Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-10 / 84. szám, csütörtök

Jubileumi sajtóértekezlet hazánk moszkvai nagykövetségén Kissinger kész újabb közel-keleti misszióra NÉHÁNYÜmSI ■ÉMKSSORBAN Moszkva — Jan Havelka, a CSKP KB tagja, hazánk moszk­vai nagykövete tegnap Moszk­vában Jubileumi sajtóértekezle­tet tartott Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulója alkalmából. Jan Havelka hang­súlyozta a felszabadító szovjet csapatok szerepének Jelentősé­gét és méltatta baráti együtt­működésünket a háború után a Szovjetunióval. Hazánk moszkvai nagyköve­te a továbbiakban megemléke­zett a csehszlovák—szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási állam- szerződés sorsdöntő jelentősé­géről. Többek között elmondot­ta, hogy az államszerződés le­hetővé tette, hogy gazdasági, műszaki-tudományos és kultu­rális együtlműködésünk maga­sabb szinten tovább fejlődjön és egyidejűleg szilárd biztosí­téka a szocialista vívmányok védelmének. A szerződés rend­kívüli jelentőségű az államok közötti békés kapcsolatok ki­alakítása, a nemzetközi feszült­ség enyhülése és az imperializ mus ellen harcoló haladó erők harca szempontjából. A CSKP és Csehszlovákia népe egyértelműen támogatják az SZKP XXIV. kongresszusán megfogalmazott szovjet béke­programot, amely teljesen össz­hangban van a világ békesze­rető népeinek érdekeivel. A portugál szocialisták kommunista-ellenes szólamai Lisszabon — Ismét antide­mokratikus, kommunistaellenes szólamokat hangoztat a Portu­gál Szocialista Párt. Szerdára virradóra kiadott nyilatkozatában a PSZP a „sza­badság tagadásának“ nevezte a szakszervezeti mozgalom egy­ségének megteremtését és a munkásmozgalom „pluralizmu­sa“ mellett szállt síkra. A Soares-féle párt sorra visz- szaulasította a népi baloldal pártjainak, köztük a Portugál Kommunista Pártnak azt a ja­vaslatát, hogy lépjenek akció­egységbe a társadalmi élet kü­lönféle területein. Ehelyett az­zal rágalmazta meg a kommu­nista pártot, hogy „ki akarja sajátítani“ a forradalmat. A PSZP jó szolgálatot tett a reakciónak antikommunista hadjáratával — írta az Avante, a Portugál Kommunista • Párt lapja, majd feltette a kérdést: „Vajon mikor kezd olyan kam­pányba, amelyet nem a koni- munistaellenesség jellemez? — ideje volna már“. A szélsőbaloldalinak feltünte tett jobboldali „Munkás-paraszt Szövetség“ (AOC) — az a cso­portosulás, amely a március 11-i ellenforradalmi államcsíny­kísérlet előkészítésében való részvétele miatt nem indulhat a választásokon — felszólította híveit, szavazzanak a Portugál Szocialista Pártra, mert csak Így „védhetik meg a demokra­tikus szabadságjogokat“. A pártként betiltott maoista MRPP aktivistái — a velük szemben hozot rendeletet meg­szegve — több helyütt plakáto­kat ragasztottak és letépték a PKP falragaszait. A rendőrség Barreiro-ban hat MRPP-st őri­zetbe vett. A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER WASHINGTONBAN Tokió — Mijazava Kiicsi ja­pán külügyminiszter tegnap Washingtonba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson Kis­singer külügyminiszterrel és más amerikai vezetőkkel. A Miki-kormány hatalomra jutá­sa óta ez lesz az első japán külügyminiszteri látogatás az Egyesült Államokban. Az elője­lekből ítélve Mijazava feladata nem ígérkezik könnyűnek. A külügyminiszter legfőbb célja elfogadtatni az amerikai veze­tőkkel Tokió ama döntését, hogy felülvizsgálja eddigi in­dokínai politikáját. A japán elhatározás, amelyet az Indokí­nában kialakult új helyzet kényszerített ki, nem tetszik az Egyesült Államoknak. Külö­nösen nem az a japán ötlet, hogy egy „ázsiai Jórum“ kere­tében kell keresni az utat az indokínai problémák rendezé­séhez. Az Egyesült Államok ugyanis nem rajong a gondola­tért, hogy miközben távoznia kell Indokínából, Japán foko­zott politikai szerepre töreked­jék e térségben. Washington — Kissinger amerikai külügyminiszter Wa­shingtonban megbeszélést foly­tatott Szlmha Dimitz izraeli nagykövettel. A megbeszélés után a külügyminisztériumban cáfolták azokat a híresztelése­ket, melyek szerint az ameri­kai diplomácia vezetője közel- keleti közvetítő missziójának közeli felújításán fáradozik. A külügyminisztérium szóvivője leszögezte, hogy Jelenleg sem miféle ilyen jellegű lépés nincs folyamatban. Hozzáfűzte azon­ban, hogy a külügyminiszter, ha a felek úgy kívánják, haj­landó ismét elvállalni a köz­vetítői megbízatást. Beavatottak véleménye sze­rint Kissinger hajlandósága egy újabb közel keleti misszió­ra azt jelenti, hogy a külügy­miniszternek nem szegte ked vét a közelmúltban tett közel- keleti látogatásának kudarca. AZ AESZ MINISZTERI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Dar Es Salaam — Az Afri­kai Egységszervezet Miniszteri Tanácsának rendkívüli üléssza­kán felszólalt Samara Machel, a FRELIMO elnöke. A Mozam biki Felszabadítási Front veze- tejő beszédében leszögezte, hogy ha a dél-afrikai rezsim va­lóban keresi az enyhülés út­jait a kontinensen — mint ahSgy azt Johannes Vorster kormánya állítja— akkor a dél­afrikai kormánynak közvetle­Vaszilij Laza- rév ezredes és Oleg Makarov, az április 5-én felbocsátott Szojuz űrhajó utasai vissza tértek Csillag városba. Az űr hajó meg­szakította re pülését, mivel eltérést észlel­tek a hordozó rakéta repülési pályájának méri és előre kiszá mított adatai között. A földi irányító köz­pont utasítást adott a repülés megszakítására. Az űrhajósok sikeresen föl­det értek. nül az országban működő két felszabadítási mozgalom kép­viselőivel kell tárgyalnia. Beszédet mondott Olivér Tam- bo, az afrikai nemzeti kong­resszus elnöke is. Felhívást in­tézett a dél-afrikai, namíbiai (délnyugat afrikai) és a rhode­siai felszabadítási mozgalmak­hoz, hogy kezdjenek összehan­golt gerillaháborút a kontinens utolsó fajüldöző kormányainak megdöntésére. Tengeri incidens Madrid — Incidens történt a hét elején a nyílt tengeren két spanyol és egy marokkói hadi­hajó között. A spanyol haditengerészet két egysége közbelépett, ami­kor két spanyol halászhajót egy marokkói gyorsnaszád fel­tartóztatott. Az egyik halász­hajót kiszabadították, s a fe­délzetén lévő két marokkói matrózt foglyul ejtették. A má­sik halászhajót viszont a gyors- naszád egy marokkói kikötőbe kísérte. A marokkói hadihajó nemzet­közi vizeken, a spanyol par­toktól 30, a marokkói partok­tól 35 mérföldnyire tartóztat­ta fel a két halászhajót. Kommen tárunk Egyszerű gyászjelentés, ^ mégis annyi kérdőjelet vont maga után: 87 éves korá­ban elhunyt Csang Kai-sek, a tajvani ún. Kínai Köztársaság elnöke. Hosszú, kalandos élet végére tett pontot a halál az önálló államként szereplő, de vitathatatlanul — Jogilag és földrajzilag egyaránt — a Kí­nai Népköztársaságot megillető szigetország iövője nagyon kér­déses. Még ol sem temették a mar­sain, amikor már megindultak a találgatások: merre fog tar­tani a szigetállam, sor kerül-e közeledésre az anyaállammal, illetve milyen szerepet fog ját­szani Tajvan az esetleges ke­let-ázsiai változásokban? Csang Kai-sek, hivatalát az alelnök, a szintén idős Jen Csia-kan, 70 éves politikus vet­te át, aki egyébként színtelen figura volt a tajvani politikai életben. Annál inkább a figye lem előterében áll a kormány­fő, Csang Csiang-kuo, aki 1969-ig a hadügyi tárca birto­kosa volt, s nem más mint Csang Kai-sek 65 éves fia. Keménykezű politikus hírében áll, hatalmára még apja ís fél­tékeny volt. A 600 ezer főnyi tajvani hadsereg főparancsnoki tisztét ts ellátja, tehát valóban befolyásos, hatalommal rendel­kező személyiség. Vele kapcso­latban a kérdés: vajon apja nyomdokain hartad-e vagy pedig felülvizsgálja Csang Kai-sek politikáját. A legjózanabb meg­ítélések szerint a közeljövőben aligha várható gyökeres válto­zás a tajvani politikában. Csang Kai-sek, aki a Kuomintang élén elárulta a kínai forradalmat, majd a kínai polgárháborúban — a második világháború után — végleges vereséget szenve­dett, élete végéig megrögzött antikommunista volt. Gyűlölte a néphatalmat s ez eleve meg­akadályozott minden közeledést CSANG KAI-SEK UTÁN a hatalmas anyaország és a 36 ezer négyzetkilométer területű Tajvan, vagy japán nevén For- móza között. A szigetország szerepét az amerikai érdekek értékelték fel. Washington nagy szerepet szánt a tajvani amerikai bázisoknak távol-ke­leti tervei megvalósításában. Az Imperialista bázispolitika azon­ban Itt Is kudarcot vallott. A nemzetközi feszültség enyhülé­sének mindinkább utat törő po­litikája folytán, a közeledés és diplomáciai kapcsolatfelvétel diplomáciai módszerei háttérbe szorították a katonai jeilenlét elsőrendű fontosságát. Ez a tény Is befolyásolta a nyugati hatalmak magatartását s így került sor hosszú küzdelem után a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak, illetve a népi Kínának mint a kínai nép egyedüli törvényes képviselőjé­nek elismerésére a világszerve­zetben. Ez a körülmény kétségtelenül negatívan hatott ki az Egye- sülit Államok és Tajvan viszo­nyára. Az utóbbi években már csak mintegy kilencezer főnyi amerikai katona állomásozott a tajvani támaszpontokon és be­bizonyosodott, hogy az 1950 és 1970 között a csangkajsekisták- nak folyósított 6 milliárd dollá­ros, zömében katonai segítség, Washington részéről fölösleges beruházás volt. Tajvan szerepének megválto­zása nemcsak Peking és Wa­shington közeledésével függött össze. A tajvani támaszpontok — amellett, hogy a népi Kí­nával szemben előretolt állás­ként szerepeltek — a vietnami háborúban jelentettek segítsé­get az amerikai kalandoroknak. A párizsi egyezmények óta ért­hetően gyengült ez a szerepük. Ugyanakkor napjainkban annak vagyunk a tanúi, hogy Dél-Viet- namban és Kambodzsában is a hazafias erők vették át a kez­deményezést és mindkét báb­rendszer az összeomlás szélén áll. Ez kétségtelenül kihat Ázsia keleti térségének hely­zetére s az erők bizonyos fokú átcsoportosításával, esetleg új orientáció keresésével jár. Ezt láthatjuk egyes olyan országok magatartásának a vál­tozásában is, amelyek a múlt­ban az amerikai imperialisták engedelmes eszközei voltak a nemzeti felszabadító mozgal­mak ellen. Thaiföld új kormá­nya például megszünteti az amerikai katonai támaszponto­kat és már most sem engedi, hogy területéről ellenséges zsol­dosok támadást intézzenek az indokínai szabadságharcosok ellen vagy katonai repülőgépek szálljanak fel bevetésre. Ha­sonlóan elhidegülés következett be a Fülöp-szigetek és az Egye­sült Államok viszonyában is. A legutóbbi ázsiai fejlemények ha­tására Japán is kétes értékű­nek tartja az Egyesült Államok szövetségét és garanciákat kö­vetel Washingtontól a japán— amerikai biztonsági rendszerre vonatkozóan. Ugyanakkor ismert tény, hogy mind Tokió, mind Peking hegemonisztikus célokra törek­szik Ázsiában. Mindkét törek­vés ellentétben van a népek érdekeivel, mert sem a föld­rész, sem az egyetemes világ bé­kéjét nem szolgálja. Közismert, hogy a maoista vezetés területi igényeket támaszt számos ázsiai országgal szemben és ez­zel veszélyezteti az itt élő né­pek békéjét. Ezért nem való­színű, hogy Csang Csiang-kuo, aki éppen olyan antikommunis­ta, mint apja volt, komolyan közeledhetne Pekinghez vagy beleegyezne Kína egyesítésébe. Legfeljebb azt tartják lehetsé­gesnek, hogy Tajvan önálló igazgatású kínai területként szerepelne, ám ez is csak a képzelet szüleménye. Valószí­nűbbnek látszik Tajvan esetle­ges japán orientációja, bár er­re kihatással lesz a sziget nem­zetiségi megosztottsága is (a szigetlakók ellenszenvvel vi­seltetnek a japánokkal és a szárazföldről beözönlött kuo- mintangistákkal szemben). Az indokínai események az amerikai politika teljes kudar­cát bizonyítják s adva vannak a lehetőségek, hogy az ezt fel­ismerő ázsiai népek létérdekeik és békés jövőjük legfőbb biz­tosítékát az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megterem­tésében lássák úgy, ahogyan ezt a Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országa már évek óta szorgalmazza és politikájával támogatja. L. L. BERLINBEN megkezdődött as európai kommunista ős mun­káspártok budapesti előkészítő tanácskozásán a szerkesztő bi­zottság által életre hívott mun­kacsoport ülése. OZSEMAL BIJEDICS, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke a, szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. LODONGIJN RINCSIN mongol külügyminiszter Púja Frigyes magyar külügyminiszter meghí­vására hivatalos baráti láto­gatásra" Budapestre érkezett. Rincsin abból az alkalomból lá­togatott Budapestre, hogy áp­rilis 28-án ünnepük a két ba­ráti ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25b. évfordulóját. KAROL KARASNAK, a CSKP KB osztályvezető-helyettesének; vezetésével háromnapos láto­gatásra csehszlovák pártmun­kás-küldöttség érkezett Hanoi-, ba. NICOLAE CEAUSESCU román elnök hatnapos tokiói látogatás sának befejeztével a Fülöp-szi, getekre érkezett. ALBERT BERNARD BONGO gabuni elnök jugoszláviai hi-. vatalos látogatásának befejez tével elutazott Belgrádból. LINDEM BURNHAM guayanal miniszterelnököt, aki hivatalos látogatáson Kubában tartózko­dik, a kubai forradalmi kor­mány a Jósé Marti legmaga­sabb kubai érdemrenddel tűn* tette ki. BOHUMIL KVASILNAK, a Nfe pék Kamarája képviselőjének vezetésével a francia nemzete gyűlés Francia—Csehszlovák Baráti Társaságának meghívás­sára Párizsba érkezett hazánk Szövetségi Gyűlése Csehszlo* vák—Francia Baráti Társasági* nak hattagú küldöttsége. SANTIAGÚBÓL elutazott az $ 26 chilei politikai menekülj akik az 1973-as véres fasiszta puccs óta eddig a santiagói olasz nagykövetségen rejtő«* ködtek. A santiagói katonai b|t hivatalok a nemzetközi közvÓ» lemény nyomására kénytelenel; voltak kiutazási engedélyt a<$> ni az említett 26 személynek, „BÁTOR JÁTÉK 75“ fedőnél* alatt a Balti- és Északi-ten» geren az NSZK, Dánia és Nofr> végia partjainál április 17 ős május 23 között hadgyakorla­tot tart a NATO haditengerésze­te. BELGRÁDBAN nemzetközt konferencia kezdődött az euró­pai és fejlődő országok gaz­dasági kapcsolatairól. BELFAST üzleti negyedében a betiltott Ír Köztársasági Had­sereg (IRA) emberei három gyújtóbombát helyeztek el vá­laszként arra, hogy pár nappal korábban brit járőrök razziát rendeztek egy katolikus kör­zetben. CHILÉBEN az élelmiszer-cik­kek árának állandó növekedése és a tömeges munkanélküliség miatt egyre több azoknak a gyermekeknek a száma, akik az elégtelen táplálkozás miatt az éhhalál küszöbén állnak. , ISZTAMBULBAN egy bíróság egy török anarchista párt 2 tagját halálra ítélte, de a ko­rábban kihirdetett amnesztia­rendelet értelmében a bünte­tést 30 évi elzárásra változtat­ta. Az anarchistákat betöréses lopás és emberrablás vádjával állították bíróság elé. KUBÁBAN megkezdődött a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójának megünneplését szolgáló ese­ménysorozat. Több városban kiállításokon mutatják be a szovjet nép hősi helytállását a fasizmus elleni harcban. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz 725 jelzésű mű­holdat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom