Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-20 / 67. szám, csütörtök

Belpolitikai kom merítár

Jogszabályok és döntések

A nemzeti bizottságok működési területükön sokrétű ügyintézést végeznek, — pozitívan vagy negatívan — formálják a lakosok véleményét az államigazgatási szervek munkájáról. Éppen ezért fontos, hogy döntéseikben mindenkor érvényesítsék a szocialista törvényességet. E követelmény teljesítésével az állampolgárok létbiztonságának szilárdítását szolgálják. A választott néphatalmi szervek e feladat teljesítését is figyelemmel kísérik. Az SZNT alkotmányjogi bizottsága 1973-ban megbízta az SZSZK legfőbb ügyészét, vizsgálják meg, liogy a nemzeti bizottságok hogyan érvényesítik döntéseikben — 1973 második és 1974 első felében — a jogszabályokat, a szocialista törvényességet. E feladat teljesítését a közelmúltban értékelte az SZNT államigazgatással, a helyi képviseleti szervekkel és a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottsága.

Az ügyészségek a nemzeti bizottságok munkájának négy fontos területét: a kihágások elbírálását, a lakasgazdál- kodást, az építési szabályok érvényesítéséi, valamint a lakosság panaszainak és közérdekű bejelentéseinek intézését vizsgálták. Mivel c területen már az előző években is végeztek hasonló vizsgálatokat, felméréseik nemcsak az összehasonlításra, hanem következtetések levonására is alapul szolgáltak. Örvendetes tény, hogy a nemzeti bizottságok mind nagyobb gondot fordítanak a kihágások elbírálására. Ugyanakkor helyenként még mindig előfordul, hogy a megszabott harminc, esetleg hatvan napon belül nem döntenek a kihágást elkövető ügyében. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a Bratislavai I. Városkerületi Nemzeti Bizottságon tizennégy, a dunaszerdahelyi járásban pedig öt kihágás elévült, mivel nem tűzték napirendre egy év leforgása alatt. Bár lényegében „apró“ ügyekről van szó, de a nemzeti bizottságok „elnéző“ magatartása egyáltalán nem növeli tekintélyüket. Néhány közrendészeti bizottság felületesen dolgozik, sőt jegyzőkönyveikből lehetetlen megállapítani, hogyan folyt le a bizonyítási eljárás, ki volt jelen. Gyakran hiányos, nem meggyőző a döntések indoklása. Ilyen jegyzőkönyveket olvastak a vizsgálatok során a Bratislava-vidéki és a tre- bi&ovi járásban is. A képviselők a vizsgálatok eredményéről azt a következtetést vonták le, hogy javítani kell a kihágások elbírálását és a döntések megalapozottságát, mert e téren még nem értek el megnyugtató eredményeket.

A városi nemzeti bizottságok elnökei, ha a gondokról beszélnek, elsőként a lakáskérdést említik. Bár a legtöbb lakást a városokban építik, mégis itt okoz a legnagyobb gondot a lakáskérdés megoldása. Méghuzzá azért, mert jóformán csak azok kapnak új lakást, akiknek szanálták a lakását. Márpedig többen laknak öreg, az egészségre káros lakásban, s ők is szeretnének új lakásba költözni. Igényeiket — a lehetőségek szerint — a nemzeti bizottság hivatott kielégíteni. E téren az első lépés, hogy nevük bekerüljön a lakásra jogosultak névjegyzékébe. Több vá- rosi nemzeti bizottság a „kedélyek megnyugtatására“ kétszer annyi igénylőt is felvesz a névjegyzékbe, mint anieny- nyi lakást félévenként kiutalhat. Ez helytelen eljárás, a lakást igénylőket nem szabad hitegetni, őszintén kell velük beszélni. Az egyik vnb elnöke azt mondta: „Sokkal jobban elkeseredik az, akinek neve évekig szerepel a jogosultak névjegyzékében, de lakást nem kap, mint az, akinek megmondják, csak két év múlva vesszük fel a névjegyzékbe, de még abban az évben lakást kap.“ Az ügyészségek vizsgálata bizonyítja, hogy még nein minden városi nemzeti bizottság alkalmazza ezt az elvet. Elsősorban is egész sor városban a félévenként készített névjegyzék nem reális. Arról már nem is szólva, hogy helyenként, például Vranovhan, ezt a névjegyzéket nem függesztették ki, hogy megtekinthessék az érdeklődök. Ilyen eljárással a nemzeti bizottság nem szilárdítja tekintélyét. Több városi nemzeti bizottság nem képes érvényt szerezni a saját határozatainak. Még mindig gyakori, hogy egyesek önkényesen beköltöznek az üres lakásba. A törvény értelmében a nemzeti bizottság köteles kiköltöztetni őket. Ezt a kötelességét nem minden nemzeti bizottság teljesíti. Megtörténik, hogy a beköltözést utólagosan „szentesítik“. Megfeledkeznek arról hogy ezzel szinte serkentik az önkényeskedőket a törvény megszegésére. Ahol ilyen eset megtörténik, ott a lakosok döntő többsége jogosan bírálja következetlenségükért a nemzeti bizottság funkcionáriusait.

Az ügyészségek felmérése alapján kialakult vita tanulsága: — A nemzeti bizottságok dolgozóinak bővíteniük kell jogismereteiket, mivel a jogszabályok ismerete feltétele a döntések megalapozottságának, a szocialista törvényesség érvényesítésének.

CSETÖ JÁNOS

A vetés szünetelt, a munka nem

Az elmúlt hét végén hűvös, borult idő váltotta fel az enyhe és tavaszias napokat. A földeket kiadós eső áztatta, s így a mezei munkákban a legtöbb helyen kényszerszünetet tartottak.

A Vöelíncei (Méhi) ÚJ Élet Egységes Főldművesszövetkezet határa is csendes volt. A vetőgépek a gazdasági udvaron pihentek.

— Sáros a föld — kezdte Góbis Gábor mérnök, a szövet kezet agronómusa, miután bemutatkoztunk egymásnak. — Ogy látszik, hogy több napra be kell húzódni a földekről.

— örül vagy mérgelődik kényszerszünet miatt?

— Örülök, mert kellett az eső és mérgelődöm, hogy nem várt még egy kicsit. KétszázöT ven hektár árpánk lesz, 140 hektáron már elvetettük. Napi teljesítményünk 50 hektár. Há rom nap kellett volna mindösz sze, hogy befejezzük a vetést. Ezért mérgelődöm. Örültök azon bán, mert a búzáknak nagyon jól jött a csapadék. Ősszel a határunkat átszelő Sajó szántóink nagy részét elöntötte, így a tervezett 760 hektár búzánkat a szokásosnál csak jóval később vethettük el. A gabona sűrűsége jó, de a szokásosnál gyengébb. A tápanyagok, a meleg és az eső, remélem, kellően megerősítik.

A hirtelen jött tavaszi kényszerpihenő persze e szövetkezetben sem jelentette azt, hogy a vetésből, talajmegmunkálásból felszabadult traktorosok és gyalogmunkások a szó szoros értelmében munkaszünetet tartottak. Egy részük a 30 hektáros kertészetben kapott munkái. A traktorosok a melegágyak alá hordták az istállótrágyát, Farkas Ferenc és Nagy József, a két vetőgépes munkás pedig a trágya elterítését végezte.

— Melyik a könnyebb munka, a mostani vagy a vetés?

— kérdeztem.

— Vetni könnyebb... Itt viszont rövidebb a munkanap. Ha vetünk, amíg látunk, nem hagyjuk abba. Persze mindent el

A Trhové Myto-i Efsz kertészetének üvegházaiban Mzépen fejlődnek a palánták. Felvételünkön: Nagy Mihály munkacsoportja munka közben. (J. Alexy felvétele)

Hasznos újítás

A mintegy háromezer hektáros területen gazdálkodó Vef- ká Ida-I (Nagyidai) Állami Gazdaságban az állattenyésztés gépesítése terén még néni oldottak meg minden felada tót.

— Ha valamely területen nincsen mód nagy beruházásokra, akkor az adott lehetőségeken belül, ésszerűsítéssel kell törekedni az eredmények javítására — mondta mintegy bevezetőül Ligeti Károly mérnök. Újítási javaslatát — mely a baromfitenyésztésben hozott figyelemreméltó eredményeket —, tavaly vezették be.

A gazdaság baromfitelepe, egy 80 méter hosszú épület, ahol évente 60 ezer csirkét nevelnek fel. Ligeti elvtárs újítása — a baromfik automatikus etetésére szolgáló berendezés — évi 600 000 korona pluszt hoz a gazdaságnak. A telep egész hosszában vízszintes körforgást végez egy láncsor, melyen 2,5 méternyi távolságban egymástól, szorosan a föld felett haladnak az etetők (a tubus-etető felső részét dróthálóval cserélték fel). Míg egyszer körbehalad, ki is ürül, majd a telep bejáratánál az adagoló önműködően föltölti azokat. Az itatás is hasonló módon történik. A helyiségben két ilyen mozgó etetősort helyeztek üzembe. Amint a beszélgetés során kitűnt, az elektronikus műszerfal mellől minden munkafolyamat tetszés szerint irányítható Veľká Idán a berendezés nincs teljesen kihasználva, hiszen két dolgozó egy helyett hat ilyen telep ellátását tudná elvégezni.

Egy kilogramm súlygyarapodást 252 dekagramm takarmánykeverékből értek el. Az előtt 15-öt, a mozgó etetők segítségével pedig már 20 csirkét tudnak egy négyzetméter területen nevelni. Az újítást eddig csak itt vezették be, de a szabadalmazás jóváhagyása után megrendelésre is gyártanak majd belőle. (-nák)

kell végezni. Ez is fontos, hiszen a zöldségfélékre is nagy szükség van — felelték.

— Látom, nem sok idejük jut pihenésre — mondtam a nyomukban dolgozó asszonyokra mutatva, akik a 80—90 cm vastagon elterített trágyarétegre a melegágy fakereteit helyezték, ezekbe földet hordtak; itih'I Bgvonnsrn simították.

mesztőkhöz és az állattenyésztőkhöz hasonlóan a gépesítő csoport is bekapcsolódott a fel- szabadulási munkaversenybe. A traktorosok vállalták, hogy az üzemanyagfogyasztást 10 százalékkal csökkentik. Az eredmény sok mindentől függ, így a munkaszervezéstől, az üresjáratok csökkentésétől, de a gépek fiiondo- karbantartásától

A hatalmas kerekei vasnidakkal emelték a helyére.

(A szerző felvétele)

Bizony nem sok, de azért győzzük a munkát — hangzott a feleiét.

Egy további asszonycsoport már az előkészített magágyak bevetésével foglalatoskodott.

— Paprikát és paradicsomot vetünk — mondta Bene Zoltánná, a kertészeti csoport vezetője, aki már 12 éve dolgozik e munkahelyen. — Kicsit elkéstünk a munkánkkal, de igyekszünk, hogy behozzuk a lemaradást

A saláta-, a karfiol- és a ka ralábépalántákat ültető asszonyok még beszélgetés közben is szaporán és ügyesen duggat- ták az aprócska növényeket. Térdelve, guggolva, vagy lehajolva végezték munkájukat.

— Nem nehéz, de annál fárasztóbb munka — mondták —, a derék bizony megérzi. Naponta fejenként úgy 3000 palántát ültetünk ki.

Az eső nemcsak a kertészetbe, hanem a műhelybe is erősítést hozott. Góbis Árpád gépjavító szocialista munkabrigádjának ez jól jött, hiszen a műhelyben mindig akad munka. Másrészt pedig a növényter

is. A traktorosok tehát kihasználták az esős napokat, gépeiket javították. Akinek pedig a gépén már nem akadt javítani való, az a másiknak segített. Így pl. Bene Józsefet, az egyik lánctalpas traktor vezetőjét Soltész István traktoránál találtuk.

— Új Skoda—180-as, tavaly decemberben vásárolta a szövetkezet. Nem romlott el, egy kicsit korai lenne — mondta a traktor gazdája. — Pótkerekeket szerelünk rá. A kettős kerékkel nem fog annyira süly- lyedni, nem tapossa úgy meg a földet, és jobban fog húzni. Ugyanis eléggé puha a föld, és a traktor után akasztható speciális kombinált talajelőkészítő

— borona és henger — egyszerre 8 méteres sávot fog át. Tehát meglehetősen nagy teher.

— Látom, jól jön a segítség

— feleltem a kerékre mutatva.

— Bizony, hiszen a kerék 200—250 kilogramm is megvan

— felelte Soltész István —, miközben vasrudakkal emeltfcrf helyére a hatalmas kereket.

EGRI FERENC!

A SZŰKSZAVÚ EMBER

A hibát minél hamarabb el kell távolítani # Nyolc fiatal o tagjelöltek sorában # Politikai iskolázáson vesznek részt

Nagyon fontos a gépről való gondoskodás. A kis hibát azonnal el kell távolítani^ nehogy nagy legyen belőle.

Ez a tapasztalata a 29 éves Menyhár Sándornak, a Veli- ká nad Hronom-i (Nagyodi) Efsz traktorosának, akivel munkahelyén beszélgettem. Menyliár Sándor esetében a tapasztalat egyáltalán nem túlzás, hiszen 1962-től „nyer- geli“ a traktort. Azóta, amióta a kilencéves iskolát kijárta. Hiba a traktoron sokféle akadhat. Tegnap például egy golyóscsapágyat kellett kicserélnie.

Szerinte a traktoros munkája egyszer nehéz, máskor meg könnyű. Ez nagyban függ az időjárástól. Télen kevesebb a dolga, de tavasztól reggel 6 órától addig dolgoznak, „amíg azt a munka kívánja“. Munkahelyével így is elégedett. Sőt, a jövőjét is a szövetkezethez fűzi. Különösebb tervei azonban nincsenek. Egyébként nős, két fiú édesapja. Felesége, aki szintén az efsz-ben dolgozik, most van anyasági szabadságon. Nagyodon a szülőknél laknak. A háznál kertjük is van, melyben zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. Kevés szabad idejében szívesen olvas újságot. Kedvtelésből olykor futballozik is.

A faluban elég sok a fiatal, de nem mind helyben dolgozik. Menyhár Sándor szerint a nagyodi fiatalok elég aktívak. Ifjúsági klubjuk is van, melyben egyebek közt pinpon- gozni szoktak. A helyi labdarúgócsapat a legalsó osztályban játszik. Az ifjúsági szervezet a szövetkezet mellett létesült. Üzemi a pártszervezet is, mely Menyhár Sándort fölvette tagjelöltjei sorába.

— Egyszerre nyolc fiatalt jelöltek — mondja Menyhár elvtárs. — Felhívták a figyelmünket, hogy jó példát kell mutatnunk. ,,Jó munkások vagytok, köztünk a helyetek“ —, mondta az elnök. Az egyesített szövetkezetben Nagyod- ról kilenc traktoros van, s ebből kettő párttag. A tagjelöltek Lévára járnak pártoktatásra. Tegnap is volt előadásunk, mely a tudományos világnézetről szólt. Pártgyűlésre helyben járok. A gyűléseken megvitatjuk a problémákat. Én azonban eddig még nem szóltam hozzá egyetlen kérdéshez sem.

Utóbbi mondata nem lep meg, hiszen szűkszavú ember, s nem régen vesz részt a tagsági gyűléseken. Ráadá sül megnyilatkozni nemcsak szavakban lehet, hanem tettekben is. Munkája pedig mindennél többet mond. Ezért is előlegezték neki a bizalmat.

FÜLÖP IMRE