Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-26 / 72. szám, szerda

A csehszlovák kormány teljesíti programnyilatkozatát ' '(folytatás az 1. oldalról.) Áz ipari termelés ae 1970. esztendőhöz viszonyítva mint­egy 30 százalékkal emelkedett és fokozatosain megvalósítottuk a tervezett szerkezeti változá­sokat is, mindenekelőtt a gép- és a vegyipari ágazat gyorsabb fejlesztésével. Globálisan ló eredményeket ért el az építőipar is. Az építő­ipari munkák terjedelme 1970- hez viszonyítva 38 százalékkal emelkedett. Jelentős eredményeket értünk el a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának ki- egyenlítése terén is. Az SZSZK- ban az egy dolgozóra számított társadalmi termék a CSSZK-hoz viszonyítva a múlt évben 94 Százalék volt az 1970. évi 88 százalékkal szemben. A? állóeszközök terjedelme 1970-hez képest 340 milliárd koronával, vagyis 22 százalék­LUBOMÍR STROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE ka;l nőtt. Tovább emelkedett a termelés műszaki színvonala és eíllátottsáiga. A CSKP XIV. kongresszusa irányvonalával összhangban folytatjitfk az anyagi és a kul­turális igények kielégítését, a társadalmi és a létbiztonság megszilárdítását. A lakosság pénzjövedelme évente 5,5 százalékkal emel ko­dét t, és a népgazdaságban a négy év alatt több mint 15 szá­zalékkal emelkedtek az átlag­bérek. Mivel a kiskereskedelmi ál-szintet stabilizáltuk, a lakos­ság reáljövedelme közel 25 szá­zalékkal nőtt. A szövetkezeti parasztság munkajövedelmének gyors nö­velésével elértük, hogy ezek jutalmazása arányban áll a más ágazatokban dolgozók átlagbé­rével. EMELKEDIK A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA A lakosság pénzjövedelmé­nek alakulása kedvezően befo­lyásolta a családok anyagi helyzetét. Lényegesen csökkent az alacsony jövedelmű családok száma, úgyhogy jelenleg ezek többsége a közép- és a maga­sabb keresetűek közé tartozik. Becslések szerint az egy főre számított havi ezer korona jö­vedelem feletti csoporthoz tar­tozik a háztartásoknak több mint 70 százaléka, míg az öt­éves tervidőszak kezdetén ez az arány csak 50 százalékos volt. Az utóbbi négy évben szem­mel láthatóan javult az élelmi­szerellátás. Elmondhatjuk, hogy az egy lakosra számítolt húsfo­gyasztás terén Európában a legelsők közé tartozunk. A kis­kereskedelmi forgalomban az iparcikkek aránya már megha­ladta az 52 százalékot. Példa­ként említem meg, hogy ma már a családok 75 százaléká­nak van hűtőszekrénye, közel 100 százalékának mosógépe, 93 százalékának televíziókészülé­ke. Amellett, hogy 10—11 la­kosra jut egy személyautó, igen nagy a kereslet a textil- és a konfekcióáru, a cipő és más cikkek iránt. Ilyen körülmények között a fogyasztók megköve­telik az űj, korszerű és jó mi­nőségű iparcikkeket. Ezért a két köztársaság kormányával összhangban nagy gondot for­dítunk az iparcikkek gyártásá­nak növekedésére és szerkezeti változására, s mindenekelőtt a gépipari gyártmányoknál köve­teljük meg a műszaki színvonal emelését és a bő választékot. jelentősen előrehaladtunk a lakásépítés területén is. Az ötödik ötéves tervidőszak eddi­gi időszakában 489 000 lakást építettünk több mint 1,5 millió állampolgár számára. Jelentős eszközöket fordítottunk a la­kosság társadalmi szükségletei­nek kielégítésére. Az elmúlt évben ilyen célokra egy lakos­ra számítva 6150 koronát köl­töttünk, vagyis 1330 koronával többet, mint 1970-ben. Az utóbbi években egyre gyorsabb ütemben nő azoknak az összegeknek a nagysága, amelyeket a gyermekes csalá­dok és a fiatal házasok támo­gatására fordítunk. Ma ez az összeg a nemzeti jövedelem 7 százaléka, tehát ezen a téren szintén a világ legelső államai között helyezkedünk el. E politika eredményei ked­vezően befolyásolják a népes­ségszaporulatot is. Míg az ötö­dik ötéves tervidőszak kezdetén ezer lakosra 16 születés jutott, í974-ben az arány már 20 szü­letés volt, ami Európában az egyik legmagasabb populációs szint. FOKOZATOSAN MEGOLDJUK A PROBLÉMÁKAT IS A CSSZSZK-ban és a testvéri szocialista országokban elért gazdasági és társadalomfejlesz­tési eredmények különösen szembeötlők, ha összehasonlít­juk őket a kapitalista világ eredményeivel, amely ma a harmincas évek óta bekövetke­zett legsúlyosabb ciklikus vál­sággal küzd. A kapitalista gaz­dasági éflet válságjelenségeivel kapcsolatban nekünk is meg kell oldanunk egy-két problé­mát. Köztudomású, hogy ha­zánknak nincs kielégítő meny- nyiségű nyersanyagforrása, kor­látozott a termőföld terjedelme és nincs elég munkaerő. Ilyen körülmények között a tőkés vi­lágban kialakult új helyzet kö­vetkezményei különösen érez­hetők. Fokozza mindezt az is, hogy nemzeti jövedelmünk al­kotásában jelentős része van a külkereskedelemnek. Ennek ellenére az a meg­győződésünk, hogy a belső for­rások jobb kihasználásával a problémákat fokozatosan meg­oldhatjuk anélkül, hogy csök­kentenénk további fejlődésünk ütemét és népünk életszínvo­nalát. Ilyen szempontból igyek­szünk minden erőnkkel az idei feladatokat teljesíteni. Ezek­kel a célkitűzésekkel kezdtük meg a hatodik ötéves terv ja­vaslatának előkészítését. Amikor népgazdaságunk ed­digi fejlődését általában ered­ményesnek tartjuk, nem akar­juk leplezni a még mindig lé­tező fogytékosságokat és prob­lémákat. Az építkezési beruhá­záson kívül, amely bizonyos ja­vulás ellenére is még mindig a fejlődés leggyengébb szaka­sza, különösen alacsony az új­ratermelési folyamat hatékony­sága, számos termelési ág és termék műszaki színvonala, és az irányítás hatékonysága sem felel meg a jelen követelmé­nyeinek. Ez megnyilvánul töb­bek között abban, hogy nem használjuk ki a külkereskede­költségvetésből fedezzük. Ez a térítés 1973-ban kb. 6 milliárd korona volt, míg 1974-ben el­érte a 18 milliárd koronát. Számos intézkedést fogad­tunk el, amelyek a kivitel nö­velését, a behozatalban érvé­nyesített takarékosságot és külkereskedelmi tevékenysé­günk javulását szorgalmazzák. Az a cél, hogy növeljük a kül­kereskedelem egész hatékony­ságot és magasabb exportára­kat érjünk el. A múlt évben a gyakorlat megmutatta, hogy ezek reálig célok, és máris pozitív eredményeket értünk el. ELMÉLYÜLŐ KAPCSOLATOK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL Azt, hogy gazdasági fejlődé­sünk a nehezebb feltételek kö­zött is stabil maradt, elsősor­ban annak köszönhetjük, hogy szüntelenül mélyült az együtt­működésünk a szocialista or­szágokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ennek további elmélyítését tartjuk a csehszlo­vák népgazdaság dinamikus fejlődése döntő fontosságú té­nyezőjének. Ezért továbbra is részt ve­szünk a természeti kincsek ki­használását célzó közös akciók­ban, különösen a Szovjetunió területén. Erre vonatkozólag már számos jelentős szerződést kötöttünk, melyek közül első helyen kell említeni az oren­burgi gázvezeték közös építé­sét célzó sokoldalú egyezményt, továbbá a vasércbányászat fej­lesztését célzó együttműködésre vonatkozó szerződés stb. Mindezek a kapacitások, amelyeknek megvalósításához jelentősen hozzájárulunk mun­kaerőkkel, anyagi eszközökkel és technikával egyaránt, nagy­mértékben segítenek fedezni népgazdaságunk energia- és nyersanyagszükségletét, tehát távlatilag szavatolják további fejlődésünk alanvető feltéte­leit. A világpiacon kialakult új helyzet megköveteli, hogy ma­gasabb szinten irányítsuk kül­gazdasági kapcsolatainkat, hogy valamennyi állami és gazdasági szerv éleslátással, átgondoltan irányítsa e kapcso­latokat. Az erre vonatkozó kon­cepciót már kidolgoztuk, de még ellenőrizni kell a gya­korlatban, és alkotó módon át kell dolgozni úgy, hogy a leg­nagyobb hasznot hajtsa ma és a jövőben is a gazdaságpoliti­ka szempontjából. Ebben az év­ben hangsúlyozottan meg kell követelni, hogy az állami és a gazdasági szervek és szerve­zetek rendkívüli gondot fordít­sanak a kivitel növelésére. Ez fokozott mértékben érvényes a KGST-tagállamok, különösen a Szovjetunió viszonylatában. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy kötelezettsé­geinket a meghatározott idő­pontban mennyiségben és mi­nőségben teljesítsük. Állandó gondot fordítunk az újratermelési folyamatban fon­tos szerepet játszó építkezési beruházásra. Mivel a nemzeti jövedelem jelentős részét for­dítjuk ilyen célokra, arra tö­rekszünk, hogy kifejező ered­ményeket érjünk el. BERUHÁZÁSI POLITIKÁNK EREDMÉNYEI ÉS CÉLJAI lemben adott lehetőségeket, az állóeszközüket, az élőmunkát, az energiát és az anyagokat. Közismertek a szállító-meg­rendelői kapcsolatok problémái is. Az ország létfontosságú ér­deke megköveteli, hogy nép­gazdaságunkat egyre nagyobb mértékben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba. Ezt nemcsak a nem kielégítő nyersanyagbázis és a viszony­lag korlátozott belföldi piac követeli meg, hanem az is, hogy ellenkező esetben — csakúgy, mint más kis vagy közepes nagyságú állam — a tudományos-műszaki forradalom korszakában nem tudnánk lé­pést tartani a gyors ütemű fejlődéssel. A népgazdaság megfelelő és hatékony szerke­zetét a mi körülményeink kö­zött nemcsak megvalósítani, de még koncipiálni sem tudjuk másképp, mint a nemzetközi szocialista közösség keretében. Ezzel kapcsolatban elmond­hatjuk, hogy az ötödik ötéves tervidőszak első négy évében Csehszlovákia külgazdasági kapcsolatainak alakulása ked­vező volt, népgazdaságunk na­gyobb mértékben kapcsolódott be a nemzetközi munkameg­osztásba. Külgazdasági kapcso­latunkat az utóbbi két évben befolyásolta az, hogy a tőkés piacokon heves ütemben emel­kedett a tüzelőanyagok, a nyersanyagok és az élelmisze­rek ára. Köztudomású, hogy a tőkés piacon vásároljuk nyers­anyagszükségletünknek kb. egy- harmadát. A népgazdaság tervirányítá­sának szabályával összhangban ezt az áremelkedést az áru­cikkek többségében nem vetít- jü át a termelőszervezetek gaz­dálkodásába. A termelővállala­tok ezeket a nyersanyagokat változatlan áron vásárolják a külkereskedelmi vállalatoktól. Az árkülönbséget az állami A jelenlegi ötéves tervidő­szak első négy évében olyan kapacitásokat helyeztünk üzem­be, mint a tranzit gázvezeték, egy évi 9 millió tonna fejtési kapacitású bányaüzem, a prá­gai földalatti első szakasza, egy évi 770 tonna kapacitású cementgyár, 1,3 millió köbmé­ter kapacitású házelemgyárak, 6600 megawatt összteljesítmé­nyű hőerőművek stb. Emellett számos fémkohászati, gépipari és vegyipari építkezést adnak át 1975-ben és a hatodik terv­időszak első éveiben. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban mintegy 90 000 lakással túlteljesítjük a CSKP XIV. kongresszusa irányelveiben meghatározott feladatot, amely szerint legalább 500 000 lakást kell építeni. A lakásépítésben sikerült felszámolni az árak növekedését is. Emellett azon­ban nem teljesítik maradékta­lanul a lakótelepek járulékos beruházásainak az építését. Egyik fő feladatunk tovább­ra is Prága és Bratislava épí­tése. A két fővárosban a jelen­legi tervidőszakban megkezd­tük a lakáskérdés, a közleke­dés és az életkörnyezet elvszerű, átfogó és távlati szempontokat figyelembe vevő megoldását. Ez rendkívül igényes feladat, amely megköveteli a beruházá­si munka minden eddiginél na­gyobb összpontosítását és az építkezési kapacitások átirá­nyítását. Jóllehet néhány ter­vezett feladatot nem sikerült teljesen végrehajtani, Prágá­ban és Bratislavában is elér­tük, hogy az építőipari munka terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva mintegy kétszeresére emelke­dik. Ezt az irányvonalat foly­tatjuk az elkövetkező öt esz­tendőben is. A beruházási politika szem­pontjából kulcsfontosságú je­lentősége van a beruházások egész terjedelmének és szerke­zetének, mivel ezeknek össz­hangban kell lenniük a nép­gazdaság reális lehetőségeivel. Ezért a gyors megtérülést ígé­rő építkezéseket részesítjük előnyben, mindenekelőtt azo­kat, amelyek elősegítik a kül­kereskedelmi és a belföldi pia­con kialakult helyzet megoldá­sát. Minden építkezésen érvé­nyesülnie kell a népgazdasági hatékonyság szempontjának. Ez annyit jelent, hogy a népgaz­daság számára létfontosságú építkezéseket a nélkülözhetet­lenül szükséges költségkalkulá­cióval kell építeni. Emellett fo­kozottabb mértékben kell ki­használni az állóeszközöket. Ezt még nem tudatosítja kellő­képpen minden vezető dolgozó, amit a tárcáknak a hatodik öt­éves tervvel kapcsolatban be­nyújtott igények bizonyítanak. Teljesen felelőtlen új beruhá­zásokat követelni, mindaddig, amíg az eddigi termelőberende­zések adta valamennyi lehető­séget nem használjuk ki teljes mértékben. TOVÁBB FEJLESZTJÜK A MEZŐGAZDASÁGOT Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ebben az év­ben és a következő esztendők­ben is növeljük a gabonater­melést, javítsuk a talajgazdál­kodást, fokozzuk a növényi ter­melés intenzitását és így erő­sítsük a takarmányalapot, kü­lönösen szorgalmazzuk a nagy fehérjetartalmú takarmányok termesztését, melyeknek na­gyobb részét még mindig ma­gas áron importáljuk. Intézkedéseket fogadtunk el annak érdekében, hogy növel­jük a cukorrépa termelését és javítsuk minőségét. Ebben az évben a cukorrépa vetésterüle­tét 10 000 hektárral növeljük. Ugyanakkor jobban kell gaz­dálkodni a cukorral, mindenek­előtt az élelmiszeriparban. Ezt nemcsak gazdasági szempontok, hanem a lakosság ésszerű táp­lálkozása is megköveteli. A mezőgazdaság fejlődését elősegíti az egyre fokozódó koncentráció, szakosítás és kooperáció. Ma már 334 közösen gazdálkodó mezőgazdasági vál­lalat működik, amelyek igen magas munkatermelékenységet érnek el. A nagyobb teljesítményt szor­galmazó törekvésben nagyobb helye van a gazdaságosság kérdésének. Életünk minden területén, minden munkahelyen és minden tevékenységben sokkal nagyobb gazdasági ha­tást érhetünk el az adott anya­gi, pénzügyi és munkaerőfor­rásokkal. A nagyobb gazdasá­gosság alapvető feltétele a lé­nyegesen hatékonyabb, átgon­doltabb munkaszervezés, min­den intézkedés megfontolt gaz­dasági kalkulációja, társadal­munk reális lehetőségeinek következetes tiszteletben tar­tása, a fecsérlés és a nagyzo- lás elleni szüntelen küzdelem, a felesleges veszteségek kiik­tatása. Mindenütt olyan lég­kört kell kialakítani, hogy a negatív jelenségeket ne csak bírálják, hanem mindenekelőtt megoldják. Ezzel kapcsolatban értékel­jük az FSZM, a SZISZ és más szervezetek igyekezetét, ame­lyek keresik az utat, hogyan lehet hatékonyabban gazdál­kodni a tüzelőanyaggal, az energiával, a nyersanyaggal, az anyaggal, a készletekkel, s ki­bontakoztatják a komplex szo­cialista racionalizációt, fejlesz­tik az újítómozgalmat. MEGSZILÁRDÍTJUK AZ ÁLLAM MINDEN FUNKCIÓJÁT Az elmúlt időszakban a kor­mány fejleszteni igyekezett a szocialista állam valamennyi funkcióját. Arra törekedett, hogy teljes mértékben kihasz­nálja a szövetségi államjogi elrendezés előnyeit, növelje az államapparátus munkájának hatékonyságát, tökéletesítse a jogrendet és a törvényhozó te­vékenységet. A szövetségi elrendezés öt­éves múltra tekinthet vissza. A tapasztalatok egyértelműen bi­zonyítják, hogy nemzeteink kapcsolatainak ez a megoldása hozzájárul a közös állam meg­szilárdulásához. Bizonyítják, hogy a nemzetiségi kérdés kö­vetkezetes lenini megoldása vezet a nélkülözhetetlen in­tegrációhoz és egységhez. A kormány programnyilatko­zatának értelmében szüntele­nül erősíti hazánk védelmi ké­pességét és gondoskodik ar­ról, hogy a fegyveres erők ké­pesek legyenek alapvető fel­adataik teljesítésére. Hadsere­günk harci képzettsége bizo­nyítja, hogy méltó partnere a Varsói Szerződés tagállamai testvéri hadseregeinek. Nép­hadseregünk fő feladatainak teljesítésén kívül hatékony se­gítséget nyújtott népgazdasá­gunknak is a természeti ka­tasztrófák következményeinek felszámolásával. Ugyanakkor nagyra értékeljük, hogy részt vett a mezőgazdasági betaka­rítás! munkákban a múlt ér őszén kialakult nehéz feltéte­lek között. Nagyra értékeljük az állam­polgárok aktivitását és kezde­ményezését, azt az önfeláldozó munkát, amivel a választási programok teljesítésére töreke­dünk. De ha optimális eredmé­nyeket akarunk elérni, akkor ezt a lelkesedést helyesen keli irányítani, megfelelő módon kell szabályozni. Már ebben a2 évben is és a következő ötéves tervidőszakban azokat az ak* ciókat részesítjük előnyben, amelyek elősegítik a népesség­szaporulat, a szociális szolgál­tatások fejlődését' és az élet' környezet javulását. Szocialista szövetségeseink­hez hasonlóan mi is tudjuk, hogy a tartós és igazságos bé- kéhez vezető út nem könnyű és nem akadálytalan. Minden je­lentős lépésért keményen kell megküzdeni azokkal, akik el- lenségei a békés egymás mel­lett élésnek, a feszültség eny­hülésének. Kapcsolataink a Szovjetunióval minőségileg és mennyiségileg is minden eddi­ginél magasabb színvonalúak a csehszlovák—szovjet együttmű­ködés valamennyi területén. Kulcsfontosságú számunkra a2 a közös koordinált külpolitikai tevékenység, melyet teljes elv­társi együttműködésben valósít meg a CSKP és az SZKP Köz­ponti Bizottsága, Csehszlovákia és a Szovjetunió kormánya és személyesen L. I. Brezsnyev éá G. Husák elvtárs. Tudjuk, hogy mindaz, amit eddig elértünk, népünk áldo­zatkész munkájának, a párt, az állam és a gazdasági szer­vek, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezetei céltuda­tos törekvésének az eredménye, s cáfolhatatlanul bizonyítja a CSKP XIV. kongresszusa dön­téseinek helyes voltát. Az elért eredményeket józanul elemez­zük, azzal a tudattal, hogy ad­va vannak a kedvező feltéte­lek hazánkban a szocialista társadalom további fejlesztésé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom