Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-19 / 66. szám, szerda

(Folytatás á 3. oMfiTrfíl) ' egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogy a terv sikeres befejezé­sén munkálkodjunk. Ez a fel­tétele annak, hogy még köze­lebb kerüljünk egész népünk naay nemzeti céljának megvá­ló Hátához: — a fejlett szo­cialista társadalom felépítésé­hez. Barátainkat is biztosíthat­ja':: a Magyar Népköztársa- sáa gazdasági alapjai szilár­dak és fejlődésünk e téren ís töretlenül folytatódik. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE A Központi Bizottság jelenti, hnoy a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésére vonat­kozó határozatai megvalósul­tak. A IV. ötéves tervben, a párt élet színvonal-politikájá­nak megfelelően, a nemzeti jö­vedelem bővülésével és a nép­gazdaság anyagi teherbíró ké­pességével arányosan javultak népünk életkörülményei. Az egy keresőre jutó reálbér ö't év aiatt 10 százalékkal, a7. egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a la­kosság fogyasztása 28 száza­lékkal lesz több 1975-ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyo­zott volt, színvonala emelke­dett. A fogyasztói árak a leg­utóbbi években külső és belső tényezők hatására évente átla­gosain 2—3 százalékkal emel­kedtek, de az árszínvonal- emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervben meg­határozott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzbeli társadal­mi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett. S zoc iái p ol i t i kán k n ak megfe­lelően a társadalmi juttatások aránya a lakosság összes jö­vedelmén belül növekszik: je­lenleg már minden 100 forint munkajövedelmet országos át­lagban 36—37 forint társadal­mi juttatás egészíti ki. A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideje csökkent', s ezzel 1975 végére a bérből és fizetésből élőknek 95 szá­zaléka 44 órás vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folyta­tódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése, a nehéz fizikai munka gépesíté­se, a munkavédelem fejleszté­se. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés^ az üzemi bale­setek, kisebb a fizikai igény- bevétel. Jelentős eredményeket éwáÖWk él a lakásépítésben. A TV. öt­éves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mint­egy 30 000-rel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakás- építési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredmé­nye, hogy a kitűzött célt 1975 végére elérjük: a tervezett egymillió lakás felépül, sőt né­hány tízezerrel többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden har­madik család új lakáshoz jut. A lakáshelyzet javítását pár­tunk továbbra is fontos társa­dalmi feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja, hogy az eddi­ginél több állami lakás épül­jön. Kádár elvtárs megállapí­totta, kormányunk intézkedé­sei hozzájárultak, hogy hazánk­ban most a születési arányszám 17,8 ezrelék, ami európai vi­szonylatban már magas átlag. A már megtett és a tervezett intézkedések egész sora köny- nyítl a családok helyzetét. Az ötödik ötéves tervidőszakban néhány éven belül minden 3- és 5-gyermekes családot önál­ló lakáshoz juttatunk. A mos­tani ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma jelentősen, 60 ezerrel gyarapszik. A 70-es évek második felében Buda­pesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megkö­zelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Növeljük a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Ez hozzájárul a csalá­di jövedelmek közötti különb­ségek mérsékléséhez. A követ­kező 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltéte­leit, hogy minden család és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson. 1975. július 1-ével egymillió százezer személy nyugdíja, il­letve nyugdíjjellegű ellátása fog emelkedni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő fogyasztói árszínvonalat a jövőben is köz­pontilag kell szabályozni és azokon csak központi elhatá­rozás alapján lehet változtatni. ÔRIÄSI SIKEREK Az eljövendő 15—20 évben az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem a mostaninak két-két és félszeresére, az ipartermelés volumene két és fél-háromszo­rosára, a mezőgazdasági ter­melés másfél-kétszeresére, az építőipari termelés két és fél- háromszorosára emelkedhet. Az anyagi termelés bővülését teljes egészéljen a munkater­melékenység növelésével kell és lehet fedezni. Pártunk politikája kifejeződik a fejlett szocializmus épí­tése 15—20 évre szóló prog­ramnyilatkozatának az élet- színvonal fejlesztésre vonatko­zó lelkesítő célkitűzésében is. Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két-, két és félszeresét oly módon, hogy az iparcikkek aránya az összfogyasztásnak legaláb egy- harmada legyen. 1,5—2 millió lakást kell építeni, növelve a többszobás lakások részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakáskultúrát. Át kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre. A fejlett szocialista társada­lom építése során megteremt­jük végső célunk, a kommuniz­mus építésére való átmenet műszak i-gazdaság 1 al a p j alt. A PÄRT ESZMEI RÄHATÄSA A beszámoló következő része az ideológiával, a tudománnyal, az iskolaüggyel és a kultúrá­val foglalkozik. A központi bizottság úgy íté­li meg, hogy a beszámolási időszakban társadalmi viszo­nyainknak fejlődésével, gazda­sági építőmunkánk eredményei­vel összhangban növekedett ha­zánkban a marxizmus—-leniniz­mus befolyása, erősödött a tár­sadalomban a szocialista köz- gondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista er­kölcs és életmód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forrada­lom eredményeinek gyarapítá­sában. A párt ideológiai munkáját a marxizmus—leninizmus álta­lános érvényű tanításainak ter­jesztése, alkotó alkalmazása, elméleti gazdagítása jellemzi. A beszámoló időszakában to­vább növekedett a pártpropa­ganda hatékonysága, szocialis­ta szemléletformáló szerepe. A két kongresszus között évi át­lagban több mint 2 millió em­ber vett részt szervezett poli­tikai oktatásban. Nagy munkát végeznek, elterjedtek és olva­sottak a párt napilapjai és fo­lyóiratai. Általában tovább nö­vekedett a sajtó, a rádió és a televízió szerepe a közélet tá­jékoztatásában, a politikai ne­velőmunkában és a közműve­lődésben. Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai kép­zettségének, a párt eszmei egy­ségének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is nél­külözhetetlen az igazunkba, igazságunk meggyőző erejébe vetett megrendíthetetlen hit, a forradalmi éberség, a nyílt ki­állás nézeteink mellett, a vita­készség csakúgy, mint az ér­velés, a meggyőzés és a biza­lom az emberek iránt. AZ ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG TÄMOGATÄSA Tudományos kutatásra és fej­lesztésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordít­juk; Eredményekről szólhatunk a társadalomtudományokban, — elsősorban a történettudomány és a közgazdaságtudomány te­rületén —, abban a tekintetben, hogy munkájukban jobban a középpontjába kerültek fejlő­désünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gaz­dasági építés, a tudományos és technikai forradalom hazai ki­bontakoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati felada­tai. Művészeti életünket is ered­ményes alkotó munka jellem­zi. Az utóbbi négy esztendő az irodalom, az egyes művészeti ágak gazdagodásának idősza­ka volt. Figyelemre méltó al­kotások születtek. Művészeink értékes segítséget nyújtanak a közművelődési munkához. Je­lentősen fejlődött képző- és iparművészetünk, ezen belül szobrászatunk és színvonalas zenei művek születnek. A tu­domány, az irodalom és a mű­vészet eredményeit, értékeit egyre szélesebb tömegek isme­rik meg. A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művészetekben elért eredményeket. Az írók, az alkotóművészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti összefogás, egység kibontakozásához. Mű­veikkel segítették népünket kulturális színvonalának fel­emelésében. A párt a valóságból indul ki, amikor megállapítja, hogy po­litikai egyetértésünk az alko­tókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti köz­életünk világnézetileg, eszmei­leg még nem egységes. Az ál­talános helyzet jellemzője egyrészről, hogy e területen is növekszik a szocializmus esz­méinek befolyása, másrészről látható az is, hogy a szocia­lizmus hazai építésének új kér­dései, a nemzetközi munkás­mozgalom, a külpolitikai hely­zet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetek­ben, az alkotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok távlatvesztése. Ez megmutatkozik mind a téma- választásban, mind a feldolgo­zás módjában. Az író, a művész maga vá­lasztja meg témáját, kifejezés! formáit és eszközeit. A téma- választás, a stílus a művészi irányzat szabadságának azon­ban mindig az a mértéke, hogy mennyire segíti a társadalom ábrázolását, és hogy a mű mennyire képes a társadalom­hoz szólni. Az a művészi ma­gatartás, amelyik elfordul a mától, amelyik úgy „modern“, hogy régen letűnt divatokat, „izmusokat" melegít fel és for­mai játszadozásával az elavult „Vart pour Vart", a „művészet a művészetért" szellemében öncélú művet alkot, az sem a társadalomnak, sem a művé­szetnek nem használ és nem tart lépést a szocializmust épí­tő néppel. A reális helyzet felmérése a párt részéről nem belenyug­vást, nem eszmei megalkuvást jelent. Itt hosszú távú sok fi­gyelmet és türelmet igénylő munkát kell végeznünk. Ezeken a területeken és ezekben a kérdésekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a mű­vészetek terén eszmei vitapart­nereink, az esetek nagy több­ségében politikai szövetsége­seink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sőt, igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell foly­tatnunk, hogy közben a poli­tikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxizmus—leninizmus esz­méi alapján az ideológia terü­letén is közelebb kerüljenek hozzánk. A párt továbbra is mindent megtesz szocialista hazánk iro­dalmi, művészeti életének fej- ( lesztéséért. Kulturális, művé­szeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai és az ideo­lógiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista közéle- tisóg erőit. Továbbra is biztosítjuk az al­kotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek kö­zött társadalmi és művészi ér­tékük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák Is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a for­radalom, elsősorban nem a mű­vészi formákban, hanem a tár­sadalomban megy végbe. Az al­kotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthető­en és valóban a népről, a nép­hez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, mun­káját, harcát fejezzék ki. Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, eluta­sítjuk mind a dogmatikus mű­vészetszemléletet, mind a társa­dalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisán általá­nosító negatív álláspontokat. Azokat a műalkotásokat párt­fogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan, magas művészi szín­vonalon ábrázolják. Az iroda­lom és művészetkritika a mar­xista esztétika alapelveinek gyakorlati érvényesítésével ha­tározottabban segítse a művé­szet szocialista értékrendjének kialakítását: színvonalas érve­lő és közérthető elemzéseivel orientálja meggyőzően a kö­zönséget és az alkotói világot, támogassa a művészet és a kö­zönség kapcsolatának kölcsön­hatásának erősödését. A művé­szeti műhelyek, intézmények, szövetségek teremtsenek olyan légkört, amelyben az ilyen mű­vek alkotói élvezik a legtöbb megbecsülést. Ily módon szol­gálhatja az alkotó híven a szo­cializmust, a népet; ily módon fejlődhet maga az alkotó; ezen az úton fejlődhet, gazdagod­hat valóban kifejezési formák­ban is maga az irodalom, a művésziét. A RÄHATÄS HATALMAS ESZKÖZE A különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai kö­zött ideológiai és kulturális téren is növeljük aktivitásun­kat. Mindig szem előtt kell tar­tanunk, hogy az ideológiai harc frontján nincs-e békés egymás, mellett élés. Az állami kapcsolatokban partnerek le­hetünk, a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azon­ban két egymással szemben ál­ló, két kibékíthetetlen ideoló­gia. Az ideológiai nevelő mun­ka különösért fontos feladata a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionál izmus erősí­tése. A nemzetközi helyzet is szük­ségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket teslvér­pártjai nkkal ideológiai terüle­ten is. A testvérpártok ideoló­giai együttműködése az elmúlt években már szép eredménye­ket hozott, hozzájárult a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egy­ségéhez, a marxista—leninista ideológia befolyásának növeke­déséhez a világ minden részé­ben. Pártunknak az az álláspont­ja, hogy az élet minden terü­letén növelni kell a szocializ­mus aktív híveinek megbecsü­lését a szocialista módon vég­zett munka, a szocializmus iigye iránt érzett magatartás tiszteletét. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szo­cializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társada­lomellenes magatartást, a fe­gyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Ar­ra törekszünk, hogy társadal­munk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi elis­merést. A TÁRSADALOM VEZETŐ EREJE A párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadal­munk életében. A X. kongresz- szus óta eltelt négy esztendő­ben megfelelő módon folyt a pártépítő munka. A párt — lét­számát és szociális összetéte­lét tekintve — egészségesen fejlődött A pártnak a X. kong­resszus Idején kereken 662 000 tagja volt, 1974. december 31- én a taglétszám 754 000 volt. Ez kifejezi pártunk élcsapat- és tömegpárt-jellegét, társadal­munk fejlettségét. Pártunk te­vékenységében legutóbbi négy évében is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust mint a párt felépítésének és működésének lenini alapelvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollektív vezetés és az egyszemélyi fele­lősség elvének egyidejű és fo­kozottabb érvényesítése a párt vezető tevékenységében min­den szinten. Kádár elvtárs a továbbiakban a pártmunka színvonalával és a párt szervezeti szabályzatá­nak módosításával foglalko­zott, majd rátért a külpolitikai helyzet ismertetésére. A Ma­gyar Népköztársaság kivette a részét azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeknek eredményeként az elmúlt négy évben a szocializmusnak, a ha­ladásnak, a népek szabadság­törekvéseinek az erői világ­szerte növekedtek; a békés egymás mellett élés jegyében fordulat megy végbe a nemzet­közi helyzetben. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusán elfogadott béke prog­ram a Szovjetunió, a szocialis­ta országok közös erőfeszíté­sének eredményeképpen az enyhülés a világpolitika fö irányzata lett. A nemzetközi helyzetben be­következett változások még jobban kidomborították a szo­cializmus fölényét és előnyeit a kapitalizmussal szemben: A szocializmus vonzereje soha­sem látott mértékben növeke­dett és tovább növekszik az egész világon. Magyarország nemzetközi kapcsolatait illetően a beszá­moló hangsúlyozta: megkülön­böztetett jelentőséget tulajdo­nítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan test­véri barátságunk szüntelen erő­sítésének. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolási időszakban is minden területen tovább mélyültek és szélesed­tek a magyar—szovjet kapcso­latok, amelyek eredményesen szolgálták országaink, népeink közös érdekeit; erősítették szö­vetségünket, együttműködésün­ket, barátságunkat. Népeinket egyesíti érdekeink, forradalmi eszméink és céljaink közössé­ge, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializmus és a kommuniz­mus építése. Pártunk teljes egyetértéssel fogadta és támogatta az euró­pai kommunista és munkáspár­tok értekezletének összehívá­sát. Pártunk támogatja a kom­munista és munkáspártok újabb nagy nemzetközi tanácskozása összehívásának gondolatát. A legszélesebb körű tanácskozók előmozdítják mozgalmunk egy­ségét, összefogását, megsokszo­rozza erőnket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista— leninista egységért küzdve a jövőben is határozottan, követ­kezetesen fellépünk mindenfaj­ta jobb- és „baloldali“, anti* marxista nézet és gyakorlat, mindenekelőtt a nacionalizmus és a szovjetellenesség ellen, így az MSZMP elvi harcot foly­tat a maó izmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudo­mányos szocializmus, a prole­tár internacionalizmus elveivel, mozgalmunk egységének alá- ásására törekszik és valameny- nyi fontos nemzetközi kérdés­ben akadályozni igyekszik cél­jaink elérését — mondotta Kádár elvtárs, majd beszéde vé­gén felkérte a kongresszust, erősítse meg és fejlessze to­vább a párt eddig is követett politikai fö irányvonalát, mar­xista—leninista elveken alapu­ló gyakorlatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom