Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-19 / 66. szám, szerda

DONI KOZÁKOK HAZÁNK FELSZABADÍTÁSÁÉRT HARCOLTAK Igor Ivanovics Maszlov a fo­gát fájlalja. Azt mondja, már jónéhány napja sajog, sajnos már sem a jófajta vodka, sem a fájdalomcsillapító tabletta nem enyhíti a fájdalmat. Kér­désemre, hogy miért nem megy fogorvoshoz, kissé bűntudato­san hunyorít: „Nem kell azt elsietni.. Igor Ivanovics Maszlov, a szovjet hadsereg alezredese, alakulatának veteránja 1943- ban, tizenhét éves korában lett a szovjet hadsereg katonája. A híres 5. doni lovashadtest ál­lományában, Gorskov altábor­nagy parancsnoksága alatt szá­mos ütközet résztvevője volt, a fasisztákkal Csehszlovákia területén is szembeszállt; de a fogorvos mégiscsak más ... — A lovashadtest páncélva­dász tüzérosztályában szolgál­tam — mondja Igor Ivanovics. — Ukrajnából Románián és Ma­gyarországon át, egy Druzsba nevű, gyönyörű dereskanca há­tán tettem meg az utat Cseh­szlovákiáig. 1945 márciusában keltem át a Dunán Kormánő- nál egy kisebb, kikülönített lo­vasosztag tagjaként. Társaim­mal együtt vöröscsillagos ko­zák prémsapkát, dupla szíjat, fényes csizmát és lovaglónad­rágot viseltem. Fegyverzetem: finom ívű kard és rövid kara­bély. Maszlov — társaival együtt — egyszer már átkelt a Dunán Magyarország déli részén, s részt vett a nagy balatoni had­műveletben. Feladatuk volt, hogy elzárjanak több fontos útvonalat, nehogy a menekü­lő fasiszták kereket oldjanak, vagy utánpótlást kapjanak. Ke­vés dolguk akadt: a szétvert fasiszta csapatok megmaradt katonái igyeztek messzire el­kerülni a kozákokat, s ha te­kömyékbeli polgári lakosságtól kapott pontos adatokat, akik készségesen segítettek a felsza­badítóknak. A magasabbegységnél már kevesen szolgálnak a Nagy Honvédő Háború résztvevői közül: Maszlov alezredes az egyetlen közülük, aki a Cseh­szlovákia felszabadításáért ví­vott harcokbi^i is részt vett. A fiatal katonák jónéhányának édesapja, nagyapja, nagybáty­ja és más hozzátartozója vi­szont Csehszlovákia földjén is űzte, verte a fasisztákat. Awlolij Nyikolajevics Jaro- voj tizedes Donyeckből vonult be katonai szolgálatra. — Édesapám is doni kozák — mondja az ifjabb Jarovoj. — Csakhogy ő nem lovon, hanem gépkocsin érkezett Csehszlová­kiába, mégpedig a magyaror­szági Győr, Komárom és Mo­sonmagyaróvár felszabadításá­ért vívott harcok befejeztével. T ü z ér - f éld e r í t ő ra j pár an c s n ok volt. ötvenegy éves. Donyeck- ben él, a közeli szénbánya vá­jára. — Mit hallott édesapjától a csehszlovákiai felszabadító har­cokról? — Apám szűkszavú ember. Nem szeret kérkedni háborús érdemeivel. Pedig bizonyára lenne mit elmondania, hiszen fiatal harcosként kezdte a há­borút, s őrmesterként szerelt le, csaknem tucatnyi kitünte­téssel. Jarovoj tizedes édesapja nem­régiben egy féltve őrzött re­likviát küldött a fiának: a szovjet fegyveres erők legfel­sőbb parancsnokságának kitün­tető köszönetét a magyaror­szági és a csehszlovákiai har­cok során tanúsított hősiessé­géért, egyeljek között Komár­no és Malacky felszabadítása során tanúsított kiemelkedő helytállásáért. Az értékes ok­mány fotókópiája a magasabb- egység múzeumának dokumen­tumtárát gazdagítja. Az ifjabbik Jarovoj kilenc hónapja- szolgál a hadsereg­ben. A vele együtt bevonult fiatalok közül ő volt az első, aki már a bevonulása utáni harmadik hónapban szabadsá­got kapott: akkor, amikor fe­lesége, Tatjana, a donyecki vá­Anatolij Jarovoj must tizedes a szovjet hadseregben. Bleich Rudolf felvételei rosi telefanközjxjnt dolgozója egészséges fiúgyermeknek adott életet. A tizedes a vegyvédelmi al­egységnél szolgál, s miután ki­váló eredménnyel elvégezte a tisztesi tanfolyamot, katonai szolgálatának ötödik hónapjá­ban rajparancsnok lett. Ked­venc időtöltése: a:z olvasás és a röplabda. Noveml>erben az alegység K omszomol-ala pszer- vezeté n ek 11 tk á rává v á In szt o l - ták. — Komszömol-szervezetün k igyekszik tartalmasabbá tenni a kütou/ik szabad idejét (és se­gíteni őket politikai ismereteik gyarapításában — mondja Ja­rovoj tizedes. — Laktanyánk­ban a sportolási lehetőségek is kitűnőek, s hetenként kétszer van filmvetítés. Gyakran ren­dezünk szellemi és ügyességi vetélkedőket. Jól érzik magú kát a fiúk. A nemrégiben be­vonult fiatalok is jól belerázód­tak a katonaéletbe. Rajom leg­jobb katonája a tíirkmén szár­mazású Ahmatov Bagir, négy hónapja vonult be, de már a legnehezebb feladatot is ugyan úgy végrehajtja, mint a töb­biek. Nemrégiben elhatároztuk a fiúkkal, hogy rajunk minden tagja elnyeri a kiváló címet. Van akarat, lelkesedés a fiúk­ban. Ez a legfőbb záloga an­nak, hogy sikerül elérnünk ezt a célt. BERTALAN ISTVÁN Igor Ivanovics Maszlov alezre­des — 1975-ben készült felvé­tel. hették, inkább más csapategy­ségeknek adták meg magukat. — A komárnói átkelést kora hajnalban hajtottuk végre. Más erőkkel együttműködve harc­felderítési feladatot kaptunk, amelyet sikeresen végrehajtot­tunk. A kozák virtus — a szovjet hazafisággal párosulva — bátor, hősi küzdelemre ser­kentett bennünket. Mindannyi­szor fergeteges rohammal ve­tettük magunkat az ellenségre. A fasiszták nem egyszer fegy­verüket eldobva, rémülten igye­keztek menekülni. A polgári la­kosságnak természetesen nem volt oka a félelemre és gyor­san kialakult a kölcsönös biza­lom és segítőkészség. A lakos­ság Komárno környékén ke­nyérrel, szalonnával, borral kí­nált bennünket. Gyakran befo­gadtak minket otthonukba: a szabadban, a puszta földön töl­tött sok-sok éjszaka után cso­dálatos érzés volt újra meleg szobában, tiszta ágyban alud­ni. Emlékszem, hogy egy Tany nevű kis faluban a templonv közelében levő házban éjsza­káztunk. A háziasszony frissen sült pogácsával, forró teával, a házigazda pedig finom szil­vapálinkával kínált bennünket. Volt egy szép' fiatal barna lá­nyuk is, aki jól beszélt szlová­kul: kitűnően megértettük egy­mást. Ö vetett nekünk puha ágyat a tiszta szobában, mi­alatt a gazda ellátta lovain­kat odakint. Maszlov még egy epizódot felidéz. Elmondja, hogy Tany- tól északra valahol egy fasiszta légvédelmi ütegállás fészkelte be magát. Az ott lesben álló fasiszták erőiről, létszámáról a EGÉSZ ÉVBEN Ha valaki a téli hónapokban kap gyógykezelési beutalót, ta­lán aggályokkal utazik a fürdő­helyre. Az orvosok véleménye szerint azonban egyes betegsé­gek esetében a téli gyógykeze­lés előnyösebb, mint a többi évszakban. 1957-től gyógyfür­dőink többsége télen is üzemel. Évről évre emelkedett a téli hónapokban beutalt betegek száma, s így lehetővé vált, hogy szocialista egészségügyünk céljainak megfelelően fürdőink­ben egyre többen nyerhessék vissza egészségüket. Františkovy Láznehan csak­nem az összes intézet télen is működik. Február elején csak­nem 1500 beteg keresett gyó­gyulást ebben a _neves fürdő­ben. A beutaltakon kívül töb­ben kihasználták a kedvezmé­nyes árakat és beutaló nélkül keresték fel a fürdőhelyet. Az egész köztársaságból, az NDK- ból, Magyarországról, Lengyel- országból érkező betegek gyó­gyítják itt szívüket, érbetegsé­geket és a különféle női beteg­ségeket. Meleg télikabátokban sietnek az egyik épületből a másikba, szabad idejükben a parkokban sétálnak; etetik a mókusokat és madarakat. Nem zavarja őket, hogy a rózsatö­veket és a bokrokat védőburok fedi, a szökőkutak nem mű­ködnek, a teniszpályák üresek. Elsősorban egészségük és gyó­gyulásuk érdekli őket. Azokhoz a betegekhez viszonyítva, akik nyáron érkeznek a fürdőbe, több a nyugalmuk, több idejük jut a gyógykezelésre és több a lehetőség a környék nevezetes­ségeinek megtekintésére. A nyá­ri és az őszi szezonban, ami­kor több mint 5000 beteg tar­tózkodik a fürdőben, mindenütt nagy a forgalom, s a gyógyfor­rások előtt hosszú sorok áll­nak ... A téli gyógykezelés azokban az intézményekben a leghaté konyább, ahol minden egy tető alatt van — az elszállásolás, az étkeztetés és a gyógykezelés is. Františkovy Láznéban ez nincs így, ezért nagyon sok függ a gyógykezelés jó szerve­zésétől és a kultúrfelelősök munkájától. Saját egészségünk érdekében tehát nincs mit 1 él­nünk attól, ha télen küldenek gyógykezelésre, akár Františko­vy Láznéba. FRANTIŠEK RAVEN Belpolitikai kommeritár ÉRTÉKES NYERSANYAG A FÉMHULLADÉK A nemzeti bizottságok a tavaszi hetekben országszerte megszervezik a községek tavaszi „nagytakarítását“, aminek jelentősége kézenfekvő: szebbé változik a lakóhelyi környe­zet, a háztartásokból, a padlásokról és az udvarokról eltű­nik a különböző limlom, ócskavas stb. Az esztétikai szem­pont mellett azonban rendkívül fontos a tavaszi nagytaka­rítás gazdasági jelentősége. Sokaknak talán eszébe sem jut, hogy a tavaszi köztisztasági és vashulladék-gyűjtési műszakok után a falvakban, a városokban látható vas- és féinhulladékhegyek összességükben véve sokmilliós értékű tétel vaskohászatunk termelése szempontjából. Más, ipari­lag fejlett országokhoz hasonlóan, a csehszlovák acélgyár­tás nyersanyagának 40 százaléka vashulladék. Közismert, hogy a kohászatban, elsősorban az acélgyártásban nélkü­lözhetetlen a vashulladék felhasználása. Jelentősen csök­ken a nyersvasgyáriáshoz szükséges tüzelőanyag és ener­giafogyasztás, elesik a vasércszállítás és számottevő a munkaerőmegtakarítás is. A világpiacon egy tonna vashul­ladék ára 101)—12U dollár, tehát a devizagazdálkodás szem­szögéből sem közömbös a tervszerű hulladékgazdálkodás. A CSKP XIV. kongresszusa feladatul tűzte a vaskohászat­nak, hogy 1975-ig évi 14 millió tonnára kell növelnie az acélgyártást. Az elmúlt négy év alatt kohászaink másfél millió tonnával szárnyalták túl az acélgyártási tervet. A növekvő gyártási ütem egyre több nyersanyagot igényel. Az utóbbi években azonban lelassult az ipari hasznosításra alkalmas fémhulladék gyűjtése, ami a termelés ütemében is erezteti hatását. A vashulladékhiány egyik oka az, hogy a nagy ipari üzemek nem elég rugalmasak a fölösleges vashulladék, az elavult régi gépek és berendezések amorti­zálásában. Pedig számos gépipari üzemben működik még sok olyan gép és berendezés, amely nem felel meg a kor­szerű termelés követelményeinek. Felújításukra és javítá­sukra az üzemek sok esetben a beszerzési értéket is meg­haladó összegeket fizetnek, úgyhogy végeredményben az el­avult gépek és berendezések üzemeltetése a valóságban semmi hasznot sem hozó áltakarékosság. 197(l-ben a Cseli Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya országos fémhulladék­gyűjtési akciót hirdetett, ami eredményeivel számottevően hozzájárult vaskohászatunk nyersanyagbázisának növeke­déséhez, de nem merítette ki teljesen a hozzáférhető for­rásokat. Különösen a lakosság gyűjtőkedvének a felkeltése terén vannak még lehetőségek. A szövetségi kormány február végén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s több kőnkre: intézkedést hozott a fémhul­ladékgazdálkodás javítása érdekében. A legfontosabb in­tézkedés növeli a hulladékgyűjtők anyagi érdekeltségét — egy kg fémhulladék ára 40 fillér letj. Az ipari üzemek, ha túlszárnyalják az 1974. évi fémhulladékleadási tervet, ak­kor minden tonna vashulladékért már kétszáz koronával többet kapnak. Kohászati iparunk termeléséhez az idén vagy százötven- ezer tonna ócskavas, acélhulladék és más, ütvüzőanyag- hulladék hiányzik, s ezt nem lehet behozatallal kiegyenlí­teni. A megoldás a hazai tartalékok gyors ütemű feltárásá­ban rejlik. A CSKP Központi Bizottsága múlt évi novemberi plenáris ülése megjelölte a megoldás útját: ésszerű taka­rékosság, az impurtanyagokkal való takarékos gazdálkodás, s főleg az anyagtartalékok feltárása. Elismerés illeti a Szocialista Ifjúsági Szövetséget és a szakszervezeteket, hogy megértették a fémhulladék-tartalé­kok mozgósításának rendkívüli jelentőségét. A hazánk szov­jet hadsereg által való felszabadításának tiszteletére tett felajánlásukban sokszor szerepel a fémhulladékgyűjtés. Az FSZM az 1975-ös aktivizációs tervben fő feladatként jelölte meg a fémhiilladékgyűjtés kiszélesítését. A SZISZ az idén elsősorban a hulladéktartalékok feltárására, összegyűjtésé­re és a feldolgozóhelyre történő szállítására összpontosít­ja figyelmét. Ezen a téren nagyok a lehetőségei az „Ifjú­sági fényszóró“ mozgalomnak. Főleg a falvakban gyakori jelenség, hogy a felhalmozott vashulladékot a gyüjtővállalat nem szállítja el. Jogos bírá­lat tárgya, ha a nagytakarítás eredményeként összegyűlt vashalmazok hetekig csúfítják a községek köztereit. Tudva­levő, hogy a Zberné suroviny és a KovoSrot hulladékgyűjtő vállalat szállítási kapacitása nagyon feszített, s nem képes a felhalmozott vashulladék azonnali elszállítására. Ezért helyénvaló lenne, ha a szállítóeszközökkel rendelkező szer­vezetek részt vennének a fémhulladék elszállításában. Eb­ben, főleg a szállítás megszervezésében, sokat segíthetnek a nemzeti bizottságok. El kell érnünk, hogy a fémhulladékgyűjtés ne legyen egyszeri kampányfeladat, hogy a gyűjtés időszerű, állandó feladata legyen az üzemeknek. A fémhulladék összegyűjtése és elszállítása hozzájárul városaink és falvaink, az egész ország csinosításához. Most, amikor felszabadulásunk 3(1. évfordulóját ünnepeljük, azzal is hozzájárulhatunk e tör­ténelmi évforduló ünnepélyesebbé tételéhez, ha vaskohá­szatunk számára saját forrásainkból előteremtjük a szüksé ges nyersanyagot. * —o— ÚJ KÖNTÖSBEN A gyógyszállók télen-nyáron várják a betegeket. Ezekben a napokban befeje­zéséhez közelednek a koSicei Lenin utcán annak a barokk épületnek rekonstrukciós mun­kálatai, ahol 30 esztendővel ezelőtt, 1945. április 5-én ki­hirdették a hős szovjet hadse­reg által felszabadított hazánk kormányának országépílő prog­ramját. Ez a kétszázéves ház, amely mint a KoSicei Kormányprog­ram épülete került az új idők történelmébe, ünnepi - köntöst öltve készül ennek a jelentős évfordulónak méltó megünnep­lésére. Az országos jubileumi ünnepség keretében az épület helyiségeiben a kormányprog­ram születését bemutató doku­mentum-kiállítást rendeznek. Az épület első emeletén le­vő teremben — ahol a kor­mányprogramot kihirdették — a bratislavai művészipari köz­pont szakemberei az utolsó si­mításokat végzik a faragások, címerek — csaknem négyhó­napos, megfeszített és igényes munkát követelő — felújításán. A preSovi „Stavba“ kisipari szövetkezet dolgozói itt közel ezer négyzetméter padlózatot raktak ki vörös márványlapok­kal. Az ódon épület teljesen meg­fiatalodik. Tetőzetét, 117 abla­kát kicserélték. Ehhez hétszáz négyzetméter üveget, négyszáz négyzetméter zsalut használtak fel. A rekonstrukciós munkálato­kat végző szakemberek igyeke­zete arra irányul, hogy az or­szágos jubileumi Ünnepség nap­ján, április 6-án az épület tör­ténelmi jelentőségéhez méltóan fogadhassa a vendégeket. / (i fc}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom