Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 134. szám, szerda
FAHMILONDONBAN Kairó — Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter, aki tegnap indult látogatásira a brit fővárosba, az Al Ahramban megjelent interjújában kijelentette, hogy a brit vezetőkkel a nemzetközi és közel-keleti helyzetet, valamint a két ország kapcsolatait vitatja meg. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalásokon komoly figyelmet szent sínek majd Nagy-Britannia és Egyiptom katonai együttműködése kérdésének is. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szadat elnök több ízben is hangsúlyozta: országa több forrásból szándékozik kielégíteni fegyverszállítási igényeit. Rabin Washingtonba tart London — Jichak Rabin izraeli miniszterelnök tegnap elindult washingtoni útjára. A délután folyamám útját rövid időre megszakította Londonban, ahol Harold Wilson brit kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokról és a közel keleti helyzetről tanácskozott. Rabin ma érkezik Washingtonba, hogy tájékoztatást kapjon Ford amerikai elnöktől, a Szadat elnökkel Salzburgban folytatott tanácskozások eredményeiről. ŐRSÉGVÁLTÁS A PORTUGÁL FEGYVERES ERŐK ÉLÉN? Lisszabon — A portugál demokratikus rezsim hatóságai harminc személyt tartóztattak le az Atlanti-óceánom fekvő A zűri-szigeteken azért, mert részt vettek a hétvégi jobboldali zavargásokban. Mint ismeretes, a jobboldali szeparatisták — külföldi ügynökök támogatásával — elfoglaltak egy rádióadót és követelték az Azori-szigetek el- szakítását Portugáliától. Mint ismeretes, az Azori-szigeteken található az az amerikai haditengerészeti és légitámaszpont, amelyen keresztül az Egyesült Államok a legutóbbi közel-keleti háború idején fegyvereket szállított légi hídon Izraelbe. Egyes nyugati hírügynökségek értesülése szerint az előállítottak között szerepel Franciaország tiszteletbeli konzulja, Santos portugál állampolgár is. A lisszaboni amerikai nagykövetség közlése szerint belekeveredett az ügybe egy Vitor Cruz nevű portugál is, aki a Ponta Delgada-i amerikai konzulátus munkatársa. Az AFP francia hírügynökség úgy értesült, hogy Portugáliában rövidesen Otelo Sáráivá de Carvalho, a Fegyveres Erők Forgósztrájk Belgiumban Brüsszel — Háromnapos for- gösztrájkut kezdtek Belgiumban a gyógyszertári alkalmazottak és a gyógyszerészek: csütörtökig az ország más más tartományában egy napon át zárva maradnak a patikák. A sztrájk célja: tiltakozás a társadalombiztosítási intézkedések és a népjóléti minisztérium intézkedései ellen. A gyógyszerészek sérelmezik, hogy a kiszolgáltatott térítéses gyógyszerek árát csak nagy késéssel kapják vissza, s ugyanakkor a gyógyszertári alkalmazottak fizetése igen alacsony. Ma tartják meg az országban a független kisiparosok, kiskereskedők sztrájkját. Mozgalma legütőképesebb katonai alakulatának (Copcon) parancsnokát nevezik ki a fegyveres erők vezérkari főnökévé. A portugál fegyveres erők vezérkari főnöke jelenleg Costa Gomes tábornok, köztársasági elnök. Gomes öl éves és 60 év után "bárkit felmenthetnek katonai funkciói alól. A portugál központi bank közölte, hogy az év első öt hónapjában az ország fizetési mérlegében 400 millió dollár deficit mutatkozik. Ezt azonban külföldi bankkölcsönnel fedezik. A bank ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Portugália eladja aranytartalékainak egy részét, amelyek a jelenlegi áron 1,2 milliárd dollárra rúgnak. Az AP — hivatalos közlésre hivatkozva — összehasonlításul közli, hogy a portugál fizetési mérleg deficitje tavaly 230 millió dollár-volt. Brüsszel — A belga kormány a saját soraiban egyre erősödő ellenvéleményeket figyelmen kívül hagyva aláírta azt a szerződést, amelynek alapján Belgium 102 darab F—16 mintájú harci repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól az ország légierejének korszerűsítésére. Belgium, Hollandia, Norvégia és Dánia az amerikai General Dinamics Company vállalattól, az F—16-os gépek előállítójától „az évszázad fegyvervásárPárizsban hétfőn a nyomdászok sztrájkja miatt nem jelentek meg a napilapok. A napilapok elmaradását a Párisién Liberé lap ve zetősége és nyomdászainak konfliktusa okozta. Felvételünkön tűn tetők csoportja látható a nyomda épülete előtt. (Telefoto: CSTK — AP) BELGIUM ENGEDETT AZ AMERIKAI NYOMÁSNAK Francia lapvélemények az ,,évszázad üzletének" elvesztéséről Fegyverforgatás — tornaórákon Buenos Aires — Chilében az 1973-as puccs óta az alsó- és középfokú oktatási intézmények a katonai tanintézetek irányítása alá kerültek, a diákok a katonatisztek által vezetett testnevelési órákon fegyverfogásokat gyakorolnak. Az oktatási rendszer milita- rizálása kiterjedt az egyetemek re is. A puccsot követő első hónapokban több, mint 30 ezer a népi egységkormány által rokonszenvező diákot zártak ki a felsőoktatási intézményekből és négyezer oktatót bocsátottak el. A felsőoktatási intézmények rektorait a fegyveres erők nevezték ki. 1974 szeptemberében rendeletet hoztak, amely az egyetemeken bevezeti az úgynevezett „nemzetbiztonsági" oktatást, amelynek célja a militarista gondolkodás erősítése a diákok között. Az elméleti foglalkozásokat gyakorlatiak is követik. ARAB—KÖZÖS PIACI TANÁCSKOZÁSOK Kairó — Az egyiptomi fővárosban tegnap kezdődtek meg az európai Közös Piac és az Arab Liga tagállamainak megbeszélései a két szervezet közti gazdasági együttműködésről. A párbeszéd megkezdését sokáig akadályozta az, hogy az európai fél nem akar hozzájárulni a PFSZ részvételéhez. Végül olyan áthidaló megoldásban állapodtak meg, melynek értelmében mindkét fél egységes küldöttséggel képviselteti magát, s így az Arab Liga delegációjában helyet kaphatott a PFSZ megbízottja is. Hasonlóképpen gátló tényező az is, hogy az EGK a közelmúltban előnyös megállapodást kötött Izraellel, s ezt az arab országok sérelmesnek találják. Kommentárunk Tavaly ősszel mély gyökerű * kormányválság tört ki Törökországban. Megoldására hivatalnok-kormány alakításával tettek kísérletet. A kormány élére Sadi Irmák független szenátor állt. A politikai pártok képviselőiből alakítandó kormány létrehozásáról azonban tovább tárgyaltak, s rendkívül nehéz volt egy új kormánykoalíció politikai bázisának a megtalálása. A koalíció azonban elkerülhetetlenül szükséges volt, mert az 1973 évi választások után sem a Köztársasági Néppárt, sem az Igazságpárt nem volt olyan helyzetben, hogy egyedül alakíthasson kormányt. Végre április derekán Demirelnek, a burzsoá és konzervatív Igazságpárt elnökének sikerült koalíciós kormányt alakítania. Természetesen, látnunk kell azt ís, hogy a parlament mindössze négy szótöbbséggel szavazott bizalmat a kormánynak, melynek helyzete tehát nem mondható szilárdnak. Az új török kormánynak azért sem lesz könnyű a helyzete, mert bel- és külpolitikai, valamint gazdasági téren súlyos problémák állnak az ország előtt. Törökország külpolitikai helyzetére jellemzők éles ellentétei Görögországgal, s ezek különösen az Égei-tenger olajmezőivel kapcsolatban öltöttek nagy méreteket. Mind Görögország, mind Törökország magának kö vetelte az új lelőhelyeket s ennek kapcsán mindkét ország felkészült az esetleges fegyveres összecsapásra. A konflikTÖRÖK PROBLÉMÁK tusra bizonyos mértékben árnyékot vetett a még nagyobb ciprusi viszály, amely Törökőr szág katonai beavatkozásával csúcsosodott ki. A török intervenció máig is tart és nagy nemzetközt bonyodalmakat okoz Törökországnak. Törökország és az Egyesült Államok kapcsolatait is megrontotta. Ugyanis kiderült, hogy Törökország az amerikai katonai segítség keretében kapott fegyvereket használta fel a ciprusi beavatkozásra. Az amerikai kongresszus február elején megtiltotta a további katonai segítségnyújtást Törökországnak, amire Ankara azzal a fenyegetéssel reagált, hogy kilép a NATO-ből és megtiltja az Egyesült Államoknak az adanai, diyarbkiri és kara- murseii támaszpontok igénybe vételét. Az Egyesült Államok és a NATO itt több mint három- milliárd dollárt fektetett be katonai berendezésekbe s nem akarja elveszíteni beruházásait. Katonai és stratégiai okokból is meg akarja tartani támaszpontjait. Ezért az amerikaiak március végén felújították a katonai segítségnyújtást. Természetesen látnunk kell, hogy bizonyos befolyásos török körök továbbra is követelik az ország kilépését a NATO-ból, és a CENTO-ból. A haladó baloldali erőkön kívül a vallási Nemzeti Jólét Pártja is ezt követeli. Törökország és Irak határvidéke is nagy problémákat okoz az ankarai kormánynak. A török kormány március végén négy határvidéki tartományban bevezette a statáriumot, állítólag azért, hogy megakadályozza az iraki kurdok Törökországba szivárgását. Törökországban ugyanis az irakinál népesebb kurd kisebbség él. Nagyon égetőek az ország belpolitikai és gazdasági problémái is: Nagyfokú az írástudatlanság. A tavalyi amnesztiarendelet után még négyezer politikai fogoly maradt a börtönökben, s nemcsak a kommunista párt, hanem az 1971 októberéig legálisan működő Török Munkáspárt is illegalitásba kényszerült. Nem valósult meg az éveken át vitatott földreform, amely a falvak nyomorának enyhítésére volt hivatott. A mezőgazdaság fejlettsége nem felel meg az ország szükségleteinek. Noha a lakosság többsége földműves, az ország élelmiszerekben még sem önellátó. Nagy munkanélküliség és nagy drágaság sújtja az országot. A külkereskedelem pang. A devizabevétel jelentős részét alkotja az az egymilliárd dollár, amelyet a török vendégmunkások külföldről küldenek évente családjaiknak. Ám ez a bevételi forrás is veszélyben forog, mert a török munkások egy részének vissza kelleti térnie az NSZK-bői, Franciaországból és más nyugat-európai országok ból, amelyek szintén gazdasági nehézségekkel küszködnek. Törökországban körülbelül egymillió munkás vár alkalmaztatásra a közös piaci országokban, de erre belátható időn belül nem kerül sor. Ehhez még hozzájárul az a tény is, hogy Törökország képtelen fizetni évről évre nagyobbodó államadósságát. Az új kormánynak nagyon is tekintettel kell lennie a hadseregre, amely már 1970 óta be avatkozik az ország politikai fejlődésébe és teljes hatalomátvétellel fenyegetőzik, ha a helyzet nem a katonák elképzelése szerint fog alakulni. Ilyen nehéz helyzetben foglalta el hivatalát a Demirel-kormány. A kormányválság ugyan véget ért, de a politikai válság tovább tart. Ebben valamennyi megfigyelő egyetért. JAN BLANSKY Iása“ keretében összesen 350 repülőgépet vásárol. Leó Tindemans belga minisz terelnök kedden terjesztette a repülőgépügyletet az ország parlamentje elé. Párizs — A francia sajtó — mivel a hétfői nyomdászsztrájk miatt nem jelentek meg a lapok — csak tegnap foglalkozott az „évszázad üzletének“ elvesztésével. Kommentárjaiban keserűen mutatott rá: bár Giscard d’Estaing elnök Brüsszelből hazatérve még azt a reményét hangoztatta, hogy Belgium a francia Mirage gép mellett dönt majd, a belga kormánynak végül is engednie kellett az amerikai nyomásnak. A Quotidien de Paris kiemelte: „kereskedelmi téren nincs könyöriilet a „szövetségesek“ között, a Figaro pedig hangsúlyozza: „Az Európa és Amerika közötti csatában ismét az amerikaiak arattak győzelmet, mert Európa belülről alá volt aknázva... Az Egyesült Államok, amelynek külpolitikája az elmúlt hónapokban súlyos vereségeket szenvedett, mindenáron meg akarta nyerni ezt a mérkőzést, hogy európai sikerrel kárpótolja délkelet-ázsiai befolyásának elvesztését“. Az Humanité az „Amerikai Európa“ című vezércikkében hangsúlyozta: az „évszázad üzletének“ szomorú kimenetele is bizonyítja, mennyire velejéig hamis az, amit a kormánypropaganda igyekszik elhitetni a közvéleménnyel, nevezetesen, hogy a Kis-Eurőpa önálló harmadik erőként léphet fel az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. KURT WALDHEIM ENSZ-főtitkár Algírban tanácskozott a Spanyol Szahara függetlenségéért küzdő erők képviselőivel. Waldheim, aki jelenleg ténymegállapító körúton van az észak-afrikai országban, Algírból Madridba utazik. MELÓ ANTUNES, Portugália külügyminisztere rövid hivatalos látogatásra Madridba érkezett, hogy Pedro Cortina spanyol külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól tárgyaljon. MAKARIOSZ ciprusi köztársasági elnök június 16-án közel-keleti látogató-kőrútra indul. Egyiptomot, Irakot és Szíriát keresi fel. VALERY GISCARD D’ES- TAING francia köztársasági elnök ez év decemberében hivatalos látogatást tesz Egyiptomban. A látogatás pontos időpontját később rögzítik. HAFEZ ASSZAD szíriai államfő több minisztere kíséretében Ammanba érkezett. Személyében 19 év óta először üdvözöltek szírjai elnököt a jordániai fővárosban. MARIO SOARES, a Portugál Szocialista Párt főtitkára legutóbbi beszédében ismét állást foglalt amellett, hogy Portugáliában „pluralista demokráciát“, vagyis a polgári demokrácia „játékszabályai“ szerint működő tőkés társadalmi berendezkedést kell létrehozni. AZ AI, MOHARRER bejrúti lap a libanoni igazságügyminisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy Bejrutban áprilisban és májusban a fallan- gista-palesztin összetűzéseknek több mint 700 halálos és mintegy 100Ü sebesült áldozala volt. BRAZAVILLE-I hivatalos értesülés szerint a legutóbbi angolai összetűzésekben életét vesztette Manuel Pereira Dos Santos, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) ifjúsági szervezete országos összekötő irodájának egyik vezetője. PÁRIZSBAN 20 ország pénzügyminisztereinek részvételével megkezdődött a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank őszi ülésszakát előkészítő tanácskozások sorozata. GÖRÖGORSZÁGBAN a Centrum Unió Párt parlamenti csoportja a törvényhozás elé terjesztett egy alkotmánymódosító javaslatot, melynek értelmében a trónfosztott Konstantin, vagy családtagjai nem vállalhatnak közhivatalt és nem tölthetnek be választott tisztséget sem. Új japán „védelmi politika" Tokió — Miki Takeo konzervatív miniszterelnök megbeszélést folytatott a hadsereg vezetőivel. A tárgyalás középpontjában az a kérdés állt, hogv módosítsák Japán „védelmi politikáját" az indokínai események következtében kialakult új helyzetben. Miki Takeo utasította a nemzetvédelmi hivatal főigazgatóját, Viszonylag rövid Időn belül kezdjen konzultációt az amerikai hadügyminiszterrel és dolgozzák ki a katonai együttműködés módosított formáit. Japán ellenzéki körökben rámutatnak, az „új védelmi politika“ gyakorlatilag azt jelenti majd, hogy az eddiginél is szorosabb együttműködést alakítanak ki a japán hadsereg és az ország területén állomásozó amerikai fegyveres erők között. Megfigyelők azt sem tekintik kizártnak, hogy a Tokióban és Washingtonban sorra kerülő „biztonsági konzultációk“ során Japán korlátozott katonai szerepet vállal a létfontosságú nemzetközi hajózási vonalak biztosításában. Ez pedig, — mutatnak rá politikai megfigyelők — elindíthatja Japánt az Egyesült Államokkal való „globális katonai együttműködés“ sok veszélyt rejtő út jár
