Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-20 / 67. szám, csütörtök

Belpolitikai kom merítár Jogszabályok és döntések A nemzeti bizottságok működési területükön sokrétű ügyintézést végeznek, — pozitívan vagy negatívan — for­málják a lakosok véleményét az államigazgatási szervek munkájáról. Éppen ezért fontos, hogy döntéseikben min­denkor érvényesítsék a szocialista törvényességet. E köve­telmény teljesítésével az állampolgárok létbiztonságának szilárdítását szolgálják. A választott néphatalmi szervek e feladat teljesítését is figyelemmel kísérik. Az SZNT al­kotmányjogi bizottsága 1973-ban megbízta az SZSZK leg­főbb ügyészét, vizsgálják meg, liogy a nemzeti bizottsá­gok hogyan érvényesítik döntéseikben — 1973 második és 1974 első felében — a jogszabályokat, a szocialista tör­vényességet. E feladat teljesítését a közelmúltban értékel­te az SZNT államigazgatással, a helyi képviseleti szervek­kel és a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottsága. Az ügyészségek a nemzeti bizottságok munkájának négy fontos területét: a kihágások elbírálását, a lakasgazdál- kodást, az építési szabályok érvényesítéséi, valamint a lakosság panaszainak és közérdekű bejelentéseinek inté­zését vizsgálták. Mivel c területen már az előző években is végeztek hasonló vizsgálatokat, felméréseik nemcsak az összehasonlításra, hanem következtetések levonására is alapul szolgáltak. Örvendetes tény, hogy a nemzeti bi­zottságok mind nagyobb gondot fordítanak a kihágások elbírálására. Ugyanakkor helyenként még mindig előfor­dul, hogy a megszabott harminc, esetleg hatvan napon belül nem döntenek a kihágást elkövető ügyében. A vizs­gálat azt is megállapította, hogy a Bratislavai I. Városke­rületi Nemzeti Bizottságon tizennégy, a dunaszerdahelyi járásban pedig öt kihágás elévült, mivel nem tűzték napi­rendre egy év leforgása alatt. Bár lényegében „apró“ ügyekről van szó, de a nemzeti bizottságok „elnéző“ ma­gatartása egyáltalán nem növeli tekintélyüket. Néhány közrendészeti bizottság felületesen dolgozik, sőt jegyző­könyveikből lehetetlen megállapítani, hogyan folyt le a bi­zonyítási eljárás, ki volt jelen. Gyakran hiányos, nem meggyőző a döntések indoklása. Ilyen jegyzőkönyveket olvastak a vizsgálatok során a Bratislava-vidéki és a tre- bi&ovi járásban is. A képviselők a vizsgálatok eredményé­ről azt a következtetést vonták le, hogy javítani kell a kihágások elbírálását és a döntések megalapozottságát, mert e téren még nem értek el megnyugtató eredménye­ket. A városi nemzeti bizottságok elnökei, ha a gondokról beszélnek, elsőként a lakáskérdést említik. Bár a legtöbb lakást a városokban építik, mégis itt okoz a legnagyobb gondot a lakáskérdés megoldása. Méghuzzá azért, mert jóformán csak azok kapnak új lakást, akiknek szanálták a lakását. Márpedig többen laknak öreg, az egészségre káros lakásban, s ők is szeretnének új lakásba költözni. Igényeiket — a lehetőségek szerint — a nemzeti bizott­ság hivatott kielégíteni. E téren az első lépés, hogy nevük bekerüljön a lakásra jogosultak névjegyzékébe. Több vá- rosi nemzeti bizottság a „kedélyek megnyugtatására“ két­szer annyi igénylőt is felvesz a névjegyzékbe, mint anieny- nyi lakást félévenként kiutalhat. Ez helytelen eljárás, a lakást igénylőket nem szabad hitegetni, őszintén kell ve­lük beszélni. Az egyik vnb elnöke azt mondta: „Sokkal jobban elkeseredik az, akinek neve évekig szerepel a jogosultak névjegyzékében, de lakást nem kap, mint az, akinek megmondják, csak két év múlva vesszük fel a névjegyzékbe, de még abban az évben lakást kap.“ Az ügyészségek vizsgálata bizonyítja, hogy még nein min­den városi nemzeti bizottság alkalmazza ezt az elvet. Elsősorban is egész sor városban a félévenként készített névjegyzék nem reális. Arról már nem is szólva, hogy helyenként, például Vranovhan, ezt a névjegyzéket nem függesztették ki, hogy megtekinthessék az érdeklődök. Ilyen eljárással a nemzeti bizottság nem szilárdítja tekin­télyét. Több városi nemzeti bizottság nem képes érvényt szerezni a saját határozatainak. Még mindig gyakori, hogy egyesek önkényesen beköltöznek az üres lakásba. A tör­vény értelmében a nemzeti bizottság köteles kiköltöztetni őket. Ezt a kötelességét nem minden nemzeti bizottság teljesíti. Megtörténik, hogy a beköltözést utólagosan „szen­tesítik“. Megfeledkeznek arról hogy ezzel szinte serkentik az önkényeskedőket a törvény megszegésére. Ahol ilyen eset megtörténik, ott a lakosok döntő többsége jogosan bírálja következetlenségükért a nemzeti bizottság funk­cionáriusait. Az ügyészségek felmérése alapján kialakult vita tanul­sága: — A nemzeti bizottságok dolgozóinak bővíteniük kell jogismereteiket, mivel a jogszabályok ismerete felté­tele a döntések megalapozottságának, a szocialista tör­vényesség érvényesítésének. CSETÖ JÁNOS A vetés szünetelt, a munka nem Az elmúlt hét végén hűvös, borult idő váltotta fel az enyhe és tavaszias napokat. A földe­ket kiadós eső áztatta, s így a mezei munkákban a legtöbb helyen kényszerszünetet tartot­tak. A Vöelíncei (Méhi) ÚJ Élet Egységes Főldművesszövetkezet határa is csendes volt. A vető­gépek a gazdasági udvaron pi­hentek. — Sáros a föld — kezdte Góbis Gábor mérnök, a szövet kezet agronómusa, miután be­mutatkoztunk egymásnak. — Ogy látszik, hogy több napra be kell húzódni a földekről. — örül vagy mérgelődik kényszerszünet miatt? — Örülök, mert kellett az eső és mérgelődöm, hogy nem várt még egy kicsit. KétszázöT ven hektár árpánk lesz, 140 hektáron már elvetettük. Napi teljesítményünk 50 hektár. Há rom nap kellett volna mindösz sze, hogy befejezzük a vetést. Ezért mérgelődöm. Örültök azon bán, mert a búzáknak nagyon jól jött a csapadék. Ősszel a határunkat átszelő Sajó szán­tóink nagy részét elöntötte, így a tervezett 760 hektár búzán­kat a szokásosnál csak jóval később vethettük el. A gabona sűrűsége jó, de a szokásosnál gyengébb. A tápanyagok, a me­leg és az eső, remélem, kel­lően megerősítik. A hirtelen jött tavaszi kény­szerpihenő persze e szövetke­zetben sem jelentette azt, hogy a vetésből, talajmegmunkálás­ból felszabadult traktorosok és gyalogmunkások a szó szoros értelmében munkaszünetet tar­tottak. Egy részük a 30 hektá­ros kertészetben kapott mun­kái. A traktorosok a meleg­ágyak alá hordták az istálló­trágyát, Farkas Ferenc és Nagy József, a két vetőgépes munkás pedig a trágya elterítését vé­gezte. — Melyik a könnyebb mun­ka, a mostani vagy a vetés? — kérdeztem. — Vetni könnyebb... Itt vi­szont rövidebb a munkanap. Ha vetünk, amíg látunk, nem hagy­juk abba. Persze mindent el A Trhové Myto-i Efsz kertészetének üvegházaiban Mzépen fejlőd­nek a palánták. Felvételünkön: Nagy Mihály munkacsoportja mun­ka közben. (J. Alexy felvétele) Hasznos újítás A mintegy háromezer hektá­ros területen gazdálkodó Vef- ká Ida-I (Nagyidai) Állami Gazdaságban az állattenyész­tés gépesítése terén még néni oldottak meg minden felada tót. — Ha valamely területen nincsen mód nagy beruházá­sokra, akkor az adott lehető­ségeken belül, ésszerűsítéssel kell törekedni az eredmények javítására — mondta mintegy bevezetőül Ligeti Károly mér­nök. Újítási javaslatát — mely a baromfitenyésztésben hozott figyelemreméltó eredményeket —, tavaly vezették be. A gazdaság baromfitelepe, egy 80 méter hosszú épület, ahol évente 60 ezer csirkét nevelnek fel. Ligeti elvtárs újítása — a baromfik automa­tikus etetésére szolgáló beren­dezés — évi 600 000 korona pluszt hoz a gazdaságnak. A telep egész hosszában vízszin­tes körforgást végez egy lánc­sor, melyen 2,5 méternyi tá­volságban egymástól, szorosan a föld felett haladnak az ete­tők (a tubus-etető felső részét dróthálóval cserélték fel). Míg egyszer körbehalad, ki is ürül, majd a telep bejáratánál az adagoló önműködően föltölti azokat. Az itatás is hasonló módon történik. A helyiségben két ilyen mozgó etetősort he­lyeztek üzembe. Amint a be­szélgetés során kitűnt, az elektronikus műszerfal mellől minden munkafolyamat tetszés szerint irányítható Veľká Idán a berendezés nincs telje­sen kihasználva, hiszen két dolgozó egy helyett hat ilyen telep ellátását tudná elvégez­ni. Egy kilogramm súlygyarapo­dást 252 dekagramm takar­mánykeverékből értek el. Az előtt 15-öt, a mozgó etetők segítségével pedig már 20 csir­két tudnak egy négyzetméter területen nevelni. Az újítást eddig csak itt vezették be, de a szabadalmazás jóváhagyása után megrendelésre is gyárta­nak majd belőle. (-nák) kell végezni. Ez is fontos, hi­szen a zöldségfélékre is nagy szükség van — felelték. — Látom, nem sok idejük jut pihenésre — mondtam a nyo­mukban dolgozó asszonyokra mutatva, akik a 80—90 cm vas­tagon elterített trágyarétegre a melegágy fakereteit helyezték, ezekbe földet hordtak; itih'I Bgvonnsrn simították. mesztőkhöz és az állattenyész­tőkhöz hasonlóan a gépesítő csoport is bekapcsolódott a fel- szabadulási munkaversenybe. A traktorosok vállalták, hogy az üzemanyagfogyasztást 10 száza­lékkal csökkentik. Az ered­mény sok mindentől függ, így a munkaszervezéstől, az üresjá­ratok csökkentésétől, de a gé­pek fiiondo- karbantartásától A hatalmas kerekei vasnidakkal emelték a helyére. (A szerző felvétele) Bizony nem sok, de azért győzzük a munkát — hangzott a feleiét. Egy további asszonycsoport már az előkészített magágyak bevetésével foglalatoskodott. — Paprikát és paradicsomot vetünk — mondta Bene Zoltán­ná, a kertészeti csoport vezető­je, aki már 12 éve dolgozik e munkahelyen. — Kicsit elkés­tünk a munkánkkal, de igyek­szünk, hogy behozzuk a lema­radást A saláta-, a karfiol- és a ka ralábépalántákat ültető asszo­nyok még beszélgetés közben is szaporán és ügyesen duggat- ták az aprócska növényeket. Térdelve, guggolva, vagy leha­jolva végezték munkájukat. — Nem nehéz, de annál fá­rasztóbb munka — mondták —, a derék bizony megérzi. Napon­ta fejenként úgy 3000 palántát ültetünk ki. Az eső nemcsak a kertészet­be, hanem a műhelybe is erő­sítést hozott. Góbis Árpád gép­javító szocialista munkabrigád­jának ez jól jött, hiszen a mű­helyben mindig akad munka. Másrészt pedig a növényter is. A traktorosok tehát kihasz­nálták az esős napokat, gépei­ket javították. Akinek pedig a gépén már nem akadt javítani való, az a másiknak segített. Így pl. Bene Józsefet, az egyik lánctalpas traktor vezetőjét Soltész István traktoránál talál­tuk. — Új Skoda—180-as, tavaly decemberben vásárolta a szö­vetkezet. Nem romlott el, egy kicsit korai lenne — mondta a traktor gazdája. — Pótkereke­ket szerelünk rá. A kettős ke­rékkel nem fog annyira süly- lyedni, nem tapossa úgy meg a földet, és jobban fog húzni. Ugyanis eléggé puha a föld, és a traktor után akasztható spe­ciális kombinált talajelőkészítő — borona és henger — egy­szerre 8 méteres sávot fog át. Tehát meglehetősen nagy teher. — Látom, jól jön a segítség — feleltem a kerékre mutatva. — Bizony, hiszen a kerék 200—250 kilogramm is megvan — felelte Soltész István —, miközben vasrudakkal emeltfcrf helyére a hatalmas kereket. EGRI FERENC! A SZŰKSZAVÚ EMBER A hibát minél hamarabb el kell távolítani # Nyolc fiatal o tagjelöltek sorában # Politikai iskolázáson vesznek részt Nagyon fontos a gépről való gondoskodás. A kis hibát azonnal el kell távolítani^ ne­hogy nagy legyen belőle. Ez a tapasztalata a 29 éves Menyhár Sándornak, a Veli- ká nad Hronom-i (Nagyodi) Efsz traktorosának, akivel munkahelyén beszélgettem. Menyliár Sándor esetében a tapasztalat egyáltalán nem túlzás, hiszen 1962-től „nyer- geli“ a traktort. Azóta, amió­ta a kilencéves iskolát kijár­ta. Hiba a traktoron sokféle akadhat. Tegnap például egy golyóscsapágyat kellett kicse­rélnie. Szerinte a traktoros munká­ja egyszer nehéz, máskor meg könnyű. Ez nagyban függ az időjárástól. Télen kevesebb a dolga, de tavasztól reggel 6 órától addig dolgoznak, „amíg azt a munka kívánja“. Munka­helyével így is elégedett. Sőt, a jövőjét is a szövetkezethez fűzi. Különösebb tervei azon­ban nincsenek. Egyébként nős, két fiú édesapja. Felesé­ge, aki szintén az efsz-ben dolgozik, most van anyasági szabadságon. Nagyodon a szü­lőknél laknak. A háznál kert­jük is van, melyben zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. Kevés szabad idejében szíve­sen olvas újságot. Kedvtelés­ből olykor futballozik is. A faluban elég sok a fiatal, de nem mind helyben dolgo­zik. Menyhár Sándor szerint a nagyodi fiatalok elég aktí­vak. Ifjúsági klubjuk is van, melyben egyebek közt pinpon- gozni szoktak. A helyi labda­rúgócsapat a legalsó osztály­ban játszik. Az ifjúsági szer­vezet a szövetkezet mellett létesült. Üzemi a pártszerve­zet is, mely Menyhár Sándort fölvette tagjelöltjei sorába. — Egyszerre nyolc fiatalt jelöltek — mondja Menyhár elvtárs. — Felhívták a figyel­münket, hogy jó példát kell mutatnunk. ,,Jó munkások vagytok, köztünk a helyetek“ —, mondta az elnök. Az egye­sített szövetkezetben Nagyod- ról kilenc traktoros van, s eb­ből kettő párttag. A tagjelöl­tek Lévára járnak pártokta­tásra. Tegnap is volt előadá­sunk, mely a tudományos vi­lágnézetről szólt. Pártgyűlésre helyben járok. A gyűléseken megvitatjuk a problémákat. Én azonban eddig még nem szóltam hozzá egyetlen kér­déshez sem. Utóbbi mondata nem lep meg, hiszen szűkszavú em­ber, s nem régen vesz részt a tagsági gyűléseken. Ráadá sül megnyilatkozni nemcsak szavakban lehet, hanem tet­tekben is. Munkája pedig mindennél többet mond. Ezért is előlegezték neki a bizalmat. FÜLÖP IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom