orvosi vizsgá­latok során apró, gyanús fol­tot észleltek. AZ USA légiereje nyilatkozat­ban közölte, hogy F—11-es va­dászbombázó állományának több, mint felére felszállási ti­lalmat rendeltek el, mert a gé­pek állandóan motorhibával küzdenek. FIDEL CASTRD, kubai minisz­terelnök a Kubában tartózkodó Echeverria mexikói elnököt kí­sérő mexikói újságírókkal foly­tatott beszélgetésében történel­mi jelentőségűnek nevezte a lá­togatást. Echeverria az első latin-amerikai államfő, aki 1959 óta Kubába látogat. AZ USA-BÖL felbocsátották a Viking—1 Mars-űrhajót. A tervek szerint az űrszonda 1976. június 19-én hajt végre síma leszállást a Mars felszí­nén. Az indítást műszaki hiba miatt kétszer halasztották el. NAPOK ÓTA ZUHOG AZ ESŐ a kelet-indiai Orissa államban. A keletkezett áradások miatt több helyütt megszakadt a köz­úti és a vasúti közlekedés, a víz nyolcvanezer hektárnyi te­rületet árasztott el. Pokolgépes merényletek Buenos Aires — Az argentí­nai Cordoba városában szélső- jobboldali gerillák szerdán tá­madást intéztek a tartományi rendőrkapitányság ellen. A tá­madás során öt rendőr és két gerilla életét vesztette, vala­mint öt rendőr és számos pol­gári személy megsebesült. A támadással egyidöben pokol­gépes merényleteket hajtottak végre a rendőrség és a kom­munista párt székháza, a tarto­mányi bank és a központi rá­dió ellen. A biztonsági erők ti­zenkét személyt letartóztattak. A merényletek elkövetésével a hatóságok az argentin népi for­radalmi hadsereg elnevezésű gerillaszervezetet, valamint a szélsőbaloldali peronistákat, az úgynevezett „montonero“-kat vádolják. A növekvő belpolitikai fe­szültség jeleként Isabel Perón elnökasszonyt egy hónapon be­lül másodszor is lemondásra szólították fel. Pinochet kérkedik Bangkok — A helyzet ko­mollyá válásáról, zavargások­ról, diáktüntetésekről tudósí­tottak a nyugati hírügynöksé­geik Bangkokból. Szerdán a hajnali órákban mintegy száz tüntető rendőr feldúlta Kukrut Pramodzs mi niszterelnök otthonát. A kor­mányfő éppen nem tartózko­dott az épületben. Később a bangkoki műszaki főiskolák háromezer hallgatója házilag barkácsolt robbanó­szerkezeteket hajigáit a Tham- maszat egyetem területére. Hír­ügynökségi jelentések szerint a támadók a jobboldali körök­höz állni,k közel. A Thamma­Tüntetések Thaifölden

Next

/
Oldalképek
Tartalom