Új Szó, 1975. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám, szombat
ÜMQ 1975. VII. 12. 5 A Béke üzem igazgatója Tibor Bárti'ay szobrász, érdemes művész, Karul Lackó szobrászművész a Klement Gottwald emlékmű elkészítésén dolgozik. Az emlékművet első mnnkáselnökünk születése 80. évfordulójának alkalmából a jövő évben leplezik le a bratislavai Klement Gottwald téren. (Felvétel: M. üorodácová — CSTK) Az ellenőrzés kérdőjelei Népgazdaságunk valameny- nyi ágazata igényes feladatok megoldása előtt áll. Az 1975. évi terv mutatóinak teljesítése döntő fontosságú az elkövetkezendő időszak számára. Annál inkább, mert a hatodik ötéves terv alapos előkészítése megköveteli; tisztán lássunk, reális célkitűzéseket vonhassunk be a szocial ist a társadaloméin lés szempontjából oly rendkívül? jelentőségű népgazdasági tervbe. Aligha férhet hozzá kétség, hogy az említett feladatok megkövetelik az irányítás módszereinek további tökéletesítését, ebből pedig következik: az ellenőrzéssel megbízott szerveknek szintén hivatásuk magaslatán kell állniuk. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy az ellenőrzés kérdése elválaszthatatlan az irányítástól. Minden vezetőbe- osztású dolgozónak a termelés, a társadalompolitikai tevékenység, a tudományos kutatómunka bármely szintjén kötelessége az elfogadott határozatok ellenőrzése, a terv- fegyelem betartása. Szoci a 1 ista társa d a 1 m unk természetesen létrehozta az ellenőrző szervek rendszerét is. Elmondhatjuk, hogy a szóban forgó szervek, így például a népi ellenőrzés járási bizottságai, az ellenőrző tevékenységgel megbízott különböző hivatalok és intézmények a novemberi pártplé- num határozatainak szelleméből kiindulva végzik tevéken y ség ükét. Ugyanakkor tény, hogy valóban nehéz munkájuk megkönnyítéséhez nagy mértékben hozzájárulhatnak a társadalmi szervezetek és egyáltalán valameny- nyi dolgozó. Az ellenőrzés hatékonysága Szocialista társadalmim k humánus és demokratikus jellegéből ered az ellenőrző szervek nevelő feladata. így tehát logikus, hogy az ellenőrzésnek mindenekelőtt a hibák idejében történő feltárására kell irányulnia. Ez persze nem jelentheti a fogyatékosságok elkendőzését, ám ugyanakkor nem vonhat maga után indokolatlanul erélyes adminisztratív intézkedéseket sem. Nem kevesebbről van tehát szó, mint arról, hogy az ellenőrzés területén tevékenykedő dolgozónak (dolgozóknak) nagyon érzékenyen kell a felmerülő problémákhoz nyúlnia, illetve különbséget tennie apróbb vétség, tapasztalatlanságból eredő fogyatékosság avagy súlyos fegyelmi kihágás, visz- szaélés, csalás, a szocialista vagyon és társadalom megkárosítása között. S itt elsősorban az ellenőrzés preventív jellege domborodik ki. Kiskereskedelmi hálózatunk irányítói például jól tudják: azokban a boltokban, bevásárlási központokban, ahol rendszeres és megfelelő minőségű ellenőrzéseket hajtanak végre összehason 1 í tha tart 1 a n ul r i l kábban kerül sor a vásárlók m e g káros í t ásá ra, eseti e g egyéb visszaélésekre. Optimálisnak nevezhetjük az adott helyzeteket abban az esetben, ha — a fenti példánál maradva — elárusítók, boltvezető és ellenőr között valóban elvtársi viszony alakul ki, igyekezetük központjába a hibák eltávolítása kerül. Ebben a vonatkozásban számos pozitív példa sorolható fel, olyan esetek, amikor az ellenőr nem „bubus“, hanem mn katárs, olyan ember, aki segíti munkájában az adott üzemegység vezetőit, dolgozóit. Népi ellenőreik Szoc ia 1 ista társa da lmunk demokratikus vonásait hozza előtérbe a népi ellenőrök intézménye. Szélesebb összefüggésben úgy is fogalmaz hatnak: a népi ellenőr társadalmunk legszélesebb rétegeinek képviselője, figyelő szeme mind a fogyasztó, mind az elárusító érdekeit szem előtt tartja. Ez annyit jelent, hogy a népi ellenőr alapállása össztársadalmi érdekekből indul ki. És tulajdonképpen valamann y i ü rak nek kötél ess é- ge lenne ezt a „funkciót“ betölteni. Nem éppen újkeletű megállapítás: az igényes fogyasztók igényesebb „kiszolgálásban“ is részesülnek. Ám ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy bizony sok még a kispolgári, múltból visszamaradt csükevény, akadnak polgártársaink, akik cselédszámba veszik például a vendéglátóipari dolgozókat, a szolgáltatások különböző ágazataiban tevékenykedő embertársaikat. Nos, az ellenőrzésnek, éppen a népi ellenőrök szintjén, erre a problémakörre is ki kell terjednie! Jelen és jövő A legutóbbi pártplénumok dók u ment um a i bő 1 egy ér te 1 műén kiderül, hogy az ellenőrzésnek az elkövetkező időszakban mind nagyob lesz a szerepe társadalmi életünkben. Ez a jelenség társadalmunk, dolgozóink fokozott igényességének t ul a jdoni t ha - tó. A kérdőjelek természetesen a régiek: mindenekelőtt, vajon kellőképpen igényesek vagyunk-e saját munkánkkal szemben? Nem köve telünk-e gyakorta többet a lehetségesnél, nem akarunk-e tovább nyújtózni, mint ameddig a takarónk ér? Ügy cselekszünk-e, hogy maximális mértékben megkönnyítsük az ellenőrzéssel megbízott szervek munkáját? Nos, mindez aligha érvényesül valamennyiünk gyakorlatálban. Éppen ezért célkitűzéseink eléréséhez össztársadalmi összefogásra hisz szükség. (bpi I A falusi kovács fiát —, aki lakatosként került a fü- leki gyárba, majd a fetlszabadu- lás után plőmunkás. később mester lelt —, huszonöt évvel ezelőtt bízták meg a Drevoin- dustria akkori üzemének igazgatásával. Nem egy jós akadt, aki azt jövendölte hogy a lakatosból lett faipari üzemi igaz- galó fél évig sem marad a helyén, hanem leköszön, mint elődei tették. Simon Ferenc elvtársat azonban nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen meghátráljon a nehézségek ei'.ől. Mert nehézségekben nem volt hiány. A háború előtti zománcgyárból a felszabadulás után különvált faipari üzem kezdetleges épületekben két helyen volt elhelyezve, a termelési feltételek, a munkakörülmények akkoriban bizony nem voltak rózsásak. Igen nagy gondot okozott, hogy a folyamatos termelésen kívül a munkabiztonságot és a tűzvédelmet is biztosítsák. A munkásigazgató tehát kitartott a helyén, s amióta a fi- fakovói Béke Üzemet vezeti, a gyár minden hónapban, minden évben maradéktalanul inogvaló- sította tervfeladatait. Ez idő alatt legelőbb is egy helyre központosították a termelőmunkát. Aztán a járási pártbizottság és a jnb messzemenő támogatásával felépítették Közép-Európa akkor egyik legkorszerűbb bútorgyárát, s 1969 óta itt dolgozik az üzem csaknem ezer alkalmazottja. Az előrehaladást egyetlen adat is kellőképpen érezteti: míg a dolgozók létszáma azonos maradt, a gyár árutermelésének értéke 19üH- ban hetvenegymillió korona volt, az idén pedig már kétszáznegyven hatmillió korona. A gyár kollektívája jól gazdálkodik a gondjaira bízott modern termelési berendezéssel. Az üzem a tervezett irányszámokul már ötvenmillió korona értékű termeléssel szárnyalta túl. A tervezett kilenc év helyett négy év alatt megtérültek az új gyár beruházási költségei. A termelés napi átlagos értéke egymillió korona. Ez mintegy tizennyolc.-tizenkilenc vagon bútort jelent. A Béke Üzemben készítik egész Szlovákia lakásépítkezései részére a beépített bútorokat két alaptípusban. több változatban. Ezenkívül egyedi bútorelemeket is készítenek, valamint asztalokat, konyhaszekrényeket és egyes különleges, szétszerelhető szekrényeket. A termékek jelentős része kivitelre kerül. A z üzemben gyártott áruk nagy választéka komoly igényeket támaszt az irányításra és az ellenőrzésre. A vezetést modern eszközök segítik. Tavaly októberben úgynevezett proeesográfot helyeztek üzembe; ez az ellenőrző és regisztráló berendezés pontos képet ad főképpen az alapeszközök kihasználásának helyzetéről. Ugyanakkor bevezették az ipari televíziót is, ami szintén jelentősen segíti a vezetést és az ellenőrzést. Az üzem eredményeiről szól va Simon Ferenc igazgató hangsúlyozta, hogy ezek elérése a jó kollektíva érdeme. Az eltelt évtizedek folyamán kiváló kollektívát sikerült összekovácsolni. Nagyban köszönhetik gazdasági sikereiket annak is, hogy a pártszervezet előrelátóan, céltudatosan érvényesíti vezető és ellenőrző szerepét. „Az eltelt huszonöt év alatt mélységesen meggyőződtem arról, hogy a jő eredmények el érését, a komoly problémák megoldását a pártszervezet ve zető és ellenőrző szerepének következetes érvényesítése alapozza meg a legjobban" — emelte ki Simon elvtárs, majd így folytatta: „Ezerkilencszáz- ötvenegy óta tagja vagyok Csehszlovákia Kommunista Pártjának és mindig, mindennél előbbrevalónak tekintettem a pártfeladatok teljesítését. Munkatársaimat is iparkodtam erre vezetni. A mi tapasztalataink is teljes mértékben igazolták azt a alapelvet, miszerint a káderek, a munkamódszerek és a párt ellenőrző szerepének helyes alkalmazása döntő fontosságú“. Csaknem ezer főnyi kollektíva munkájának irányítása, ösz- szehangolása nem könnyű feladat. Anál is inkább, hiszen voltak időszakok, amikor nagyarányú átcsoportosítások, sőt teljesen új üzembe való átmenet idején kellett biztosítani az állami tervben kitűzött célok elérését. S ez mindig maradéktalanul sikerült. Ebben kétségkívül jelentős szerepe van az igazgató munkamódszerének is. S imon Ferenc azt a nézetet vallja, hogy aki vezetni akar, annak a legalaposabban ismernie kell munkaszakaszának helyzetét problémáit Ami kor ötvenegyben meg- bizást kaptam és elfogadtam az igazgatói tisztséget, sok problémával küszködtem, már csak azért is. mert mint lakatos kerültem a faipari üzem élére. Legelőbb is igyekeztem megismerni az emberekét, a gépeket és a technológiai folyamatokat. Lépésről-lépésre éreztem, hogy egyre jobban megy a dolog. Fokozatosan leküzdöttem a kezdetben meglevő nyelvi nehézségeket is. Nem iúlzok, ha azt mondom, hogy az alatt az idő alatt szinte állandóan iskolába jártam. Elvégeztem a faipari középiskolát érettségivel, majd a hároméves felépítményi iskolát, ami múlhatatlanul szükséges voilt az irányító munka elméleti megalapozásához. Ma is, amikor lassan ötvenöt éves vagyok, szüntelenül tanulok, s ugyanakkor tanítók is az üzemünk keretében működő faipari iskolában. Igen komolyan foglalkozunk a káderek nevelésével, az utánpótlás biztosításával, hiszen ez a további fejlődés alapja. ,,A gazda szemének minde- nült ott kell lenni“ — vallja Simon Ferenc igazgató, és erre vezeti munkatársait is.“ A munkanapom azzal kezdődik — mondja —, hogy az első utam a műhelyekbe vezet. Nem tudnék anélkül az asztal mellett ülni, hogy ne győződnék meg mindennap arról: hol tartunk, milyen problémákkal küzdünk az egyes munkahelyeken. Végig járom a részlegeket, s pontosan megtudom, bogy a termelési vonalak dolgozói hogyan teljesítik feladataikat. Megérdeklődöm a vezetőktől, mi újság, hiányzik-e valami a feladatok megvalósításához. Ily módon amikor hetenként kétszer-három- szor operatív értekezletet tartunk az igazgatóságon, nemcsak a tájékoztatásokra, hanem a személyes tapasztala taimra is támaszkodhatom.“ Megkérdezem tőle, hogy véleménye szerint ezenkívül mi szükséges ahhoz, hogy a gazdasági vezető jól teljesítse lisztét. — Nézetem szerint ahhoz, hogy az igazgató megállja a helyét, előrelátóan, kellő táv lattal, tervszerűen végezze irányító és ellenőrző munkáját, nemcsak szakembernek kell lennie, hanem alapos politikai felkészültséggel is kell rendelkeznie. Csakis így tudja biztosítani a párt politikai irányvonalából eredő feladatok meg-> valósítását, a CSKP XIV. kong- rezsusán kitűzött feladatok teljesítését a gondjaira bízott munkaszakaszon. A kongresz- szus határozatait a CSKP Központi Bizottsági ülésein bontják le konkrét feladatokra. Múlhatatlanul szükséges, hogy ezek megvalósítására megfelelőképpen mozgósítsuk a dolgozókat. Ez megkívánja, hogy a pártgyűléseken, az üzemi gyűléseken és konferenciákon céltudatos intézkedéseket tűzzünk ki és teljesítésükre megnyerjük a dolgozókat. A Béke Üzemben a munkát az úgynevezett ciklikus grafikon szerint szervezik. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy a megrendeléseket negyedévenként feldolgozzák a munkahelyekre. Minden dolgozó pontosan tudja tehát, mit fog csinálni az elkövetkező három hónap folyamán. A feladatokat és a teljesítésükkel összefggő kérdéseket mindenkivel megbeszélik. Ez nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy a dolgozók célszerű kötelezettség, vállalásokkal kapcsolódnak be a munkaversenybe. Az utóbbi időben jelentősen fejlődik a szocialista brigádok mozgalma is. Jelenleg huszonöt kollektíva versenyez a megtisztelő címért, s a járási szakszervezeti tanácsnak az elmúlt napokban terjesztették elő a javaslatot az első fokú brigádjelvény adományozására. A szocialista brigád dók versenyében a szocialista módon végzett munkán kívül egyre . jobban kidomborodik a szocialista életmódra irányuló törekvés is, ami nagyon kedvezően tükröződik az emberek közti kapcsolatokban. Simon Ferenc elvtárs, az igazgatói tisztségéből eredő sokrétű feladatok ellátásán kívül iűőt tud szakítani társadalmi kötelességei teljesítésére is. Már a második választási időszakban tagja a járási nemzeti bizottságnak, s nemcsak választókörzetében tevékenykedik kommunista képviselőhöz méltóan. nemcsak a választópolgárok örömeiben-gondjaiban osztozik, hanem a járási tervezési bizottság tagjaként is érdemes munkát végez. Kiveszi a részét abból, hogy a luöeneci járásban tervszerűen oldják meg a Nemzeti Front választási programjáb'l adódó komoly gazdasági-politikai feladatokat. jelentős munkát végez az üzemi lektorcsopoi t vezetője* ként is. Érdemeit, fáradozását számos kitüntetéssel értékelték. A legbecsesebb közülük ,.Az országépítésben szerzett érdemekért" magas állami kitüntetés, melyet a szocialista társadalmunk érdekében kifejtett sokévi kiváló munkájáért tűztek a mellére. P ihenésre, szórakozásra nem sok ideje jut. Ami szabad ideje marad, azt csaladjának szenteli és az olvasása nak, a szüntelen továbbképzésnek, hogy a jövőben is lépést tartson a követelményekkel!. gAl lAszlű Az eredeti határidő előtt, már ez év decemberében át akarják adni az útépítők az autónmút Bratislava—Senec közti szakaszát. (Felvétel: S. PetráS — CSTK) ARKEPEK MUNKAHEiyEMTÍL
