Új Szó, 1975. április (28. évfolyam, 76-101. szám)

1975-04-23 / 95. szám, szerda

n i— i - ■ - i - | , , / Belpolitikai kommerítar A PÁRT ÉS A NÉP SZOLGÁLATÁBAN Látogatás a Nemzetbiztonsági Testület prágai múzeumában A prágai Klement Gottwald híd tőszomszédságában a Nem­zetbiztonsági Testület Múzeu­mába látogattunk el abból az alkalomból, hogy ez a testület fennállásának 30. évfordulóját ünnepli. A mintegy 2000 négyzetmé­ternyi területen bemutatott tár­gyak, fényképek, okiratok, ada­tok ezúttal először ismertetnek meg tüzetesen a Nemzetbizton­sági Testület és a Belügyminisz­térium fegyveres alakulatai há­rom évtizedes útjával, annak fontosabb eseményeivel és a Jövő igényes feladataival. A bejáratnál a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, majd a nemzeteink történelmét idéző események elevenednek fel a látogató előtt. A München előt­ti köztársaság fülledt légkörére a csendőr rohamsisakok és pus­kák jellemzők, amelyeket a burzsoá államhatalom végrehaj­tói a munkások, a nép ellen használtak fel. A nácik gaztet­teire, a fasiszta rémuralom idő­szakára a Pankrácon halálos Ítéleteket végrehajtó bárd má­solata, a Gestapo kínzóeszközei, a kivégzéseket tudtul adó hir­detmények emlékeztetnek. Az egyik falra erősített 444 elkob­zott revolver és pisztoly az prszágba beszivárgott árulók, kémek és a nép más ellensé­gei elvetemült szándékairól ta­núskodik, azoknak szándékai­ról, akiket a közbiztonsági szer­veink 1952 ben, egyetlen év le­forgása alatt tettek ártalmatla­nokká. Napirenden voltak akkoriban a szabotázsok, a gyilkosságok, a koholt hírek terjesztése és a felszabadított népi demokra­tikus köztársaságunk ellen irá­nyuló, a hazánk érdekeit sértő más gaztettek, melyeknek meg­akadályozása, illetve megtorlá­sa nem egy esetben a Nemzet- biztonsági Testület bátor tag­jainak életébe került A kiállítás további része a népet szolgáló biztonsági szer­veink közelmúltat idéző te- kenységére is kitér. Az itt ki­állított titkos írások adóállo­mások, ejtőernyők stb. válságos éveinkbe vezetnek vissza. Rá­mutatnak az ellenség igazi ar­culatára, aljas céljaira, melyek, nek megvalósítása érdekében a bűncselekményektől sem riadt vissza. Ugyanakkor azoknak a hősiességéről és elszántságáról is meggyőződhetünk, akik a velük folytatott harcokból győz­tesen kerültek ki, akik népün­kért, valamennyiünk békés jele­néért és jövőjéért életüket ál­dozták. A biztonsági szervek nehéz, felelősségteljes munkája két­ségtelenül megérdemli a figyel­met és az elismerést, amelyet a lakosság tanúsít a múzeum iránt. —km — Kam<enic>/ Senuv környékén (Csehország északi része) a csillár- gyártásnak több mint 250 éves hagyománya van. A szerény kez­det után a Kamenick,ý Senov i Lustre nemzeti vállalat jelenleg Európa legnagyobb világítótest-gyártóinak egyike. Termékeiket a világ több mint 80 országába exportálják. Felvételünkön: Franti­šek Stekmajer munka közben. (Felvétel: CSTK — O. Holan) KITÜNTETETT BANK A Csehszlovák Állami Bank negyedszázados jubileuma al­kalmából a kelet-szlovákiai ke­rületben a trebigovl bankfiőkot nagy megtiszteltetés érte: meg­kapta a Csehszlovák Állami Bank országos elnökének és szakszervezeti bizottságának el­ismerő oklevelét. A kitüntetett trebiSovj bank­fiók igazgatója, Varga Ödön kérdéseinkre válaszolva el­mondta, mivel érdemelték ki ezt az elismerést. — őszinte örömmel tölt el bennünket maga az a tény is, hogy reszortunk egyik legna­gyobb elismerését éppen hazánk felszabadításának 30. évforduló­ja és a Csehszlovák Állami Bank fennállásának negyedszá­zados jubileuma alkalmából kaptuk meg. A trebiSovi járás gazdasági fejlődése az utóbbi esztendők alatt eddig nem lá­tott méreteket öltött, s ebben bankfiókunk munkaközösségé­nek is nagy érdeme van. Tud­valevő, az állami pénzintézmé­nyek a rendelkezésre álló mód­szerek és eszközök alkalmazá­sával hatnak körzetük gazda­sági életének kialakulására, tártunk gazdasági politikájá­nak szellemében már az elmúlt esztendő tervének kidolgozása Időszakában szorgalmaztuk, majd el is értük a teljesítmé­nyek 18,1 millió koronás, a tiszta nyereség 3,3 millió koro­nás növelését. Az eredetileg igényelt készleteik értékét in­tézkedéseink alapján csaknem 20 millió koronával csökkentet­ték a járásban. A bankunkkal pénzügyi kapcsolatban álló vállalatok tavaly a bruttó ipari termelés tervét 67 millió koro­nával túlszárnyalták. Az 1973- as évhez hasonlítva az ipari termelés járásunkban 38,7 szá­zalékkal nőtt, amit 80 százalék­ban a munkatermelékenység növelése útján értünk el. Beavatkozásaink kedvezően hatottak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére is. A szolgáltató üzemek a lakos­ságtól eredő bevételek tervét közel 2,2 millió koronával túl­teljesítették, amely az előző év­hez viszonyítva 4,3 millió koro­nával volt magasabb. A pénzgazdálkodás minden területén éreztettük a CSKP gazdaságpolitikájának szelle­mében végzett munkánk hatá­sát. Az elmúlt esztendő alatt például csaknem 11,5 ezer eset­ben figyelmeztettük a vállala­tokat a pénzügyi nyomtatvá­nyok helytelen kiállítására, vi­szont a több mint 450 ezer könyvelési tételre csupán öt reklamáció érkezett bankunk­hoz, ami elenyésző hányad. A jövőben igyekszünk tovább Javítani társadalmi szempont­ból is jelentős tevékenységün­ket. (kulik) Bulgáriában gyártiák — szá munkra is — az ELKA 101 tí­pusú miniatűr villamos számí­tógépeket. (Vodéra felvétele) Tanulságos kiállítás A Varsói Szerződés 20. évfor­dulójára emlékeztető tanulsá­gos és érdekes kiállítás nyílt meg a prágai vár katonai törté­neti múzeumában. A tagállamok összefogását, közös politikáját és szoros együttműködését bi­zonyító kiállítás a problémák megoldásának, elsősorban a béke megőrzésének a jelentősé­gét hangsúlyozza. A felsorakoztatott tárgyakon, fényképeken, feliratokon és adatokon keresztül a szocializ­mus építésében elért sikereink­kel ismerkedünk meg. Ugyanak­kor az imperializmus háborús politikájáról és agresszív ter­veiről is meggyőződhetünk, melyek ellen a legmegbízha­tóbb, bevált védekezésnek a Varsói Szerződés bizonyult. A kiállításon figyelemmel kí­sérhetjük egyesített fegyveres erőink harci sikereit, politikai felkészültségüket és gazdasági, valamint kulturális életünkben elért eredményeinkkel is meg­ismerkedhetünk. A kiállításnak az a része, amely az imperializmust a vi- lágbéke legnagyobb ellensége­ként mutatja be, a . nemzeti fel­szabadító mozgalom húsz éves sikereit is szemlélteti, és óva int mindenkit az emberiséget romlásba döntő imperializmus­tól. A kiállításon Iái hatók a Var­sói Szerződés tagállamainak ka­tonai kitüntetései, egyenruhái és fegyverei is. (kardos) Májusi ajándék Tíz héttel a Kolva Nagyáru­ház megnyitása után, hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badítása 30. évfordulójának gazdag eseménysorozatában, a főváros egyik legforgalmasabb pontján, a Národní tfídán, új áruházzal bővült a prágai üzlet­hálózat. Az 1945-ös dicső na­pokra emlékeztető „Máj“ elne­vezésű áruház megnyitóján Jo­sef Trávníöek, a CSSZK keres­kedelmi minisztere mondott be­szédet. A megnyitón jelen volt Josef Koröák, a CSKP KB El­nökségének tagja, a CSSZK mi­niszterelnöke, Évien Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, a szövetségi és a cseh kormány több tagja, a szovjet katonaság középső hadseregcsoportja, va­lamint a prágai párt- és állami szervek képviselői. A kereske­delmi miniszter beszéde után Zdenék Zuska, a CSKP KB tag­ja, Prága főpolgármestere el­vágta a szalagot, s a vendégek megtekintették az áruházat, amely még a délelőtt folyamán megnyitotta kapuit a vásárló- közönség előtt is. A nagyáruház három földalat­ti szakaszán és hét emeletén 49 áruosztály és 25 szolgáltatá­si részleg van. A hatodik ötéves tervben Prága két további áru­házát kap, a tervek szerint mindkettőt a városközponton kívül, az új lakónegyedekben. A megnyitást megelőző sajtóér­tekezleten a Prior-vezérigazga­tóság képviselői közölték, hogy az idén Szlovákiában Zvolenben és Zilinán is befejezik új áru­házak építését, jövőre pedig Mostban és Olomoucban terve­zik egy-egy új nagyáruház át­adását. A korszerűen berendezett Máj Áruház jelentősen hozzájárul a főváros lakossága és a Prágába látogatók vásárlási igényeinek gyorsabb kielégítéséhez. (*m) A KORSZERŰ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGÉRT Elsősorban az elmúlt két esztendő munkáját, eredmé­nyeit és problémáit elemezték a CSEMADOK járási kon­ferenciái, amelyek többségére az elmúlt napokban, illetve hetekben került sor. A tanácskozások jelentőségét növel­te az a tény, hogy Dél-Szlovákia magyarlakta városaiban és falvaiban többnyire a konferenciákkal egyidőben ünne­pelték a felszabadulás harmincadik évfordulóját. Ezért az időszerű tennivalók említésén kívül csaknem valamennyi beszámolóban és vitafelszólalásban az országos eredmé­nyekkel párhuzamosan értékelték az adott járás három évtizedes gazdasági, kulturális fejlődését. Kiemelték pár­tunk, következetes lenini nemzetiségi politikáját, amely a sokoldalú és töretlen társadalmi fejlődés e"yJk fontos pillére vult és mindig az is marad. A járási konferenciákon hallottak és tapasztaltak alap­ján elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK a dél-szlovákiai kul­turális élet egyik jelentős tényezője. Elsősorban a helyi szervezetekben megvalósuló aránylag sokrétű kulturális tevékenység eredményeképpen egyre több lehetőség nyílik a magyar nemzetiségű dolgozók eszmei nevelésére, továb­bá a megfelelő művelődésre és szórakozásra. Fontus ta­nulságként szűrhetjük le azt is, hogy ott eredményes a CSEMADOK helyi szervezeteinek a munkája, ahol megfe­lelő a kapcsolat a helyi párt- és állami szervek, továbbá a társadalmi és a kulturális szervezetek közölt. Ezeken a helyeken összehangolt és részleteiben is átgondolt ideo­lógiai és kulturális munkát végeznek, s az eredmények sem maradnak el. Ilyen pozitív példákat sorolhatunk föl az érsekújvári, a dunaszerdahelyi járásból, de más he­lyekről is. Hasonlóan gyümölcsöző a kapcsolat a rozsnyói járásban, ahol többek között a CSEMADOK helyi szerveze­tei, valamint a párt- és az állami szervek közötti ered­ményes együttműködésnek köszönhető, hogy országos mé­retben is élenjáró a polgári ügyek bizottságainak a mun­kája. Itt a névadó ünnepségek, polgári eskUvők és más rendezvények tartalmasak, s ezért egyre többen igénylik az ottani lakósok közül. A hatvanas években tapasztalható megtorpanás után ismét fölpezsdült a helyi szervezetek kulturális tevékeny­sége. Növekedett az öntevékeny énekkarok, tánccsoportok, irodalmi színpadok száma. Jelentős eredményként köny­velhetjük el azt is, hogy a korábbi évekhez képest nagy mértékben javult az említett csoportok műsorválasztása is. Énekkaraink és tánccsoportjaink repertoárjában egyre 'több az ilyen műsorszám, amely forradalmi múltunkból, és népművészeti kincseinkből merít. A társadalmi fejlődésünkkel, s a szabad idő növekedé­sével párhuzamosan egyre nagyobb az igény a korszerű művelődési formák iránt. Állandóan növekszik az érdek­lődés a tudományos-népszerű, s a szakmai jellegű előadá­sok, a klubfoglalkozások, a szakkörök, s nem utolsósor­ban a különböző vetélkedők iránt. Ennek egyik bizonyíté­ka a CSEMADOK KB által meghirdetett Harminc év szabad hazában elnevezésű vetélkedő iránt megnyilvánuló érdek­lődés. A járási konferenciákon természetesen nemcsak az eredményekről beszéltek. Sok helyen a sikeres munka egyik kerékkötője az, hogy a helyi szervezetek vezetői nem tudatosítják kellőképpen a megváltozott igényeket, jórészt csak a népművelő munka hagyományos formáit veszik igénybe, s emiatt sok tehetséges és aktív munkára kész érdeklődő kedvét veszik el a rendszeres munkától. A kétségtelen javulás ellenére még mindig nem elegendő a CSEMADOK helyi szervezetében tevékenykedő pedagó­gusok száma sem. Aránylag kevés fiatal tagja a kulturális szervezetnek, s még kevesebb dolgozik aktívan. A jó pél­dák közül ismét a dunaszerdahelyi járást említhetjük meg, ahol ma már eredmények bizonyítják, hogy érdemes bízni a fiatalokban, s nem szabad megrettenni attól, hogy ők ugyanazokat a célokat más formában, néha korszerűbben akarják megvalósítani. Az idősebbek tapasztalata, tudása és jóakarata sokban segítheti őket. A járási konferenciák újra igazolták, hogy a CSEMADOK tagsága aktív munkával, konkrét tettekkel bizonyítja pár­tunk politikája iránti elkötelezettségét, s erejéhez, lehet- t őségéhez mérten hozzájárul kultúrpolitikánk megvalósí­tásához. Legfontosabb céljuk, hogy a népművelő munka korszerű eszközeivel vegyenek részt polgáraink eszmei és kulturális nevelésében. SZILVÁSSY JÓZSEF Lázas kutatómunka a főiskolán A zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola laboratóriumaiban lázas kutatómunka folyik. Az eltelt iskoluévben pl. 32 tudományos fel­adat megoldásán dolgoztak. Tanulmányozták többek között a mun­kások fizikai megterhelését különféle munkaműveletek közben, foglalkoztak a gépek munkaelveinek elméletével és más problé­mákkal. Felvételünkön a főiskola mintagyűjteménye, amely arra szolgál, hogy a diákok megtanulják az egyes fafajták kéreg sze­rinti megkülönböztetését. (Felvétel: T. Babjak — CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom