Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám, csütörtök

lő Vesperínová volt, aki miiül a küllőidi, mind a hazai né­zőket elbűvölte teljesítményé­vel. Lendnái'ová és Králiková szülési szabadságuk után újra aktívan sportolnak. Felberto- vá — a motoros mű repülés szerelmese — érdemes sport- mester és Kapustová évek óta öregbítik a ' szövetség és re­pülőiparunk jó hírnevét. A nők a lövészsport terén is jó eredményeket érnek el. A kü lönhöző európai és világver­senyekről 17 érmet hoztak haza. A Banská Bystrica-i Ha risová tavaly a/. Európa-baj nokságon megszerezte az első helyet. Spaleková eredményes lövészversenyző, aki pályafu­tását egészségi okok miatt , szakította meg, ma mint ok­tató a fiatalok, az utánpótlás nevelésével foglalkozik. Hogy egy másik tevékenységet is megemlítsek, el kel! monda nőm, hogy Mikusovű, a f.eo poldovi Kilencéves Alapiskola tanítója immár 20 éve foglal kozik eredményesen a model lezők nevelésével. A kezűm roki Szontágliová, a Banská Bystrica-i Hnátková, a pr’e- vidzal Nedeljaková a rádió­amatőr-tevékenység terén tűn nek ki. A kevés múlttal, de annál több eredménnyel di­csekvő hifi-klubban elisme résre tett szert Krizová. ■ A politikai nevelő műn kából is kiveszik részüket? — igen. sajnos nem olyan arányban, mint az szükséges volna. A nő tevékenysége e téren szinte nélkülözhetetlen, hiszen közülük sokan anyák. S ki formálhatja jobban a fiatalok gondolatvilágát, néze­tét, mint az, akinek magának is gyermeke van. Az egyes járásokban a tényleges kato­nai szolgálat előtt álló fiata lók édesanyáit meghívják be szélgetésre, ahol kifejezik kö- szönetüket azért, hogy fiaik­ból jó hazafit, állampolgárt neveltek. Azt hiszem, e téren igen sokat tanulhatunk még a DOSZAAF szovjet testvér- szervezettől, amelyben olyan nők nevelkedtek, mint a má­sodik világháború női pilótái, Tyeresková és sokan mások. ■ A közelmúltban tartolták meg a Honvédelmi Szövetség­ben tevékenykedő nők szlo­vákiai aktíváját. Ezen milyen eélt tűztek maguk elé? — Elsősorban is aktivizálni kívánjuk a szövetségben dol­gozó nőket, és újakat aka- runk megnyerni sorainkba. A nők fizikai és pszichikai adottságát figyelembe véve olyan versenyeket akarunk rendezni, amelyek megnyerik tetszésüket. Fontolóra kell venni azt is, hogy a már em­lített autóklubokon kívül nem volna-e jó más téren is női szakköröket, illetve klubokat létesíteni. A- járásokban, az alapszervezetekben a megfe­lelő alkalmakkor az eddigiek­nél rendszeresebben kell ér­tékelni a nők munkáját. Ugyancsak célul tűzte ki, hogy 1976 első negyedében is­mét szlovákiai aktívát kell összehívni, amelyen értékel jiik majd az elért eredménye­ket, és meghatározzuk a to­vábbi feladatokat. ■ Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — A beszélgetés során sok mindenről nem esett szó, de női tagjaink minden bízóny- nyal megértik, hogy erre nem volt lehetőség. Talán inég annyit mondanék, a férfi ta­gok, vezetők erkölcsi köteles­sége, hogy minden alapszer vezet ben megteremtsék a fel­tételeket a nők számára is. Én úgy gondolom, ha ez nem csupán kívánság marad, ak­kor a nők száma a Honvédel­mi Szövetségben állandóan növekedni fog. NÉMETH JÁNOS ■ Milyen arányban vesznek ré«stt a szövetség munkájá­ba n? — A Honvédelmi .Szövetség taglétszáma Szlovákiában több mint 212 000 fő, ebből 23 000 a nő. Ez azt jelenti, hogy a tagok 10,6 százalékát képezik. Készt vesznek a honvédelmi nevelésben, élsportolók, okta­tók, egyszóval megtaláljuk őket a szövetség tevékenysé­gének minden szakaszán. Ter­mészetesen ez nem azt jelen­ti, hogy az említett részarány­nyal elégedettek vagyunk. Ar­ra törekszünk, hogy a nők nemzetközi évében a Honvé delmi Szövetségnek egyre több nőt nyerjünk meg. Én­nek érdekében a legtöbbet az alapszervezetekben tehetnek. Egyes járásokban, mint a se- nicai, a zvoleni, a Kosice-vidé- ki, a vranovi és a Dunajská Streda-i ugyanis nem közelí­tik meg a szlovákiai átlagot. Az említett járások alapszei- vezetőiben a nők hányada csu pán 3—5 százalék. Ezen fel tétlenül mielőbb változtatni kell. Félre kell tenni az elő­ítéleteket, s mindenütt arra törekedni, hogy a nők számú ra a szövetség keretén belül megteremtsük a megfelelő föltételeket. ■ Kik a legaktívabbak, kik szolgálnak példával? — Erre nehéz választ adni, mert ha a nők a Honvédelmi Szövetségben kevesen is van­nak, helytállnak. Vlasta Mi- chalová Piest’anyból például az országos lövészszakbizott­ság első női elnöke. A szlo­vákiai központi bizottságban eredményesen dolgoznak Kuk- riglová, Gazdová, Zimányiová, Nagyová, Beláková, Konecná stb. A kerületi bizottságokban 32, a járási bizottságokban pedig 130 nő tevékenykedik, örvendetes az a tény is, hogy ma már 2ti alapszervezet élén áll nő. Ezek közé tartozik Kristofiková, a HSZ kerüle­ti elnökségének a tagja, aki a Dunajská Luzná-i alapszerve­zet munkáját irányítja, s ez a legjobbak közé tartozik. Az ő példáját követi Danisává, Kapusniáková, Kráková, Ste- faftková. Az utóbbi időben az egyes klubok vezetésében is kitűnnek a nők Az első női autóklub a levicei Zora — vezetője Vetráková — ma már országszerte ismert. Ha­sonló klub jött létre Bánov- oe nad Bebravou-ban, Bratis lavában és Banská Bystricá- ban is. Egyre több nő érvé­nyesül az autóiskolákban mint oktató. Egyedülálló példa ha­zánkban az is, hogy a hu- mennéi autóiskola élén nő áll: Dudková, aki négy gyermek édesanyja, és férfi módra megállja a helyét. Az ő nyom­dokaiban halad Chlebová elv- társnő, aki a trenCíni autóis­kola vezetőjének a helyette se. ■ A nők hogyan veszik ki részüket « honvédelmi tevé­kenységből? — Elmondhatom, hogy de­rekasan. Kezdhetjük talán az ejtőernyős és íepülőtevékeny- séggel, amelybe 280 nő kap­csolódik be. Közülük sokan hazai és külföldi versenyeken vettek részt. Az első szlová­kiai eredményes női műrepü­m belvárosból félórái is el­/X tart, amíg kocsink a Kle ment Gottiould hidon és a Pankrácon keresztül végre rá­kanyarodik a műútra. Élvezem a jól ismert, vadregényes tájat, nézegetem a teljes pompájában virító természetet. Szinte elre­pülünk a takaros kis nyaralók és víkendházak mellett. Észre sem veszem, hogy már Miro- Sovicén vagyunk. Vége u mű útnak, de azért a kisebb na gyobb zökkenők ellenére is tartjuk még az óránkénti 80- 90 km es sebességet. Benesov tói már csak kőhajításnyira esik a Cse/vnorva dombvidék kapuja — Vlusim. Innen — szép kirándulás lenne — már gyalog is elsétálhatnék utazá som célpontjáig: a sedleci pa tokig. Prágától az itt épülő hídig az út ma még meghaladja a 100 km t, de a müút elkészülté vei ez a távolság 30 —35 km-rel lesz rövidebb. Ha pedig majd a llumpolec közelében épülő ko berovicei hidat is átadják a fór qálomnak, Prága további 15 km rel kerül közelebb Hratislavá hoz. — Ez azonban eltart még egy ideig — utal fin Holovsky mérnök, a Müútigaigatóság dolgozója az építkezéssel ka> esetben is csak -az idén ősszel kerülhet sor. Kezdetben kevés volt a mun­kaerő, de ma már tapasztalt dolgozókban sincs itt hiány. Sedlicén és Koberovicén 50—50 ember dolgozik. A szerelőmun­ka tehát tervszerűen folyhatna, ha időnként nem jelentkezné nek nehézségek. hídépítők A folyamatos munkál a sedli cei patak közelében létesített vasbeton lamellát termelő üzem kapacitása is lehetővé tenné. A vontatott ütemű szerelőmunka miatt azonban — és ezt az üzem környékén szanaszét he­verő, rendeltetésükre váró la­mellák is bizonyítják — több­nyire még a napi egy lamellát sem sikerül feldolgozni. — Kár - sajnálkozik a szak­ember — , hogy a kosicei vál­lalat ilyen lassan halad ezzel az egész világon bevált, kor szerű építkezési módszerrel. Pedig Kelet-Szlovákiában az el mali évek során ' legalább öt hasonló szerkezetű híd felépi tévével elérendő tapasztalatra csolatos gyakori nehézségekre. — Már a negyedik esztendőt töltöm ezen az isten háta mö­götti helyen, érthető tehát, hogy a nap nap mán felmerülő, nem rajtam múló problémák el keserítenek — panaszolja. Mindkét hidat a Kosicei Mélyépítő Vállalat dolgozói építik. A sedlicei építését 1909 októberében, a koberoviceiét egy évvel később kezdték meg. Az első befejezését az eredeti terv 1973 pégére, forgalomba hozatalát pedig 1974-re irányoz ta elő. Erre azonban — a mér nők szavai szerint — a legfobt tettek szert. Az említett kél hidat a Katonai Tervezőintézet tervei alapján, tulajdonképpen két párhuzamos részben építik. Egy egy rész 12 m széles. A 256 lamellából épített, 218 m hosszú, 4 pilléren nyugvó, 45 m magas sedlicei híd valóban lenyűgöző alkotás lesz. De sem mivel sem marad majd mögötte hűséges mása, a vele azonos hosszúságú, de mindössze 35 m magas koberovieei híd. Míg a sedlicei u Zelivka-patakon tesített víztároló felett emelke­dik, a kb. 6 km-rel távolabbi koberovieei a Pisztráng patakot fogja áthidalni. — A tervezők választása nem véletlenül esett éppen er re a környékre — utal Holov sky mérnök az első köztársa ság idejében megkezdeti és a háború után felépített, innen alig 500 m nyíre levő, lényege sen kisebb hidra, amely tenné szelesen nem felelhet meg a műúti közlekedés igényeinek. Az elavult hidat a sorsára bízzák, az új hidak alatti völ­gyet pedig részben eláraszt ják. ami minden bizonnyal még fes tóibbé teszi majd ezt az amúgy is pompás vidéket. Nem csoda, hogy a természetburát Holovsky mérnök — a problémáktól ette kintve — jól érzi magát ebben a környezetben. — Munka közben gyorsan telik az idő, észre sem vesz- szük a napok múlását — utal az itteni munkarendre, llárom héten keresztül megszakítás nélkül — a szombatokat és a vasárnapokat is beleértve naponta 10 órát dolgoznak, hogy azután valamennyien 8 9 napot odahaza tölthessenek. Mindenkinek jólesik, hu az itteni, kényelmesnek éppen nem mondható munkásszállást egy időre felcseréli igazi otthona val. Az asszonyok és a gyere­kek is türelmetlenül várják édesapjukat, uki ilyenkor igyek szik pótolni a családjával szem ben felgyülemlett adósságait. — Otthon sem tétlenkedem — válaszolja kérdésemre a vasöntőnek kitanult Morcéi Re vák, aki azonban itt az építke­zésen mint betonozó tevékeny kedik. — A feleségem elárusi tónő az áruházban, egész nap munkában van, ezért két kis­gyermekünket az anyósom ne véli. Viszontszolgálatként a háztájinál szoktam neki segíte ni. Az építők elégedettek ti ke resetükkel, az itteni életmódra sem panaszkodnak, jól megér tik egymást. Esténkéni a tévét nézik vagy kártyáznak, esetleg fából emléktárgyakul faragnak. A munkuf egyelem az épít ke zésen mindenkinek becsületbeli ügye. Ez azonban nem elegen dő. A szakszervezet megszer­vezte ugyan a szocialista mun kaversenyt, a dolgozók többsé ge azonban nem tud róla. Tekintettel arra, hogy a hi­dak építése szorosan összefügg a műút üzembe helyezésével, az időveszteség és az anyagi károk elkerülése megkívánja, hogy a szállító vállalatok na­gyobb gondot fordítsanak a problémákra. Megoldásuk a tár sadalom elsőrendű érdeke. KAKDUS MARTA Szlovákia három kerületi székhelyén, Bratislavában, Ko sicén és Banská Bystricán, a Rokkantak Szövetsége járási bi­zottságainak dolgozói, tisztség- viselői munkaértekezleteket tar tottak Mind a három helyen felidézték dr. Gusláv Husák. köztársasági elnök szavait: „Nemcsak szociális és unyagi biztonságot, hanem elismerést és megbecsülést akarunk a rok kantak és a nyugdíjasok számú ra biztosítani.“ Mottóként hasz­nálva az idézett mondatot ta­nácskoztak az értek ez lelek résztvevői, hiszen az elismeré­sért és megbecsülésért ők is küzdeni akarnak a maguk mun­katerületén. Tizenkét járásra vonatkozólag konkrét feladatok teljesítését tűzték ki célul: A hatodik öt­éves terv időszakában növelni fogják a járási bizottságok dol­gozóinak számát, ugyanakkor azonban az 1974-es évhez vi­szonyítva 10 százalékkal csök­kenteni fogják a kiadásokat. A tagok nyilvántartását a köz­ponti szervek helyett a járási bizottságok fogják vállalni. Ha­marosan kiadják nyomtatásban is az új alapszabályzatot, vala­mint a magyarázó szöveget. Ter­mészetesen mindkettőt magyar nyelven is. Az illetékes járási bizottságok hamarosan meg is kaj>jak ezeket a kiadványokat. Egyébként a hasonló, kerüle­ti szintű tanácskozások egyre gyakoribbak lesznek a szövet­ség életében, mert ^bizonyoso­dott, hogy a központi irányítás így sokkal hatékonyabb, mint régebben. haj. Felső képünkön a Streüa nad Bodrogom-i | Bodrogszerdaheíyi) Állami Gazdaságban 45 millió korona költséggel épülő tömbö­sített tehénislálló 3(10 fejőstehén számára, amely hazánkban első a maga nemében. A létesítményt a legkorszerűbb svéd, Unilaetor típusú fejőberendezéssel látják el. Alsó felvételünkön két. egyen­ként 1050 köbméteres ürüléktartály szerelése. | Molnár János felvételei) 1975. Többen is lehetnének Beszélgetés o nők Honvédelmi Szövetségben végzett munkájáról Szocialista társadalmunkban a nők egyre jelentőségírIjeseb- ben vesznek részt az építőmunkában. Hazánkban az alkalma­zottak 47,6 százaléka — Szlovákiban 45,5 százalék — nő. A főiskolai hallgatók 34,9 százaléka, a nemzeti bizottságok kép­viselőinek 25, a szakszervezeti funkcionáriusoknak pedig a 40 százaléka nő. Eredményesen tevékenykednek a különböző tö megszervezetekben, így a Honvédelmi Szövetségben is. Ered­ményeik, gondjaik felől érdeklődtünk Gabriella KokoSovától, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának dol­gozóiétól. ' Az épülő seaiic:?, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom