Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-29 / 100. szám, kedd

ŰJ KÖNYVEK, ÉRTÉKES OLVASMÁNYOK A könyvesboltokban már kap­ható új könyvek közül először a Magyar Remekírók sorozat to­vábbi köteteire hívjuk föl olva­sóink figyelmét. A Csokonai, Jókai, Mikszáth, Kaffka, Nagy Lajos, Veres Péter és Tamási Áron műveit tartalmazó kötetek Után szinte egy időben újabb három gyűjtemény érkezett ösz- szesen őt kötetben. Ebből há­rom Vörösmarty Mihály váloga­tott műveit tartalmazza Mártin­ké András gondozásában, majd­nem kétezer ötszáz oldalon. S nemcsak a verseket meg az epikus alkotásokat, a „Zalán fu­tásától, a Vén cigányig“ s nem Is csak a Csongor és Tündét hanem valóban szinte a teljes életművet. Tehát az említette­ken kívül elbeszéléseket, tanul­mányokat, bírálatokat, továbbá Irodalmi és nyelvészeti cikke­ket, publicisztikai írásokat, drá­mafordításokat s főleg a drá mákat. Színmüveket ugyancsak szép számmal méltatlanul elfeledett drámákat tartalmaznak a Ma­gyar Remekírók további kötetei is, éspedig Katona József és Madách Imre válogatott művei. Lényegében elmondhatjuk itt Is ugyanazt, amit a Vörösmarty- gyűjtemény esetében elmond­hattunk. Katonát is, Madáchot Is jórészt csak egy-egy alkotása révén ismerjük. Pedig a Bánk bán mellett Katonának is van­nak olyan jelentős drámái, mint a „Luca széke“, a „Zsiska" vagy „Jeruzsálem pusztulása“, hogy verseiről ne is szóljunk, s Madách sem csupán „Az ember tragédiája“ szerzője, hanem a „Csák végnapjai“, a „Mózes“ és „A civilizátor“ alkotója is, amint azt az utóbbi évek nagy színházi sikerei bizonyítják. A mostani kötet az említett műve­ket mind tartalmazza. A sorozat harmadik kötete pedig Móricz Zsigmond: Erdély című történelmi regény-trilógiá­ja, amely az író egyik időtálló remekműve. Móricz egyébként az Olcsó Könyvtárban sorozatban is sze­repel, mégpedig a Kivilágos ki- Dirradtig című pompás kisregé­nyével, amelynek szépségeit Ugyancsak újabban kezdik érté­kelni a közismertebb Móricz Írások ellenében. A világirodalom huszadik szá­zadi remekeiből a Szovjet Iro­dalom Könyvtára sorozat leg­újabb kiadványát, a Szovjet Drámák két pompás kötetét említjük, amely Király István­ná válogatásában jelent meg. Tizenkét kiemelkedő mű köz­lésével mintegy negyven esz­tendőt fog át ez az úttörő jel­legű válogatás, amely magyar nyelven először ad összefüggő képet a szovjet drámairodalom fejlődéséről. Ezeket a műveket, ha témájukban és stílusukban különbséget mutatnak is, né­hány jellegzetes tulajdonságuk közel hozza egymáshoz: az igé­nyesség, a szigorú eszmei-morá­lis követelmény az emberrel szemben, és egy új, igazabb em­ber megformálásának vágya jel­lemzi mindegyiket. A Szovjet Drámák első kötete az 1925—1937 között írott mű­veket tartalmazza, a második kötet pedig az 1939—1961 kö­zött megjelenteket. S a két gyűjteményben megtaláljuk Tre- nyov: Ljubov Jarovája, Lavre- nyeov: Leszámolás, Gorkij: Je- gor Bulicsov és a többiek, Via- nyevszkij: Optimista tragédia, Kornyejcsuk: A nagy műtét, Po- gonyin: A puskás ember, vala­mint Arbuzov: Tanya, Afinoge- nov: Kisunokám, Szimonov: Le­gény a talpán, Leonov: Ország- dúlás, Rozov: Felnőnek a gyere­kek és Zorin: Barátok és évek című drámáit. A neves fordító­gárdában megtaláljuk Makai Imre, Elbert János, Gábor An­dor, Gergely Sándor, Vas István és Németh László nevét. A szórakoztató irodalom is szép számmal képviselteti ma­gát legújabb könyvtermésünk­ben. Említsük meg mindjárt Vo- ronszkij: Az élet és halál vize című regényét, melyben szerző­je, aki kora ifjúságától (1884- ben született) a bolsevik párt tagja, mozgalmas ifjúkorára emlékezik. Ugyancsak gazdag az ifjúsági kiadványok sora. Itt van mind­járt a népszerű képes gyermek- lexikon, az Ablak — Zsiráf újabb, immár negyedik kiadása. Máso­dik kiadásban jelent meg az örökifjú Verne Gyula Nyolcszáz mérföld az Amazonason című regénye is. Márton Klára: El­ment a vonat című leány-regé­nye a Pettyes-könyvek legújabb kiadványa, míg a Vadvirágok a Búvár-zsebkönyvek sorozatát gazdagítják újabb pompás ki­advánnyal. A gyermekkönyvek népszerű írója, Hárs László is újabb kötettel jelentkezett. A Nem leszek az unokád című pompás történet a Már tudok olvasni! sorozatban olvasható. Réber László Illusztrációival je­lent meg Janikovszky Éva: Te is tudod? című képes mesekőny- ve a négy éven felüli „olvasók nak“, s hogy egy rendhagyó gyerekkönyvet is megemlítsünk, ötvenegy új magyar mesét tar­talmaz a Móra Ferenc könyv­kiadó legfrissebb kiadványa, a Csupa mese. Zelk Zoltán, Hajnal Anna, Ig- nácz Rózsa, Kormos István, Ró­nay György^ Mándy Iván, Tamkó Sirató Károly, Lengyel Balázs. Pilinszky János s még egy se­reg ismert név olvasható a kitű­nően válogatott mesegyűjte­ményben. S végezetül egy népszerű, ismeretterjesztő kiadványról írunk. Most jelent meg dr. Bá gyoni Attila Szex, szerelem, család című könyve. Minden is mertetés helyett itt csak a tar­talomjegyzéket ismertetjük ah hoz, hogy érzékeltessük, mi mindenről van szó a kitűnő könyvben. íme a tartalomjegy zék: Miért kell beszélni róla? Mit tudnak a tinédzserek? Mire ki váncsiak a gyerekek? Gólyámé se a gyerekeknek, vagy amit nem tudnak a szülők. Mit tehet a család, Szubudság? Szerelem? Szexuális forradalom? Mit kezdjen a kamasz a nemi ösz­tönével? A gyerekből kamasz, a kamaszból felnőtt lesz. Sze­relem, szerelem ... A családi életre való nevelés egészség- ügyi szempontjai. Mit érdemes elolvasni? Hogyan válaszoljunk a kamasz kérdéseire? Kis en ciklopédia. Dr. Bágyon Attila könyve az utóbbi évek egyik legkiválóbb munkája e területen. Nem két­séges, hogy a 85 000 összpél- dányban megjelent kiadvány minden kötele hamar vásárlóra és olvasóra talál. CSELÉNYI LÁSZLÓ ÛJ FILMEK Greiner Szibylla kiállítása Budapesten A folklór színességével, a táncból fakadó öröm, a dinami­kus mozgás, a ritmus egyéni képzőművészeti megfogalmazá­sával találkozhat a látogató Greiner Szibylla festőművésznő kiállításán a budapesti Cseh­szlovák Kultúra Rózsa Ferenc Utcai bemutató-termében. A ki­állítást a nők nemzetközi évé­nek jegyében és Csehszlovákia íellszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából rendezték meg. Ez a tárlat a művésznő legújabb alkotásait mutatja be. Az 1970—74 között készült raj­zait, pasztelljeit, textíliáit; go­belinjeit, Art-Protisait láthatjuk. A kortárs szlovák képzőművé­szet középgeneráciőjának egyik jellegzetes és kikristályosodott művészi egyéniségével ismer­kedhet meg a magyarországi kö­zönség Greiner Szibylla a Mar­tin Benka, Miloš Bazovský és lanko Alexy által fémjelzett sajátos szlovák piktúra hagyo­mányait fejleszti tovább. Művé-» szí crédójuk: a nemzeti jel­legzetességek megfogalmazása, egyéni formai eszközökkel. Greiner Szibylla fő témabázisa a szlovák folklór. Ihlető erővel hatnak rá a népi táncok, nép­szokások és a népköltészet. Az ötvenes évektől témaköre kibő­vül a klasszikus balett és a sport (művészi torna, műkor­csolyázás) területéből merített motívumokkal. Az utóbbi évek­ben készült néhány tus- és kré- tarajz szerepel a témakörből a kiállításon, valamint az 1974- ben a spanyolországi élmények­ből született Flamengo-sorozat színes tusrajzai láthatók. Pasztelkompozícióinak téma- felfogása sohasem narratív jellegű, az irodalmias, elbeszélő jelleget az alkotó kizárja for­manyelvéből. A ritmus, az em­beri mozdulatok harmonikus összekapcsolódása jelenti szá­mára a fő ábrázolási célt, ame­lyet gazdag festői eszközökkel, széles színskálával és expresz- szív vonalvezetéssel valósít meg (pl. Garammenti füzértácn, Bo­szorkánytánc, 1971). Képeinek egyéni varázsát egy sajátos poézis és belső zeneiség táp­lálja. Alkotásai meglepő köz­vetlenséggel, üdeséggel hat­nak, hűen tükrözve a művész valóságérzékelésének legdön­tőbb momentumát, a szenzuális impressziót, amely meghatáro- za stílusát is. Az impresszio­nizmus és posztimpresszioniz. mus festői eredményeire építve alakítja ki saját formavilágát, amelyben az erőteljes rajzele­meknek és a koiloritnak van döntő szerepe. A rajzokon és pasztelleken kívül a kiállítás egy új textil­technikai eljárás, az Art-Protis néhány reprezentatív darabját is bemutatja. Az eljárás lénye­ge, hogy különböző színű és minőségű anyagkivágások ke­rülnek egymás fölé. Préselés­sel a különböző szintkülönbsé­geket kiegyenlítik, majd az egész felületet levarrják. A ha-» gyományos gobelin eljárással szemben egyik előnye a köny. nyebb, olcsóbb, gyorsabb kivite­lezés, a másik különböző minő­ségű, vastagságú textíliák ko- lázsszerü variálási lehetősége, a harmadik könnyű kezelhető­sége. Ez a technikai eljárás a gobelinnél sokkal élénkebb, színesebb hatású, szinte festett kép benyomását kelti. Esztéti­kai hatása miatt az Art-Protis-t nem lehet egyértelműen az iparművészet textilművésségébe besorolni, attól függetlenül, hogy anyagszerűségét meg-, tartotta. Az iparművészet és a grand art határterületén jelöl­hetjük helyét, hasonlóan mint néhány gobelin kompozí­ciónál. Az Art Protis csehszlo­vákiai szabadalom, a hatvanas évektől alkalmazzák reprezen­tatív épületbelsők díszítésére, a kivitelezést a Brnói Vinena gyárban végzik. Ez az új tex­tiltechnikai eljárás nemzetközi elterjedése előtt álll, hazánk- kon kívül a Szovjetunióban és Uruguayban alkalmazzák már. Greiner Szibylil a hatvanas évektől foglalkozik nagy deko­ratív kompozíciókkal, elképze­léseit mozaikban, klasszikus el­járású gobelinben és Art-Protis- ban realizálja. A kiállításon lát­ható Art-Protis kompozíciók, a Kelet-szlovákiai karikatánc, Detvan hegedűs és a Csajkovsz­kij emlék az alkotó művészi programjának kiteljesedését je­lentik. 1949-től számtalan hazai és nemzetközi kiállításon szerepel, tek alkotásai. Art-Protis-eit a Montreáli Világkiállításon ké­pek és rajzok kíséretében mu­tatták be. Greiner Szibylla kiállítása fi­gyelmet érdemel, egy érett pá­lya gazdag termését mutatja be, remélhető, hogy kellő vissz­hangra talál a magyarországi szakemberek és a közönség kö­rében egyaránt. FARKAS VERA KULTURÁLIS HÍREK □ Vlagyimir Dementyev, szovjet zeneszerző és újságíró, tizenhat évig gyűjtötte a hábo­rús tematikájú dalokat. A mint­egy másfél ezer szöveg és meló­dia könyvalakban is napvilágot látott a közelmúltban. □ Aram Hacsaturjan, a hí­res szovjet zeneszerző új művet komponált. A már elkészült ze­nekari darabot kürtre és dobra hangszerelte. Címe: A győzelem fanfárjai. A mű a fasiszta Né­metország fölött aratott győze­lem harmincadik évfordulójára készült. A bemutató májusban lesz Moszkvában. □ A Kárpátontúli magyar la kosság népballadái címmel magyar nyelvű oktatási segéd könyvet adott ki az uzsgorodi állami egyetem, a magyar filo­lógiai tanszék diákjainak gyűj­téséből, a tanszék tanárainak válogatásában. A hat fejezetből álló kötet legeredetibb darab­jai a 19—20. században kelet­keztek. gyilkossAgi motívum [cseh) Három bűnügyi témájú elbe­szélés ötvözete ez a cseh film s mindegyik elbeszélést más­más rendező alkalmazta film­re. A három történet közös ne­vezője a bűntények elemzése, vagyis a gyilkosságok motívu­mai. A sztorik napjainkban ját­szódnak, tehát időszerű kérdé­seket vetnek fel, olyan problé­mákat, melyek a bűnügyi nyo­mozókat foglalkoztatják. A Gyilkossági motívumot há­rom fiatal alkotó rendezte. Jú­lius Matula, Jirí Svoboda * TomáS Svoboda munkáján elég­gé érződik, hogy kezdők a szakmában. Stílusuk nem elég gördülékeny, helyenként még kissé „csikorog“, emiatt a film szerkezetileg kevésbé egységes. Vitathatatlan azonban, hogy a bűntények motívumait igyekez­tek a lehető legjobban felfe­dezni. Kiváló a film szereposz­tása: Pfitr Capek, Jana Brejclio- vá, Slávka Bitdínová, Josef Somr, Josef Abrhám, Jifí Bed- nnf és Josef Langmiller szemé­lyében Zdena Studénkuvá a Gyilkossági motívum egyik jelenetében. A TÖRÖKFEJES KOPJA (magvar) Romantikus ifjúsági film A törtikfejes kúpja, s mint a cí­me is sejteti, cselekménye a „török világ“ idején, azaz a 16. század végén egy dunántúli faluban játszódik. Itt őrlődik három török közt Kopjás Dani, s vele a falu parasztnépe is. A valódi törökön és a Habs- burg-zsoldosokon kívül szipo- lvozza őket a falu bírója, a kétfelé hajbókoló, ravaszkodó, haszonleső kiskirály. Velük szemben van Kopjás Dani, a film rettenthetetlen hőse, aki száz kalandon át furfanggal, kopjával, barátaival együtt a falu népének élére állva s egy csinos lány segítségével legyő­zi végül mindhárom törököt. Kolozsvári Grandpierre Emil ifjúsági regényéből Zsiírzs Éva készítette a filmet. Történelmi kalandfilmről lévén szó, a ren­dező az alkotásban felvonultat­ta a műfaj megannyi szokvá­nyos kellékét: van itt török ro­ham, égő falu, menekülő nép, rejtett kincs, cseles várbevétel, bajvívás. A rendező a filmben szerencsés kézzel ötvözte a szokványos és az új, a komoly és a mulatságos, az izgalmas és a játékos elemeket. A törökfejes kúpjában a szí­nészek egész sora vesz részt a kalandokban: Fónay Márta, Zentbe Ferenc, Konoz Gábor, Szerencsi Éva, hogy csak h legismertebbeket említsük. A NOTREDAME I TORONYÖR (francia) A filmművészet általában pó­rul jár, ha a regény nyomába szegődik, s főleg, ha feltételezi, hogy képes egy kort vagy tár­sadalmat részleteiben ábrázol­ni, mint a regény, anélkül, hogy közben a cselekményszál ne szakadjon meg, vagy az al­kotás ne váljon vontatottá, vagv ne tenne engedményeket. Ez az utóbbi történet Vidor sőségekre, tehát a formai meg­oldásokra helyezte, bőven ki­használva a képek, a színek hatását. Ily módon háttérbe szorult a történelmi regény igazi mondanivalója, légköre, a középkori Párizs és népe. Ehe­lyett előtérbe került Esmeral­da, a szép cigánylány és Qua­simodo. a Notre Dame torz, csúf harannozőjának története. Hngo egyik legnépszerűbb re­génye — A párizsi Notre-Dame — filmváltozatának esetében. A Notre Dame-i toronyőr a francia romantikus írónemze­dék legnagyobb alakja művé­nek (ki tudja immár hánya­dik?) filmadaptációja. Ez a változat csaknem húsz éve ké­szült s az a tény, hogy a film­alkotók abban az időben kezd­ték kiaknázni a szélesvászon lehetőségeit, erősen befolyásol­ta, sőt meghatározta a rende­ző munkáját: a fő súlyt a kül­Gina Lollobrigida és Anithuny Quina A notre dame i tnronyőr című francia film főszerepében. Jean Delannny rendező kom- merszfilmet kreált a klasszikus műből, erősen kidomborítva a regény romantikus elemeit, így aztán érthető, hogy sem helye, sem ideje nem maradt arra, hogy képet fessen a kö­zépkori Párizsról s a mű igazi hőseiről, a népről. Arra tőre kedett, hogy attraktív, külsősé­geiben magával ragadó siker­filmet készítsen. Ebben az igye­kezetében olyan ismert film­csillagok segítették munkáját, mint Gina Lollobrigida és An­thony Quinn. -ym—

Next

/
Oldalképek
Tartalom