Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám, szerda

SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI 8IZOTTSAGANAK NAPILAPJA ÍS75. július 1 SZERDA BRATISLAVA ® XXVIII. ÉVFOLYAM 153. szám ® Ára 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! ^IS™. A posta is kitett magáért a spartakiádon (CSTK) — Prágában tegnap ülést tartott a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság tudomá­nyos és műszaki bizottsága. A tanácskozást Jindrich Zahrad­ník, a CSSZSZK kormányának alelnöke vezette. A főiskolák, kutatóintézetek és az üzemek élvonalbeli szak­embereinek részvételével a bi­zottság megvitatta az egészség­ügy és az építőipar 1976— 1980-as évekre szóló tudomá­nyos-műszaki fejlesztési tervja­vaslatát. Filmfesztivál-csúcs (CSTK) — A dolgozók ez idei filmfesztiváljának előadásain KoSicében rekordot ért el a lá­togatók száma Június 19-től 30-ig az ottani szabadtéri am­fiteátrumban mintegy 212 00C néző tekintette meg a 11 fil­met. Ez a látogatottság a dol­gozók filmfesztiváljának törté, nelmében eddig a legnagyobb. KoSice tehát a legnagyobb va­lószínűség szerint immár tizen­hatodszor szerzi meg országos viszonylatban az elsőbbséget s látogatottságot illetően. A legnagyobb érdeklődést -a „PiLlangó" című amerikai szí­nes film keltette, amelyet 39 000 néző tekintett meg. 26 000 néző látta Leningrád hős város vé­delméről szóló „Blokád" című szovjet színes filmet. Nagy lá­togatottságnak örvendett „A dunai hajós" című magyar film is. Most fejezik be a Streda nad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyij Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaságban Kelet-Szlo­vákia legkorszerűbb gazdasági udvara építésének első szaka szót. A főépületben egy 500 fe­jőstehén befogadására alkalmas kísérleti marhaistállót helyez­nek el. Az épület szerkezetét a presovi fémkutató intézet dol­gozói tervezték. Pléhlemezek­böl építik a csaknem 60X85 méter alapzatú, szokatlanul nagy csarnok tetőzetét is. Az istálló épületét a kosicei Mon­tostav vállalat dolgozói építik. Felvételünkön: (balról j Juraj Kocár és Jozef Hornák kőmű­ves, Frantisek Sulovsky cso­portvezető, Jón Gaőko kőműves és Michal Baník ács az istál­lóépület tervrajzát tanulmá­nyozza. [Felvétel: A. Haáőák — CSTK) (CSTK) — Prágából a spar­takiád résztvevői, oktatói és a vendégek 1,5 millió képeslapot küldtek a köztársaság városai­ba. falvaiba és külföldre. Ebből kb. 865 000 a klasszikus formá­jú képeslap, 600 000 pedig a nem hagyományos, kör alakú képes levelezőlap volt. Az üd­vözlő lapoknak ezt az áradatát a prágai posták dolgozói június 30-ig továbbították. A legtöbb képeslapot kb. 325 000-et Jttníus 24-én indították el útjára. A prágai postások éjjel-nappal iolgoztak. Az „európai charta" alapelveinek tervezete Finis a genfi értekezleten Genf — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet . genfi szakaszában az 1. számú bizottság egyik albizottsága a készülő európai politikai do­kumentum legjelentősebb ré­szét, az államok közötti kapcso­latokat szabályozó elveket önti formába. A genfi zárás idősza­kában az „elvek albizottsága" minden nap rendez üléseket. Kedden délelőtt is ennek a mun­kaszervnek diplomatái ültek le elsőnek, hogy folytassák a po­litikai dokumentum vezetőiének szövegezését, miután a tíz alap­elvet már megfogalmazták és elkészült az okmány záradéka is. Bár egyes nyugati sajtószer­vek igyekeznek e politikai do­kumentum jelentőségét lekicsi­nyelni, más genfi eredménye­két fölébe helyezni, józan meg­figyelők szerint nyilvánvaló, hogy az alapelvek gyűjtemé­nye legjelentősebb része lesz a helsinki befejező tanácskozáson aláírandó „európai chartának". A megszövegezett tíz alap­elv: 1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásból fakadó jogok tiszteletben tartása; 2. az erőszakról és az erő­szakkal történő fenyegetésről való lemondás; 3. a határok sérthetetlensége; 4. az államok területi épsége; 5. a viták békés rendezése; 6. a belügyekbe való be nem avatkozás; . 7. az emberi jogok és alapve­tő szabadságjogok — beleértve a gonclolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadságát — tiszteletben tar­tása; 8. a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; 9. az államok közötti együtt­működés; 10. a nemzetközi joggal össza hangban vállalt kötelezettségek jóhiszemű végrehajtása. Az első hat pont szocialista, a többi pedig nyugati javaslat alapján került be az alapelvek közé. Csaknem két évig alapos diplomáciai tárgyalás eredmé­nye volt a szöveg megfogalma­zása, azok elfogadtatása és re­gisztrálása, hisz a felsorolt alapelveket az elfogadott ok. mány természetesen részletesen kifejti. Az alapelvek albizottsága munkájának befejező szakaszá­ban sincs könnyű dolguk a szo* cialista országok diplomatál­nak. Tapasztalhatók ugyanis olyan nyugati kísérletek a most készülő bevezető rész megszöve­gezésével kapcsolatban, hogy az olyan kitételeket, amelyeket az alapelvek megfogalmazása so­rán nem sikerült szövegbe eről­tetniük, most fogadtassák el a részvevő államokkal. Szeretnék a burzsoá konvergencia-elméle­tet visszatükröztetni a doku­mentumokban, olyan megfog galmazásban, hogy az Európá­ban fennálló két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti különbsé­gek fokozatosan elmosódnak és a két rendszer „egymásba ol­vad". A tárgyalásokon a szocialista országok egyértelmű és világos álláspontot képviselnek. Szilárd magatartásuk folytán egyre több nyugati tárgyaló partner veszi tudomásul, hogy Genfben nem ideológiai kérdé­sekről, hanem az államok kö­zötti politikai kapcsolatok javí­tásáról. a békés egymás mel­lett élés lehetőségéről, az eny=? hülés továbbfejlesztéséről ké­szül dokumentum. Ennek a fel­ismerésnek a jele, hogy a fran­cia delegáció hétfőn benyújtott újabb javaslata már más, józa­nabb, nézőpontból közelítette meg az egymás mellett élés kö­rülményeinek kérdését. SZOCIALISTA LENDÜLETTEL Idén augusztusban az épülő pezinoki Drevoindustria jajeldolgozó kombinátban próbaüzembe helye­zik a farostlemezeket gyártó gépsort. Felvételünkön: A jajeldolgozó kombinát új üzeme. (Felvétel: S. Petrái—- Ö3TK) Nem véletlen, hogy az ötödik ötéves terv utolsó fél eszten­dejében mind fokozottabb figyelmet szentelünk a szocialista munkaverseny további kibontakozásának. Tagadhatatlan ugyan­is, hogy nyilvánvaló sikereink, valós reményeket ébresztő eredményeink javarészt ennek a mozgalomnak tulajdoníthatók. A szocialista országépítés folyamata, a szocialista munkastílus kialakítása szinte elképzelhetetlen szocialista munkaverseny nélkül, amelynek alapvető jellemzője az alkotó kezdeményezés ösztönzése, a dolgozók fokozódó aktivitása. Volt időszak, amikor a szocialista munkaverseny sem maradt mentes a formalizmustól. Igaz ugyan, hogy értékes kötelezett­ségvállalások születtek, tény, hogy ezek túlnyomó többségét dolgozóink teljesítették, viszont gyakorta elmaradt a rendsze­res ellenőrzés, az értékelés, az erkölcsi elismerés. A szocia­lista munkaverseny elmélyüléséhez elsősorban a szocialista munkabrigádok mozgalma járult hozzá. A brigádmozgalom je­lentős minőségi változásokat eredményezett, lelkesítő és ösz­tönző példaként hatott mind a termelést, mind a szocialista életstílus gyakorlati megvalósítását illetően. Elmondhatjuk, hogy a szocialista munkaverseny, amelynek eredményeit a szocialista munkabrigádok mozgalma mintegy meghatványozta, állandó jellegű tényezővé vált, olyan elemi erővel feltörő lendületté, amely kizárólag a szocialista terme­lési viszonyok érvényesülése közepette valósulhat meg. Nem képezheti vita tárgyát, hogy népgazdaságunk legkülönbözőbb ágazataiban éppen a szocialista munkaverseny segített áthidal­ni a problémákat, a szocialista munkabrigádok helytállása, pél­damutató magatartása biztosította a termelés folyamatosságát, emelkedő tendenciáját. A szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigádok kiváló eredményeiről szólva gyakran megfeledkezünk (talán természetesnek tartjuk?) egy rendkívül fontos mozzanatról.' Mégpedig arról, hogy mind a munkaverseny, mind a brigád­mozgalom élvonalában zömmel kommunisták, pártunk tagjai állanak. Olyan elvtársak, akik messzemenő következetességgel, kommunista öntudatossággal érvényesítik a pártpolitika legál­talánosabb érvényű célkitűzéseit, akik számára végképp nem mindegy milyen eredményekkel zárunk egy adott tervidőszakot, mennyiben érvényesül és honosodik meg munkahelyeinken a kollektíva alkotó szelleme. A pártszervezetek túlnyomó több­sége — adottságaitól és körülményeitől függően — rendszere­sen figyelemmel kíséri és értékeli a szocialista munkaverseny alakulását, a szocialista munkabrigádok tevékenységét. Ám ezen túlmenően ösztönzést is ad: legjobbjait mozgósítja a mun­ka frontján, a lehető legkedvezőbb feltételeket alakítja ki a mozgalom terebélyesedése számára. A felszabadulás harmincadik évfordulóját ünnepelve a szo­cialista munkaverseny legteljesebb kibontakozásának lehettünk és lehetünk a tanúi. A kötelezettségvállalások értéke csupán milliárdokban mérhető. S ezek a milliárdok, ezek a valóban szocialista lendülettel megteremtett értékek lehetővé tették, hogy ismét emeljük a mércét, még igényesebb, még bátrabb terveket tűzzünk magunk elé. Több ízben hangsúlyoztuk: az ötödik ötéves terv mutatóinak a teljesítése, túlteljesítése egy­szersmind kellő alapot teremt a hatodik ötéves terv sikeres és reményteljes beindításához. Természetesen egy további momen­tum szintén a felvetett problémakör gyújtópontjába tartozik. Az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése, népgazdaságunk további stabilizációja erőteljesen öveli pártunk tekintélyét mind ha­zai, mind nemzetközi politikai 'ohatkozásban. Annyit jelent, hogy a szocialista Csehszlovákia dolgozó népe nagy felelősség­tudattal teljesíti feladatait a nemzetközi szocialista munkameg­osztás terén is, érvényes és szilárd tagországa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Ünnepelt, ünnepel az ország népe. Szabadsága harmincadik születésnapjára emlékezik, hangyaszorgalmú munkával építi szocialista hazáját. Az élvonalban kommunisták, pártunk leg­jobbjai állanak. Elvtársak a szocialista munkabrigádok élén, kommunisták a szocialista munkaverseny élvonalában. Lendü­letükkel üzemek, gyárak kollektíváit ragadják magukkal, ne­mes célok követésére ösztönöznek. Többek között arra, hogy ki­ki képességei, lehetőségei szerint vegye ki részét a közösség nagy. lövőt, történelmet formáló munkájából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom