Új Szó, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 33. szám, Vasarnapi Új Szó

—x—I r——y——v— Ü1H ■ A kamaszszerelemrö) szol Szergej Szolovjov Száz nap a gyermekkor után című filmje. A történet egy nyári ifjúsági táborban játszódik. „Az első szerelmi drámákat gyöngéd humor lengi körül. Friss szel­lemű, emberi és nem túl ko­molykodó a film, új szín a szovjet filmművészetben“ — írja az Unitá kritikusa. ■ jaioslaw Dabrowski len­gyel emigráns a Párizsi Kom- miin egyik vezetője volt. Róla szól a lengyel—szovjet közös produkcióban forgatott film, amelynek forgatókönyvét ju- rij Nagibin írta. A film rende­zője: Bohdan Poréba. Jaroslaw Dabrowskit a Kés a vízben és a Légyvadászat című filmből ismert Zygmund Malanowicz játssza-k ■ Annié Girardot a Veszé­lyesen élni című új francia film vígjáték néhány jeleneté­ben kőt bottal sántikál. Annié Girardot egyébként újra Fran­ciaország „első számú filmszí­nésznője“, a Ciné Revue olva sóinak szavazata alapján. » A Félelem a város fűlött című új Henri Verneuíl-film ben |ean-Paul Belmondo rend­őrnyomozót alakít — életve­szélyes helyzetek sokaságában, akrobatikus ügyességgel! ■ Újra forgatják Franciaor­szágban A két fejű sas című filmet, amelyet’ jean Cocteau írt és rendezett 1974-ben. Ed- wige Feuillére hajdani híres szerepét Marthe Keller, a Sza­lad, szalad a külváros című film főszereplője alakítja. M Az Anna ezer napja című filmben nagy sikert aratott Ge­neviève Bujold játssza a Föld­rengés című amerikai film egyik főszerepét. Geneviève Bujold Kanadában született, 1943-ban Színiiskolát végzett, és a párizsi Odeon Színház egyik előadásában tűnt fel. Alain Resnais rábízta A hábo­rúnak vége című filmje egyik főszerepéi ■ Verdi életét már többször megfilmesítették: most — a hí­rek szerint — ismét készül Verdi-film. A Grazia című olasz lap szerint Lucia Bősé játssza majd Verdi feleségét. Hogy Fosco Giachettl és Pierre Cres sov után ki formálja meg a nagy zeneköltő alakját, azzal kapcsolatban még nincs dön­tés B Liza Minnelli, Gene Hack- inan, Búrt Reynolds neve fém­jelzi a Lucky Lady című fil­met, amelyet Amerikában for­gatnak. A nagy sikerű filmek után, amelyekben az említet­tek játszottak, nem volt köny- nyö megfelelő forgatókönyvet találni. A Lucky Ladyban mind hármuk egyéniségének megfe­lelő szerep van ■ A chilei születésű Helvio Soto rendezte a Santiagóban esik az eső című francia fil­met, amely a dokumentum hű­ségével igyekszik megörökíte­ni Allende elnök utolsó nap jait, a chilei puccsot. Allende elnököt Nikolai Petrov bolgár színész alakítja. A filmben fon­tos szerepet játszik Bibi An­dersson és Jean-Louis Trintig nant. A szőlőben (jobbról): Buzidara Turzonovnvá, Vladimír MenSík és fifí Hrzán (Jitka Byllnská felv. j ne k szívügye a bortermelés. Nem nézi tétlenül a megtévesztettek mesterkedő sét, nem tűri a közvagyon megkárosítá­sát, és azt sem, hogy szőlőhegyeik ki tűnő minőségű termése avatatlan kezek be kerüljön. Bécsi útja alkalmával a szél­hámost is megtalálja, és leleplezi csalá sát. — A film cselekményén és ábrázolás módján Gogol Revizorának hatása érző­dik — mondja V. Vorlíöek rendező. Vé leménye szerint a személyek jellemzése jól sikerült. Éles ellentétben áll egy mással a jó és a rossz; a közérdek vé delmében síkraszálló parasztok megvetik majd kizárják soraikból a számító, saját zsebüket megtölteni Igyekvő önző, kap zsi társaikat. A film tanulságos, komoly gondolato­kat vet fel, de nem hiányoznak belőle a szórakoztató, mulatságos mozzanatok sem. Nem is lehet ez másként, hisz az alkotás néhány jelenete Veiké Bílovice kisközség borozójának hangulatát is fel idézi. Az egyiknek én is tanúja lehettem, mert a film alkotói a falusi kocsma hű­séges mátfit a barrandovi stúdióban épí­tették fel. Egy másik jelenet a hatvannyolcas év viszonyaira jellemző. A falu papja — a helybeli pionírszervezet helyett — ka­tolikus cserkészszervezetet létesített. Ki rándulásokra jár a fiúkkal, akiknek cser­készkalapot és színes kendőket ajándéko­zott. Tulajdonképpen így kezdődik a film. A cserkészcsapat élén kerékpározó pap — nyakában iránytűvel és térkép­pel — vezeti a gyerekeket, akiknek mindegy, kit követnek, a legfontosabb számukra, hogy valaki felfigyelt rájuk, foglalkozik velük. A lelki atya a fiata 'ok romantika utáni vágyát igyekszik is nagy bölcsen kihasználni a saját céljai­ra. — A kiilsö jelenetek forgatása Veiké Bílovcén és környékén az időjárás vi­szontagságai miatt telfes két hónapot vett igénybe. Előfordult ugyanis, hoqy néhány napig is várnunk kellett, amíg kisütött a nap — mondja a rendező. — De ez volt a sorsunk egy egy zivatar után is, mert á sáros szőlőskerteket le­hetetlen volt megközelíteni kamerákkal és az egyéb műszaki kellékekkel. — A Bécsben játszódó jeleneteket is a helyszínen vettük fel — mondja V. Vorlíöek. - — Itt forgattuk azokat a ré­szeket. melyek a szélhámos kétes üzle­teit követik nyomon. A szövetkezeti el­nök ausztriai útját és a szélhámos le­leplezését Is Bécsben forgatták. Az em­lített jeleneteken kívül a többi a Bar randovon készült. A stúdióban építették fel a Veiké Bílovce i kultúrház és a villáknak is beillő falusi házak díszle­teit. V. Vorlíöek szívesen gondol vissza a Veiké Bílovicén töltött napokra, ahol a falu lakosságának rendkívüli vendégsze­retete is hozzájárult ahhoz, hogy jól érezték magukat. — Éppen az egyik borospincében forgattunk — meséli. — A forgatáshoz szükséges néhány üveg bor voll előttünk, amikor megjelent a szom­széd pince gazdája. Szemrehányóan megkérdezte: „Hát az én portámat miért kerülik el? Pedig az én borom sem rosszabb ennél, Jöjjenek, kóstolják meg!“ — Hiába magyaráztuk neki — folytatja a rendező —. hoqy mindenütt nem for- qalhatunk, és munka közben csak imi­táljuk az ivást. Addiq nem nyugodott meq, amíg át nem mentünk hozzá, hogy az ő borát is meaízleljiik. V. Vorlíöek a szereposztásról is tájé­koztat. A szövetkezeti elnököt Vludimir Mensík alakítja. Partnere — a szövet­kezet agronómusa — Boíidara Turznno- votíá, a bratislavai Nemzeti Színház tag­ja. A szélhámos szerepében fin Valóval, a prágai Nemzeti Színház művészével találkozunk. A falusi papot firí Lír sze­mélyesíti meg. Iva Janzurová, a Vino- hradyi Színház tagja egy „könnyű“ nőt játszik a filmben; A rendező különösen B. Turzonovová alakítását emeli ki, akit igen tehetséges művésznek tart, ezért nem csoda, hogy a legközelebbi filmjeiben is számol a közreműködésével. — Meggyőződésem ugyanis — mondja —, hogy kedvenc mű­fajomban, a 'komédiában is megállná a helyét, és sajnálom, hogy eddigi film­jeimben (például Ki akarja megölni fes- syt?, Uram, ön özvegyasszony lesz, Leány seprőnyélen, Hogyan fullasszuk vízbe dr. Mráőekot, Hamupipőke három diója stb.) nem godoltam rá. V. Vorlíöek és M. Macourek újabb, „Mi lenne, ha spenótot rendelnénk" című filmjének a forgatókönyve is elkészült már. Az abszurd komédiában, melynek megvalósítására a jövő tavasszal kerül sor, a szereplők egy bűvös szertől várat­lanul megöregszenek, illetve megfiata­lodnak. Aki a kelleténél többet vesz be, furcsa dolgok történnek vele ... — Egy másik komédiám főszereplője Jirí Sovák és Iva fanzurová lesz. Argen­tínában mutatkozik érdeklődés iránta, ezért nincs kizárva, hogy esetleg közös vállalkozásban, részben ott, részben pe­dig idehaza forgatnánk — tekint a jö­vőbe a rendező. A film — melynek címe Izabella, ne bolondozz — egy Stod'ulka nevű professzorról szó, aki ellen külföl­di útján merényletet terveznek. Egy fia­tal lány azonban megneszelve a fenye­gető veszélyt, egymás után teszi el láb alól a merénylőket. V. Vorlíöek filmjei külföldön is rend­kívül kedveltek. Nincs is talán olyan al­kotása, amely az utóbbi években ne nyert volna valamilyen díjat. Nem ta­gadja, hogy jólesnek neki a világ min­den részéből érkező elismerő levelek isi Művészetét különösen a szovjet közön­ség értékeli nagyra. A legtöbben fény­képet és autogramot kérnek tőle. — Arra törekszem, hogy megtartsam a kö­zönség rokonszenvét — mondja. — Ezért a jövőben is olyan filmeket sze­retnék készíteni, amelyek telt házat biz­tosítanak. Ez ugyanis számomra a legna­gyobb elismerés, tehát a legnagyobb öröm is. KARDOS MARTA Film egy földműves szövetkezet életéről Václav Vorlíöek rendező, a Filmmű­vészeti Főiskola oktatója munkatársai­val együtt a napokban tért vissza a napsütötte dél-morvaországi szőlőhegyek festői vidékéről, ahol Pezsgő bor című alkotásának néhány jelenetét vette film re. A forgatókönyvet fan Kozák író Szem Mihály című regénye alapján Milos Ma courekkel együtt írta a rendező. Az 1968-ban játszódó film cselekménye eigy bortermő faluba vezet el bennünket. A válságos évek itt is áldatlan követkéz menyekkel járnak, sok zűrzavart okoz nak A szőlőtermesztők ogy része szerei ne megszabadulni a párt. a nemzeti bi zottság és a szövetkezet eddigi funkció náriusaitól, hogy a magántulajdon alap­jain gazdálkodhasson. Vállalkozásukat egy, a faluból évekkel ezelőtt Ausztriába szökött szélhámos támogatja, aki mi helyt megneszelte, hogy Ismét szabad az út szülőföldjére, a községben terem. Mii Hornosnak adja ki magát, és tizenöt va gon szőlő megrendelésével igyekszik földijei bizalmába férkőzni. ígéreteivel és egy kitalált történettel sí kerül .120 000 koronát kicsalnia a jómódú, hiszékeny falusiaktól. Az összeggel tér mészotesen meglép. Ám a szövetkezethez és annak hírnévé hez körömszakadtáig ragaszkodó elnök A rendező munkatársaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom