Új Szó, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám, péntek

HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEKEINK ÉLETL ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS BRATISLAVÄBAN ségsikert. Ugyancsak elisme- rést érdemel a fiatal, de egy­re színvonalasabban éneklő dióspatonyi vegyeskar, s a nagy hagyományokkal rendelkező nagymegyeri kórus. Ezt a két együttest Molnár Jánosné, il­letve Ág Tibor vezényelte. Örömmel üdvözöltük a rozs- nyói munkásdalárda tagjait is, akik új karnagyuk, Kardos Éva vezetésével ismét igazol ták, hogy jó úton járnak és megfelelő szinten ápolják elő­deik haladó hagyományát. A Rimavská Sobota-í vegyeskar igényes repertoárral lépett föl. A nagyfokú igényesség már szinte megszokott ennél a kó­rusnál, s ez a tény elsősorban Lévai Tibor karmester, vala­mint a tagok lelkes munkáját dicséri. A trebiSovi járás ta­nítóinak énekkarát Kovács Ala­dár vezette. Műsorukban külö­nösen )án Cikker: A felkelők indulója Bárdos Lajos: Tréfás házasító és Kodály Zoltán: Tú­rót eszik a cigány című szer­zeményét adták elő figyelemre­méltó színvonalon. Először sze­repelt Palántán a gömörhorkai üzemi klub énekkara Máté László vezetésével. Fellépésük kel elnyerték a közönség és a szakemberek tetszését. Nagy várakozás előzte meg a kosieei vegyeskar bemutatkozását. A kórus Havasi József vezetésé­vel igazolta az előzetes jó hí­reket: fiatalos lendülettel, üde hangzással énekeltek. A füleki férfikar ebben az esztendőben ünnepelte lennállásának 55. évfordulóját. A kórus ebben az esztendőben is értékes, nemes hagyományaihoz méltó műsort mutatott be. Pintér Ferenc ve­zetésével Ismét nagy sikert aratott a diószegi énekkar. A kiegyenlített, szép hangzású kórus teljesítményéről az elis­merés hangján szólhatunk. Fel­lépésük íjjéltó záróakkordja volt a fesztiválon részt vevő énekkarok önálló műsorának. A III. Kodály-napok érdekes színfoltja és értékes eseménye volt a sereifi Zvon énekkar fel­lépése, Viliam Karmazin ve­zényletével. Méltán vívta ki a szakemberek és a közönség el­ismerését a székesfehérvári Vi­deoton kamarakórus, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Tánc- együttes énekkara, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi énekkara. A jól sike­rült rendezvény méltó befeje­zése volt az egyesített női-, férfi- és vegveskarok közös hangversenye. Több mint ezet ember ajkán csendült fel Ko­dály, Szvesnyikov és Suchoií szerzeménye. Énekkari mozgalmunk orszá­gos szemléje ismét igazolta, hogy kórusaink mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt töretlenül fejlődnek. Növekszik azoknak a kórusoknak a szá­ma, amelyek különböző orszá­gos rendezvényeken is képesek sikeresen helyt állni, örvende­tes az a tény is, hogy kóru­saink repertoárjában egyre gyakrabban meglelhetők hazai magyar folklórunk kincsei is. Terebélyesedő énekkari mozgal­munk igényli azt is, hogy «2 illetékes kulturális intézmé­nyek és a kórusok vezetői kö­zött tovább Javítsuk a kapcso­latokat, s az eddiginél több módszertani és segédanyaggal tegyék színvonalasabbá munká­jukat. A III. Kodály-napok sikere igazolta, hogy a sok sok pró­ba s a néha a késő éjszakába nyúló felkészülés nem volt hiálAvaló. Ez a siker remélhe­tőleg további lelkes munkára ösztönzi a résztvevőket, s azo­kat a kórusokat is, amelyek ebben az esztendőben nem ve­hettek részt ezen a fesztiválon. H. KRAUSZ JÚLIA galma. E. Lehotská anyáskodó gyöngédséggel, művészi igény­nyel rögzíti egy óvoda 32 ne* veltjének bűbájos, egyéni arc- kifejezését. A. Miért.?ová ih­letforrása a finom megértéssel formált Űj élet felé induló if­jú pár. Ján Navský kötetlen ecsetjárással, üde színekkel be­szél a felhőtlen gyermekkor­ról. Jozef Ilavský meg a Peti és a pitypangban kedveset, megkapót mond el az alma for­májúra leegyszerűsített kisfiú­nak a világban való tájékozó­dásáról. V. M.-Jnneková fantá- ziadús változatokban mutat be egy képeskönyvben való kirán­dulást. De M. Mravec temperá­járól szívszorítóan elkínzott, csalódott Anya arca néz reánk. Az elvált szülők szomorú, ma­gukra hagyott, apja után vá­gyakozó Péterkéjét V. Stano festői értékű és megindító szö­vegű plakátjáról ismerjük meg. O. Zimka egyszerű, szellemes kifejező eszközökkel mutat rá a felbomlott házasságból való gyermek egész életre kiható tragédiájára. Néhány szobor is azonnal észrevéteti magát. Ľudmila Cvengrošová érzéssel faragta fába a Leghalkabb beszélge­tést, amit a jövendő anya foly­tat magzatával. V. Bad'ura szép- ségteremtö szándékkal formálta bronzba a legtisztább Örömöt. Pataki Klára nagyvonalúan, harmóniagazdag erővel érezte­ti "két ember mindennél szoro­sabb kapcsolatát. B. Zátková gyöngéden stilizált fadombor- műve a meleg családi összetar­tozás megjelenítése. T. Baník elragadó kompozíciója az Anya öröme. O. Dubay igelitmetszete az anyaság költői kifejezése. Mária Želibská karca a boldog Házasság tiszta líráját zengi. Fényképész művészeink: Magda Robinsonová, Zuzana Mináčova és Martin MartinCek sajátos látásukkal kapják len­csevégre az élet meleg derűjét, szépségét élvező városi és fa­lusi gyermekeket. Teodor Lngs zománcos ke­rámia lapjai kedvesen érzékel­tetik a szép és vidám ajándé­kokat, amit a négy évszak nyújt a gyermekeknek. S még méltatnom kell Jozef Sušienka ötletes Hóemberek családját. A többi sikerült és szívderítő alkotást is melegen ajánlom fi­gyelmébe mindenkinek. BÁRKÁNV JENONÉ Az ünnepi záróhangverseny­nek, melyen Gustáv Husák elv- társ is részit vett — nemzet­közi szereplőgárdája volt. A ha­gyományos IX. szimfónia előtt Dávid Ojsztrahnak, a közelmúlt­ban elhunyt világhírű hegedű­művésznek az emlékére elhang­zott Johann Sebastian Bach két hegedűre és zenekarra írt d- moll koncertje. A két hegedű­szólót a mester immár világhí­rű fia, Igor Ojsztrah és annak tehetséges tanítványa, Vácion Hndeőek játszotta. Beethoven békeszimf óniáját a cseh filharmonikusok, a Prá­gai Filharmónia énekkara és négy szocialista ország egy egy szólistája adta elő. A fiatal, nagyon tehetséges Sass Szilvia gyönyörű hangjával és mélyen átélt előadásával tűnt kii. A karmester a szovjet Arvid }<in- sons volt. Élményekben gazdag, gy<>- nyörű három héttel ajándékoz­ta meg résztvevőit a harminca­dik Prágai Tavasz — a ziene, és a béke ünnepe. CSABA GYÖRGYI ÉNEKKARAINK SIKERES SZEMLEJE GONDOLATOK A Hl. KODÁLY NAPOKRÓL A háromévenként megren­dezésre kerülő galántai Ko- dály-napok hazai magyar kul­túránk s ezen belül elsősorban énekkari mozgalmunk jelentős eseménye, sőt nem lúlzás, ha azt állítjuk, hogy ünnepnapja. Énekkaraink itt adnak számot munkájukról, s nemes versen­gésben mérik össze tudásukat. Több ezer lelkes énekkari tag, vezető és szervező fáradságos munkája érleli meg a gyümöl­csét. Mindannyian megérdemlik a legszebb ajándékot: a közön­ség tapsát. A Hl. Kodály-napok jelentő­ségét növelte az a tény, hogy erre a rendezvényre hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója jegyében került sor. E ne­vezetes esemény kórusaink mű­sorpolitikájában is megfelelő­en kidomborodott. Örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy hazai énekkari mozgalmunk széles alapokon nyugszik. A legjobb bizonyíték az, hogy a zsűri öt körzeti szemle után választotta ki azokat a kórusokat, amelyek ebben az esztendőben be­mutatkozhattak Galántán. A fesztivál ünnepélyes meg­nyitójaként megtekinthettük a 110 éves Rozsnyói Munkásda­lárda eredményekben gazdag tevékenységét, bemutató kiál­lítást. Ezt a nagy múltú mun­kásdalárdát méltán tarthatjuk hazai énekkari mozgalmunk egyik úttörőjének. Ugyancsak szombaton rendezték meg a Kodály Zoltán élete és munkás­sága című szemináriumot, melynek során dr. Sárost Bá­lint zenetudós érdekes előadás keretében elevenítette fel a nagy magyar zeneszerző életét és munkásságát. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg Vass Lajos Erkel-díjas ze­neszerző előadását is, aki Ko­dály Zoltán énekkari kompozí­cióiról szólva elsősorban a karvezetőket érdeklő problémá­kat elemezte. Szombat este a matúskovói (taksolyi) művelődési otthon­ban a galántai járás legjobb énekkarai mutatkoztak be. A vasárnapi műsor a Lenin szo­bor ünnepélyes megkoszorúzá­sával kezdődött, majd az ünne­pi hangversenyre került sor. Az énekkarok önálló műsorát a galántai Kodály Zoltán Da­loskor nyitotta meg. A Zobor vidéki énekkarok közül ebben az esztendőben a zsérei, a be rencsi és a kolonyi együttes nevezett be. Nagy sikernek számít, hogy mind a három kó> rus eljutott az országos fesz­tiválra. Síinek Viktor, Kazán József és Dunajszky Géza lel­kes karmesterek, akiknek hoz­záértő munkája meglátszott a kórusok teljesítményén is. A dunaszerdahelyi járásból kőt énekkar mutatkozott be el­ső ízben Galántán. A somorjai vegyeskar Pokstallsr László, a dunaszerdahelyi női kar pedig Jarábik Imre vezetésével nyúj­tott figyelemre méltó teljesít­ményt. Külön említést érdemel a dunaszerdahelyi női kar, amely alig kétéves múltra te­kint vissza, s művészi előadás­módjával méltán aratott közön­Egy falragasz, Ottó Li ;k müve állított meg s hosszú per­cekre fogva tartott. A címe: „Virág“. Dús levelek s a szir­mok színei kisugárzó intenzi­tással ölelik körül a legszebb virágot, a boldog fiatal anyát, karja között megejtő tündér- mosolyú gyermekével. A spon­tán és bensőséges kifejezés a látvány nyelvőre fordítja és minden szövegnél világosabban érzékelteti a fenti kiállítás mondanivalóját. A tájékoztató konkrétumo­kat se hanyagoljuk ell A Szlo­vák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma és a Szlovák Nőszövetség ösz­tönzésére az elmúlt év végén a Szlovák Képzőművészeti Alap versenyt írt ki a Házasság, csa­lád és gyermekek élete témá­ra. Komoly, és szép emberi tartalmú program, melyre mint­egy 150 művész, világnézetileg kialakult, érett alkotók, fiata­lok és a legfiatalabbak is élén­ken reagáltak. Lelkes munká­juk eredménye képezi a fel­vonultatott, széles skálájú anya­got, melyet kifejezési, és. szín- vonalbeli eltérések jeleznek. De a művek mind egyek az őszinte és meggyőző hangvétel­ben. A kultúra házának falain sor­jázó sok műfajú anyagban ben­ne feszülnek az elmúlt 30 esz­tendő nagy és apró, de döntő jelentőségű eseményei. A há­rom évtizeddel ezelőtt bekövet­kezett társadalmi és politikai korszakváltás hozta magával a szinte felmérhetetlen átalaku­lást, mely nem csupán az élet- színvonal anyagi emelkedését, hanem a kultúra, a szocialista humanizmus fokozatos fejlődé­sét, az érzelmi élet kifinomu­lását is jelzik. Megváltozott a kapcsolat ember és ember, szü­lő és gyermek között. És so­sem volt még olyan biztonsá­gos, napfényes és boldogító gyöngédséggel elárasztott a gyermekek élete, mint ma. Ke­vés a kivétel, de ezt sem hall gatják el művészeink. A teremtő kéz melege érzik Peter Rontanák érzékeny lírá­val fogalmazott festményén, a Szülőföldön. Z. Balafeovjechová- Klinnová vászonra álmodta a játékosságukban is komolyan versenyző emberkéket. M. Nik- sová igaz érzéséből sarjadzik a Nemzetközi Nőnapra virágot vásárló gyerekek boldog iz­V alóban nagyszabású, vi­1 ágszín vonali al mérhető fesztivál végére tett pontot Beethoven IX. szimfóniája. Több mint három hétig naponta, gyakran hat-hét alkalommal csendültek föl Prágia különbö­ző hangversenytermeiben a ze­neirodalom klasszikus és mai alkotáisai. Csaknem valameny- nyi koncertre zsúfolásig meg­telt nézőtér előtt került sor. Nem csoda, hisz e fesztiválon való részvétel művésznek és hallgatónak egyaránt kivételes élményt jelent. . Kiril Kondrasin, a nagyszerű szovjet karmester az egyik saj­tóértekezleten így jellemezte a Prágai Tavaszt: „Véleményem szerint az utóbbi időben a vi­lág zenei életének három köz­pont ja #an: — Prága, Moszkva és New York. Ezekben a vá­rosokban vendégszerepelni nagy felelősség, de egyben nagy megtiszteltetés is. A Prágai Ta­vaszon való részvétel vélemé­nyem szerint minden művész leghőbb vágyai között szere­pel.'4 Carlo Maria Giuglini, a Bé­csi Szimfonikusok világhírű vezető karmestere hozzátette: „Nagy élmény szerepelni ebben a fantasztikus városban, e nagyszerű közönség elölt. Va­lóban meghatódtam. Nagy fe­lelősség részt venni ezen a fesztiválon, még a legjobb mű- vészek számára is. A Bécsi Szimfonikusoknak ez csak fennállásuk 75. évében sike­rült/1 Hozzá kell tennünk, hogy bécsi vendégeink az egyik legnagyobb élményt szerezték. Mahler 9. D-dúr szimfóniájá­nak plasztikus előadása nagy elismerésben részesült a kritika és a közönség részéről is. A jubileumi Prágai Tavasz­nak volt néhány olyan vendég- művésze, akikről csak legfel­sőbb fokon szoktak írni. Kzetk közé tartozik Arturo Beneüetli- Michelangeli, az olasz zongo­ra virtuóz is. A zongorának e kétségkívül nagy mestere nem először járt hazánk fővárosá­ban. Fellépését ezúttal is nagy várakozás előzte meg, de most egy kissé csalódtunk játéká­ban. A művész először beteg­ségére hivatkozva néhány nap- pal későbbre halasztotta a kon­certjét. Indiszponáltsága azon­ban még akkor is érződött já­tékán. Szvjaluszlgv Richtert, a zon­gorajáték királyának is szokták nevezni. Nem véletlenül, hi­szen a kivételes tehetségű mű­vész mindig lenyűgözi hallga­tóit. Beethoven tolmácsolásával most us osztatlan sikert aratott. Nemes egyszerűséggel szólal­tatta meg a szonátákat, (C-dúr, f moll, B-dúr) és épp ezzel a póztalansággal ragadta magával a közönséget. Richter magához emelte hallgatóit és csodálatos játékával a katarzis átélésére ösztökélte a jelenlevőket. VILÁGSZÍNVONALON Jegyzetek o jubileumi Ptógoi Tavaszról Az egyik legemlékezetesebb percei a záró rész teleltette, amikor Kodály dalművét valamennyi neszt vevő kórus együtt énekelte. (Kontár Gyula felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom