Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 30. szám, Vasarnapi Új Szó
ITMIiktiii 1975. július TJ, A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.17, nyugszik: 19.37 Közép-Szlovákia: 4.08, nyugszik: 19.29 Kelet-Szlovákia: 3.59, nyugszik: 19.19 órakor A HOLD kel: 20.49, nyugszik: 8.38 órakor NßVNAP|UKON SZERETETTEL KÖSZÖNTfÜK OLGA — BOŽENA nevű kedveit olvasóinkat 1778-ben született BRUNSZ. VIK TEREZ, a magyarországi óvodaügy úttörője, ■ nőnevelés jelentőségének hirdetője (+ 18B1) ■ 1835- bOD ssUletett GIOSUE CÁR DUCCI Nobel díjas olasz költő, korának legjelentősebb filológusa 1+ 1907). A következő tartalmából A kétnyelvűség művelődési közege és a szocialista internacionalizmusra nevelés Mózsi Ferenc írása Az író hagyatéka — az ember hagyatéka Fábry Zoltán életművéről A technikai forradalom, az ember és a film Az Iszkussztvo Kino cikke Villa a domboldalon Lovicsek Béla novellája Bumtisz és Cadillac Kuvaiti úti jegyzetek I. Mindannyiuk érdeme Zolczer János riportja Az élet, az öröm és a szépség jegyében Pákozdi Gertrúd riportja új szú E heti karikatúránk BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK MIRE KÖLTSÜK? SZOJUZ—APOLLO Az SZKP politikája, a Szovjetunió egész nemzetközi tevékenysége neinnsak a szocialista közösség országai, hanem az egész világ számára igyekszik megteremteni a békét, a kölcsönösen előnyös, egyenjogú kapcsolatok kifejlesztését az élet valamennyi területén. Ennek szemléltető példája volt a Szojuz—Apollo közös űrkfsérlet, amelyre a szovjet—amerikai csúcstalálkozók, a két világhalalom közötti egyezmények alapján került sor. A mérhetetlen tudományos eredményeken túl nyilvánvaló a szovjet—amerikai űrprogram politikai jelentősége is, hiszen nagyszerű példát szolgáltat a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködésre. Mi tette lehetővé a Szojuz—Apollo program sikeres megvalósítását? Elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikája, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram valóra váltása következtében a nemzetközi politikában elkezdődött enyhülési folyamat, m nemzetközi erőviszonyok megváltozása a szocialista közösség javára. A közös Űrrepülés nemcsak, hogy felbecsülhetetlen ismeretekkel gazdagította az egész emberiséget, hanem ugyanakkor összefügg a Szovjetunió és as Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálódásával, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesüléséből fakad, s egyszersmind nagymértékben elősegíti ezt a folyamatot. Kétségtelen, bogy « következetes szovjet békepolitika nem csupán a szovjet—amerikai kapcsolatokban hozott létre minőségi változást, hanem hozzájárult az egész nemzetközi politikai légkör enyhüléséhez, a békés egymás mellett élés elveinek térhódításához, az államok és népek közötti jobb megértéshez. Nyilvánvaló az is, hogy két olyan állam közötti viszony, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, kihat az általános nemzetközi helyzet alakulására. A közös firrepülés sikere — hangsúlyozzák Moszkvában — természetesen nem old meg, de nem is oldhat meg minden problémát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennmaradnak komoly nézeteltérések. Ai űrprogram egyetlen részvevője sem változtatta meg a közös munka során saját politikai nézeteit. De sok millió ember, szovjet és amerikai emberek, három éven át látta televíziókészülékének képernyőjén, hogyan növekedett találkozóról találkozóra a két ország szakembereinek és űrhajósainak az a törekvése, hogy megértsék egymást, hogy bizalommal legyenek egymás iránt. A közös űrrepülés most maga lett a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett enyhülés szimbóluma, annak a légkörnek a jelképe, amely nélkül meg sem valósulhatott volna. Méltán jelentette ki Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár: a közös űrkísérlet nagyszerű és lelkesítő esemény, évszázadunk egyik nagy tette, amely új dimenzióval gazdagítja a világűrben való együttműködést. Mintegy egymilliárd ember volt tanúja a képernyők előtt a szovjet és az amerikai űrhajósok űrrandevújának, annak a történelmi kézfogásnak, amely a két különböző társadalmi rendszer vezető hatalma békés együttműködését jelképezte. E kézfogás egyúttal újból ráirányította a figyelmet arra is, milyen nagy lehetőségei vannak a két ország gyümölcsöző, tudományos együttműködésének más ugyancsak fontos területeken, mint például az olyan egész emberiséget érintő problémák megoldása terén, mint amilyenek az új energiaforrások kutatása, a rákkutatás, a világélelmezési gondok stb. Ezt a gondolatot hangsúlyozza az az üzenet is, amelyet a szovjet vezetők az űrrepülési program sikeres végrehajtása alkalmából intéztek a kozmonautákhoz: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok űrhajóinak útja jelentős lépés a szovjet—amerikai tudományosműszaki együttműködés fejlődésében, az űrrepülés sikeres megváló* sítása feltárja a különböző országok együttműködésének új távlatait". P I Ezekben a napokban földmfivesszövetkezeteink tagjainak, s általában a közvéleményünknek a figyelme elsősorban az aratás felé fordul. Ez — különösen az idei kedvezőtlen időjárást tekintve — teljes mértékben érthető. Napjainkban a korszerű nagyüzemi termelés, s a nagyfokú gépesítés következtében jelentősen lerövidült a betakarítás időtartama. Így ma már szinte természetesnek tűnik, hogy a nyár második felében sok szövetkezeti tag is pihenni, üdülni megy. Az esetek többségében nem, vagy csak részben a saját pénzén. Az utazás költségeit és más kiadásokat a szövetkezet kulturális alapjából térítik meg. Nyilván sokan elgondolkoznak: mi is az a kulturális alap. Sajnos, még az illetékesek egy része sem tudja pontosan meghatározni, mi is ennek az alapnak a küldetése, s ezért nem is tudhatja, mire kell felhasználni. Pedig a válasz rendkívül egyszerű. Falvaink kulturális életében, s a tagság művelődésében és szórakozásában is egyre nagyobb szerepet töltenek be a földmíívesszö- vetkezetek. A közös jövedelmet ésszerűen osztják föl: a bevétel bizonyos részét évente kulturális célokra fordítják, tehát anyagilag biztosítják a tagok megfelelő művelődését és szórakozását. Elméletben mindez egyszerű, ám a gyakorlatban már eléggé bo- nyolult a helyzet. A baj az, hugy sajnos, még nagyun sok helyen amolyan kincsesbányának tartják ezt az alapot, amelyből különböző kétes értékű akciók költségeit fedezni lehet. A nemrég lezajlott ellenőrzés számos negatív példával szolgált. Az egyik helyen például néhány szövetkezeti vezető ebből az alapból akarta megfizetni nemcsak a bulgáriai utazás, hanem az ottani dínom-dá- nomok összegét is. Mások különböző ,,reprezentációs” italozások kiadásait akarták megfizetni a kulturális alapból. Így folytathatnánk a sort a különböző állítólagos tanulmányutakról, amely nem ritkán csupán abból áll, hogy a kirándulás részvevői a szomszédos országok vendéglátóipari létesítményeit, áruházait, esetleg sportpályáit „tanulmányozzák“. Félreértés ne essék: nem a kirándulások, s a tanulmányutak elles kardoskodunk. De ezeket csak akkor szabad a közösből megfizetni, ha valóban tanulmányútról van szó, avagy a kirándulások szervezésénél művelődési szempontokat — történelmi emlékek megtekintése, színház- és tárlatlátogatás és így tovább — is figyelembe vesznek. Hibának tartjuk azt is, hogy akadnak még olyan szövetkezeti vezetők, akik egyszerűen nein tudnak mit kezdeni ezzel az összeggel. Örvendetes tény, hogy — habár az említett 'negatív példák száma még mindig nagy — egyre több olyan szövetkezetről hallunk, ahol a rendeltetésének megfelelően használják föl a kulturális alapot. Több dél-szlovákiai szövetkezetben például a tagok közösen nézik meg a Magyar Területi Színház előadásait. A komáromi járás szövetkezetei már évek óta védnökséget vállalnak a Dunámén- ti Múzeum tárlatai fölött, s a tagok rendszeres látogatói a kiállításoknak. Több helyről a fővárosba és más városba járnak rendszeresen színházba és más kulturális rendezvényre. Sok olyan kirándulásról írhatnánk, amely valóban a részvevők szakmai ismereteinek, kulturális látókörének a bővítését szolgálta. Ugyancsak számos szövetkezetben rendelnek rendszeresen a kulturális alapból szakkönyveket, szépirodalmi alkotásokat és más kiadványokat. Sokáig sorolhatnánk még, milyen hasznos célokra fordítják ezt az összeget. A tanulság úgy véljük az eddig leírtakból is nyilvánvaló: az eddiginél nagyobb felelősséggel kell kezelni a kulturális alapot, s ezt valóban rendeltetésének megfelelően a tagság kulturális igényeinek a kielégítésére, műveltségének az elmélyítésére kell fordítani. —y-í A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa tiszteletére a dolgozók értékes kötelezettségeket vállalnak. A kubai főváros dolgozóinak nagygyűlésén Fidel Castro átveszi a dolgozók kötelezettségvállalását. CSTK — Prensa Latina felvétel » llétjön, közép-európai idő szerint 11 óra 51 perckor a Szojuz—19 jelzésű szovjet űrhajó — küldetésének sikeres befejezése után — a kazahsztáni Arkalik város térségében visszaérkezett a Földre. A Szojuz—Apollo program szovjet személyzete a földre érés után kijelentette: Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy sikerült megvalósítani a kozmikus kézfogást. CSTK — TASZSZ felvétel Václav Hűla, a CSKP KB Elnökségének tagja, az Állami Tervbizottság elnöke a hét elején látogatást tett a dél-szlovákiai kerületben, ahol tájékozódott az aratási munkálatokról s at ipari üzemek tervteljesítéséről. A CSTK felvétel* A NATO béketörekvését hangoztatva fokozza a fegyverkezési hajszát (M. Abramov rajza} A NATO IDEI MAXI-DIVATJA 1975. VII. 27. mmmmm■ 'Q N Cfi O 'S2
