Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-26 / 98. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. április 26. SZOMBAT BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 98. szám <§ Ára 50 fillér Felszabadulási ünnepség Brnóban GUSTÁV HUSÁK ELVTÁ1RS VEZETÉSÉVEL KÜLDÖTTSÉG VETT RÉSZT A MORVA METROPOLIS DOLGOZÓINAK NAGYGYŰLÉSÉN (CSTK) — Brnóban tegnap délután a város felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére ünnepi nagygyűlést tartottak, amelyen a város lakosságának tízezrei vettek részt. Az ünnepséget Karéi Neubert, a dél-morvaor­szági kerületi pártbizottság vezető titkára nyi­totta meg. Megjelent a CSKP KB, a szövetségi kormány, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának a küldöttsége Gustáv Hu- sák elvtárssal, a CSKP KB főtitkárával az élen. A küldöttség további tagjai: Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, Václav Horáőek altábornagy, a CSKP KB tagja, a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és Josef Hlaviőka, a CSKP KB tagja, a Cseh Szakszervezeti Tanács elnöke. Jelen volt Vlagyimir Vlagyimirovics Macke- vics, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió cseh­szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, és a szovjet hadsereg középső csoport­jának küldöttsége, Iván Ivanovics Tenyescsev vezérezredessel, a középső csoport parancsno­kával, a Szovjetunió Hősével az élen. A díszemelvényen ezenkívül helyet foglalt még a voronyezsi pártküldöttség Iván Fjodo­rovics Jusinnak, az SZKP voronyezsi területi bizottsága titkárának a vezetésével, a plovdivi párt küldött ség Drazsa Vlacsevovának, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága póttagjának, a kerületi pártbizottság első titkárának a vezetésével. A poznani párt­küldöttség Stanislav Kulesznak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt poznani vajdasági bizott­sága titkárának vezetésével és a lipcsei párt­küldöttség Rolf Opitznak, a Német Szocialista Egységpárt lipcsei kerületi bizottsága titkársá­ga tagjának a vezetésével. Jelen voltak még: Atanasz Dimitrov, a Bol­gár Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete, Jevgenyij Joszifovics Oszadcsij, a Szovjetunió brnói főkohzulja, Jan Majerczak, a Lengyel Népköztársaság ostravai főkonzulja és Raisza Jakovlevna Malinovszka, a második ukrán front parancsnokának felesége. A fő beszédet Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke mondotta. A felszabadulási ünnepségen beszédet mon­dott V. V. Mackevics, a Szovjetunió csehszlo­vákiai nagykövete is. LUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE A szövetségi kormány elnöke beszéde bevezető részében rá­mutatott, hogy egész hazánk felidézi azokat az örömteli pil­lanatokat, amikor 30 évvel ez­előtt a világ haladó erői gigan­tikus összecsapásban vereséget mértek a fasiszta reakcióra. — Engedjék meg, elvtársak és elvtársnők — folytatta a szó­nok —, hogy kifejezzem szer en- csekívánataimat ehhez a dicső­séges évfordulóhoz, és tolmá­csoljam Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának és Gustáv Husák elvtárs- nak, a Központi Bizottság főtit­kárának, valamint a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány elvtársi üd­vözletét. Brno város felszabadítása, a bratislava—brnói hadművelet befejező fázisának az eredmé­nye volt, amit a szovjet had­sereg egyik legjelentősebb had­vezére, Rogyion Malinovszkij marsall vezetett. A véres harcokban segítettek verni az ellenséget a partizá­nok is, akik már néhány hónap óta tevékenykedtek ezen a te­rületen. A brnói hadművelet fontos része volt a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulásának, és a város felszabadításáért a vöröskatónák ezrei a legdrá­gábbal, vérükkel és életükkel fizettek. Ezért ma tisztelettel és hálá­val gondolunk azok soha el nem halványuló dicsőségére, akik a történelem eddigi legvé­resebb és legkegyetlenebb há­borújában kivívták a szabadsá­got Csehszlovákia népei számá­ra is — a szovjetek nagy or­szágának valamennyi hősére, az egész szovjet népre. Mélyen meghajtunk azok előtt az áldozatok előtt, ame­lyekkel a testvéri szovjet nép a mi szabadságunkat megvál­totta. Soha nem feledkezünk meg arról, hogy hazánk külön­böző részeiben 140 000 szovjet katona pihen. Soha nem fe­ledkezünk meg a szovjet anyák és árvák millióinak könny ára­datáról, azok fájdalmáról és kínjáról, akik a legkedvesebbet veszítették el. A szovjet nép önfeláldozó küzdelme örökké él népeink (Folytatás a 2. oldalonj Í i CSKP XIV. kongresszusa I határozataival összhang- J bán és az ötödik ötéves ti terv fő feladatainak si­keres teljesítése alapján a CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya és a Szaik- szervezetelf Központi Tanácsa elfogadta a nyugdíjbiztosítási rendszer további tökéletesítésé­nek alapelveit. A jövő évtől kezdődően a nyugdíjak emelé­sére, tehát több mint 3 millió nyugdíjas életszínvonalának emelésére évente 3,3 milliárd koronát fordítunk. Ez állapítha­tó meg a CSKP Központi Bi­zottsága csütörtöki ülésének határozatából, amely ülés érté­kelte a CSKP XIV. kongresszu­sa határozatainak az életszín­vonal és a szociálpolitika terü­letén való teljesítését. Ez a valóban örvendetes mérleg bizonyítja, hogy pártunk céltudatosan, lépésről lépésre teljesíti azt a programot, amelynek célja az állampolgá­rok szociális és létbiztonságá­nak elmélyítése. E tények érté­két akkor láthatjuk a legjob­ban, ha dolgozóink helyzetét összehasonlítjuk a tőkésorszá- gokban élők jelenlegi helyzeté­vel. Látjuk, hogy ezekben az államokban nő a munkanélkü­liség, az infláció, és napról napra mélyül a szociális bi­zonytalanság. Ha a mi rendsze­rünk képes áthidalni a nyers­anyagok, az anyagok és az (Moimiszerek világpiaci ára drá­gításának negatív begyűrűzé­sét népgazdaságunkba, éspedig aktív intézkedésekkel anélkül, hogy a következményeket a dolgozókra hárítaná át, s mind­ezen kívül több mint 3 millió nyugdíjas helyzetén javító, nagy költségigényű intézkedé­seket valósít meg, akkor ez megcáfolhatatlanul bizonyítja rendszerünk erejét, prosperitá­sát, bizonyítja a szavak és a tettek egységét, ami kommu­Al EIETSZINVONAL MSE OlllN ntsta pártunk politikájának sa­játja. A CSKP XIV. kongresszu­sa azt a feladatot tűzte ki a párt és az egész társadalom számára, hogy törekedjék a személyi és a társadalmi fo­gyasztás kiegyensúlyozott fej­lesztésére, a nép szociális biz­tonságának megszilárdítására, az állampolgárok életszínvona­lának emelésére, beleszámítva azokat is, akik már nem vehet­nek részt a társadalmi terme­lésiben, ügyeljen a lakáskultúra, valamint az élet- és a munka- környezet állandó javulására, a művelődést és a kultúrát, vala­mint a szocialista életmódot el­mélyítő más tényezők fejlesz­tésére. Az irányvonal teljesíté­sét értékelve a CSKP KB csü­törtöki ülésén az Elnökség je­lentése megállapíthatta, hogy ezeket a feladatokat teljesítjük. Gazdasági prosperitásunk, a megfelelő források kialakítása most lehetővé teszi, hogy hoz­zálássunk a nyugdíjbiztosítás­nak 1948 óta legjelentősebb megjavításához. Az ötödik öt­éves tervidőszak éveiben ezen a területen is több, a javulást szolgáló intézkedést foganato­sítottak. Már 1971-ben emelték a legalacsonyabb nyugdíjakat, amennyiben azok. az egyetlen jövedelmi forrást képezték, és emelték az 1957 előtt megálla­pított nyugdíjakat is. A további években nőtt az újonnan meg­állapított öregségi nyugdíjak átlagos összege, éspedig az 1970. évi 970 koronáról a múlt évben 1100 koronára. Kialakul­tak a kedvező feltételek arra, hogy a nyugdíjasok önkéntes mu nk a a k t i v i tá s át meg hossza b- bítják, javult az ápolói szolgá­lat, valamint a beteg és öreg nyugdíjasokról való kiegészítő gondoskodás. Az új módosítás, amely mint a Szövetségi Gyűlés törvénye 1976. január elsejétől lesz ér­vényes, olyan megfontolt, át­fogó és nagy hatású intézkedés, amely kifejezően javítja nyug­díjbiztosításunkat, amely már eddig is világviszonylatban a legjobbak közé tartozott. A nép­gazdaság területén — amely­nek helyzetét nehezíti a nyers­anyagok, az anyagok és az élelmiszerek világpiaci árának emelkedése — az elfogadott intézkedések megva! ósítása nagy költségeket igényel, meg­követeli a források fokozottabb alkotását, a tartalékok hatéko­nyabb mozgósítását népgazda­ságunk minden szakaszán, va­lamint azt, hogy az eddiginél jobban használjuk ki a tudomá­nyos-műszaki fejlődést és a nemzetközi szocialista integrá­ció lehetőségeit. A CSKP Központi Bizottságának HATÁROZATA CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA az 1975. Április 24-1 ülésén megvitatta: # a CSKP KB Elnökségének jelentését a CSKP XIV. kongresi* fezusa határozatainak teljesítéséről a szociálpolitika területén, # Csehszlovákia Kommunista Pártja 1975. évi költségvetését. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA JÓVÁHAGYJA a) a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa határozatát a nyugdíjbiztosítási rendszer tö­kéletesítéséről a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak alapján, b) a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának a CSKP KB utol­só ülése óta, a belpolitikai és a külpolitikai kérdésekkel kapcso­latban kifejtett tevékenységéről és intézkedéseiről szóló jelen­tést, c) az előterjesztett káderjavaslatokat: ■ Ján Simko elvtársat felmenti a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Bizottsága vezető titkárának funkciójából. ■ Josef Mevald elvtársat kinevezi a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Bizottsága vezető titkárává. d) Csehszlovákia Kommunista Pártja 1975. évi költségvetését. A CSKP KB, A CSSZSZK kormánya és a Szakszer vezetelk Központi Tanácsának határozata A járadekbiztoátási rendszer tökéletesítése A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak értelmében ós az ötödik öbéves terv eredményes teljesítése alapján a CSKP Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa elfogadta a nyugdíjbiz­tosítási rendszer további tökéletesítésének alapelveit. Ezek­nek az alapelveknek a megvalósítása elmélyíti a nyugdíj- biztosítási rendszert, növeli a már folyósított nyugdíja­kat, s ezzel még jelentősebben erősíti a lakosság élet- és szociális biztonságát. A több mint három millió nyugdíjas életszínvonalát emelő módosításra 3,3 milliárd koronát irányoznak elő. Terjedelmével ez a nyugdíjbiztosítás javu­lását célzó legjelentősebb intézkedés az 1948-ban elfoga­dott társadalombiztosítási törvény óta. Ez elvek alapján a Szövetségi Gyűlés elé terjesztik az 1976. január 1-én ér­vénybe lépő új szociális biztosítási törvény javaslatát. A népgazdaság fejlődése és a szükséges források kiala­kítása következtében a lakosság életszínvonalának emelke­dése kiegyensúlyozott, és a dolgozók élvezik munkájuk gyümölcsét. A lakosság reáljövedelme — a kiskereskedelmi árszint stabilitása mellett — a termelés nagyobb növekedése alapján több mint évi 5 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint ahogy azt a CSKP XIV. kongresszusának irányvonala meghatározta. Az összjövedelmek és a bérek viszonylatában is jelentősen csökkent az alacsonyabb jö­vedelműek aránya. Az átlagbér mintegy 300 koronával magasabb, mint 1970-ben. Döntő lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a szövetkezeti parasztság átlagos munka­jövedelmének szintje azonos legyen a népgazdaságban dol­gozók tiszta bénének a szintjével. Gyors ütemben nő a társadalmi fogyasztás. Kifejezően bővül a gyermekes csa­ládoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi tá­mogatás, emelkedtek az 1965. év vége előtt megállapított öregségi nyugdíjak és a legalacsonyabb nyugdíjak is olyan esetekben, amikor ezek képezték az egyedüli jövedelmi forrást. Gyorsul a lakásépítés üteme. Pártunk mindennapi tevékenysége és népünk eredmé­nyes munkája kialakítják a szükséges forrásokat a CSKP XÍV. kongresszusa szociálpolitikai programjának követke­zetes megvalósításához. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A CSSZSZK KORMÁ­NYA ÉS A SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI TANÁCSA A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁST TÖKÉLETESÍTENDŐ A KÖVETKEZŐ ALAPELVEKET FOGADJAK EL: 1) Megőrizni a nyugdíj­biztosítás érvényes rendsze­rének bevált alapeiveit, ame­lyek munkásosztályunk és dolgozóink forradalmi vív­mányaiban, különösen a nyugdíjbiztosítás egységes voltában és általánosságá­ban rögzítődtek. Megtartani a nők és a férfiak számára is az eddigi öregségi nyugdíjkorhatárt, ami nyugdíjrendszerünk je­lentős előnyei közé tarto­zik. Megtartani a nyugdíjak kiszámításának eddigi mód­ját — eszerint a nyugdíjak alapja a munkában eltöl­tött időszakban kapott kere­set — és az alkalmazottak beosztását három munkaka­tegóriában. 2) Teljes egészében meg­szüntetni az adót, ami a több mint 700 korona nyug­díj esetében 1—12,5 száza­lékos progresszív adóztatást jelent. Minden megadóztatott nyugdíjat az eddig levont adó összegével növelni és az 1976. január elseje után megállapított nyugdíjakat adómentesíteni. Az adó megszüntetése je­lentősen érvényesíti az ér­(Folytat ás a 2. oldalon f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom