Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám, szombat

ŰJ szó 1975. VII. 5. 3 A SZABADSÁG HAJNALÁN Ma a volt portugál gyarmatbirodalom további tagja nyeri el függetlenségét: a tíz szigetből és öt kisebb szigetecskéből ál­ló Zöldfoki-szigetek, vagy ahogyan a portugálok nevezik — Cabo Verde. Nem nagy területről van szó — mindössze 4033 négyzetkilométerről, amelynek összesen 250 ezer lakosa van. Gazdasági életét tekintve pedig jelentéktelen, elmaradott me­zőgazdasági állam. Mégis egy nép győzelmének határkövét je­lenti a mai nap, amikor egy önálló állam zászlaja szökik fel az árbocra, hogy elfoglalja az egykori gyarmattartó biro­dalom lobogójának helyét. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA MOSZKVÁBAN A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának 40. évfordulója SZÁZADOK ÉS ÉVTIZEDEK A szigetvilágot 1460 körül fedezték fel a portugálok s a következő században, 1587-ben már gyarmatosították Is. A 15 sziget lakatlan volt, a vulkani­kus eredetű, a nyugat-afrikai partoktól 600—800 kilométerre fekvő szigetek kellemetlen ég­hajlatukkal, egészségtelen klí­májukkal nemigen vonzották a telepeseket. A portugáloknak azonban munkások kellettek — a szárazföldi s akkorra már kolonializált Guinea-Bissauból hurcoltak ide néger rabszolgá­kat, bantukat, hogy megalapoz­zák ültetvényeiket. Azóta a Zöldfoki-szigetek sorsa is jellegzetes gyarmati sors volt; ha a lakosság időn­ként lázadozott, a gyarmattar­tók kegyetlenül megtorolták és az elégedetlenség legkisebb megnyilvánulását is elfojtották. A szigetlakok szabadságmoz­galmában határkő volt 1956. szeptember 11-e. Ekkor alakult meg Portugál Guinea és a Zöld­foki-szigetek Afrikai Független­ségi Pártja (PAIGC j, amely célül tűzte ki a nemzeti és ál­lami függetlenség kivívását, a gyarmaturalom lezárását. 1961- ben már meg is indult a fegy­veres harc, amelyet az 1964- ben fegyveres mozgalommá nyilvánított PAIGC irányított. A sok áldozatot követelő harc végül is eredménnyel járt: Portugál—Guinea már 1973-ban önállóvá nyilvánította magát és a Zöldfoki-szigetek jövője sem volt kétséges. Az 1974 áprilisi portugáliai forradalom az utol­só akadályokat is elsöpörte az afrikai népek szabadságmozgal­mának útjából. A volt portu­gál gyarmatok tavaly meghatá­rozott „menetrend“ szerint egy­más után nyerik el teljes füg­getlenségüket. Szombattól új bennszülött kormány váltja fel a december óta működő átme­neti kormányt, amelynek 3 mi­niszterét a PAIGC, további há­rom miniszterét Vicente Almei- da d’Eca tengernagy, portugál főbiztos vezetésével pedig a lisszaboni kormány nevezte ki. ÉRDEKEK ÜTKÖZÖTERÉBEN A 16. szélességi fok két rész­re választja a Zöldfoki-szigetek világát — az északi Barlaverto és a déli Sotaverto részre. A szigetvilág, mint mondottuk, elmaradott mezőgazdasági te­rület. Megművelésre alkalmas földterületeinek nagyságát 200 ezer hektárra becsülik, de csak 50 ezer hektár földet művel­nek meg, javarészt a fehér ül­tetvényesek tulajdonában van. Érthető, hogy az új kormány fő gondja igazságos agrárre­form végrehajtása lesz. A szigetvilág fő terményei a kukorica, hüvelyesek, batáta, manióka, kivitelre még kávét és trópusi gyümölcsöt is ter­mesztenek. Az új állam azon­ban élelmiszerekben nem önel­látó: az élelmiszerek jórészét, továbbá szenet, olajat és egyéb nyersanyagokat importálnia kell. Éppen ezen a téren ki van szolgáltatva a nyugati ex­portőröknek. Ebből viszont nem kis veszély származik, a jövőben fenyeget­heti a függetlenség útján első lépéseit tevő államot. Azért is reális a veszély, mert a Zöld­foki-szigetek nem gazdasági le­hetőségeik, hanem elsősorban stratégiai fekvésük miatt fel­keltette a NATO érdeklődését. Az új állam fővárosa a Sao Thiago szigetén fekvő, 30 ezer lakosú Praia, de sokkal na­gyobb szerepe van kisebb kikö­tővárosoknak, mint például Mindélo vagy Porto Grande ki­kötőnek Saó Vicente szigetén, amely a nemzetközi hajójára­tok számára oázist jelent: itt pihennek meg, töltik fel üzem­anyagkészleteiket. Talán még fontosabb szerepe van Sál szi­getének — nem éppen a ten­gervíz sótartalmát felhasználó sóipara miatt —, hanem azért, mert a NATO itt jelentős légi- támaszponttal rendelkezik. ELSŐ LÉPÉSEK A június végén megválasz­tott alkotmányozó gyűlés 56 képviselője most megválasztja az új állam- és kormányfőt, s az új állam elindul önállósága útján. Ám még egy próbatétel előtt áll. Guinea-Bissau függet­lenségének megadásakor a tár­gyalások folyamán olyan állás­pontra helyezkedtek, hogy kü- ■Jnválasztják a két terület sor­sának eldöntését. A Zöldfoki szigetek — bár ugyanazon párt vezetésével vívta ki független­ségét — most, önállóságának külön történt elnyerése után rövidesen népszavazáson hiva­tott dönteni, különálló kíván-e maradni, vagy pedig társul Portugál-Guineával, esetleg más megoldást kíván-e. Noha a gyarmattartók, illetve a NATO- körök a múltban arra számítot­tak, hogy bizonyos törzsi vi­szályok, féltékenykedés esetleg megbontja a terület viszonyát, ma erősebbnek bizonyulnak az összekötő szálak, s valószínű, hogy a jövőben a két terület egyesülni fog. Ez pedig kiseb­bítené a NATO körök esélyeit. Moszkva — Tegnap Moszkvá­ban, a Szakszervezetek Házá­nak Oszlopcsarnokában a Kom­munista Internacionálé VII. «kongresszusának 40. évforduló­ja alkalmából tudományos kon­ferencia nyílt meg, amelynek témája: „a kommunista mozga­lom a békéért, a társadalmi és a nemzeti felszabadulásért foly­tatott harc élvonalában.“ A konferenciát az SZKP KB Mar­xizmus Leninizmus Intézete, a Szovjet Tudományos Akadémia és egyéb intézmények szervez­ték. A tudományos fórum mun­kájában számos kiemelkedő szovjet tudós, pártfunkcionárius és közéleti személyiség vesz részt. Vendégként jelen van­nak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom Moszkvá­ban tartózkodó neves személyi­ségei is. A tudományos konferenciát P. Fedoszejev, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke nyi­totta meg. Bevezető előadást Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága Po-litíkai Bizottságá­nak tagja, a központi Bizottság titkára tartott. Többek között hangoztatta, hogy a világ kom­munista és munkásmozgalmá­nak történetében jelentős mér­földkő a Kommunista Interna­cionálé VII. kongresszusa, amely Lenin útmutatásait kö­vetve, negyven évvel ezelőtt fel­mérte a nemzetközi kommunis­ta mozgalom időszerű feladatait és helyes határozatot hozott, többek között a fasizmus előre­törése és a háború veszélyének elhárításához szükséges harc megindításáért a dolgozók szé­les tömegeinek bevonásával. "A kommunisták mindig hűek vol­tak a marxizmus—leninizmus internacionalista eszméihez és Budapest Tegnap összeült az újonnan megválasztott ma­gyar országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Po­litikai Bizottság, a kormány, az Elnöki Tanács tagjai. Ott vol­tak a diplomáciai képviseletek vezetői is. Losonczi Pál megnyitóbeszé­de után az országgyűlés korel­nöke, dr. Pesta László a tiszt­ségviselők megválasztásáig ve­zette az alakuló ülést. Közöl­te az országgyűléssel, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Orszá­Moszkva — A KGST-országok sikeresen teljesítik az 1975-ös évvel lezáruló ötéves tervidő­szak szociális programját. Az elmúlt négy év folyamán a Szovjetunióban minden második dolgozónak emelték a fizetését és minden harmadik nyugdíjas támogatását. A lengyel dolgozók többsé­gének is emelkedett a keresete. Hasonló intézkedéseket hoztak Bulgáriában, az NDK-ban, Kubá bán és a többi szocialista or­szágban is. Mindamellett az alapvető szíikségleti cikkek ára nem változott. A szocialista országokban tervszerű keretek között oldják meg a lakásproblémát is. Sta­tisztikai adatok szerint az el­múlt négy év során Lengyelor­szágban csaknem egymillió la­kást építettek, az NDK-ban és Romániában pedig 450 ezret. Bukarest — A súlyos esőzé­sek okozta árvizek miatt Ro­mánia egész területére elnöki rendelettel szükségállapotot hir­dettek ki. A rendelet előírja a helyi hatóságok, minisztériu­mok és katonai alakulatok fela­datait a további áradások meg­akadályozására, a közvagyon és a magántulajdon védelme, és az árvíz okozta károk felszámo­lása érdekében. A rendelet az tevékenységük középpontjába az időszerű politikai és társa­dalmi feladatokat a forradal- miság eszméivel és gyakorlati megvalósításával egyesítették. Ma, amikor a nemzetközi fe- szülség enyhítésének újabb konkrét Jeleit észlelhetjük, a tőkés országok reakciós erői, az antikommunista csoportosu­lások mindent megtesznek en­nek gátlására. Tehát ma is igen fontos a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom aktív hozzájárulása a békés, demok­ratikus fejlődés világméretű elő­rehaladásához. A tegnapi plenáris ülésen előadást tartott Borisz Pono- marjov, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára is. „A kommu­nisták a fasizmus és a háború ellen, a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért folyta­tott harcban“ címmel tartott főbeszámolójában többek kö­zött kiemelte. Az Kommunista Internacionálé VII. kongresz- szusának 40. évfordulója az egész világ kommunistáit a sza­badságért és demokráciáért, egy új világháború megfékezé­séért folytatott harc fokozásá­ra ösztönzi. Büszkék vagyunk arra, hogy négy évtizeddel ez­előtt is a kommunisták voltak azok, akik a legnehezebbet vá­lasztották az emberiség sors- döntő napjaiban. A konferencia résztvevői üd­vözletét intéztek Luis Corva- lánhoz, a Chilei KP főtitkárá­hoz és több más, fasiszta bör­tönökben sínylődő hazafihoz. A tegnapi plenáris ülés be­fejezése után a tudományos konferencia szakcsoportokban folytatja munkáját. gos Tanácsától együttes javas­lat érkezett az országgyűlés tisztségviselőire. Az országgyű­lés egyhangúlag elfogadta a javaslatot, amely Apró Antalt jelölte az elnöki tisztségre. Az országgyűlés ezután Apró Antal elnökletével folytatta munkáját. Az alkotmány 29. pa­ragrafusa alapján az országgyű­lés megválasztotta a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­két és két helyettesét, titkárát és 17 tagját, Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatára a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökévé ismét Losonczi Pált választotta. Csehszlovákiában csaknem any- nyi lakást építettek, mint amennyit az elmúlt tíz év alatt. 1970—75-ös tervidőszakban a KGST országokban 12 millió lakást építettek összesen. Valamennyi gazdasági ágazat gyors növekedési ütemének kö­szönhető, hogy állandóan nö­vekedik a KGST országok ré­szesedése a világ élelmiszeripa­ri termelésében. A KGST-orszá­gok lakossága a világ lakóinak 9,6 százalékát alkotják. Ezek az országok azonban a világ hústermelésének 20 százalékát, cukortermelésének 28 és a zsi­radéknak pedig mintegy 30 szá­zalékát adják. A KGST-togországok közös in­tézkedési terveit előirányozzák a különböző termékek minőségi javítását és a diétás, valamint gyermekélelmezési cikkek elő­állítása ütemének növekedését. egész dolgozó lakosság köteles­ségévé teszi a szervezett árvíz- védelmi munkában való részvé­telt. Nicolae Ceausescu román ál­lamfő, az RKP főtitkára rádió- és tévébeszédben szólította fel az ország lakosságát, hogy te­gyen meg mindent a további áradások megakadályozása, a károk felszámolása, a tervtel­jesítés érdekében. L NÉ HÁNYÄ so RBAN 1. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözle­tei Intézett a szovjet—finn nyá­ri baráti találkozó részvevői­hez. A hagyományos eseményt idén a Moszkvától északra fek­vő Jaroszlave városában tart­ják. HE.NRYK JABLONSKINAK, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a lengyel államtanács elnökének a mongol—lengyel barátság és együttműködés el­mélyítése terén szerzett érde­meiért a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Huráljának El­nöksége a legmagasabb mon­gol kormánykitüntetést, a Szüchbátor Érdemrendet ado­mányozta. PIOTR JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök fogadta az iráni parlament küldöttségét, amely Abdullah Riazinak, a képviselő­ház elnökének vezef ésével hi­vatalos látogatáson Varsóban tartózkodik. CALLAGHAN brit külügymi­niszter július közepén Stefan Olszowski külügyminiszter ven­dégeként hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met kancellár tegnap háromna­pos magánlátogatásra Svédor­szágba érkezett. Schmidt Olof Palme svéd kormányfővel az európai biztonsági értekezletről és a kapitalista országok gaz­dasági helyzetéről tanácskozik. TAHA MOHIEDDIN MAARUF, az iraki forradalmi parancsno­ki tanács alelnöke a kínai kor­mány meghívására hivatalos lá­togatásra Pekingbe érkezett. MADRIDBAN befejeződött a spanyol—amerikai tárgyalások hetedik fordulója a spanyolor­szági amerikai támaszpontok bérleti szerződésének felújítá­sáról. A nyolcadik fordulót jú­lius 21-én Washingtonban kez­dik. SPANYOLORSZÁGBAN több mint 250 ügyvéd petíciót jutta­tott el Navarro miniszterelnök­höz, melyben nagyobb politikai szabadságot, valamint a tarto­mányok önrendelkezési jogá­nak elismerését követelték. GISCARD D’ESTAING francia elnök kijelentette, hogy Fran­ciaország szorgalmazza egy nemzetközi, energia-ügyekkel foglalkozó konferencia összehí­vását. LUIS VAN GEYT, a Belga Kommunista Párt elnöke felhí­vással fordult a belga külügy­miniszterhez, hogy lépjen fel Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt bebörtönzött főtit­kára életének megmentéséért. Sztrájkok, bombamerényletek Argentínában Buenos Aires — Argentíná­ból sztrájkoló munkások és kar­hatalmi erők súlyos összecsapá­sairól, bombamerényietekről ér­keznek jesentések. Buenos Aires elővárosaiban munkások ezrei léptek sztrájkba és zárt me­netben vonultak fel a főváros centrumába. A rendőrség úttor- laszokat emelt és könnygázbom- bákkal próbálta feltartóztatni a tüntetőket. Az összecsapások­ban több személy megsebesült. A főváros közelében levő La Platóban mintegy 3000 acélipari és hajógyári munkás tüntetett. Az ország más részeiben is sztrájk bénítja meg az élet minden szektorát. Buenos Ai­resben csütörtökön éjjel több bombamerényletet követtek el. Egy legfrisebb jelentés sze­rint pénteken hajnalban is po­kolgép robbant Buenos Aires- belvárosában, amelynek követ­keztében egy nő életét vesztet­te, és sokan megsebesültek. A rendőrség mintegy 200 mun­kást tartóztatott le azok kö­zül, akik bérkövetelései sztrájk­ban vettek részt és felvonultak a város utcáin. Az ország bel­ügyminisztere cáfolta a hadse­reg küszöbönálló államcsínyé­ről elterjedt híreszteléseket. Az újonnan függetlenné vált Mozambik alkotmánya szerint az ország első köztársasági elnökévé a Mozambiki Felszahadítási Front, FRELIMO elnöke, Szamora Machel lett. Felvételünkön Sza- mora Machel (jobbról a második) a felszahadítási mozgalom hí­veinek üdvözlését fogadja a fővárosban rendezett nagyszabású ünnepség során. (Telefoto: CSTK — BTAJ ÜLÉSEZETT A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Az Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál, az országgyűlés elnöke Apró Antal ÉLETSZÍNVONAL A KGST ORSZÁGAIBAN Szükségállapot Romániában! Hétvégi hírmagyarázatunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom