Új Szó, 1975. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-19 / 66. szám, szerda
Mint jelentettük, hétfőn megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A kongresszus első napján Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját, melyet áz alábbiakban kivonatosan ismertetünk. Pártunk a szervezeti szabályzat előírásainak, a pártélet normáinak megfelelően készült fel a kongresszusra. A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bocsátotta kongresszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatait; elkészítette, nyilvánosságra hozta a párt új programnyilatkozatának tervezetét. A Központi Bizottság jelentheti a XI. kongresszusnak, hogy a párt a beszámolási időszakban, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásain dolgozva, egész tevékenységében hí- ben követte a kongresszuson kijelölt politikai irányvonalat. A legutóbbi négy év alatt végzett munka eredményeként országunkban lendületesen és magasabb szinten folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság. Megállapíthatjuk, hogy a pártunk XI. kongresszusa megfelelő politikai helyzetben kezdi meg és végzi munkáját. A Központi Bizottság abban a mély meggyőződésben, hogy a párttagság és a pártonkívüliek millióinak óhajával összhangban teszi, mindenekelőtt azt kéri a kongresszustól, hogy erősítse meg pártunknak a gyakorlatban bevált, eddig is követelt fő irányvonalát mind a bel- és külpolitikában, mind a gazdasági és kulturális építőmunkában, mind az életszínvonal politikájában. A TÁRSADALOM SZOCIALISTA JELLEGE A társadalom alapvető kérdéseivel összefüggésben a beszámoló hangsúlyozza: A Magyar Népköztársaság társadalmának a X. kongresszus idején is vitathatatlan szocialista jellege az utóbbi négy évben minden tekintetben tovább erősödött. Államunk, amely osztálytartalmát tekintve proletár- diktatúra, amelynek politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, a beszámolási időszakban rendeltetésének megfelelően működött. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonta a termelőszövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, a szocializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegeknek a képviselőit. Hazánkban ezáltal az egész dolgozó nép hatalma valósul meg. A X. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeként a beszámolási időszakban az államélet, az állami munka jelentősen fejlődött. Az országgyűlés mint a népszuverenitás legfőbb szerve széles körű törvényhozó munkát végzett. A beszámolási Időszakban megalkotott törvények közül kiemelkedik az, amely módosította népköztársaságunk alkotmányát, s népünk eddigi munkájának, harcának eredményeként kimondhatta: a Magyar Népköztársaság szocialista állam, a munkásosztály marxista—leninista pártja, a társadalom vezető ereje. A szocialista demokrácia fejlesztésének útján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egységes államszervezet részeként erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdái és össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt. Népköztársaságunk kormánya, amely központi szerepet tölt be az állami szervek irányításában, a X. kongresszust követően részletes munka- program alapján segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE A szocialista demokrácia fejlesztésében, annak minden fő területén — az állami élet, a tanácsi, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében — egyaránt érzékelhető mértékben előbbre jutottunk. Az állampolgárok, a dolgozók mind A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE nagyobb számban és mértékben szólhatnak bele közvetlenül Is az országos politika, a lakóterület, illetve az üzem, a szövetkezet ügyeinek eldöntésébe. Szocialista törekvéseinknek, rendszerünk politikai alapjainak megerősítése azt igényli, hogy a párt és minden szervezete a jövőben is nagy figyelmet fordítson a szocialista demokrácia további kibontakoztatására a társadalom életének minden területén. Az állami élet a tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek demokratikus intézményeinek továbbfejlesztésével, a szocialista demokrácia általános kibontakoztatásával közelebb jutunk annak a lenini követelménynek a megvalósításához, hogy az állampolgárok többsége váljék a hatalom gyakorlásának és a közügyek intézésének részesévé. Ez a munkáshatalom, a szocialista állam erősítésének és fejlesztésének elsőrendű követelménye, pártunk politikai programjának fontos része. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege az elmúlt négy évben tovább erősödött. Az általuk használt földterületnek ma már csaknem fele a szövetkezetek tulajdona. Nagy sikere rendszerünknek, hogy a szövetkezeti tulajdon alapján termelőszövetkezeteinkben kifejlődött a modern szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek felzárkóztak az iparhoz, a népgazdaság más ágaihoz s ezzel a magyar népgazdaság minden területén a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. Kádár elvtárs a továbbiakban a földtulajdon néhány elvi kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta: a föld a tulajdonformától függetlenül nemzeti kincs. Ennek megfelelően, eddigi politikánkat folytatva, gondoskodni kell róla, hogy a föld hasznosítása az egész nép, az egész nemzet érdekeit szolgálja. Ebből a célból, először: az állami tulajdonban levő földek eladását fokozatosan csökkenteni kell és néhány év múlva meg kell szüntetni. Másodszor: a mezőgazdasági szövetkezetek használatában levő földeket fokozatosan szövetkezeti tulajdonná kell változtatni. Harmadszor: a magánkézben levő földek adásvételét állami ellenőrzés alá kell vonni. A jövőben is fennmarad elsősorban a lakosságot kiszolgáló kisiparosok, kiskereskedők magántulajdona. Ez főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapulhat. Államunk törvényeivel is el- Ismerf és védi a munkával szerzett tulajdont. A párt politikájának alapvető célja a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek mind jobb kielégítése, s ez együtt jár a személyi tulajdonban levő javak körének a bővülésével. AZ OSZTÁLYVISZONYOK FEJLŐDÉSE Szocialista építésünk vezető ereje, a munkásosztály, a beszámolási időszakban is tovább fejlődött. Társadalmunknak számbelileg is legnagyobb osztálya: az aktív keresők 58 százaléka munkás. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete, meghatározó módon hatott a dolgozók minden csoportjának, rétegének a felfogására. A központi bizottság a beszámolási időszakban folyamatosan foglalkozott a munkás- osztállyal kapcsolatos kérdésekkel. Intézkedéseket hozott a munkásosztály élenjáró szerepének megszilárdítására, megkülönböztetett módon foglalkozott a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocialista építés elengedhetetlen követelménye, az egész dolgozó nép érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe az elmúlt idők eredményeire alapozva a- társadalmi élet minden területén tovább erősödjék, politikai súlya, szerepe tovább növekedjék. Fontos az is, hogy a párt-, a társadalmi, az állami szervek vezető tisztségeiben és területeiben továbbra is kellő arányban legyenek ott a termelésben élenjárók, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. Parasztságunk, amely a sző vetkezeti mozgalom útján jutott el a szocializmushoz, társadalmunk aktív építője. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődését meggyorsították az ország általános társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladásában, valamint a szövetkezetek tevékenységében és fejlesztésében elért eredmények. A munkásosztály és paraszt- ség együtt vetette meg a szocialista ipar és mezőgazdaság alapjait, együtt védte meg a népi hatalmat és együtt halad a jövőbe vezető úton. A szocialista építés során kivívott nagy, közös győzelmek szilárddá kovácsolták és tovább erősítették a munkás-paraszt szövetséget. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít e szövetség fejlesztésének munkásosztályunk, parasztságunk, s egész népünk, nemzetünk javára. A beszámoló az értelmiség növekvő szerepével is foglalkozott. Joggal mondhatjuk, hogy szocialista társadalmunk értelmiségének legnagyobb többsége, munkájával és közéleti tevékenységével a népet, a szocializmus építését szolgálják. A szocializmus híveinek köre nálunk messze túlterjed a párt keretein, jelentette ki Kádár János. A szocialista építés kiteljesedésével szélesedett, szocialista tartalommal telítődött a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkívtilit, ateistát és hívőt, minden nemzedéket tömörítő társadalmi összefogás a közös célokért. A nemzeti összefogás fontos eleme a hazánkban élő nemzetiségek állampolgári egyenjogúsága. A hazánkban élő nemzetiségiek egyenrangú állampolgárokként vesznek részt az egész népet átfogó építőmunkában. Az államigazgatás és a közélet fórumai szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják kultúrájúkat s minden támogatást meg is kapnak hozzá. Pártunk azt vallja, hogy a lenini nemzetiségi politika érvényesítése nélkülözhetetlen feltétele a szocialista ország belső szilárdságának ugyanúgy, mint a szocialista országok összeforrottsá- gának, a népek barátságának. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román és más nemzetiségek, valamint a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága hidat alkossanak országaink között. Társadalmi viszonyainkat, belpolitikai helyzetünket áttekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt több mint négy esztendő alatt erősödött a magyar nép erkölcsi, politikai egysége, a szocialista nemzeti összefogás. A fejlődés eredményeként eljutunk majd a társadalmi haladásnak arra a szintjére, ahol fokozatosan létrejönnek az osztálykülönbségek teljes és végleges megszűnésének feltételei. GAZDASÁGI MÉRLEG A beszámoló a továbbiakban a gazdasági tevékenység kérdéseivel foglalkozott. Népgazdaságunk a IV. ötéves terv első négy évében a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően fejlődött. Minden feltétele megvan annak, hogy a X. kongresz- szus által jóváhagyott gazdaságpolitikai célokat, a 4. ötéves terv előirányzatait elérjük. Mindezek révén közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Most az a teendő, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatainak elvégzésére, és az év végére érjük el a negyedik ötéves népgazdasági tervben kitűzött célokat. Ez az esztendő egyben átmenet a következő ötéves tervidőszakra. A további gazdasági építőmunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak. AZ ÜJ ÖTÉVES TERV FELADATAI Kádár elvtárs a továbbiakban tájékoztatta a kongresszust az 5. ötéves terv fő irányszámairól, az ipar fejlesztésének .és az energiarendszer modernizálásának legfontosabb feladatairól. A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva, az eddiginél is differenciáltabban fejlesztjük az ipar egyes ágazatait. Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajtjuk a földgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszámottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparban — a gép-, a könnyű- és az élelmiszeriparban — elsősorban rekonstrukciók útján bővítjük a termelést. Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja. Kádár elvtáirs a továbbiakban a gazdasági tevékenység nemzetközi feltételeivel és a tőkés világpiac változásaival foglalkozott, amelyeknek hatása Magyarországon is megnyilvánult. Központi bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző éveket megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A BELSŐ TARTALÉKOK FELHASZNÁLÁSA Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebbem valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat. Most sokkal élesebb megvilágosításba kerültek népgazdaságunk belső problémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejődésünk intenzív időszakának követelményeivel. Nem új feladatok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Értünk is el eredményeket, de ezek a követelmények most az eddiginél sokkal parancsolóbbak. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva hazánkban Is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. Gazdasági előrehaladásunk Igen fontos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. Kádár elvtárs elismeréssel beszélt azokról a vállalatokról, amelyek a technológia tökéletesítésével, jobb munkaszervezéssel és a munkaerők belső átcsoportosításaival jó eredményeket értek el a munka termelékenységének növelésében és már mosit kielégítő eredményeket érnek el az ésszerfi megtakarításokban. Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele, hogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányítását. Több mint hót év tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges voilt. Teljesültek a megfogalmazott fő célok, tovább erősödött szocialista rendszerünk; meggyorsult hazánkban a szocialista társadalom építése, tovább fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok és a termelő erők; növekedett szocialista vállalataink önállósága; javult gazdaságunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei. Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok ön ál lóságának növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök, a dön- tési Jogkörök tekintélyes részének decentraLizálása még fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést. A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlen anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a Jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. A beszámoló foglalkozott a termelői árak szerepével is. Ezek helyesen tükrözik a ráfordítási arányokat és hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöznek. NEMZETKÖZI EGYÜTTMÜKÖDÉS A Magyar Népköztársaság nemcsak sajátos gazdasági helyzete, viszonylagos nyersanyag- és energiaszegónysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tőle telhetően hozzá kíván járulni az államok együttműködéséhez, a népek barátságának előmozdításához, a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait minden országgal, amely erre készséget mutat. Érthető, hogy gazdasági területen is mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal, szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partnerünk a gazdasági együttműködésben a Szovjetunió, amellyel egész külkereskedelmünk egy- harmadát bonyolítjuk le. Árucsere-forgalmunk egyre bővül és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970-ben volt. A termeléshez szükséges legfontosabb nyersanyagok és energiahordozók nagy részét a Szovjetunióból szerezzünk be, ugyanakkor a magyar népgazdaság exportcikkeinek, termékeinek a Szovjetunió a legjelentékenyebb átvevője. A világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyersanyag- és energia- eMátá&i gondjaink megoldásában is nagvon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar —szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnék itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Brezs- r.yev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért. Kádár elvtárs a továbbiakban értékelte a szocialista országok proletár internacionalizmusának elveire épülő új típusú gazdasági kapcsolatok útját egyengető KGST szerepét. A KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben hazai építőmunkásk szilárd nemzetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek, nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánu\'K venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok létrehozásában. A negyedik ötéves terv utolsó évében a népgazdasági (Folytatás a 4. oldalon)
