Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-14 / 87. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN a példátlan fejlődés három évtizede Halad a munka a földeken Közép-Szlovakiában az elmúlt napok kedvezőbbre fordult idő­járása Jelentős mértékben meg­gyorsította a tavaszi munkák menetét. Jó ütemben haladnak az árpa vetésével. A meghosz- szabbított műszakokban napon­ta átlagosan 3000—3500 hektá­ros területet járnak be a vető­gépek. A tervezett vetésterület több mint 60 százalékán, mint­egy 42 ezer hektáron, már föld­be került a mag. A Vef. KrtíS-í (nagykürtösi), a prievidzal, a Pov. Bystrica-i és a Romavská Sobota-i (rimaszombati) Járás­ban, ahol a legkorábban állít­hatták munkába a gépeket, már befejezik az árpa vetését. A tavaszi búzát mindenütt el­vetették. Nem ad már sok mun­kát a mák, a hüvelyesek és a zab vetése sem. A következő napok legfonto­sabb feladata a cukorrépavetés zavarmentes biztosítása. A ke­rület hat járásában az idén kö­zel 5000 hektáron termesztik e fontos ipari növényt. A nagy­kürtösi, a rimaszombati és a Pov. Bystrica-i járás több gaz­daságában a múlt hét elején láttak hozzá a vetéshez. Percnyi szünet nélkül A HoliSai (Ipolygalsai) Május 1 Egységes Földművesszövetke­zet szakembereinek és dolgo­zóinak különösen sok gondot okozott az idei tavasz. Az el­múlt ősszel a határ egy részét elöntötte az Ipoly. Sok helyen még most is áll a víz. Ezért többször meg kellett változtat­ni a tavaszi munkák gondosan kidolgozott tervét. — Nálunk általában olyankor várható jó termés, amikor má­sutt a szárazság miatt panasz­kodnak a földművesek — ma­gyarázta Bölcső István mérnök, a szövetkezet főagronómusa. — Az idén azonban fordított a helyzet. A csapadék már hóna­pok óta több a kelleténél. Ere­detileg 230 hektár árpa vetésé­vel számoltunk. A tervet eddig ötven százalékra sikerült telje­síteni. Többet már nem is tu­dunk vetni. Azokon a parcellá­kon, ahová árpa került volna, a Víz miatt mozdulni sem le­het a gépekkel. Tavaly ilyenkorra már letet­tek a vetések gondját a nö­vénytermesztési munkacsoport tagjai. Most azonban jócskán van még dolguk. A határ má­sik felében ezért kora reggel­től késő estig percnyi szünet nélkül folyik a munka. Az egyik táblán a korai burgonyát ültetik, a másikon pedig a cu­korrépa alá készítik a talajt a traktorosok. Ha nem romlik el az idő, a vetőgépekkel is dol­gozni fognak. — Hamarosan hozzálátunk a kukorica vetéséhez is. Eredeti­leg 140 hektárt terveztünk, de oda is kukorica kerül, ahová árpát kellett volna vetni. Re­méljük, hoy akkorra megsziik- kad a talaj. A szövetkezet kertészeti dol­gozóinak ugyancsak sok mun­kát ad a tavasz. A nehezén azonban már túl vannak. Az utóbbi napok folyamán két hek­táron elültették a dughagymát, egy hektáron a fokhagymát és a korai káposztát. A további tennivalók gyors és pontos el­végzése érdekében is megtették a szükséges intézkedéseket. A szorgalom eredménye A Hosticei (Gesztetei) Egysé­ges Földművesszövetkezetben tizenhét napos kényszerpihenőt kellett tartani az eső miatt. En­nek ellenére nem történt ko­molyabb lemaradás. A tavaszi munkákra ugyanis jól felké­szültek a 3000 hektáron gazdál­kodó efsz tagjai. Az első meleg napok beköszöntése óta foko­zott szorgalommal dolgoznak a határ minden részén. — A tavalyihoz hasonlóan most is jó ütemben halad ná­lunk a munka — újságolta Csank Zoltán, a szövetkezet el­nöke. — A múlt kedden befe­jeztük az árpa vetését. A 180 hektáros vetésterületen agro­technikai határidőben végez­tünk el minden munkafolyama­tot. Időköziben tíz hektáron el­ültettük a korai burgonyát is. Pillanatnyilag a cukorrépa ve­tésére fordítjuk a legtöbb gon­dot. A húszhektáros területen jól megművelt talajba kerül a mag. Ügy tervezzük, hogy áp­rilis tizenötödike táján hozzá­fogunk a kukorica vetéséhez. — Mi okozott nagyobb prob­lémát az eddigiek folyamán? — Elsősorban az, hogy nem sikorült kellő mennyiségű mű­trágyát beszerezni. A foszfor- trtalmú készítményekből külö­nösen nagy a hiány. Az idén több mint ezer hektár legelőre nem jutott műtrágya. Ezenkí­vül a munkagépek vásárlása is sok nehézséggel jár. Kombiná­torra, trágyaszóróra rendkívül nagy szükségünk volna. Erőgé­pekkel jól el vagyunk látva. Az első negyedévben már öt kere­kes traktort vásároltunk. Most már csak a művelőeszközök be­szerzésére kellene módot talál­ni. A gesztetei szövetkezetben évek óta nagy gondot fordíta­nak a szőlő termesztésére. Ez- ideig 85 hektár egyébként nem hasznosítható területet telepí­tettek be. Az idei évben újabb öt hektárt ültetnek be. Ezek­ben a napokban a szokásos ten­nivalók végzése mellett már er­re a munkára készülnek a jól jövedelmező ágazat dolgozói. LALO KAROLY Az Ivánka pri Nitre-i Rozkvet Efsz-ben megtartott évzáró tag­gyűlésen a fejők munkacsoport­ja megkapta a szocialista mun­kabrigád cím bronzjelvényének első fokozatát. Felvételünkön A. Borový brigádvezető minden­napi munka közben. (Felvétel: P. Matls) LENGYELORSZÁG SÖTERMELÉSE A tervek szerint Lengyelor* szág sótermelése 1990-ben eléri a ö millió tonnát. Ez a jelen­legi mennyiséghez viszonyítva 150 százalékos növekedést je­lent. 1973-ban Lengyelország sótermelése 3,08 millió tonna volt; ebből 1,26 millió tonna a kősó, 229 ezer tonna a kony­hasó ós 1,52 millió tonna a szódagyártáshoz használt sóié. 1973-ban 166 423 tonna kősót exportáltak, szemben az előző évi 191 008 tonnával. A lengyel kősó legjelentősebb vásárlói Magyarország, Csehszlovákia, Finnország, Svédország, Dánia és az NSZK. ÖTÉVES SZERZŐDÉS — 1980-IG A Technoimpex magyar gép­ipari külkereskedelmi vállalat és a csehszlovák Strojimport külkereskedelmi vállalat első hosszútávú szerződése ebben az évben jár le. A két fél ugyan­is 1971—1975-re kötötte első megállapodását. Ennek alapján a Technoimpex évente mintegy 1,5 millió rubel értékben vásá­rolt csehszlovák szerszámgépe­ket. Az első szerződés mindkét vállalat várakozását kielégítet­te. Nagyrészt ennek tulajdon nítható, hogy a közelmúltban a Technoimpex és a Strojimport képviselői újabb — öt évre szó­ló — megállapodást írtak alá. A szerződés 1976-tól 1980-ig szól. Emellett volumenben és a kölcsönös szállítások tekinteté­ben is eltér az előzőtől. Az elő­irányzott 30 millió rubel érté. kű kölcsönös szállítások figye­lembe veszik a két ország szerszámgépiparának dinamikus fejlődését, ezért mintegy 55 százalékuk numerikus vezérlé­sű, nagy pontosságú gépekre terjed ki. A szerződésben a Technoimpex 14,5 millió rubel értékű exportot és 15,1 millió rubel értékű importot vállalt. Valószínű azonban, hogy ez az összeg a következő ötéves for­galomnak csak kb. 40 százalé­kát jelenti majd, hiszen az ed­digi tapasztalatok szerint is az éves szerződések aláírásakor mindkét fél jelentősen növelte vállalásait. S. /. ÜJ HENGERMŰ MAGYAR —NDK EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A napokban adták át ren­deltetésének a miskolci Lenin Kohászati Művekben azt az új hengerműt, amely nemcsak Ma­gyarországon, hanem a KGST keretében is a legkorszerűbb a maga nemében. A beruházás fő- vállalkozója a magdeburgl Ernst Thälmann Kombinát volt. Az új nemesacél-hengermű tel­jes évi kapacitása 400 ezer tonna. A beruházásra 25 millió rubeles szerződést kötött a ma­gyar fél az NDK-beli Invest Export vállalattal. A magdeburgi fővállalkozó 28 NDK-beli üzemet vont be a munkába. Más szocialista or­szágokból Is érkeztek szállít­mányok Miskolcra, így a vezér­lőberendezés szovjet gyártmá­nyú, a felülettisztító mellékbe-* rendezés csehszlovák szakembe­rek munkája. Francia és oszt­rák cégektől vásárolták a hő-^ kezelő kemencéket és néhány kiegészítő berendezést. BŐVÜL A SZOVJET—ANGOL KERESKEDELEM Wilson miniszterelnök szovjet­unióbeli látogatása ösztönzően hatott a két ország kereskedel-í mi kapcsolataira. Az angol cé­gek meggyőződhettek arról, hogy kormányuk álláspontja egyértelmű: szorgalmazni kell a szovjet külkereskedelmi egye­sülésekkel kötött üzleteket. A két ország kapcsolatainak fej-i lesztéséhez hosszú lejáratú, nagyszabású üzletkötésekre van szükség. Valószínű, hogy már a közeljövőben aláírnak néhány ilyen szerződést. Bizonyos tech­nikai problémákat azonban meg kell oldani. Ennek kapcsán Gordon Planner, a szovjet—an-i goi kereskedelmi kamara elnö­ke a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrijának adott interjújában azt Is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsola-- tok új formájában a pénzügyi kölcsönök széles körben elter­jedtek, így mozdítják elő a gépek és berendezések értéke­sítését. Anglia is nyújt hitele- két a Szovjetuniónak, de a hi­telek kihasználása a kereske­delmi partnerek dolga. A gazdasági kapcsolatok bő­vítésének egyik formája az is, hogy a Szovjetunió bekapcsoló­dik az angliai iparvállalatok építésébe és korszerűsítésébe. Ez a lehetőség élénk érdeklő­dést váltott ki az angol üzlet­emberek körében. Mindenek­előtt a szovjet ipar műszaki új-> donságai aratnak sikert, azokat nemcsak a szigetországban hasznosíthatnák, de továbbad­hatnák harmadik országokba Is. Kelet-Szlovákia metropoli­sában a hét elején országos ünnepség keretében emlékez­tek meg a Košicei Kormány- program kihirdetésének 30. évfordulójáról. Ebből az al­kalomból beszédet mondott Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök, aki tüzetesen Ismertette azóta megtett utun­kat, fejlődésünk egyes határ­köveit. Bátran mondhatjuk, hogy az eltelt három évtized valóban példátlan hazánk fej­lődésében, hiszen az egész ország minden vonatkozásban és minden területen szinte a felismerhetetlenségig megvál­tozott a szocializmus építé­sének szakaszában. Hadd említsünk meg ezzel kapcsolatban néhány tényt és adatot, amely esetleg elkerül­hette az olvasók figyelmét. Lényegében a felszabadulás utáni első kormány program­ja fektette le Csehszlovákia fellendülésének alapvető fel­tételeit. Harminc esztendő alatt például iparunk terme­lése a háború minden pusztí­tása ellenére olyan szintet ért el, amely megfelel az 1937 évi szint kilenc és fél­szeresének. Ezzel egyidejűleg megváltozott a munkaerők struktúrája is. Az iparban dolgozók száma megkétszere­ződött, viszont egyharmadára csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Vi­szont ma egy lakosra jutó termelése a háború előttihez mérten kétötödével nagyobb, sőt a gabonatermelés kétsze­resére növekedett, az egy fő­re jutó hústermelés pedig több mirft 130 százalékkal. Sokat mondó adat az is, hogy a nemzeti jövedelem több mint négy és félszeresére gyarapodott, ami lehetővé tet­te a személyi fogyasztás meg- háromszorozását. Az életszín­vonal emelkedéséről tanúsko­dik az a további jelentős kö­rülmény, hogy nálunk a la­kosságnak majdnem a fele 1945 után épült lakásokban lakik. Az egészségügyi gon­doskodásnak, a jobb táplál­kozásnak és az emberek élet- körülményeiben bekövetkezett más változásoknak köszönhe­tő, hogy a szocialista Cseh­szlovákiában ma az emberek átlagos életkora 15 évvel hosszabb, mint a polgári köz­társaságban. Beszélhetnénk még a kulturális élet felvi­rágzásának tényéről is, pél­dául arról, hogy a lakosság műveltségi szintjét tekintve hazánk a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Öt­ször annyi főiskolai hallga­tónk van, mint 1937-ben, a középiskolai képesítéssel ren­delkező emberek száma több mint megháromszorozódott, a főiskolai képesítéssel rendel­kezők száma pedig megnégy­szereződött. Valóban igaz tehát az a megállapítás, hogy a három évtizeddel ezelőtti kezdet s ennek keretében a Kosicei Kormányprogram eszköze volt hazánkban a mélyreható szo­cialista változásoknak. VENDÉGÜNK VOLT AZ ENSZ FŐTITKÁRA Kicsit a bulvár lapok stílu­sára emlékeztetően, de komo­lyan gondolva azt mondhat­nánk, hogy az elmúlt hét bel­politikai „slágere“ Kurt Wald- heimnek, az Egyesült Nem­zetek Szervezete főtitkárának csehszlovákiai látogatása volt. Becses vendégünk legutóbb 1971-ben járt nálunk és mos­tani látogatásának megvaló­sulása szinte kézzel tapintha­tó igazolása volt annak, hogy egyrészt az ENSZ elismeri külpolitikánk aktív szerepét, másrészt kormányzó köreink az ENSZ-ben olyan tekinté­lyes nemzetközi szervet tisz­telnek, amelynek nem csekély szerepe van a világ ügyes-ba­jos dolgai rendezésében, a nemzetközi feszültség enyhí­tése folyamatának elmélyíté­sében. Erről tanúskodik különben a látogatásról kiadott közle­mény éppúgy, mint Lubomír Strougal szövetségi miniszter- elnöknek, valamint Kurt Waldheim ENSZ főtitkárnak nyilatkozatai. Strougal elv­társ például az ENSZ főtit­kára tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán mondott po­hárköszöntőjében többek kö­zött hangsúlyozta, hogy ez a látogatás elismerését jelenti külpolitikánk hozzájárulásá­nak az ENSZ alapokmánya teljesítéséhez, amely azt a követelményt szabja meg, hogy az emberiséget örök időkre mentsük meg a hábo­rúktól, s a népek kapcsola­taiban a békés egymás rnel­lett élés elvei alapján támo­gassuk a kölcsönösen elő­nyös békés együttműködés eszméit. Hazánk — mondotta Strougal elvtárs — fő sze­repének tekinti céltudatosan és .hatásosan támogatni a nemzetközi feszültség enyhü­lésének folyamatát, amiben kétségtelenül fontos szerepe van éppen az ENSZ-nek. Né­zetünk szerint jelentősen hoz­zájárulhat a béke és a bizton­ság megszilárdításához, a fe­szültség további enyhítéséhez, beleértve a leszerelést, a gyarmatosítás végleges fel­számolásához és a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés fellendítéséhez. Csehszlovákia — és ez alapvető fontosságú politikai megállapítás — úgy mint eddig, továbbra is elv- szerűen támogatni fogja az ENSZ-t és aktívan részt vesz tevékenységében. Kurt Waldheim a Pravda szerkesztőjének, Dušan Ker- nýnek adott interjújában a többi között köszönetét fejez­te ki a csehszlovák kormány­nak a meghívásáért, ami al­kalmat nyújtott a nemzetközi helyzet, valamint az ENSZ sajátos Jellegű problémái megvitatásához. Nagyon hasz­nosaknak és konstruktív jel- legűeknek minősítette beszél­getéseit Husák, Strougal és Chňoupek elvtársakkal. Végül hangsúlyozta azt is, hogy na­gyon hálás Csehszlovákiának azért a szilárd támogatásá­ért, amelyet az Egyesült Nem­zetek Szervezetének nyújt. NEMZETKÖZI NAGYVÁSÁR KAPUNYITÁSA A múlt hét végén nyílt meg és e hét végéig tart Brnóban a 6. nemzetközi nagyvásár. Évről évre nagy érdeklődést vált ki külföldön és idehaza, szakemberek és laikusok kö­zött egyaránt a közszükség­leti árucikkeknek ez a való­ban impozáns seregszemléje. Andrej Barfák csehszlovák külkereskedelmi miniszter megnyitó beszédében rámuta­tott arra, hogy külkereske­delmi áruforgalmunk tavaly az előző évhez mérten 23 szá­zalékkal növekedett. A gyors fellendülés éppúgy köszönhe­tő az importnak, mint az ex­portnak. Ebben a tendenciá­ban többek között kifejezésre jut az elmélyülő integráció a szocialista közösség országai­val, s az a körülmény, hogy a lakosság növekvő életszín­vonala következtében roha­mosan növekszik a közszük­ségleti árucikkek fogyasztása. A nagyobb fokú igények ki­elégítése megkívánja az eddi­ginél sokkal céltudatosabb szakosítást. A KGST-országok eddig az egyes közszükségle­ti árucikk-komplexumok gyár­tásának szakosítására és az ezzel kapcsolatos kooperáció­ra tizennyolc Javaslatot dol­goztak ki, amelyek megvaló­sításában több ország vesz részt. Hazánk tizenhat javas­lat megvalósításában része­sedik majd különböző orszá­gokkal, elsősorban a Német Demokratikus Köztársasággal együttműködésben. (gály)

Next

/
Oldalképek
Tartalom