Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-03 / 78. szám, csütörtök

JELENTŐS FÖRUM VÉLEMÉNYEK A TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEKRŐL Nemrégen múlt egy éve, hogy a CSKP Központi Bizottságá­nak Elnöksége, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa elfogadta a termelési értekezletek szervezé­sének és tevékenységének alapelveit. Több vállalat dolgozóival arról beszélgettem, hogy munkahelyükön miképpen teljesítik küldetésüket a termelési értekezletek, mi a véleményük a dolgozók irányításban való részvételének ezekről a fórumai­ról. Aktív részvétel ERNEST HAŠKO, a zvoleni Bučina vállalat összüzemi párt- bizottságának elnöke: — Meg kell mondanom, hogy a múlt év első felében a ter­melési értekezletek nálunk még eléggé formálisak voltak. Gya­korta az üzemvezetőségen, nem pedig a műhelyekben szervez­ték meg az értekezleteket, s az elhangzottakat nem foglalták jegyzőkönyvbe. Elemeztük a helyzetet, s ennek alapján hoz­záfogtunk az alapelvek követ­kezetes megvalósításához. Az eredmény hamarosan megmu­tatkozott, s 1974 második felé­ben már kedvező fejlődésről adhatunk számot. Az üzemegy­ségekben, a részlegekben rend­szeresen megtartják a termelési értekezleteket, amelyeken a dolgozók aktívan vesznek részt, hozzászólnak a felvetett kérdé­sekhez, indítványokat, javasla­tokat terjesztenek elő, bírálják a fogyatékosságokat, hogy elő­segítsék leküzdésüket. Foglal­koznak a termékek minőségi színvonalának emelésével, az anyag- és energiatakarékosság­gal, s a termeléssel összefüggő egyéb kérdésekkel. A termelési értekezlet után azonnal levonják a szükséges következtetéseket, s a felvetett kérdéseket megtárgyalják a munkahelyek vezetőségében. El­mondhatjuk, hogy a tervfelada­tok teljesítését akadályozó szá­mos nehézség leküzdéséhez már a múlt évben hozzájárultak a termelési értekezletek. E fóru­mok színvonala az idén bizo­nyára tovább emelkedik és elő­segítik a gazdasági feladatok sikeres teljesítését. Kisebb kollektívában jobb a vita ROBÁL ISTVÁN, a lučeneci Poľana vállalat fésűsfonó mű­helyének gépszerelője, a mű­helytanács tagja: — Azelőtt a részleg mind­három műhelye közösen tartott termelési értekezletet, ez azon­ban nem sok eredménnyel járt. Bár a dolgozók összejöttek, azonban igazi vita nem bonta­kozott ki, kevesen szólaltak fel. Ezért megváltoztattuk a termelési értekezletek szerve­zésének módját. Most minden műhely, illetve munkacsoport külön tartja a termelési érte­kezletet. A kisebb kollektívában családiasabb a hangulat, jobb, konkrétabb a vita, a munkások megmondják, ami a szívüket nyomja. A termelési értekezleteken sok szó esett a szociális be­rendezések fogyatékosságairól. Több összejövetelen, ismételten felvetették ezeket a kérdéseket, melyek megoldása elhúzódott. Ugyanis az erre hivatott szak­emberek az elmúlt időszakban nagyon el voltak foglalva az új szövöde építésénél. Most azonban már felszabadultak on­nan, és már meg is kezdték a szociális berendezések fogya­tékosságainak eltávolítását. A termelési értekezleteket minden hónapban megtartjuk. Szervezésükben részt vesznek a pártfunkcionáriu$ok, a húszas­bizalmiak, a gazdasági vezetők, köztük a mesterek. Minden ér­tekezlet tárgyalásáról jegyző­könyvet készítünk, feljegyezzük a problémákat, s az egyes kér­dések elintézéséről a következő értekezleten tájékoztatjuk a dolgozókat. Az értekezleteken a folyamatos munka biztosítá­sával összefüggő kérdéseken kívül a szocialista munkabrigá­dok tevékenységét is értékel­jük. Egyértelműen kijelenthe­tem, hogy tapasztalataim sze­rint a termelési értekezletek nagyon hasznosak. Elősegítik a feladatok teljesítését JOZEF MESAKOS, a Nővé Zámky-i Elektrosvit vállalat igazgatója: A központi szervek által ki­tűzött alapelvek megjelenése után vállalatunkban a párt- és a szakszervezeti szervekkel karöltve bizonyos szabályokat dolgoztunk ki a termelési érte­kezletek megtartására. Ma már azt mondhatom, hogy a gazda­sági feladatok teljesítését, a műhelyekben és az üzemrészle­gekben felmerülő problémák megoldását el sem tudnánk képzelni a termelési értekezle­tek nélkül. Vállalatunk munka­helyein a dolgozóknak a ter­melés irányításában való rész­vételének ezek a fórumai álta­lában magas színvonalúak. A termelési értekezleteken a termelési feladatokon kívül foglalkoznak a szociális, vala­mint a munkakörnyezettel ösz- szefüggő kérdésekkel is. Vagy­is minden olyan jelentős prob­léma napirendre kerül, amely kihat a feladatok megvalósítá­sára, a dolgozók életére. A szakszervezet ezen a téren is nagyon aktív tevékenységet fejt ki. A dolgozók érdeklődé­séről tanúskodik, hogy nagy számban vesznek részt a ter­melési értekezleteken, s az élénk vitában sok jó tanács és indítvány elhangzik. Azt mond­hatom, hogy a múlt évi terv­feladatok magas túlteljesítésé­hez a termelési értekezletek is hozzájárultak. Bevált munkaforma ONDREJ CABAN, a Banská Bystrica-i Cementgyár üzemi ta­nácsának elnöke: — A termelési értekezletek szervezésére vonatkozó irány­elveket lebontottuk vállalatunk feltételeire. A műhetybizottsá- gok gondoskodnak róla, hogy valamennyi részlegben, illetve műszakban megtartsák a ter­melési értekezleteket. E fórumok szervezésében ná­lunk a múlt év alapvető fordu­latot jelentett, mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy ezek az értekezletek valóban a ter­melési feladatok teljesítését se­gítik elő. A tavaly elért szín­vonal jó alapot ad munkájuk továbbbi tökéletesítéséhez. A termelési értekezleteken beha­tóan foglalkoznak az évi terv- teladatokkal és havonta meg­tárgyalják, hogyan valósítottuk meg a kitűzött célokat. A termelési értekezlet tárgya­lásairól jegyzőkönyvet készíte­nek. Az üzemi bizottság törő­dik azzal, hogy a felvetett kér­déseket, a bírált hibákat az illetékes szervek, illetve osztá­lyok tudomására adja, és figye­lemmel kíséri elintézésüket. Természetesen elhangzanak olyan indítványok, kérések is, melyek megvalósítása beruhá­zási jellegüknél fogva nehézsé gekbe ütközik, vagy hosszabb időt vesz igénybe. Azt mondhatjuk, hogy a dol­gozók ma már elég jól igénybe veszik a termelési értekezlete­ket abból a célból, hogy hallas­sák a szavukat a munka zavar­talan menetének biztosításával, a munkahelyeken felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Ezek a fórumok egyszersmind kivá­lóan beváltak arra is, hogy a dolgozók részletes tájékoztatást nyerjenek a vállalat feladatairól és a megvalósításukkal össze­függő problémákról. Kellő felelősségtudattal JÁN MELICHERCÍK, a Túróéi Gépgyárak luceneci üzeme 4000. számú gazdasági központjának mestere, az üzemi bizottság al- elnöke: — A termelési értekezleteket nálunk minden hónapban rend­szeresen megtartják. Szervezé­sükért a szakaszbizalmiak a felelősek, akik ezt a munkát a mesterekkel és a munkahelyek vezetőivel együtt végzik. Az összejöveteleken értékelik az eredményeket és feltárják a munkahelyeken tapasztalható nehézségek okait. Az emberek kritikusan mérik fel a helyze­tet és a problémák megoldásá­ra törekszenek. A termelési ér­tekezletekről készült jegyző könyvek alapján a műhelybi­zottság, illetve az üzemi tanács megteszi a szükséges intézke­déseket. A termelési értekezletek na­pirendjén magától értetődően főképpen a termeléssel — a szerszámok, az anyag biztosítá­sával, a munkaszervezéssel ösz- szefüggő kérdések szerepelnek. A munkások nyíltan rámutat­nak a fogyatékosságokra és a hibákra. Az illetékes munka- szakaszokért felelős gazdasági dolgozók nagy fontosságot tu­lajdonítanak a termelési érte kézieteknek, segítenek meg­szervezésükben, és a felvetett javaslatok, indítványok megva­lósításával a munkakörnyezet javítására, a technológiai és a munkafegyelem erősítésére tö­rekszenek. GÁL LÁSZLÓ A CSEH NÉP ELLENÁLLÁSI HARCÁRÓL Az utolsó felvonás epizódjai Közel tízezer lakásegység épült Ersekújvárott... (Tóthpál Gyula felvétele) A cseh nép fasisztaellenes harcának története sok-sok mo­zaikból, epizódból áll, hiszen az antifasiszta ellenállási mozga­lom a cseh országrészekben már jóval 1945 májusa előtt kibontakozott, jóllehet, nem egybehangolt, nagy, látványos akciókban. 1945 tavaszán, ami­kor a győzelmesen előrenyomu­ló Vörös Hadsereg közelsége is hozzájárult a cseh lakosság tu­datának forradalmasításához, egyre gyakrabbakká váltak a náci hadsereget zavaró szabo­tázsakciók, s egyre többet le­hetett hallani a partizáncsopor­tok tevékenységéről. A nymburki járás népe még a prágai felkelés kitörése előtt megmozdult. A járás krónikái mindmáig őrzik a harminc év­vel ezelőtti tömeges fasiszta­ellenes megmozdulás emlékeit, de élnek még az akkori ese­mények közvetlen résztvevői is. Az ő visszaemlékezéseiken ke­resztül idézzük fel az 1945-ös májusi napok hangulatát, egyes eseményeit a nymburki járás­ban. Az egyik résztvevő, Jan Spin- ka, így emlékezik vissza a 30 évvel ezelőtti eseményekre: — Podébrady- ban dolgoztam ' akkor, egy labei folyami kotró­gépen. Május 2-án a városban különös feszült ség uralkodott, a főtér csak úgy hemzsegett az SS-legények tői, de szokat tanul sok helyi lakos is gyüle­kezett a téren. Ogy tíz óra kö rül valaki el­kiáltotta magát: Emberek! Nymburkban ki tört a forrada­lom!“ A hír fu­tótűzként ter­jedt el az egész városban, én is a térre futot­tam, ott talál­koztam egyik elvtársammal, Karéi Pekkel, aki csehszlovák zászlót tartott a kezében. — Gyere gyorsan, mássz lel a Pogyeb- rád-szoborra, s tűzd. ki ezt a zászlót, majd én feladom! Néhány perc múlva György király lovasszobrán, a náci ka­tonaság szeme láttára csehszlo­vák zászlót lengetett a szél. De mi történt Nymburkban? A városban és a környező hely­ségekben mindjárt a német meg­szállás után kommunista, antifa­siszta földalatti szervezetek ala­kultak. 1944 végére az illegális forradalmi nemzeti bizottságok száma is elérte a huszonhe­tet... Május első napjaiban, alapos előkészítés után a kom­munisták a forradalmi nemzeti bizottsággal együtt a városban általános sztrájkot hirdettek. A helyzet veszélyes volt, nem lehetett tudni, miként reagál a sztrájkra a német vá- rosparancsnokság. A sztrájk szervezőinek küldöttsége felke­reste a város náci parancsno­kát, ütto ezredest, s ultimátum­ban követelte tőle, hogy a né­met őrjáratok vonuljanak be az utcákról a laktanyábba, vonják vissza a védelmi állások, lö­vészárkok építésére kiadott pa­rancsot és szereljék le a hidak és egyes katonai szempontból fontos objektumok megsemmisí­téséhez előkészített huzalokat. A városparancsnok tudomásul vette az ultimátumot. Antonín Ty 11, a kommunista párt tagja ezután a téren az egybegyűlt nymburkiak előtt ünnepélyesen kihirdette a szabad Csehszlo­vákiát! A járásban azonban számotte­vő, jól felfegyverzett német ka­tonai erők tartózkodtak, a ha­zafiaknak fel kellett készülniük egy esetleges ellenakcióra. Má­jus 2-án éjszaka az ellenállók saját maguk végezték el a hi­dak aknátlanítását, elvágták a német egységeket összekötő te­lefonvezetékeket. Kellő meny- nyiségű fegyvert is szereztek, amire nagy szükség lett, mert a német parancsnokság május 3-án ultimátummal fordult a városhoz, hogy mindenki azon­nal fogjon munkához! Milyen volt a nymburkiak válasza? Ezt a legjobban a nymburki vasutasok példája szemlélteti. Egyik közülük, jo­sef Piroutka ma is pontosan emlékszik az állomáson történ­tekre: — Kolín felől Nymburkon keresztül jártak a vonatok Mla- dá Boleslav felé. Az egyik né­met szerelvényen 72 tank volt. Tudtuk, hogy Prága ellen vinné ezeket a tankokat, s ezért el­határoztuk, hogy eltorlaszoljuk az utat. így is történt. Vasuta­saink eltorlaszolták a pályát, a tank-vonat nem mehetett to­vább. Az egyik vagónból fegy­vereket, páncélöklöket szerez­tünk. Ezeket kiosztottuk elvtár­saink között... Öriási felfordu­lás keletkezett az állomáson: a cseh pályamunkásokat és vas­utasokat valaki „hivatalosan“ hazaküldte a munkából. A né­metek által irányított szerelvé­nyek fékberendezései mintha egyszerre mondták volna fel a szolgálatot... A náci katonaság 1945. május 2-án csehszlovák zászlót lengetett a tavas/.i szél a podébrádi főtér lovasszobrán. nem tudta, mitévő legyen, mert homlokegyenest ellenkező ér­telmű parancsokat kapott. Köz­ben a nymburki vasutasok meg­tudták, hogy a németek egy páncélosvonatot állította’ ösz- sze, s azon akarnak Prágába jutni. De a vonat nem jutott messze, mert útjában egy kisik­lott régi mozdony feküdt a sí­neken — ez is a nymburki vas­utasok műve Volt. — Amikor május 5-én a rá­dióból meghallottuk a prágai felkelők segélyhívását, elhatá­roztuk, hogy eltorlaszoljuk a Sadská és Kersko közti erdőn keresztül vezető utat, hogy megakadályozzuk a Prága ellen vonuló német alakulatok előre­haladását. Hatalmas, vagy 150 méternyi torlaszt építettünk. A német katonai járművek meg­akadtak, az út melletti erdőben nem kerülhették meg az aka­dályt ... Május 9-ig egyetlen­egy német teherautó, harckocsi sem jutott át a torlaszon. De amikor a Vörös Hadrereg ala­kulatai megjelentek, szinte pil­lanatok alatt felszabadult az út — emlékezik vissza Adolf Némeőek, a Nymburk környéki események egyik résztvevője. A nymburki járás népének felkelése emberáldozatot is kö­vetelt. A milovicei német hely­őrség parancsnoka büntető kü­lönítményt küldött az egyik si­keres partizánakció színhelyé­re. .. üt cseh hazafi vesztette ott életét, s vagy harmincat túszként magukkal vittek a né­metek. A nymburki felkelés csak egy epizódja, mozaikkockája volt a második világháború utolsó fel­vonásának. De szervezettségével és eredményeivel hozzájárult a győzelemhez, az ellenség vesz­teségeihez, ahhoz, hogy Prágá­ban kevesebb vér folyjon ... Feldolgozta: SOMOGYI MÁTYÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom