Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám, péntek
h A Szlovák Nemzeti Színház bajsttegyuttesének tevékenysége Meddig ragyognak? 1972 tavaszán befejeződtek a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház újjáépítési munkálatai és új feltételek között kezdhetett dolgozni a színház balett- együttese Is. Amikor most, csaknem három év múltán felkeressük Boris Slovákot, a részleg főnökét, ő elsősorbiin ezeket az előnyöket méltatja: — Gazdag repertoárunk, igényes müsorpolitlkánk a balett dolgozói számára tág teret, jó színpadot követelt meg. Ez most megvan — mondja. — Párhuzamosan folyhatnak a próbák, a gyakorlások a már műsoron levő előadásokra, valamint a készülő bemutatókra. Műsorunkon a klasszikus balettek modernekkel váltakoznak, hogy a közönség igényét sokoldalúan kielégítsük. A válogatásnál és a kivitelezésnél legfőbb mércénk az, hogy igazi művészet legyen, lelket gazdagító, embert formáló # A tavalyi Bratislavai Zenei Ünnepségeken a balettegyüttes a Gajané mellett egy ősbemutatóval is szerepelt, méghozzá szokatlan műfajjal, lenne szíve-s erről nyilatkozni? — Valóban: Jirí Antonln Ben- da cseh zeneszerző Pygmalion című monodrámáját vittük ba- iettszínpadra. Ez műfajilag szöveg és zene váltakozása, ez esetben a zenéhez tánc aláfestéssel. Koreográfiáját a Zeneművészeti Főiskolát végzett fiatal Miroslav Stauder oldotta meg szép sikerrel. # Mi lapul még a műsortarsolyban? — Már nem is nagyon lapul, sőt — nagyon is eleven! Például Adam francia zeneszerző közkedvelt Giselle-jének felújítása, amelynek főszerepeit a prágai Nemzeti Színháztól állandó vendégjátékra hozzánk, szerződött Marta Drottnerová és Vlastimil Harapes táncolják. Koreográfusa Jozef Zajko érdemes művész. És májusban kerül sor az idei évad két bemutatójára: Mahler szimfóniáit Tóth Sándor, a híres pécsi balett mestere koreografálja, a másikat, Greeg Peer Gyntjét az én betanításomban visszük színpadra. # A művészcserék, vendég- tzereplések tehát a balettszínpadokon is gyakoriak? — Igyekszünk meghívni olyan művészeket, főleg rendezőket és koreográfusokat, akik új elemekkel gazdagíthatják együttesünk munkáját. Ilyen nyereséges volt szántunkra például Frunze Mehakovics Jelan- jannak, az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság nemzeti művészének és feleségének, Ljudmila Viktorovna Jelanjano- vának a közreműködése a Gajané felújításánál. Táncosainknak és általuk közönségünknek alkalma nyílt megismerni az örmény folklór és a klasszikus balett harmónikus egybeolvadását Hacsaturján csodálatos zenéjére. Míg Frunze Mehakovics rendezése és koreográfiája az előadás gerincét adta meg, addig Ljudmila Viktorovna a szép örmény mozgás-árnyalatokat tanította be türelmes és aprólékos munkával. Nemcsak a Gajanét, de a Haty- tyúk tavát is gazdagították elképzeléseikkel. KULTURÁLIS hírek 0 Több mint hatvan lemez kiadása után, korunk egyik legnagyobb zongoraművésze, Glenn Gould bejelentette, hogy visszavonul a nyilvános koncertezéstől. A harminckét éves művész visszavonulásának oka: a koncertezés rettenetes traumákat okozott neki, és úgy érzi, a stúdiókban sokkal többet tud nyújtani. # Lübeck város Thomas Mann születésének 100. évfordulóján ünnepi hetet rendez és tízezer márkás Thomas Mann- díjat alapít. A' díjat ötévenként ítélik majd oda. % Hogyan jellemezné a ba- lettművészet jelenét és távlati helyzetéi? — Egyik fő gondunk és feladatunk az együttes állandó fiatalítása. Azt gondolhatná a kívülálló, hogy ml sem könnyebb ennél, hiszen bizonyára rengeteg fiú és lány szíve-vágya, hogy híres balettáncos legyen. Az igazság az, hogy nincs elég utánpótlás. A legkisebbeket felkészítő balettstúdiók inkább műkedvelő célokat szolgálnak, mintsem a nagyon sok önmegtagadást, vasszorgalmat, kitartást megkövetelő hivatásra nevelnek. Sürgős szükség van egy nyolcéves balettiskolára, amelyben tízéves koruktól érettségiig vezetnék az erre a pályára készülőket. Az iskola létesítése nem illúzió — már folynak a tárgyalások; közösen, cseh és szlovák részről, és készül a tanterv is. Remélem, hogy az iskolába sok tehetséges kisfiú és kislány jelentkezik majd, akikkel felfrissíthetjük ennek a gyönyörű, ősi művészeti ágnak a vérkeringését. % Utánpótlási aggodalmaik csak a jövőre vonatkoznak, nagy most is vannak már ne hézségeik? Klasszikusok és mai szerzők A Madách Kiadó köinyvújdoinságai PORGY AND BE SS iGreiner Szibill, pasztell, a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában ! Jama, Jozef Dolinsky, Nagy Zoltán és még néhányan, akik hamarosan és egészen biztosan felragyognak. Vagyis látható, hogy bár a mi mesterségünk önző mesterség, amely egész embert kíván — hiszen 40 éves korig csak a színpad létezhet, semmi más — mégis mindig jönnek új, megszállott hívei. *"ert aki e^re a szép, de rögös Ljudmila Viktorovna jelanjanova fáradhatatlan volt tudása átadásában. (Igor Grossmann felvétele) — Pillanatnyilag van néhány felfigyeltető fiatal tehetségünk, például Gabriela Záhradníková, aki tavaly egy teljes hónapig Moszkvában vendégszerepeit, azután Danica Pilcová, Viera Kolárová, a fiúk közül Ján Ha pályára lép, annak számot kell vetnie azzal, hogy ha csillaga fel is ragyog, de törvényszerűen le is áldoz, hogy új csillag fényének adjon helyet. L. GÁLY OLGA Gazdag választékot kínál a Madách Könyvkiadó legújabb könyvtermése. Az eredeti csehszlovákiai magyar irodalom két prózagyűjteménnyel gazdagodott. Az egyik elbeszéléskötet Gál. Sándor novelláit tartalmazza. Címe: Elsőosztályű magány. Két megelőző elbeszélésgyűjteménye — a Nem voltam szent, illetve a Múmia a fűben — után a novellák a szerző jelentős fejlődéséről tesznek tanú- bizonyságot. Jő példa erre a A király című novella, a Jero- nimó vagy a címadó Elsőosztályú magány. Az eddig elbeszélésekből, regényből s főleg drámákból ismert Dávid Teréz ezúttal szatíráit gyűjtötte össze Látomások címmel. A kötet erőssége többek között Platzner Tibor számos kiváló illusztrációja. li'rí Wolker századunk cseh szocialista lírájának egyik legnagyobb mestere. Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából jelent- meg a Baladu uz álomról című kötet, amely Wolker életművének legjavát tartalmazza. A műfordító gárda itt is elsőrendű, hiszen Garai Gábor, Képes Géza, Jékely Zoltán, Weöres Sándor és Szabó Lőrinc neve mellett ott találjuk József Attilát is. A klasszikus magyar irodalom kedvelői szintén bőven válogathatnak a legújabb könyv- termékből. A Nagy Klasszikusok sorozatban jelentek meg például Balassi Bálint Összes versei, Levelezései, valamint Radnóti Miklós Összes versei és műfordításai. Jókai Mór Aranyembere az Iskolások Könyvtárában, Mikszáth Kálmán Egy éj az Arany Bogárban című elbe szélésgyűjteménye az Olcsó Könyvtárban, Móricz Zsigmond Boldog embere pedig a Magyar Elbeszélők sorozat kötésében jut el ismét az olvasók asztalára. A közelmúlt magyar klasszikusait képviseli Szerb Antal és a csak nemrég elhunyt Darvas József egy-egy kötete. Az előbbinek Utas és holdvilág című rendhagyó regénye látott újabb kiadásban napvilágot, Darvasnak pedig Elindult szeptember című regénye jelent meg ismét. Négy mai elbeszélő címmel pedig ugyancsak az Iskolások Könyvtára ismerteti meg fialal olvasóival Déry Tibor, Lengyel József, Sánta Ferenc és Fejes Endre legjobb elbeszéléseit. S velük immár a mai magyar prózánál tartunk. A klasszikus világirodalom hívei is több értékes könyvet vásárolhatnak. Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi a Világ- irodalom Remekei köteteinek vásárlóit örvendeztetik majd meg, Stendhal példátlan sikerű Vörös és feketéje és Feucht- wanger Simoné című regénye pedig az Olcsó Könyvtárban jelent meg. Az Európai Zsebkönyvek legújabb kötete a szovjet Bogomolov kisregényeit és elbeszéléseit tartalmazza, köztük a filmről is jól ismert Iván gyermekkora című kisregényt, a gyűjtemény címadó írását. Római reqék és mondák címmel Boronkay Iván feldolgozásában jelent meg egy érdekes gyűjtemény. A királyok kora, A római köztársaság kora, Római virtus: erre a három témára épül fel a kötet, melyből megismerhetjük többek közölt Romul us és Rémus mondáját, a szabin nők elrablásának a történetét, Brutus és Coriolanus históriáját és sok más közismert vagy kevésbé ismert mondát nem kisebb egyéniségekről, mint Vergilius, Ovidius vagy Lívius. Ugyancsak a mesés Itáliába kalauzol bennünket a „Képes Történelem“ legújabb kötete, A reneszánsz világa. A Makkai László összeállításában megjelent gyűjtemény az ezer évvel későbbi olasz történelmet eleveníti fel, Dante, Petrarca, Boccaccio, Giotto, Leonardo, Michelangelo korát. Végezetül a reneszánszát élő népköltészetről se feledkezzünk meg, hiszen — hogy mást ne említsünk — az erdélyi Kallós Zoltán két gyűjteménye, a Balladák könyve és az Oj guzsa- lyam mellett, amelyek az elmúlt esztendők legsikeresebb magyar kiadványai voltak. Ezt a megnövekedett igényt igyekszik kiegészíteni a Madách Könyvkiadó is két legújabb kiadványával. Az egyik a Csuka Zoltán fordításában megjelent szlovák népballadák gyűjteménye. A címe: Fényes a tűz lángja. A második folklórkötet címe: Édesanyám rózsafája. A kötet anyagát Ág Tibor gyűjtötte és szerkesztette. A palóc népdalokat tartalmazó könyv Tő- zsér Árpád értékes előszavával jelent meg. Reméljük, hogy ez a meglehetősen elhanyagolt terület ismét az érdeklődés középpontjába kerül s megmentjük — valóban a tizenkettedik órában — halhatatlan kincsünket, a csehszlovákiai magyar népi kultúrát. Ág Tibor gyűjteménye ilyen szempontból mindenképpen úttörő jellegű alkotás, megérdemli elismerésün két.-ilKözel két évtizeddel ezelőtt Ascher Oszkárt hallottam a prágai Magyar Kultúra előadótermében szavalni. Az évek során sok kitűnő előadóművészt hallottam, de egyik sem tudta úgy éreztetni a kert, amelyben a mű született, egyik sem tudta velem úgy megszerettetni a költőt, mint ő, az új magyar előadóművészet úttörője, előfutár- ja. Iskolát alapított, sok tanítványa volt, és köztük a pódiumon ma már alig szereplő Palotai Erzsi Is. Ascher tanítványa volt, de teljesen eredeti eszközökkel élőjalytatója, sza- valóstílusának továbbfejlesztője. Költők, versek, találkozások című új könyvében így ír mesteréről: „Modern tárgyilagossággal és apostoli hévvel közvetítette a verseket, a hallgatóságtól is feltételezett intellektualitás- sal... Úttörő volt. Az ágálás, a deklamálás ragálya idején visszaadta a verset a versnek, lehántva róla a ráaggatott ba- zári árui, üveggyöngyöt, kalárist, egyéni beleérzést, pergő könnyeket, harsogó hangot, gesztusokat.“ Palotai Erzsi a tanítvány tiszteletével írja, hogy a beszéd- technikát az ő példájából merítette, szorgalma és egyéniségének makacssága, amellyel a kitűzött célért küzdött, nagy hatással volt rá. Komáromban, a Jókai ünnepen, a nagy magyar mesemondó Önéletírásának egy részletét, egy csöndes, okos visszaemlékezését adta elő. Vakmerő produkció volt a szöveget alig vagy egyáltalában nem értő szlovák és cseh írók előtt tapsrobbantó vers helyett ezt a bensőséges visszaemlékezést oly egyszerű hangon elmondani, elvetve a pátoszos szavalás káprázatos fegyvertárát, a szenvedélytől fűtött előadásmódot. Tanúja voltam, hogy próza- mondásának nagyon tudatos, ajándékának érzi, hogy megismerhette, élvezhette barátságát és szeretetét. Milyen közvetlenek, emberien melegek az idézett levelek, a sokat író, sokat levelező Veres kitárulkozása nem csupán a maga végtelen, okos emberi lényét világítja át, hanem közvetve páratlanul jelKöltők, versek, találkozások PALOTAI ERZSI TAHMULMÁNYKÖTETE belső izzású egyszerűségével győzött, és nagyon igaznak érzem könyve Komáromi lecke című írásának befejező sorait, amelyekben az estén jelenlévő Veres Péter szavait idézi: „Magának nem szabad a sikerre vadászni! Maga csak csinálja az irodalom dolgát.“ Nos, az „irodalom dolgát“ csinálja nem csupán könyve Egy szavaló jegyzetei című fejezetében, hanem pályatársairól, az új magyar versmondás művészeiről, Simonffy Margóról, Gob- bi Hildáról, továbbá a magyar sanzonéneklós megteremtőjéről, Medgyaszy Vilmáról, és a népdaléneklés magyar úttörőjéről, Török Erzsiről írott portréremekeiben. Könyve másik felét — „Eltűnt évek szőlőhegyén“ — azoknak az íróknak és költőknek szenteli, akiket a munka folyamán a legjobban a szívébe zárt, s akiknek verseit, prózáit a legszívesebben adta elő. ízlése tévedhetetleniil biztos, terjedelmes esszénél többet mondanak visszaemlékezései Veres Péterről: élete nagy lemzi a könyv írójának művészetét is. A Kassákról közölt tizenkét oldalas emlókírás felér egy nagy tanulmánnyal. Engem talán azért kapott meg annyira, mert én is fiatalon találkoztam Kassák első műveivel, a varázslatos Misilló királysággal, A ló meghal, a madarak kirepülnek című kötetével, és engem is lebilincselt az Egy ember életének a Nyugatban megjelent ön- életi ihletésű remekműve, annak „vakmerő újdonsága, élet- gazdasága, kihívó őszintepéga“ Az Illyés Gyulának szentelt írás egyike a legtartalmasabbaknak. Őszinte szeretet és tisztelet nélkül ez az írói portré nem sikerülhetett volna ilyen remekre. Mintha egy esszéiszti- kus részekkel súlyosbított színes novellát olvasnánk, amelyben az elmefuttatások és levelek erőteljesen kiemelik és kiegészítik az elmondott történeteket. Palotai Erzsi elbeszélő tehetségéről, érzékletes stílusáról két eddigi regényéből (Szerelem, fájdalom, 1958, Igen, 1971) már meggyőződhettünk, s most íróértését, a művész alkotói tevékenységét néhány mondattal találóan jellemezni tudó tehetségét kell kiemelnem. Illyés Gyuláról írja: „Költői szuggesztiója nemcsak mondanivalója erejében és igazságában rejlik, nem is pusztán gondolatai átható tisztaságában, mélységében, nem csupán versépítkezési tökélyében, tömeges, zúduló képei koronatanúságában. Abban talán, hogy egyszerre tárja elénk a világot és a világról való látomását.“ Impresszionista képekkel szerencsésen értelmezni is tudja az illyési világot. Tevékenynek és elevennek érzi, minden cselekvő benne. A könnyen haragra gyúló, igen érzékeny és sértődő természetű Füst Milán különcködő, erruptív lényében is rátapint természete lényegére. Az 1973-ban papírra vetett kis no- vellisztikus esszé sokat villant fel a költő és drámaíró Füst kevésbé ismert „másik arcából“ , hogy a sérelmeibe, egész életébe belefáradt költő mennyire szomjúhozta a megértést és a barátságot. Palotai Erzsi új könyve egy izgalmas regénynél is jobban leköti kivált a szellemi alkotómunka műhelyébe bepillantani vágyó olvasót. Érzékletes stílussal, tág szakmai ismerettel keresztmetszetet ad az új magyar előadóművészeiről, s ugyanakkor avatott tollal elkalauzol néhány nagy írónk érzés- és gondolatvilágába is. EGRI VIKTOR
