Új Szó, 1975. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám, péntek

 világ biztonságosabbá váll ANDREJ GROMIKO BESZÉDE MOSZKVÁBAN A Varsói Szerződés- 20. évfordulója alkalmából tartott moszkvai ünnepségen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, kiililgyminiszter ünnepi beszédét mondja. (Telefoto: CSTK — TASZSZ) Háromnapos ünnepségsorozat Ho Si Minh városában Moszkva — A Varsói Szer­ződés huszadik évfordulója al­kalmából — mint arról már be számoltunk — szerdán ünnepi ülést tartottak Moszkvában. Az ünnepség fő szónoka Andrej Gromiko külügyminiszter, beszé­de bevezető részében rámuta tott: — A szocialista közösség or­szágai döntő mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Európa har minc éve élvezheti a békés élet előnyeit és hogy a világesemé­nyek menetét mindinkább a fe­szültség enyhülésének folyama­ta hatja át. • ' A szovjet külügyminiszter megemlékezett a Varsói Szerző­dés létrejöttének körülményei­ről, hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a hidegháború évei­ben jött létre az európai szocia­lista országok védelmi szövetsé­geként, az Észak-atlanti Szer­ződés ellensúlyozására, a szo­cialista országok határainak a lehetséges agresszióval szembe­ni biztosítására. — Minden ob­jektiven gondolkodó ember meg­győződhetett róla: a szocialista államok szövetségének céljai békés célok. A szerződés fenál- lásának húsz esztendeje alatt részvevői sem együtt, sem kü- lön-külön nem robbantottak ki egyetlen katonai konfliktust sem. Politikájuk nem idézett elő feszültséget a világ egyetlen térségében sem. Következetes hcirc a háború ellen Az elmúlt két évtizedben a Varsói Szerződés országai kö­vetkezetes harcot vívtak az új háború kirobbanásának megaka­dályozása, a nemzetközi feszült­ség és a konfliktusok forrásai­nak megszüntetése érdekében — folytatta Andrej Gromiko. — Márpedig ez az időszak feszült harcok korszaka, konfliktusok­kal terhes húsz év volt. A kül­ügyminiszter utalt az indokínai háborúra, a közel-keleti konf­liktusokra és arra, hogy Európá­ban Is komoly feszültségekkel kellett szembenézniük a szocia­lista országoknak, például a nyugat-berlini válság idején. Ezekben a harcokban a Varsói Szerződés országai minden al­kalommal békeszerető politiká­juk egész súlyát latba vetették annak érdekében, hogy véget vessenek az önkényes cseleke­deteknek, megvédelmezzék az államokat és népeket a bel- ügyeikbe való beavatkozástól, az agressziótól. Azok az orszá­gok, amelyekre az imperializ­mus nyíltan nyomást gyakorolt, mélyen hittek benne, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nehéz órában mindig segítsé-- gükre sietnek — állapította meg a szovjet külügyminiszter. Hány­szor volt rá példa a nehéz órák­ban — emlékeztetett rá —, hogy sürgős táviratok repültek fővá­rosunkba ezzel a címzéssel: „Moszkva, Kreml“. És a feladók­nak azzal a kérésével, hogy vé­delmezzük meg őket az önkény­nyel és agresszióval szemben. És ez a hit egyetlenegyszer sem ingott meg. A kedvező változások a szocialista országok érdeme Hangsúlyozva, hogy a jelenle­gi nemzetközi helyzetben a bé­ke és az enyhülés irányzata az uralkodó és hogy a világ bizton­ságosabbá vált. Andrej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpár tok és a testvéri szocialista or szágok érdemeiről a nemzetközi feszültség enyhítésében, az SZKP XXIV. kongresszusán el fogadott békeprogram jelentó ségéről. Az Európában végbement ked vező változások mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagországai nak érdeme. Ezeknek az orszá goknak a politikája, valamint az NSZK és egész sor más nyugati hatalom fordulata a realizmus politikája irányában, együtte­sen lehetővé tette az európai politikai és területi realitások elismerését. Az NSZK-val kötött szerződésünk lényege — állapí­totta meg a szovjet külügymi­niszter — a háború eredménye­ként kialakult határok sérthe­tetlenségének elismerése Euró­pában. Óriási jelentőségű fejle­ményként értékelte az európai helyzet javulása szempontjából Gromiko az NDK elismerését az európai és nemzetközi élet tel­jes jogú részvevőjeként. Eredményesen fejlődő kapcsolatok A szovjet külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és á szocia­lista országok az utóbbi évek­ben eredményesen fejlesztették kapcsolataikat csaknem minden tőkésországgal, és kiemelte a több mint tíz éve kedvezően fej­lődő szovjet—francia kapcsola­tokul. Bizonyos fordulat követ­kezett be Angliához fűződő kap­csolatainkban is. Pozitívan kell értékelnünk kapcsolataink fej­lődését Olaszországgal és a skandináv országokkal. A portugáliai eseményeket Gromiko annak példájaként em­lítette, hogy a feszültség enyhü­lése egész Európában kedvezően hat a béke és a demokrácia szempontjából. — A szocialista országok szolidárisak az új Por­tugáliával, amely a demokrácia és a haladás útjára lépett. Egyedül a portugál népet illeti meg az a jog, hogy döntsön sor­sa felett. Senkinek nincsen jo­ga, hogy kívülről beavatkozzék az ország belügyeibe. Az európai biztonsági konfe­renciának a Varsói Szerződés tevékenységében betöltött kü­lönleges szerepét méltatva Gro­miko kijelentette: — Ideje pon­tot tenni a tanácskozás végére, hogy legmagasabb szinten és a legközelebbi jövőben jóváhagy­ják az értekezleten részt vevő országok viszonyának alapel­veit a békés egymás mellett élés elveinek szilárd bázisán, majd ezt követően hozzáfogjanak a tanácskozás határozatainak gya­korlati megvalósításához. A haderőcsökkentésért A szocialista országok nem­egyszer kijelentették, hogy nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a politikai enyhülés kato­nai enyhüléssel való kiegészíté­sének. A szocialista országok több­ször fordultak a NATO-álIamok- hoz azzal a javaslattal, hogy egyidejűleg oszlassák fel az Észak-atlanti Szövetséget és a Varsói Szerződés szervezetét, vagy kezdő lépésként számolják fel azok katonai szervezeteit. Ez a javaslat ma is fennáll és érvényes — hangsúlyozta Gro­miko. Ugyanezt a célt szolgálták a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokon előterjesztett javaslatok is, amelyek azonban egyelőre — a nyugati tárgyaló partnerek hi­bájából — nem találtak meg hallgatásra. A bécsi tárgyalások emiatt mindmáig nem hoztak pozitív eredményeket — állapí­totta meg Gromiko, de ismétel­ten hangsúlyozta a szocialista országok konstruktív állásfog­lalását és a további tárgyaló- készséget ebben a kérdésben. A szovjet—amerikai viszony fontos tényező * A szovjet—amerikai viszony alakulásáról szólva a külügymi­niszter kivételesen fontos és nagyszabású akciónak nevezte Leonyid Brezsnyev küszöbönálló látogatását az Egyesült Álla mokban, melyre mindkét fél nagy felelősségtudattal készül. A SALT-tárgyalások helyzetéről Gromiko azt mondta, hogy a Szovjetunió kész továbblépni a stratégiai fegyverkorlátozások területén, de ebben a kérdésben és minden egyéb kérdésben az egyenlőség és csakis az egyen lőség alapján hajlandó tárgyal­ni az Egyesült Államokkal, meghiúsítva minden kísérletet, mely sérti szuverenitását és mél­tóságát, ellentétes külpolitiká­jának fő elveivel, a szocialista testvérországok érdekeivel. Kissinger amerikai külügymi­niszter két nappal ezelőtt Saint- Louisban elhangzott beszédére reagálva Gromiko üdvözölte az amerikai külügyminiszter kije­lentését arról, hogy kormánya változatlanul az enyhülés politi­káját kívánja folytatni és javí­tani kívánja viszonyát a Szovjet­unióval. Egyetértett azzal is, hogy Ford elnök legszentebb kötelességének tekinti az ame­rikai népnek a termonukleáris háborútól való megóvását. — E kijelentésekkel — mondotta a szovjet külügyminiszter — eny­hén szólva nehezen egyeztethető össze Kissinger bírálata azokkal az amerikai politikusokkal szem­ben, akik kritizálták a katonai költségvetés növelését az Egye sült Államokban. A jelenlevők nagy tapsa kö­zepette üdvözölte Gromiko tör­ténelmi győzelme alkalmából a vietnami népet, hangoztatva, hogy a vietnami hazafiak sike­rében nagymértékben közreját­szott a szocialista közösség szo­lidaritása . Megerősítve a Szovjetunió és a szocialista országok változat lan elvi álláspontját a közel-ko leti kérdésben, Gromiko kiemel­te a genfi értekezlet szerepét és hangsúlyozta a konferencia ala­pos előkészítésének jelentősé gét. Izrael biztonsága problémá­jának sikeres megoldása attól függ majd, mi alkotja Izrael po litikájának alapját — a terület­rabló ambíciók vagy a béke. — A Szovjetunió változatla­nul a nemzetközi élet súlyos, bonyolító tényezőjeként ítéli meg a kínai vezetés szovjetelle­nes antileninista politikáját — állapította meg Gromiko. Egyre feltűnőbb Kína kísérlete, hogy ebbe a nemzetközi béke szem­pontjából ártalmas politikába más országokat is bevonjon. Utalva Kína kísérleteire Japán­nak a Szovjetunióval való szem- beállítására egy „béke- és barát­sági szerződés“ révén a külügy­miniszter kijelentette: — Sze­retnénk remélni, hogy Japánban jól értik az alapos mérlegelés jelentőségét ebben az ügyben, és nőin engedik olyan politika uszályába sodorni az országot, amely ellentmond Japán bizton­sági érdekeinek. A szocialista országok egyeztetett külpolitikájának nagy szerepe Beszédének befejező részében Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a szocialista külpolitika sikereiben nagy szerepet játszik a Varsói Szerződés tagországai­nak magas szintű vélemény- egyeztetése, a külpolitikai tévé kenység szüntelen és egyre hatékonyabb összehangolása, amelynek fóruma legutóbb a testvérországok -vezetőinek bu­dapesti találkozója volt az MSZMP XI. kongresszusa ide­jén. k^|i sem volna természete­■ • sebb és kívánatosabb, mintha a történelemkönyvek és az emberi tudat úgy köny­velhetné el .1945. május 9-et, mint az utolsó világháború be­fejezésének időpontját, s a tar­tós béke születésnapját. Az évfordulón nemcsak ná­lunk, hanem világszerte meg­emlékeztek a nap jelentőségé­ről, a fasizmus vereségéről, melyért kommunisták és a tő­kés világ polgárai, munkások és burzsoák, hívők és hitetle­nek egyaránt küzdöttek. Az év­forduló kapcsán mi elmond­hatjuk azt is, a fasizmus szét­zúzása páratlan történelmi lehetőséget teremtett népünk számára, hogy elinduljunk azon az úton, melyért legjobb­jaink küzdöttek. A fasizmus feletti győzelemmel olyan for­dulat állt be Európa és a vi­lág fejlődésében, melynek tör­ténelmi láncrekaciójaként meg­erősödtek a béke hadállásai. A szocialista világrendszer ereje ma a világbéke legfőbb garan­ciája. A háborúk katasztrófája, egy emberöltő két világégése után olyan erő lépett a tör­ténelem színpadára, mely a békeakaratot és a békevágyat a szocialista közösség határain túl is az emberi törekvéseik legnemesebbjévé teszik. Erről tanúskodik a Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek kétnapos tanácskozása éppúgy, mint az a felhívás, melyet a második világháború befejezésének 30. évfordulója alkalmából az Saigon — Csütörtökön nagy­arányú és díszpompás katonai felvonulással nyílt meg Saigon­ban, Ho Si Minh városában az április 30-i győzelem háromna­pos ünnepség-sorozata. A parádét megszemlélte a DIFK és a VDK számos legma­gasabb rangú vezetője. Jelen volt többek között lluynh Tan Phat, a DIFK elnöike, Nguyen Nmuu Tho, a DIFK tanácsadó testületének elnöke Tran Van Tra tábornok, Saigon közigaz­gatási bizottságának elnöke, Tón Dúc Thang, a VDK elnöke, Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a párizsi tárgya­lások VDK-delegációjának kü­lönleges tanácsadója, Van Tian Ndum tábornok, a politikai bi­Lisszabon — A portugáliai haladó fegyveres erők mozgal­mának (MFA) Legfelsőb Forra­dalmi Tanácsa Moraís da Silva ezredest nevezte ki a légierő új vezérkari főnökévé. Mendes Dias tábornok, a légierő eddi- gii vezérkart főnöke lemondott és a forradalmi tanács — indo­kait elfogadva — felmentette tisztségéből. A Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács szerda esti tanácskozásá­ról kiadott közleményében az áll, hogy a légierő eddigi ve­zérkari főnökét a fegyvernem­nél „mutatkozó operacionális hiányosságok“ miatt mentették fel tisztségéből. A katonai ta­nács annak a reményének adott hangot, hogy továbbra is bízik . Mendes Dias-ban és ab • SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány tett közzé. Visszafordíthatatlanná tenni a nemzetközi enyhülést, — ez a gondolat hatja át a varsói BÉKEAKARAT felszólalásokat. „A szocialista parlamentek képviselői — mondotta felszólalásában Alois Indra, küldöttségünk vezetője — kommunista pártjaik politi­kájával összhangban a legszen­tebb kötelességüknek tartják kifejezni és védelmezni válasz tóik legsajátabb érdekeit és vágyait. Ezek közé tartozik el­sősorban a tartós és igazságos béke vágya... büszkék va gyünk arra, hogy nemzetközi politikánk nem kardcsörtetés- sel valósul meg.“ A szovjet felhívás fontossá­gát, jelentőségét az húzza alá, hogy rámutat korunk leg­fontosabb nemzetközi problé­máira. Az elmúlt 30 év nem­zetközi eseményei, a nemzet­közi erőviszonyok realitásai egyetlen alternatívaként a bé­ke és a békés egymás mellett élés ügyét kínálják. Ez a pa­rancsoló szükségszerűség köze­lebb juttatta Európát és a vi­lágot azokhoz a célkitűzések­hez, amelyekért a Hitler-elle- nes koalíció népe harcoltak. Az egyenjogúság és a szuvere­nitás tiszteletbentartása, vala­mint az erőszak elvének el­utasítása olyan jellemzői ma a nemzetközi életnek, mely zottság tagja, vezérkari főnök. A felvonulást Tran Van Tra tábornok nyitotta meg nagyha­tású, gyakori tapsviharokkal megszakított beszéddel. Az ujjongó tömeg sorfala közi gyalogsági alakulatok, tankok, gépesített ós páncélo­zott egységek vonultaik el. Az emberek feje fölött „Ho apó“ képével díszített lobogókat len­getett a szél. A DIFK gazdasági- és péna- üg y mi n i s ztéri ura a bejelentette, hogy Saigon kereskedelmi ki­kötőjét május 17-én nyitják meg a külföldi hajók előtt. Részletek iránt a DIFK külföl­di képviseletein, valamint a saigoni tengerhajózási ügynök­ségen keresztül lehet érdeklőd­ni. bán, hogy a tábornok továbbra is támogatja a portugáliai for­radalmi folyamatokat. Moraís Da Silva ezredes — aikit várhatóan tábornokká lép­tetnek elő — a közép-portugá­liai Monté Reál légitámaszpont­jának parancsnoka volt. Lisszabon — Vasco Louremco százados, az MFA Legfelsőbb Forradalmi tanácsának tagja és szóvivője kijelentette: az Angolában végbemenő zavargá­sok veszélyeztetik a portugáliai forradalmat is. Nem kétséges, hogy nem választhatjuk el for­radalmunkat attól, ami Ango­lában, illetve a többi gyarmato­kon történik — mondta. Mint ismeretes, Angola füg­getlenségét az idén november­ben kiáltják ki. feltétel annak, hogy 30 esz­tendő történelmi megállapodá­saihoz (példaként a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti megállapodást említ­hetnék a nukleáris háború el­hárításáról, vagy a hadászati fegyverek korlátozásáról, to­vábbá a nyugat-berlini négy­hatalmi magállapodást, stb.) újabbak csatlakozzanak. „Mindezek a pozitívumok — olvassuk a felhívásban — a népeknek azt az akaratát tes­tesítik meg, hogy békében él­jenek és fejlődhessenek. Azt bizonyítják, hogy az államok közötti háború elhárítása nem utópia, hanem reális távlat és teljesen elérhető cél.“. A nnakidején különböző tár­** sadalmi rendszerű álla­mok antifasiszta koalíciója vívta a harcot a barna téboly ellen, s ma ellentétes szándé­kú és érdekű országoknak kell szót érteniük a mindennél pusztítóbb nukleáris háború veszélye elhárítása érdekében. A szovjet felhívás éppúgy, mint a varsói tanácskozás a hábo­rúk évszázadai után a béke évszázadait sürgetik, hogy az emberiség küldetésként, a ha­talmas béke-koalíció tagjaként valóban kiiktassa a történelem­ből a háború, a visszavágás, a fegyverkezés és új-acsarko- dásoknak még a kísértetését is. A biztonságos béke nevében szól az üzenet, mindenkihez, akinek kedves a béke ügye. FÚNOD ZOLTÁN AZ ANGOLAI ZAVARGÁSOK VESZÉLYEZTETIK A PORTOGÁL FORRADALMAT Kommentárunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom