Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Portugál nyár D rámai események színhelye Portugália. Amióta Mario Soares pártjának szocialista miniszterei kiváltak a kormányból s példájukat a Portugál Demokratikus Néppártot képviselő kollégáik is követték, politikai válsággal tetőzött az erős társa­dalmi erjedés. Az események hátterében nem egyszerií koalíciós ellentét húzódott meg: a történtekben a forradalom és a reak ció erőinek osztályösszecsupása zajlott le. A reakció ugyan alul­maradt a küzdelemben, de még nem adta meg magát. A Fegy veres Erők Mozgalma /MFA) a kabinet átalakításával, olyan szo­cialista és más párti személyek kormányba való bevonásával igyekszik megoldani a válságot, akik pártjuk vezetőségének állás- joglalásától függetlenül készek híven szolgálni a forradalmat és érvényt szerezni az új rendszer intézkedéseinek. Az új kabinet megalakításával ismét Vasco Goncalvest bízták meg, ami fontos körülmény, mert a Soares körül csoportosuló ellenzékiek most éppen a miniszterelnököt vették célba. 1975. VII. 26. SOARES ROHAMRA BUZDÍT Nem vitás, hogy Soares párt­ja képviselőinek a kormányból történt kivonulásával elvetette a sulykot. Nem bénult meg a kormány tevékenysége, mint várták, hanem ellenkezőleg, megtisztult a forradalom alá- aknázőitöl, s az MFA további szövetségeseket keres forradal­mi programja megvalósítására. Soares emberei tehát nem nél­külözhetetlenek. A koalíció fel­bontásával viszont méginkább leleplezték magukat a néptö­megek előtt, amelyeknek lét érdekük a forradalom végigvi- tele, a portugál társadalom új alapokra helyezése és az új, igazságosabb társadalmi rend megteremtése az MFA, a kom­munista párt és az erre kész összes szövetséges erők együtt­működésével. Soares és párthívei azonban nemcsak a koalíciót bontották meg, hanem egyidejűleg bősz hadjáratot indítottak a kommu­nisták és vezetőjük, Alvaro Cunhal elvtárs ellen. Őket okol­ták a válság előidézésével és azzal a képtelen váddal illet­ték őket, hogy egyeduralomra törekszenek, elfojtják a demok­ráciát stb. Szinte dacból az MFA kormányának minden ha­ladó erőnek szövetséget kínáló kezdeményezésére, és a tömeg­szervezetek bázisára épülő poli­tikájára a tettlegességhez fo­lyamodtak. Lisszabon, Porto és más nagyvárosok utcáin ga­rázda csoportok léptek fel, köztük szocialisták is, megtá­madtak és felgyújtottak kom­munista pártirodákat, inzultál- tak funkcionáriusokat; gyakori tüntetéseikkel zavaró megmoz­dulásaikkal polgárháborús lég­kört idéztek elő. Mennyire képtelenek voltak a kommunistákkal és szövetsé­geseikkel szemben emelt vádja­ik, bizonyítja a PKP elnökségé­nek többszöri megnyilatkozása, is. A PKP legutóbbi nyilatkoza­tó megállapította: „A szocalis- ták, a kommunisták és a töb­bi baloldali erők képviselőinek szoros együttműködése a forra­dalmi folyamat megerősödésé­nek és végső győzelmének fon­tos tényezője lehetne. Ez olyan kormány létrehozása, amely szavatolná a demokratikus és haladó politikát, biztosítaná az államhatalom tekintélyének ér­vényesülését, jelenleg a legfon­tosabb feltétele annak, hogy út­ját állják a reakciónak és meg­szilárdítsák a forradalmi folya­matot“. A REAKCIÓ TOVÁBB LÉPETT Mint említettük, a szocialis­ták és a velük egy gyékényen áruló többi reakciósok támadá­sa most már nemcsak a kom­munistákra, hanem az MFA és Goncalves miniszterelnök sze­mélye ellen is irányul. Sőt, a koalícióban való esetleges to­vábbi részvételről tárgyalva, Soares olyan feltételeket .sza­bott, hogy csak akkor hajlandó visszatérni a koalícióba, ha Goncalves helyett Antunes Meló minisztert bízzák meg kor­mányalakítással. A kormányfő melletti rokonszenvtüntetések és az MFA megbonthatatlan szolidaritása Vasco Goncalves- sel azonban megmutatta a tö­megek erejét. A COPCON, az MFA készenléti biztonsági ala­kulatainak megelőző intézkedé­sei és ébersége megakadályoz­ták a reakciósok zavargásainak elfajulását. Annak is megvan a magyará­zata, miért támadja most külö­nösen bőszen a reakció a Fegy­veres Erők Mozgalmát. A tava­lyi portugáliai forradalmat meg­valósító fegyveres erők sokat kockáztattak, amikor megdön­tötték a salazari—caetanoi fa­siszta rendszert és átérzik fe­lelősségüket az ország további demokratikus fejlődéséért, azért, hogy a múlt sohasem térhessen vissza. Ezért nem en­gedik ki kezükből a hatalmat, míg teljesen nem konszolidáló­dik a helyzet Portugáliában. Az MFA védnöksége feltétlenül szükséges ahhoz, hogy mélyen- szántó demokratikus reformok valósuljanak meg és az ország elinduljon a szocialista átala­kulások útján egy új társadal­mi rendszer megteremtésére Ezért a mai helyzetben lehetet­len, hogy a szocialistákhoz vagy más polgári pártokhoz hasonló politikai erők és „de­mokratizálódás“ jegyében elte­reljék a közvélemény figyelmét a fő tennivalókról és olyan ka­landorpolitikába bocsátkozza­nak, amely nagyon könnyen veszélybe sodorhatná a tavalyi forradalom eredményeit. A portugál reakció azonban igen veszélyes, még ha vissza­szorították is. Ha nem sikerült a nyílt puccskísérlet, akkor az­zal próbálkoznak az MFA kor­mányzatának megbuktatására, hogy növelik az ország bajait. Például a felszabaduló gyarma­tokon ármányos praktikák űzé- sével. A cabindai szeparatista mozgalom például szembehe­lyezkedett a függetlenség gon­dolatával, mert e területnek mint Angola történelmileg szer­ves részének Angolával egy­időben kellene elnyernie füg­getlenségét, márpedig a helyi burzsoázia abban érdekelt, hogy a beékelt terület terme­szen kincseit kiszolgáltassa a nyugati monopóliumoknak s ebből profitra tegyen szert. Az angolai testvérháború hátteré­ben is nyugati és pekingi mes­terkedések rejlenek — a forra­dalmi Lisszabon ellenségei te­vékenykednek. Ojabban viszont az Azori-szigeteken „bontott zászlót“ valamilyen független­ségi mozgalom, mely el akarja szakítani a szigeteket Portugá­liától, ugyanakkor jó viszonyra törekszik az Egyesült Államok­kal. Nem nehéz felismerni, hogy Washington keze -van a dolog­ban; így is biztosítani akarja bázisait a szigeteken. NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁS A lisszaboni forradalmi kor­mánynak nemcsak *á rendszer belső ellenségeivel kell szem­benéznie, hanem bizonyos nem­zetközi erők ellenszenvével is. Nem titok, hogy a NATO-erők rossz szemmel nézik a portugá liai demokratikus változásokat, mert zavarják földközi-tengeri terveiket, a Közös Piac pedig nyíltan kimondta, hogy addig nem ad segélyt Portugáliának és nem veszi fel tagjai közé, amíg a rendszer nem változtat politikáján és nem fogadja el feltételeit, amelyek nagyjából megegyeznek Soaresék pluralis­ta elképzeléseivel. Ez valójában a forradalom céljainak a fel­adását jelentené, tehát ilyen lépés a portugál kormány részé­ről szóba sem jöhet. Magunk előtt látva a chilei ellenforradalom szörnyű példá­ját, átérezzük annak nagy je­lentőségét, mennyire fontos, hogy a demokratikus átalaku­lásokért, szocalista jövőért harcoló portugál nép nemzetkö­zi támogatásban, szolidaritásban részesüljön, hogy az imperialis­ta köröknek elmenjen a ked­vük az erőszakos beavatkozási­tól, a belső reakció pedig a polgárháború kirobbantásának még a gondolatától is visszaret­tenjen. A Kubai Köztársaság dolgozói nta ünnepük a népi felkelés 22. évfordulóját. A dél-amerikai kontinens első szocialista állama az 1959-es for­radalom óta óriási fejlődést ért el mind a mezőgazdaság, mind az ipari termelés fellendítésében. Kuba az utóbbi időben szorosabbra fűzte gazdasági együttmű­ködését a szocialista országokkal, s a KGST keretén belül az ipari kooperáció elmélyítésére irányítja figyelmét. Különösen nagy si­kereket ér el a mezőgazdaság korszerűsítésében. Felvételünk az egyik legnagyobb kubai vegyikombinátot ábrázolja, amelyet a szo­cialista országok segítségével építettek fel. (Foto: CSTK — Prensa Latina) Szovjet vezetők üdvözlő távirata Kubába Moszkva — A szovjet vezetők üdvözlőiét küldtek a kubai ve­zetőkhöz, a köztársaság nem­zeti ünnepe, a nemzeti felkelés napja alkalmából, új sikereket kívánva a testvéri kubai nép­nek, a szocializmus építéséhez. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin Fidel Caslróhoz és Osvaldo Dorticoshoz intézett táviratuk­ban hangsúlyozták: a szovjet emberek sokra értékelik azt a testvéri barátságot, szolidari­tást, sokoldalú együttműködést, amely kialakult országaink között és amely évről évre fej­lődik, erősödik. A szovjet vezetők rámutat­tak, hogy Kubának, a függet­len fejlődés útján kivívott si­kerei lelkesítő példává váltak a szabadságért és a társadalmi haladásért küzdő népek szá­mára. VESZÉLYBEN CORVALÁN ELVTÁRS ÉLETE A TASZSZ hírmagyarázata a chilei helyzetről Buenos Aires — Moszkva — Luis Corvalánt, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárát csütör­tökön a börtönből egy kórház­ba szállították és még ugyan­aznap akut vakbélgyulladással megoperálták. Az erről szóló hírt a chilei fasiszta junta köz­leményben jelentette be. A mű­tét eredményéről és Corvalán egészségi állapotáról azonban a közlemény nem tesz emlí­tést. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség hírmagyarázatokban foglal, kozik a legújabb chilei fejle­ményekkel, különösen Pinochet tábornok kormányának azzal az igyekezetével, hogy kikerül­jön nemzetközi elszigeteltségé­ből. A hírügynökség számos chilei lap ezzel kapcsolatos „fejtegetéseire“ utal, amelyek szerint Chil6!>en rend és nyu­galom uralkodik. A szovjet hírmagyarázó ezzel kapcsolat­ban azonban leszögezi, hogy a fasiszta junta minden ilyen irányú igyekezető egyelőre igen kevés visszhangra talál még azokban az országokban is, ahol eddig bizonyos „meg- értést tanúsítottak“ a chilei fejlemények iránt. A hírma­gyarázó felsorolja azokat a tő­kés országokat, amelyekben a chilei hazafiak aktív hozzájáru­lásával a legszélesebb tömegek nyilvánítják ki szolidaritásukat a bel>örtönzött chileiek iránt és ítélik el nyíltan Pinocheték népellenes politikáját. Ezek közé tartoznak Nagy-Britannia, Olaszország, Finnország, Nor­végia, Svédország és más tő­kés államok is. A hírmagyarázó utal a Was- hinglon Post egyik legutóbbi cikkére, amely megállapítja, hogy eddig egyetlen ország kormányának tevékenysége sem váltott ki olyan ellenállást és gyűlöletet a világban, mint a chilei diktátorok cselekedete. A SZOVJET HADITENGERÉSZETI FLOTTA A BÉKE VÉDELMEZŐJE Moszkva — A szovjet hadi­tengerészeti flotta közelgő ün­nepe, július 27. alkalmából Nyikolaj Amelko tengernagy, a szovjet haditengerészeti flotta helyettes főparancsnoka nyilat­kozatot adott a TASZSZ tudósí­tójának. „A szovjet nép békés mun- kólának, a szocialista haza ál­lami érdekeinek védelme a szovjet haditengerészeti flotta legfőbb célja“ mondotta a ten­gernagy. A háborút követő években a flottát — csakúgy, mint valamennyi fegyvernemet — az új technika alapján újjá­teremtették. Ma már egyaránt rendelkezik messzehordó bal­lisztikus rakétákkal, önirányí­tású torpedókkal felszerelt atomtengeralattjárókkal, raké­tákkal felfegyverzett tenger- alattjóró-elhárító légierővel, ra­kétákkal felszerelt cirkálókkal, tengeralattjáró-elhárító hajók­kal, torpedórombo 1 ókka 1, raké­tákkal ellátott torpedónaszá­dokkal, aknaelhárító és de- szanthajókkal, stb. „Mindez lehetővé teszi a tartós hajózást a világóceán bármely térségében, bármilyen időjárási viszonyok közepette“ mondotta Nyikolaj Amelko, majd megyjegyezte: „A tarlós, sok hónapos tartózkodás a ten­gereken lehetőséget teremt a baráti országokhoz fűződő kap­csolatok kiszélesítésére és meg­szilárdítására, az aküv részvé­telre a tengerek és óceánok tu­dományos célú kutatásában. Csupán az elmúlt öt évben a szovjet hajók 60 állam 97 ki­kötőjében tettek látogatást.“ „A szovjet flotta“ mutatott rá a tengernagy „fontos sze­repet tölt be baráti akciók le­bonyolításában is. így például a haditengerészek 1974-ben nagyszerűen megbirkóztak a Szuezi-csatorna déli bejárata aknáitlaníttisának feladatával, példát mutatva az önfeláldozás­ra és a hősiességre. Ezt meg­előzően a haditengerészeti flotta mentőszolgálatának erői megtisztították a vízalatti aka­dályoktól és az elsüllyedt ha­jóktól a bangladesi Chittagong kikötőjét. AU'DREJ GROMIKO szovjel külügyminiszter fogadta Waller Stoesselt, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és meg­beszélést folytatott vele szá­mos. a két országot kölcsönö­sen érdeklő kérdésről. GENFBEN megtartották teg­nap a stratégiai támadó fegy­verzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség újabb találkozóját. IÁN HAVELKA. hazánk moszkvai nagykövete Moszkvá­ban emlékérmeket nyújtott át az SZKP KB, több minisztérium és központi hivatal dolgozóinak hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulója alkalmából. JOMO KENYATTA. kenyai államfő nem vesz részt az Af­rikai Egységszervezet jövő hé­ten Kampalában kezdődő csúcs­értekezletén. Az országot Ke­nya alelnöke képviseli. NAMÍBIA jövőjéről szeptem­ber elsejére alkotmányjogi konferenciát hívtak össze. A konferenciára meghívták vala­mennyi Namíbiában élő nép­csoport képviselőjét. SCHŐNHERZ ZOLTÁN, a ma­gyar munkásmozgalom kiemel­kedő alakja születésének 70. évfordulója alkalmából koszo­rúzást ünnepséget tartottak Budapesten a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában levő urnájánál. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőháza heves vita után 223:206 arányban elutasította Ford elnöknek azt a javasla­tát, hogy szüntessék meg a Tö­rökországba irányuló amerikai fegyverszállításokra tavaly ho­zott embargót. JOSEF TAUS 42 éves bankárt választották az október 5-re tervezett osztrák kancellárvá- lasztás néppárti jelöltjévé és egyidejűleg az osztrák néppárt új elnökévé. LIBANON panasszal ált a Biztonsági Tanácsnál Izraelnek az ország déli területei ellen elkövetett legújabb agressziós cselekedetei miatt. SPANYOLORSZÁGBAN a kor­mány bejelentette, hogy mai hatállyal megszünteti a rend­kívüli állapotot Vizcaya és Gul- puzeoa északi baszk tartomá­nyokban. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-752. elnevezésű mű­holdat. Kevesebb pályázó? Washington — George Mc- Govern amerikai szenátor meg­erősítette, hogy 1976-ban nem pályázza meg az elnökjelölt­séget. A demokrata párti sze­nátor az 1972-es elnökválasztá­si kampányban segítségre volt tanácsadóinak javaslatára dön­tött így. A szenátor hangsú­lyozta, hogy nem fog támogat­ni egyetlen elnökjelöltet sem és hogy egyelőre teljesen kívül akar maradni az elnökválasz­tási kampányon. Geraid Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke július végén Len­gyelországban teendő kétnapos látogatása idején felkeresi az auschwitzi volt hitlerista kon­centrációs tábort, és ellátogat Krakkóba, jelentette be csütör­tökön a Fehér Ház szóvivője. Ford, mint ismeretes, az euró­pai biztonsági értekezlet hel­sinki zárószakaszának megnyi­tása előtt látogat el Lengyel- országba. A SZALJUT—4 KÉSZÜL A VISSZATÉRÉSRE Moszkva — Az űrrepülést irányító központból jelentik: pénteken moszkvai idő szerint 10.30 órakor kezdődött a Szal- jut-4 kozmonautáinak újabb munkanapja. Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov befeje­zik az űrállomás automatikus vezérlésre való átállítását és a szállító űrhajónak a földre va­ló visszatéréshez való felkészí­tését. Az előző munkanap moszk­vai idő szerint 2.30 órakor ért véget. A kozmonauták ellen­őrizték a szállító-űrhajó és az űrállomás különböző rendsze­reinek és agregátjainak mun­káját. Az űrhajósok közérzete jó. Az orbitális űrállomás és a Szojuz-18 szállító űrhajó fedél­zeti rendszerei szabályszerűen működnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom