Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-21 / 68. szám, péntek

Barátságunk mélyen gyökerezik

(Folytatás az 1. oldalról.) forradalmi munkásmozgalom zászlója alá annak ellenére, hogy nagyon nehéz politikai és gazdasági feltételek között dolgoztak.

1948 dicső februárja után, amikor a munkásosztály a párt vezetésével leszámolt a reakcióval, a társaság és a szövetség egyesült és megalakult a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség.

Egységes szervezetünk, a CSSZBSZ, becsülettel teljesítette Gottwald elvtárs eszmei örökségét, s fennállásának egész ideje alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja hűséges segítője nemcsak az örömteljes, hanem a nehéz és bonyolult időszakokban is.

A jelenlevők viharos tapsa között lépett a mikrofonhoz Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSKP KB küldöttségének vezetője, aki felszólalása után átadta Václav Dávid elvtársnak a Klement Gottwald Érdemrendet, amivel a köztársasági elnök a CSKP KB Elnökségének javaslatára a CSSZBSZ-nek a szocialista társadalom fejlesztéséért, a cseh és a szovjet nép baráti és testvéri kapcsolatainak megszilárdításáért végzett sokévi munkáját jutalmazta.

A szövetség nevében a kitüntetésért Dalibor Hanes — a CSSZBSZ KB első alelnöke mondott köszönetét. Hangsúlyozta, a szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy tagjai és szervezetei a lehető legnagyobb mértékben vegyék ki részüket a CSKP politikájának és a XIV. kongresszus határozatainak teljesítéséből és a leghatékonyabban szélesítsék és szilárdítsák a csehszlovák és a szovjet nép barátságát.

A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság elvtársi testvéri üdvözleteit Sz. D. Hitrov elvtárs tolmácsolta.

— Pártjaink, országaink és népeink kéz a kézben haladnak a boldog kommunista holnap felé, közösen védelmezik pépeink forradalmi vívmányait és egységes frontba tömörülve befolyásolják a nemzetközi eseményeket, jelentősen hozzájárulnak a szocialista közösség országai és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének a megszilárdításához — hangoztatta beszédében Hitrov elvtárs. Majd így folytatta: „Mindaz, ami fontos, ami a Szovjetunió és Csehszlovákia népei életének és munkájának értelmét képezi, közelebb hoz és egyesít bennünket“ — mondotta L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1973 februárjában Prágában. „Közösen harcolunk a

munkásosztály Ideáljainak megvalósításáért. Összeköt bennünket az a közös igyekezet, .•mely a békét szorgalmazza, és az az eltökéltség, hogy minden erőnkkel szavatolni igyekszünk a szocialista országok biztonságát, azt, hogy az emberiséget ne fenyegesse a háború veszélye ... Közösen harcolunk és szilárdítjuk nagy közös müvünket — a szocialista közösséget.“

Szervezetük 50. évfordulója azokra a dicső napokra esik, amikor a szovjet emberek, a testvéri csehszlovák nép, barátaink és szövetségeseink, a szocialista országok dolgozói és az egész haladó emberiség e dicső évforduló, a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójának megünneplésére készül.

Ezt a nagy ünnepet a szovjet emberek új munkasikerekkel köszöntik. Munkájuk célja az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása, a 9. ötéves terv nagyszabású feladatainak sikeres realizálása.

A győzelem 30. évfordulója egyben a csehszlovák nép életének dicsőséges jubileuma is, nevezetesen az ország felszabadulásának 30. évfordulója.

A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság e jelentős évfordulók alkalmából nagy tevékenységet fejt ki. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a szovjet nyilvánossággal minél terjedelmesebben megismertessük azokat a kiváló eredményket, amelyeket a csehszlovákiai dolgozók a kommunista párt vezetésével a hazájuk felszabadulása óta ellett 30 óv alatt elértek.

Engedjék meg, hogy befejezésül hangsúlyozzam: a szovjet nép a csehszlovák dolgozók hűséges barátja és megbízható szövetségese. További sikereket kívánunk a CSSZBSZ tagjainak és Csehszlovákia népének ahhoz a nemes tevékenységhez, amelynek célja a szovjet és a csehszlovák nép testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének a megszilárdítása. További győzelmeket kívánunk a szocialista építésben és a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésében — fejezte be szavait Hitrov elvtárs.

Az ünnepi ülés részvevői viharos tapssal hagyták jóvá azoknak a leveleknek a szövegét, amelyeket a CSKP Központi Bizottságához, az SZKP Központi Bizottságához és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társasághoz intéztek.

A pártunk központi bizottságához intézett levélben hangsúlyozzák, hogy a CSSZBSZ a

CSKP vezetésével és állandó segítségével megalapításától kezdve fáradhatatlanul Járult hozzá a csehszlovák és a szovjet nép barátságának erősítéséhez és elmélyítéséhez. A szövetség tagjai a párttal karöltve harcoltak a Szovjetunió elismeréséért és a Szovjetunióhoz fűződő szövetségért, a köztársaságnak a hitleri fasizmus elleni védelméért, részt vettek a náci megszállók elleni nehéz küzdelemben, a reakció elleni harcban a februárt megelőző időszakban, és a szovjetellenes jobboldali erők ellen vívott küzdelemben a válságos 1908—

1969-es évükben. A levélben leszögezik, hogy a szervezet tagjai becsületesen igyekeznek teljesíteni a CSKP XIV. kongresz- szusának döntéseit, megismertetve népünkkel a szovjet emberek életét és munkáját, a Szovjetunió békepolitikájának jelentőségét és eredményeit, s a rendszeres és sokoldalú csehszlovák-szovjet együttműködés fontosságát. „A CSKP KB novemberi ülése — állapítják meg a levélben — megmutatta a mi szövetségünknek is, hogy miképpen kell növelnie munkája hatékonyságát, a dolgozók legszélesebb tömegeire gyakorolt hatását. Hálásak vagyunk kommunista pártunknak és központi bizottságának az irántunk tanúsított rendszeres gondolkodásért és figyelemért.“

A Szovjetunió Kommunista Tártja Központi Bizottságához intézett levélben többek között a következőket írják: „Nagyra becsüljük, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Népek Barátsága Érdemrend adományozásával értékelte a CSSZBSZ eddigi tevékenységét. Mély benyomást keltettek bennünk Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának elismerő és lelkesítő szavai“. A levél a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátságunknak mély történelmi gyökerei vannak, s ezt a barátságot a német fasizmus ellen vívott harcban kiontott közös vérrel pecsételték meg. Csehszlovákia népe a Szovjetunió és a többi szocialista ország népével kéz a kézben megbonthatatlan osztályszövetségben eredményesen halad előre a fejlett szocialista társadalom építésének útján.

A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társasághoz intézett levélben kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a két testvérszervezet együttműködése továbbra is fejlődni fog mindkét szervezet, valamint a csehszlovák és a szovjet nép javára. Az ünnepi ülés az Internacionálé hangjaival ért véget.

Gustáv Husák elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

késztet bennünket, hogy válaszoljunk erre a kérdésre.

Vannak közismert népi igazságok, amelyeket ismerünk és ennek ellenére ismétlőnk, ennek elleniére visszatérünk hozzájuk: a szülőknek gondoskodniuk kell gyermekeikről, ha az ember szépen akar élni, becsületesen kell dolgoznia stb. Mindez nem varázsige, de szüntelenül visszatérünk hozzá. A nemziet, az állam, a társadalom életében Is léteznek ilyen társadalmi, politikai igazságok, amelyek meghatározó jelentőségűek.

A CSSZBSZ tevékenysége elválaszthatatlanul összefügg történelmünk utolsó 50—60 évével. Tudjuk, mennyi küzdelembe, mennyi keresésbe került, hogy miképpen biztosíthatjuk legjobban népeink sorsát, és alakíthatunk olyan rendszert, amely biztosítja a munkások és a parasztok életét. Ezekkel a küzdelmekkel függ össze a CSSZBSZ tagjainak a tevékenysége is.

Vizsgáljuk meg nemzeti és állami létünk kérdését. A háború előtt az uralkodó burzsoázia államunk és népeink életét összekötötte a nyugati bur- zsoáziáivail. Jól ismert tény, hogy ez hogyan végződött, hogy milyen helyzetbe kerültek nemzeteink, s ugyancsak jól Ismert tény, hogy a háború •lőtt a kommunisták, a Szovjetunió Barátainak Szövetsége és más haladó emberek voltak azok, akik hangsúlyozták, hogy már a nemzeti és állami szempontok is megkövetelik, hogy szorosan együttműködjünk a Szovjetunióval, hogy szabad államként létezhessünk és fejlődhessünk. A nehéz próbatétel

— a fasiszta megszállás, államunk szétzúzása, a cseh és a szlovák nemzet leigázása — bizonyította ennek az irányzatnak a helyes voltát. A háború alatt minden tisztességes és becsületes ember a Szovjetuniótól, annak népétől és hadseregétől várta a megmentést, a felszabadítást. De nemcsak várta. Népünk százezrei különféle módon vettek részt a nemzeti felszabadító küzdelemben, az illegális szervezetekben, a hazai és a külföldi fegyveres harcban stb. De minden reményük éppen az első szocialista állam és a szovjet nép ereje és végtelen áldozatkészsége volt. A közeljövőben emlékezünk meg annak 30. évfordulójáról, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Aki ezt a 30 évvel ezelőtti eseményt átélte, soha nem feledkezik meg róla, mit jelentett a cseh és a szlovák nép számára a Szovjetunió győzelme, a szovjet katonák felszabadító hősiessége. Népünk végtelen örömmel és lelkesedéssel fo* gadta felszabadítóinkat, s jövőjét összekötötte az új távlatiad Ha valaki elgondolkodik a

múlt, a jelen és a jövő felett, éppen ebből a szempontból, népeink fejlődési lehetőségeinek, csehszlovák államunk fejlődési lehetőségeinek a szempontjából, akkor teljes mértékben tudatosítania kell, hogy az az orientáció, amelynek célja a Szovjetunióhoz fűződő barátság és a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés elmélyítése ós megszilárdítása volt, számunkra, népünk és államunk számára az egyetlen helyes orientáció.

Sohasem szabad megfeledkeznünk róla, milyen körülmények között újult fel nemzeti szabadságunk és állami függetlenségünk, s milyen tényezők biztosítják a jelenben és a jövőben is. Tudjuk, hogy ennek szilárd alapja a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk, szövetségünk és a Szovjetunióval való együttműködésünk.

A Szovjetunió számunkra a háború előtt, a háború éveiben és a háború után is más irányban is példa volt. A tőkés világ munkásainak és szegényparasztjainak milliói keresték akkor az igazságosabb társadalmi rend útját. De ezt első ízben leírhatatlanul nehéz körülmények között gyakorlatilag az orosz forradalmi proletariátus, a Szovjetunió forradalmi proletariátusa, a szovjet nép valósította meg, alakított ki új társadalmi rendet, teremtette meg az új történelmi korszakot.

Vladimír Smeral nemzeti művész itt egy verset adott elő, amelyben említette Wellst, a fantasztikus regények íróját.

H. G. Wells találkozott Leninnel és a találkozás után azt írta, hogy álmodozó, hogy a dolgozó nép egyenjogú társadalmáról, a munkások és a parasztok kormányáról szóló tételei érdekes fantáziák. Ma már a legmegrögzöttebb kapitalista, reakciós sem meri azt mondani, hogy a szocializmus a Szovjetunióban, Csehszlovákiában vagy más szocialista országban fantázia, utópia. És sohasem lehet megfeledkezni arról az úttörő szerepről, amit az emberi társadalom új, igazságos alapjaiért rendkívül nehéz körülmények között és rendkívüli áldozatokat követelő harcban a Szovjetunió és népe játszott, mivel ezt az úttörő munkát nemcsak saját népe érdekében, hanem az egész emberiség érdekében végezte, mert ez volt az új korszak kezdete, az az út, amelyen szilárd meggyőződésünk szerint előbb vagy utóbb a többi nemzet is haladni fog.

A fasizmus veresége és a Szovjetunió győzelme kialakította hazánkban az objektív feltételeket arra, hogy népünk, munkásosztályunk, a kisparasz- tok és az értelmiség keresse azt az új utat, amely kivezet a súlyos társadalmi igazságtalanságból, lehetővé teszi a tőke, a burzsoázia uralmának eltávolítását, a munkások, a parasztok, a dolgozó nép hatalmának a megteremtését. Népünk a Szovjetunióban látta a példát, a támaszt, mert a Szovjetunió évtizedeken át építette a szocializmus bonyolult, de dicsőséges útját. Az új társadalom építése során a Szovjetunió Kommunista Pártja, társadalmi szervezetei, a szovjet nép gazdag tapasztalataiból merítettünk gazdasági, politikai, kulturális és minden egyéb területen is. Számunkra és a többi szocialista ország számára is ez a példa, s természetesen mindaz a politikai, anyagi és egyéb segítség, amit a Szovjetuniótól kaptunk, hatalmas támogatást Jelentett.

A felszabadulás után 30 évvel népünk, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és értelmiségünk joggal büszke a Csehszlovákiában elért eredményekre. Nem kell szégyenkeznünk sem a termelésben, sem a népünk életszínvonalában, kultúrájában vagy más területen elért eredményekért. Milliók becsületes munkája révén Csehszlovákia olyan sikereket ért el, melyeknek barátaink örvendenek és amit ellenségeink 9em hallgatnak el. És éppen amikor arról beszélünk, hogy népünk büszke az eredményekre, nem szabad elfeledni, hogy a 30 év alatt elért sikereket éppen a Szovjetunióhoz fűződő barátságnak, szövetségnek, a Szovjetunió testvéri segítségének köszönhetjük. A nemzetközt szempontok, valamint állami és társadalmi osztályszempontjaink is azt követelik, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk a legszorosabb, a legkonkrétabb és a legmélyebb legyen.

Ma joggal beszélhetünk Európa és a világ békés perspektívájáról. Egyes embereknek, különösen a fiatal nemzedéknek talán természetesnek tűnik, hogy békés feltételek között élhetünk és dolgozhatunk. De még nem is olyan régen, a hidegháborús időszakban nagy erők álltak egymással szemben és széles körű háborús konfliktus veszélye fenyegetett,

Ha elgondolkodunk afelett, hogy miért élhetünk 30 év óta békében, akkor éppen arról a szerepről nem szabad megfeledkeznünk, amit Európában és a világban a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikai-gazdasági és természetesen katonai ereje is játszik. Ennek köszönhető, hogy földrészünkön felszámolták a háborús konfliktusokat, és mi csakúgy, mint Európa többi népe, békés életet élhetünk.

Arra törekszünk, hogy a világ békés elrendezésében, a problémák békés megoldásában, a különböző társadalmi rendszerű államok mélyreható politikai-gazdasági kapcsolatainak kialakításában további lépést tegyünk előre.

Tegnap tértem vissza Budapestről, a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusáról. Olvastuk Brezsnyev elvtárs felszólalását, és ismerik a többi szocialista ország küldöttségei vezetőinek felszólalását is. Miért helyezünk olyan hangsúlyt az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezésére, a problémák békés megoldására? A Szovjetuniónak, az SZKP Központi Bizottságának és Brezsnyev elvtársnak ez a határtalan erőfeszítése a szocialista humanizmus elveiből ered, amely a háborús borzalmak és általában a háborúk felszámolására törekszik. Tehát magából a szocializmus lényegéből ered a szocialista országoknak az a közös hatalmas igyekezete, hogy biztosítsák népünk számára a békés távlatokat és ugyanezt kialakítsák Európa és a világ valamennyi népe számára. A kor eme legfennköltebb törekvésének hordozója ismét a Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja, népe és vezetői. És mi ezt teljes szívvel támogatjuk és tevőlegesen részt veszünk benne.

A nép békés életéért vívott nagy politikai küzdelem nem egyszerű. Tudjuk, hogy az imperializmus még erős, s vannak erők, amelyek igyekeznek visszafordítani a történelem kerekét és fékezni ezeket a törekvéseket.

A kommunista pártok főtitkárainak és első titkárainak budapesti találkozóján is előtérbe került a kérdés, hogyan lehet eredményesen befejezni az európai biztonsági és együttműködési konferenciát, hogyan lehet gyakorlatilag befolyásolni, hogy a fejlődés iránya továbbra is a feszültség enyhülése legyen, milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Szovjetuniónak ez a nagy békeprogramja, békepolitikája, amelyet mi teljes mértékben támogatunk, reális valóság legyen, hogy a fiatal emberek már csak könyvekből olvassák, hogyan pusztított valamikor a háború, s minek köszönhető, hogy ez a fogalom eltűnt a mindennapi életből.

G. Husák elvlárs beszéde befejező részében rámutatott, hogy alapvető nemzeti és állami érdekeink, szocialista társadalmunk fejlődésének, népünk békés életének érdekei megkövetelik, hogy szilárdítsuk és minőségileg is magasabb színvonalra emeljük a csehszlovák—szovjet barátságot, hogy értelmünkkel és szívünkkel is ápoljuk, védjük, fejlesszük ezt az eszmét, mint további utunk alapját, mint jelenünk és jövőnk alapját.

Pártunk Központi Bizottságának Elnöksége nagyra értékelte azt a munkát, amit szervezetük végzett népünk, államunk és a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk érdekében. Ezért javasolta, hogy a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetséget a legmagasabb csehszlovák kitüntetéssel, a szocialista haza építéséért adományozott Klement Gottwald Érdemrenddel jutalmazzák.

Amikor ma átnyújtom a CSSZBSZ-nek ezt a legmagasabb kitüntetést, szeretném kijelenteni, hogy ezzel értékeljük e társadalmi szervezet minden tagjának, minden aktivistájának, tisztségviselőjének, dolgozójának a munkáját, mindazoknak az elvtársaknak és elvtársnőknek a munkáját, akik a háború előtt és a bonyolult feltételek között ezért a nemes eszméért harcoltak, mindazokév akik a háború idején a legnagyobb áldozatokat hozták, mindazokét, akik az utolsó 30 évben részt vettek e nagy mű építésében. Engedjék meg, hogy ezért az önfeláldozó munkáért mindnyájuknak őszinte köszönetét mondjak, és kifejezzem szerencsekíván atai- mat a Klement Gottwald Érdemrend adományozásához. Egyidejűleg szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a második öt évtized még eredményesebb lesz.

Virágozzék és mélyüljön a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tevékenysége. Éljen a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk — Klement Gottwald szavaival — örök időkre!