Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-14 / 62. szám, péntek
AZ USA KÉPVISELŐHÁZA LESZAVAZTA A PÓTSEGÉLYT A LON NOL-REZSIMNEK KISSINGER ASSZUÁNBAN Washington — Az amerikai törvényhozásban véget ért a kötélhúzás a Ford elnök által a saigoni és a Phnom Penh-i rezsim számára szorgalmazott rendkívüli katonai pótsegély ügyében. Miután az amerikai képviselőház demokratapárti csoportja 189 szavazattal 49 ellenében szembehelyezkedett mindennemű további kambodzsai, vagy dél-vietnami katonai pótsegély folyósításával, a képviselőház egyik albizottsága négy szavazattal három ellenében kompromisszumos Javaslatot hagyott jóvá. Ennek lényege az, hogy az Egyesült Államok a következő három hónapban havonként folyósítson 27,5 millió dolláros segélyt, vagyis 90 nap alatt összesen 82,5 millió dolláros pótsegélyt a Phnom Penh-i rezsimnek. Roland Nessen, a Fehér Ház szóvivője bizonygatta, Ford elnök nem kérte Lón Nol Phnom Penh-i elnököt arra, hogy a khmer hazafiakkal való tárgyalásának megnyitásának elősegítésére mondjon le. Szerinte a szemben álló kambodzsai felek között nem folynak tárgyalások. Henry fackson demokratapárti szenátornak arra az indítványára utalva, hogy Mike Mans- fteld szenátor utazzék Kínába, s lépjen kapcsolatba Norodom Szihanukkal, a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány Pekingben élő vezetőjével, Nessen aláhúzta: amikor Mansfield a múlt hónapban Kínában tartózkodott, Szihanuk a legcsekélyebb erőfeszítést sem tette a kapcsolatfelvétel érdekében. Ford elnök és kabinetje meghallgatta Schlesinger hadügyminiszter tájékoztatóját a Kambodzsában kialakult helyzetről. Schlesinger meghallgatása után John Tower texasi republikánus szenátor, az USA indokínai intervenciójának egyik legharciasabb támogatója kijelentette, a hadügyminiszter tájékoztatója alapján az a benyomása, hogy Kambodzsában „menthetetlen“ a helyzet. Tower szenátor hangsúlyozta ugyan, hogy „saját véleményét“ mondja, de félreérthetetlenül Schlesinger helyzet elemzésére utalva vonta le azt a következtetést, hogy a Lón Nol-rezsim összeomlása „küszöbön áll“, s „napokon belül bekövetkezhet“. A Fehér Ház szóvivőié hangoztatta, hogy „van remény“, ha a kongresszus „azonnal“ jóváhagyja az elnök által a Lón Nol-rezsim számára kért katonai segélyt. A Fehér Ház nyilatkozatban fejezte ki „megelégedését“, amiért a szenátus külügyi albizottsága 4:3 arányban támogatta az elnöknek azt a kérését, hogy a kongresszus engedélyezzen 125 millió dollár katonai gyorssegélyt Phnom Penh részére. Washingtonban némi meglepetést keltett a szenátusi albizottság állásfoglalása, amelyet végül is a két tábor között ingadozó lavits New York i republikánus szenátor szavazata döntött el a Fehér Ház javára. A kambodzsai helyzet megítélésére azonban jellemző, hogy javíts is azzal érvelt: az „utolsó segély“ megszavazása „előmozdíthatja“ a hatalomnak egy új kambodzsai kormányra való átruházását. Peking — Norodom Szihanuk Pekingben figyelmeztetéssel fordult azoknak az országoknak a kormányaihoz, amelyek nagykövetséget tartanak fenn Phnom Penhben. Hangsúlyozottan azt tanácsolta nekik, hogy sürgősen zárják be nagykövetségüket és szállítsák el állampolgáraikat, így a diplomatákat és újságírókat is. Egyidejűleg sürgette az ösz- szes országokat, így az Egyesült Államokat is, hogy Phnom Penh felszabadítását követően létesítsenek diplomáciai kapcsolatokat Kambodzsával. A legutóbbi jelentések szerint az Egyesült Államok képviselőháza a délutáni szavazás során 18:15 arányban utólagosan elutasította a Lón Nol-re- zsimnek nyújtandó rendkívüli katonai segítség kompromisszumos javaslatát. A döntés egyenértékű a Ford-kormány vereségével, amely abban bízott, hogy sikerül megszavaztatnia a rendkívüli pótsegélyt a Phnom Penh-i rezsimnek. TITO ELÉGEDETT VARSÓI TÁRGYALÁSAIVAL 1975. III. 14. M ég a Dublinban befejeződött közös piaci munka- értekezleten sem tisztázódott véglegesen ez a kérdés: Anglia bennmaradása vagy kilépése a Közös Piacból. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy talán bonyolultabbá, meg- jósolhatatlanabbá vált a brit közös piaci tagság jövője. Pillanatnyilag szinte lehetetlen akár azt jósolni, hogy nyolcra csökken a tagországok száma, vagy hogy Anglia változatlanul tagja marad a Közös Piacnak. A dublini közös piaci tanácskozás még csak bonyolította a kérdést azzal, hogy engedményeket tett a brit kormánynak. Az engedmények logikus következménye az lenne, hogy a brit kormány megnyugszik és nem fontolgatja többé a kilépést. A közös piaci kormányjók ugyanis beleegyeztek abba, hogy a jövőben csökkentsék a brit hozzájárulást a Közös Piac költségvetéséhez. Mint emlékezetes, Wilson brit kormányfő éppen a magas költségvetési hozzájárulással érvelt, amikor tavaly áprilisban felvetette, hogy a britek emiatt esetleg szakítanak az Európai Gazdasági Közösséggel. Sokan Wilson kijelentését csak ártalmatlan fenyegetésnek vették. ta a jugoszláv államfő. Nézeteink nagyon közel állnak egymáshoz, különösen a közel- keleti kérdésben, egyes távolkeleti problémákat illetően és az egész világot foglalkoztató más ügyekben.“ A lengyel—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről az elnök megelégedéssel szólott, s hozzátette, hogy mindkét fél állást foglalt az együttműködés további bővítése és erősítése mellett. ADAM MALIK indonéz külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. * JAMES CALLAGHAN brit külügyminiszter az alsóházban bejelentette-, reméli, hogy jövőre hivatalos látogatást tehet Kínában. KURT N1ER, az NDK külügyminiszter-helyettese fogadta Berlinben Günter Gaust az NSZK NDK beli állandó képviseletének vezetőjét. Gaust bonni hivatalos közlés szerint ma Bonnba várják. CARLOS ALTAMIRANO, a Chilei Szocialista Párt főtitkára az Olasz Szocialista Párt meghí- vására Rómába érkezett. ARTHUR HARTMAN amerikai külügyi államtitkár görög vezetőkkel folytatott tárgyalásai befejeztével elutazott Athénból. Hartinant Biciosz görög külügyminiszter tájékoztatta azokról a megbeszélésekről, amelyeket a ciprusi válságról Ankarában Kissinger amerikai külügyminiszter folytatott. PIERRE TRUDEAU kanadai miniszterelnök, aki hivatalos nagy-britanniai látogatáson tartózkodik, tegnap Wilson brit nlniszlerelnökkel, Callaghan külügyminiszterrel és a brit kabinet tagjaival tanácskozott. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára Mihail Tyimofejevics jefremovot, a Szovjetunió eddigi NDK-beli nagykövetét a „Munka Hőse“ megtisztelő címmel tüntette ki a két nép testvéri barátságának és együttműködésének fejlesztésében szerzett kimagasló érdemei elismerésének jeléül. PIOTR GYEMICSEV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag ja, szovjet kulturális miniszter Moszkvában fogadta azt a kulturális küldöttséget, amely Milán Klusáknak, a CSSZK kulturális miniszterének vezetésével Moszkvában tartózkodik. IRMÁK török ügyvezető miniszterelnök visszaadta kormányalakítási megbízatását Fah- ri Korutürk köztársasági elnöknek. Kijelentette, hogy kudarcot vallottak az új kormány létrehozására Irányuló erőfeszítései, de ügyvezető minőségben mindaddig hivatalban marad, míg az új kormány megalakul. KUKRIT PRAMODZS hercegnek, a thaiföldi szociális akciópárt vezetőjének adott kormányalakítási megbízatást a thaiföldi képviselőház. BRAZÍLIÁBAN a katonai bíróság újabb 30 személy letartóztatására adott parancsot. A letartóztatottakat „kommunista összeesküvéssel“ vádolják. HECTOR CAMPORA volt argentin elnök híveinek egy csoportja, a perónista-mozgalom balszárnya „autentikus perónista párt“ néven új pártot alakított. Asszuán — Asszuánban négy- szemközti megbeszélést- folytatott egymással Szadat egyiptomi elnök és Kissinger amerikai külügyminiszter. A tárgyalásokba ezt követően bekapcsolódott Fahmi egyiptomi külügyminiszter és Gamazi hadügyminiszter, illetve Eilts, az Egyesült Államok kairói nagykövete és Sisco külügyminiszter-helyettes. A tárgyalásokról érdemi részleteket nem hozlak nyilvánosságra. Most, amikor az amerikai külügyminiszter közel keleti ingázásának második fordulójánál tart, látszik, hogy az esetleges újabb csapatszétválasztásról folyó eszmecsere jelenleg még mindig ugyanabban a körben mozog. A megbeszélések pillanatnyilag három fő téma körül csoporto* sulnak: 1. A hadiállapot megszüntetésének kérdéséről, amelyet Egyiptom kezdettől fogva elutasít, 2. az izraeli csapatok újabb vonalainak kijelöléséről, 3. a felszabadult területeken való egyiptomi jelenlét kérdéseiről. Az Al Ahram diplomáciai főtudósítója szerint Egyiptom szükségesnek tartja, hogy az újabb csapatszétválasztási egyezmény létrejötte esetén tűzzék ki a genfi értekezlet pontos időpontját. Igen fontos kérdés a szíriai fronton való csapatszétválasztás ügye és a palesztinai nép képviselőinek a genfi értekezletre való meghív vása. A chilei fasiszták fegyvert kérnek Washingtontól Havanna — „Mondja meg Kissinger úrnak, hogy nagy szeretettel várjuk Santiago de Chilében. A közös ügy összeköt bennünket ..." — mondotta Pinochet, a fasiszta junta feje, William Rogersnek, az USA latin-amerikai ügyekkel foglalkozó államtitkárának. Pinochet a kedveskedő szavak után a „lényegre“ tért. Fegyvereket és újabb kölcsönöket kért Washingtontól, mivel minden jel arra mutat, hogy Olaszország, Anglia és más nyugat-európai országok megtagadják a további hitelek folyósítását, a junta kénytelen újból az Egyesült Államokhoz fordulni. Az ország múlt évi deficitje elérte a 900 millió dollárt. Rogers újságíróknak kijelentette, hogy pozitívnak értékeli uruguayi és argentínai látogatását, de kénytelen volt elismerni, hogy az új dialógus (Kissinger és a laitin-amerikai országok külügyminisztereinek találkozója] megindításának útjában „jelentős akadályok“ vannak. Pinochettel való talál* kozását rendkívül konstruktívnak, és a két ország kapcsolata szempontjából jelentősnek nevezte. Tanácskoznak a svéd kommunisták Stockholm — Stockholmban, a Riksdag épületében megkezdte munkáját a Svéd Baloldali Párt — kommunisták kongresz- szusa. A kongresszus megnyitására megjelentek a párt vezetőségének tagjai, a haladó svéd társadalmi szervezetek képviselői, külföldi vendégek, köztük az SZKP küldöttsége. A kongresszus ötnapos munkája során megvitatja a párt vezetőségének tevékenységéről készült beszámolót, az elkövetkezendő időszak akcióprogramját, módosításokat hajtanak végre a párt szervezeti szabályzatában és a küldöttek megvitatják a párt politikai és szervezeti munkájának fejlesztésére előterjesztett ajánlásokat. A kongresszuson megválasztják a Svéd Baloldali Párt vezető szerveit. Moszkva — Az SZKP KB táviratban üdvözölte a Svéd Baloldali Párt — kommunisták XXIV. kongresszusát. Az SZKP KB újabb sikereket kívánt a svéd kommunistáknak a párt tömegkapcsolatainak erősítése, és az ideológiai és szervezeti egység megerősítése terén. BELBIZTONSÁGI VITA A BUNDESTAGBAN Bonn — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kormány- nyilatkozatával megnyílt a szövetségi gyűlés belbiztonsági vitája. Az általános vái’akozásokkal ellentétben a koalíció láthatóan higgadtságra, az összecsapások elkerülésére törekszik és tartózkodik attól, hogy benyújtsa a számlát Franz-Jo9ef Strauss CSU-elnök hírhedt sontho- feni beszédéért. Magatartását láthatóan az ellenzékhez igazítja. ő azonban kitartott álláspontja mellett. Külügyminisztere, Callaghan kézzelfogható statisztikai adatokkal érvelt: Nagy- Britannia 1980 ra csupán 14 százalékkal részesedik az EGK jövedelméből, viszont a brit Maradni — nem maradni ? költségvetési hozzájárulás meghaladja a 25 százalékot. Ez a finanszírozási rendszer pedig brit szempontból igazságtalan és hátrányos. Wilson már ősszel megijesztette közös piaci társait, mikor kijelentette, ha nem hoznak létre regionális fejlesztési alapot az elmaradott területek fejlesztésére, Anglia kilép. Hogy ezen ne múljon a brit tagság, hosszas huzavona után, teljesítették a követelést. Egy Ideig úgy tűnt, hogy a harcias Wilson elégedett, tovább nem fenyegetőzik kilépéssel. Hamarosan azonban újra felvetette a kilépés gondolatát — hacsak nem kell kevesebbet befizetni a közösségi kasszába. Már őszszel — választási hadjárata idején is fogadkozott, hogy népszavazásra bocsátja a tagság kérdését. Wilson volt annyira „illemtudó“, hogy csak úgy egyszerűen nem rúgta fel az előtte kormányzó Heath-kabinet által aláirt társulást feltételeket. A dublini tanácskozás központi témája éppen a brit közös piaci tagság kérdése volt. Kezdetben úgy tűnt, hogy Genscher nyugatnémet külügyminiszter válalja a közvetítő szerepét London és Párizs között. Ekkor jött a meglepetés: a britek újabb követeléssel álltak elő. Tegyék lehetővé, hogy 1977 után is új-zélandi tejtermékekkel fedezzék élelmiszer- szükségletüket. (A brit csatlakozási szerződés ugyanis automatikusan megtiltja ezt a behozatalt és Nagy-Britanniának a Közös Piac országaiból kellene fedeznie — drága árért — behozatalát. 1 A britek kitartottak követelésük mellett és végül kompromisszum született: csak a vaj behozatalát engedélyezik az említett időpont után is. Nagy-Britannia tehát két engedményt is kapott a dublini tanácskozáson. Ez pedig bizonyítja, hogy a nyugat-európai partnerek érdeke Anglia bennmaradása. A kilépést szorgalmazó britek éppen azzal érvelnek, hogy Nyugat-Európa számára így Nagy-Britannia kedvező felvevő piac, mert alacsony szállítási költségek mellett exportálhatják áruikat. A dublini tanácskozás után Londonban * nagy várakozás előzte meg tegnap Wilson felszólalását az alsóházban. Vajon ezek után is kitart-e a miniszterelnök a népszavazás ki. írása mellett? Wilson röviden annyit mondott, hogy így is megtartják júniusban a népszavazást. Hozzátette, hogy még a parlament húsvéti szünete előtt nyilvánosságra hozza, milyen ajánlást, — Igenlőt, vagy nemet mondót — csatol-e a szavazócédulákhoz. Pillanatnyilag a jelek arra vallanak, hogy Ismét a levegőben lóg Nagy-Britannia közös piaci tagsága. A válaszra a júniusi népszavazásig kell várni. Valószínű azonban, hogy ezután sem fogyatkozik nyolcra a közös piaci tagországok száma, mert Nagy-Britannia már túl messze ment a közös piaci integrációban ahhoz, hogy utólag visszalépjen. P. VONYIK ERZSÉBET Helmut Schmidt maga is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy lemond a Spiegelben megjelent „szörnyűségek“ kommentálásáról és kormánynyilatkozatában mindenekelőtt a Lorenz- ügy idején kialakult demokratikus szolidaritás megőrzéséra szólított fel. Az ellenzék vezérszónoka, a szélsőjobboldali Alfréd üreg- ger szintén tartózkodónak mutatkozott bszédében. Szerinte a kormány túlságosan megkésett nyilatkozatával, mert képtelen megelőzni a terroristák részéről kiinduló veszélyt, ehelyett a kész tények után szalad. Nyugatnémet kiállítás . Moszkvában Moszkva — Tegnap Moszkvában megnyílt a Német Szövetségi Köztársaság kiállítása. A nagyszabású bemutató megnyitására a szovjet fővárosba érkezett Hans Friderichs nyugatnémet gazdasági miniszter. A Német Szövetségi Köztársaság moszkvai kiállítása, amely a Szovjetunió Népgazdasági Eredményeinek Állandó Kiállításában (VDNH) kapott otthont, tulajdonképpen nagyszabású nemzeti bemutató, és alighanem a legnagyobb kiállítás, amelyet tőkés ország valaha is rendezett a Szovjetunióban. Több mint 140 cég mutatja be a nyugatnémet ipar és mező- gazdaság úgyszólván valameny- nyl ágának termékeit. A Német Szövetségi Köztársaság a Szovjetunió legfőbb tőkés külkereskedelmi partnerévé vált. Árucsere-forgalmuk, amint ezt a nyugatnémet miniszter a szovjet tv-nek adott nyilatkozatában is említette, 1970 óta csaknem négyszeresére emelkedett és tavaly elérte a 8 milliárd nyugatnémet már* kát. Kommentárunk Varsó — Befejeződtek Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök megbeszélései. Tito elnök sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy elégedett tárgyalásainak eredményeivel. Aláhúzta, hogy Lengyelországban rendkívül szívélyes és baráti fogadtatásban volt része. „Főként a nemzetközi helyzetről tárgyaltunk, — mondot-