Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám, csütörtök

Minden kommunislánok konkrét íeloÉtol Látogatás a prágai Tesla gyárban A CSKP KB novemberi plenáris ülésének határozatai a népgazdaság hatékonyságának fejlesztésére irányulnak. Rámutatnak a vál­lalatok legközelebbi feladataira csakúgy, mint a fogyatékoságokra és a tartalékokra. Sőt, ezen túlmenően, az 5. ötéves terv ered­ményes teljesítését feltételező munkamód­szerekre is kitérnek. Az alapszervexetekben dolgozó kommunisták legfőbb kötelessége tehát, hogy a párttagokat, a tagjelölteket és a többi dolgozót is lelkiismeretes munkára, a politikai és a gazdasági feladatok maradékta- lau teljesítésére ösztönözzék. A pártmunka és a gazdasági eredmények A halogén égőket, különböző típusú villany- körtéket, fénycsöveket, alkatrészeiket és tarto­zékaikat gyártó prágai Tesla vállalat holeSovicei üzemének funkcionáriusai a gazdasági vezetők­kel ebben az értelemben vitatták meg — nem is egyszer — legközelebbi teendőiket. BOZENA VRNATOVÁ, a vállalati pártbizottság elnöke, VA- LENTINA KALOUSOVÁ, a termelés, FRANTISEK J1NDA, a műszaki osztály és VLADISLAV BEM, raktárgazdálkodási osztály dolgozóit tömörítő pártalapszervezet elnökei, valamint MIROS­LAV MARA, az ideológiai bizottság elnöke, aki egyúttal az üzem szocialista munkabrigádjainak a vezetője, elégedetten beszélnek a pártmunká­ban elért eredményeikről, melyek — noha szám­szerűleg nem fejezhetők ki, mint például a vil­lanykörték — szorosan összefüggnek az üzem gazdasági eredményeivel. Tapasztalatból tudják, hogy a párt befolyása nélkül szó sem lehetne a dolgozók fokozódó kezdeményezéséről. A kollek­tívák aligha kapcsolódnának be oly nagy mér­tékben a szocialista munkabrigád címért folyó versenyekbe és a nyersanyagokkal való takaré­koskodással is minden bizonnyal hadilábon áll­nának. Kétségtelen, hogy a komplex racionalizá­lási brigádok mozgalmát sem sikerült volna fel­lendíteni, s ebben az esetben ma nem jelenihet- nék ki büszkén, hogy a múlt évi tervfeladatokat — az 1973. évi helyzethez viszonyítva, akár az előállított áru koronában kifejezett értékét, akár az egyes árufajtákat, vagy a mennyiséget tekint ve — az előírt 7 százalék helyett 15 százalékkal teljesítették túl. Újítási javaslatok — komplex racionalizálási brigádok Milyen módszerekkel sikerült elérniük ezeket a kimagasló eredményeket? B. Vrfiatová a dol­gozók politikai öntudatosságára, a pártfunkcio­náriusok és a gazdasági vezetők munkájában is megnyilvánuló dialektikus gondolkodásmódra hi­vatkozik. — Ennek köszönhető a gondos mun­kaszervezés és a tartalékok fokozatos feltárása — mondja. Az üzem két komplex racionalizálási brigádja, a SZISZ-tagok kezdeményezésére, az egész or­szágban az elsők között alakult meg. Feladatuk az újítási javaslatokkal kapcsolatos problémák 2—3 hónapon belül történő megoldása. A brigá­dok tagjai tehát a tervtől kezdve a dokumentá­ción, a szerkesztésen és a javaslatok megvaló­sításán keresztül egészen az újítással megtaka­rítható összeg kimutatásáig és társadalmi szem­pontból történő értékeléséig, önálló munkát vé­geznek. Emellett további munkaei’őkre és beru­házásokra nem tartanak igényt, mert munkaidő után, vagyis az éppen nem üzemeltetett gépeken dolgoznak. A brigádok ezeknek a tervbe nem vett, rendkívüli munkáknak az elvégzésével já­rulnak hozzá a termelés és a munkatermelé­kenység növeléséhez. Az újítási javaslatokkal kapcsolatos megtaka­rítások felől érdeklődöm. M. Mára feljegyzései­ből kitűnik, hogy ezen a címen tavaly 1 millió 786 ezer koronát takarítottak meg. Ebből az anyagmegtakarítás kb. 860 ezer koronára volt becsülhető. A megtakarított villanyáram ellen­értéke mintegy 42 000 koronát tett ki. Tekintet­tel arra, hogy az üzem két műszakban dolgozik — a munkaerők 80 százaléka ugyanis nő, akik nem vállalhatnak éjszakai munkát — több ára­mot nem sikerült megtakarítaniuk. — Az éjszakai órákban főleg a karbantartók és a segédmunkások fogyasztanak áramot, akik a gépeket a reggeli műszakra készítik elő — tá­jékoztat F. Jinda. Szombatonként vagy a 3. mű­szakban csak kivételesen dolgoznak, pl. ha a terv teljesítését fenyegeti veszély. Éppen ezért hatá­rozta el magát a párt a rendszertelenségek ki­küszöbölésére. A KB Elnökségének a novemberi plénumon HUSÁK elvtárs által elmondott beszá­molóját követően a karbantartók és a segédmun­kások feladatainak a kidolgozásával megbízott 9 tagú bizottság lelkiismeretes munkát végzett. Javaslatát a februári pártggyűlésen a pártcso­portok felszólalásai és javaslatai alapján egészí­tik majd ki és hagyják jóvá. A pártonkívülieket is bekapcsolják A pártcsoportok a feladatok kidolgozásakor és felbontásakor egyetlen párttagról sem feledkez­tek meg. Céljuk ugyanis az, hogy minden kom­munistának konkrét, rendszeresen ellenőrizhető feladata legyen, melyet bizonyos határidőn belül teljesítenie kell. Ez a feltétele annak, hogy va­lóra váltják a novemberi plénum határozatait és teljesítik a párt rájuk vonatkozó gazdaságpo­litikai feladatait, melyekkel — tekintettel arra, hogy többször is megvitatták őket — mindenki tisztában van. Ennek köszönhető, hogy a kom­munisták a kezdeményezésben — csakúgy, mint a munkában — jó példával járnak elől. — A pártonkívüliekkel is megbeszéltük a fel­adatokat. Megmagyaráztuk nekik, hogy el kell kerülnünk az év végi problémákat, s ezért már az év elejétől kezdve ütemesen, rendszeresen kell dolgoznunk — tájékoztat V. Kaloúsová. Ez a dolgozók és az egész társadalom legfőbb érdeke. Nem is maradt el az eredmény: a dolgozók arra törekszenek, hogy a felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére vállalt értékes köte­lezettségeik teljesítésével és a további szocia­lista versenyekbe való bekapcsolódásukkal a Tesla a legjobb vállalatok sorába lépjen. Es hogy igyekezetük nem hiábavaló arra az a biztosíték, hogy a termelésben például a szocialista munka­brigád címért versenyző öt munkacsoport közül az egyik máris elnyerte méltó jutalmát, és hogy egyre több kollektíva határozza el magát a ve­télkedésre. Mindennek alapja a takarékoskodás — A kerettervbe foglalt verseny feltételei év­ről évre igényesebbek. A már említett feladato­kon, vagyis gyártmányaink mennyiségének és minőségének a fokozásán, valamint a nyers­anyagmegtakarításon kívül a termelési költségek csökkentésére, az exporttervek pontos megvaló­sítására és a hazai piac ellátására is nagy gon­dot fordítunk — mondja M. Mára. — A kapita­lista országokban elhatalmasodó inflációra azzal válaszolunk, hogy igyekszünk csökkenteni a drága devizákért behozott nyersanyag fogyasz­tását, ugyanakkor azonban az egyre emelkedő külföldi árakhoz alkalmazkodva, több árut szál­lítunk a Nyugatra. A termelésben felmerülő problémák megoldá­sát megkönnyíti a körültekintő, megfontolt párt­munka. Igaz ugyan, hogy — mint mindenütt — ezen a téren is mutatkoznak nehézségek. Noha a tagjelöltek felvételének a tervét teljesítik — az utóbbi négy esztendő alatt 75 fiatallal gyara­podott az alapszervezetek létszáma, akiknek 50 százaléka munkás —, a szülési szabadságra tá­vozó nők mégis sok gondot okoznak. Nemcsak a munkaerőhiány miatt, hanem mert többségük addig, míg vissza nem tér munkahelyére — és ez néha évekig is eltart — még az utcai pártszer­vezet munkájába sem szívesen kapcsolódik be. Ám ismeretes, hogy a párt segítségére különösen nekik, a gyermekeiket nevelő anyáknak van nagy szükségük. A politikai nevelés kabinetje Az sincs egészen rendben, hogy míg az önfel­áldozó elvtársak számos funkciójuk miatt azt sem tudják, mihez kezdjenek hamarább a kevés­bé lelkiismeretesek kivonják magukat a párt­munka alól. Minden jel arra mutat azonban, hogy csakha­mar megszűnik ez a nemkívánatos jelenség. Hi­szen a Tesla politikai nevelés kabinetje — noha nemigen bővelkednek korszerű tansegédeszkö­zökben — eredményes munkát végez. Az ideoló­giai nevelés tervét öt évre előre kidolgozták. Ennek köszönhető, hogy minden kommunistának áttekintése van arról, melyik évben, milyen anya­got kell átvennie. Az üzemben két esti iskola működik, s minden évben legalább 5—10 elvtár­sat küldenek a pártfőiskolára, akik tanulmá­nyaik befejeztével lektorokként érvényesítik tu­dásukat az üzemben. Operatív propaganda A pártbizottságok különösen nagy gondot for­dítanak az ifjúság nevelésére. Oktatásukra — ez az idén felszabadulásunk 30. évfordulójának jegyében folyik — minden lehetőséget felhasz­nálnak. Operatív propagandának nevezett tevé­kenységük keretében — a városi pártbizottság segítségével — úgynevezett tájékoztató és agitá­ciós csoportokat létesítettek, melyeknek tagjai tettrekészen reagálnak a mindennapi életünkben felmerülő különböző problémákra és megtévesztő rémhírekre. Ezeken az összejöveteleken, ame­lyekre természetesen a pártonkívülieket is meg­hívják, nemcsak a hazug, reakciós állításokat cáfolják meg, pl. azt, hogy drágább lesz a cukor, hanem a termelésben bekövetkezett nehézségek okaira is rávilágítanak. Betanítják a szlovákiai dolgozókat — A munkaerők 87 százaléka a SZISZ tagja, 21 százalékuk pedig párttag — veszi át a szót B. Vrfiatová, majd rámutat annak a száz szlovákiai fiúnak és leánynak a munkaeredményeire, poli­tikai elkötelezettségére, akik a Tesla vállalat Nővé Zámky-i és a Kosice közelében levő Mol- daván épülő üzemből tanulni jöttek a fővárosba. — A fénycsövek előállítása, a korszerű gépek kezelése ugyanis elképzelhetetlen szaktudás nél­kül. A fiatalok érdeklődéssel és kedvvel teljesí­tik feladataikat. A pártéletben is örömmel vesz­nek részt, nyilván azért, mert összeforrtak új környezetükkel. — Nem teszünk különbségei köztük és a mieink között, meg is jutalmaztuk őket szorgal­mukért — mondja Bem elvtárs. — Ezért kétség­telen, hogy ha elérkezik az ideje, nehezen vesz­nek majd búcsút új barátaiktól, azokkal a fluk- tuánsokkal ellentétben, akik indokolatlanul nö­velik az üzemben a munkaerőhiányt. Mert saj­nos, ilyenek is akadnak még. — A nők többsége azonban, főleg a vállalat bölcsődéjének és óvodájának szerény befogadó- képessége miatt távozik az üzemből — utal V. Kaloúsová a népesedési robbanásra, majd hoz­záfűzi: — Ha nem akarjuk elveszíteni legjobb dolgozóinkat, akkor mielőbb további szociális berendezéseket kell létesítenünk. Az elvtársak minden szavából kiérződik a segíteni akarás. Magukévá tették a dolgozók problémáit, mert tudják, hogy gyors megol­dásuk elégedettségük záloga, ez pedig szoro­san összefügg a termelési feladatok sikeres teljesítésével. Nem elegendő azonban csupán a jóakarat. Az eredmények biztosításának leg­főbb feltétele — az erős akaraton kívül — a tudás és a műveltség gyarapítása. Erre a pártnktatáson szerzett ismeretek is lehetősé­get nyújtanak. KARDOS MARTA Zárszámadás a „Jövő” Efsz-ben Károkat okozott a víz • 40 mázsáin felüli hozam kalá* szosokból, magkukoricából 77,4 mázsa • Közel 1,5 mil­lió korona új gépekre • Hasznot hoz a libaállomány • Gazdasági mérleg: 2,3 millió koromáin felüli tiszta nyereség Az új esztendőben négyszázhetvennégyre gyarapodott a Vo- janyi „fövő“ Efsz tagjainak száma. A két évvel ezelőtt a beSai (Bés) és iskovcei fiske) szövetkezettel társult közös­séghez ez év fanuár elsejével csatlakozott a Drahfíovi fDe- regnyő) Efsz és az idei zár számadó taggyűlésen már mint a 3500 hektáros közös gazdaság elnöke, számolt be REZES SÁNDOR elvtárs az elmúlt esztendő eredményeiről. Az utóbbi évek folyamán el­ért kedvező eredmények érté­két növeli az a tény, — amiről említést kell tenni — bogy 197.1-ig a vojanyi szövetkezet a trebisovi járás ráfizetéses kö­zös gazdasága közé tartozott. A sok-sok éven át Oborín fAbara) községben elnökösködő Rezes elvtárs három évvel ezelőtt vál­lalta jelenlegi tisztségét a szomszédos Vojányban. Gazdag tapasztalatainak gyümölcsözte- tése eredményhez vezetett, Í972-ben már nyereséggel zár­ta az évet az irányítása alatt levő, jelenleg közel 25 mililió korona értékű vagyonnal ren­delkező közös gazdaság. A fejlődés kereke nem állt meg a későbbi évek folyamán sem, amikor a bési és iskei szövetkezettel társultak. Erről tanúskodnak az utóbbi gazdasá­gi év mérlegének eredményei. A teljes igazság kedvéért szük­séges megjegyezni, a zárszám­adó közgyűlésen elhangzott megállapítást: „Igen nehéz esz­tendő van mögöttünk, ami nagy próbára tett bennün­ket ... Az árvíz idején 85 hek­tár kukorica, 10 hektár takar­mányrépa, 40 hektár lucerna, 60 hektár lóhere, 120 hektár bevetett búza, 100 hektár búza alá előkészített terület, továbbá á rét és a legelő víz alá ke'- rült. Valóban így volt, a szövet­kezethez tartozó bési habárban, az ún. „Száraz víztárolóban“ harminchétezer köbméter víz árasztotta eil a csaknem 1200 hektáros területet. A folyók vízszintjének állandó növekedé­se annak idején tíz Bodrog- menti községet veszélyeztetett. Ezért döntöttek az illetékes hi­vatalos szervek a kisebb baj, a termőföld tudatos elárasztása mellett. Kétségtelen, hogy eb­ből nagy anyagi károk szár­maztak a szövetkezetnek. Mindezek ellenére egyes ter­mékekből szép hozamokat ér­tek el. Például búzából, 42,8 mázsás, árpából 46,2 mázsás, szemes kukoricából 77,4 má­zsás átlaghozamot értek el. Pedig az egész kukoricaten-ület víz alá került és 50 hektár bú­za teljesen kiázott. A növénytermesztés terén el­ért jó eredmények egyik alapja a gépesített, korszerű termelés. A gépesítés fejlesztése ebben a szövetkezetben elsőrendű fel­adat. Erről tanúskodik az a tény ís, hogy tavaly több mint 1,4 millió koronát fordítottak gépek vásárlására. Ehhez meg­teremtették az anyagi felté­teleket, hiszen a múlt évi gaz­dasági mérleg végeredménye: a tervezett 1,5 millió korona he­lyett 2,3 millió korona a tiszta nyereség. A már korábban említett ne­hézségek, károk figyelembe vé­tele mellett ez nagyon szép eredmény. A tervezett jövedel­met minden szakaszon nem ér­hette el a szövetkezet, de az egyes termelési ágazatok ki­magasló eredményei folytán az összjövedelem az 1973-as év­hez viszonyítva 953 ezer koro­nával magasabb volt, a terve­zett költségekből 748 ezer ko­ronát megtakarítottak. Tavaly 2,2 millió koronával kevesebb volt a szövetkezet kiadása, mint 1973-ban. Viszont a tag­ságnak, munkabér fejében 900 ezer koronával többet, összesen G.5 millió koronát fizettek ki. A növénytermesztés szaka­szán a jövedelmezőség szem­pontjából figyelmet érdemel a korai burgonya értékesítése, melyért a tervezett 486 ezer korona helyett közel 824 ezer koronát kapott a szövetkezet. Az állattenyésztésben érté­kelt helyzet szorosan összefügg a növénytermesztés termelési eredményeivel, adott esetben a víz áztatta legelők, rétek, éve­lőtakarmányok silány termés­hozamával. Kedvezőtlen hatá­sát, ez még a további téli hó­napokban is éreztetni fogja, bár a takarmánygazdálkodás terén az eddiginél céltudato­sabban járnak el. Tavaly az állati termékek és éllatok eladási tervét aránylag jól teljesítette a szövetkezet, marhahúsól 100, sertéshúsból 109, tejből 95,2 és baromfihús­ból 107,6 százalékra. Az 1973-as évhez hasonlítva 669 ezer koro­nával nagyobb jövedeilmet ér­tek el ezen a téren. Például a gyapjúért a tervezettnél csak­nem 44 ezer koronával többet, az eladott libatollért a terve­zett 13 ezer helyeit 125 ezer koronát kaptak. Dicséretére váljék ennek a szövetkezetnek, hogy a zár­számadó taggyűlés nagyon be>- hatóan foglalkozott a termelé­si költségek alakulásával. Meg­állapították, hogy nem termel­nek ráfizetéssel. Például a tej­nél literenként 0,41 korona, a tojásnál 0,30 korona, a marha­húsnál kilogrammonként 3,10 korona és sertéshúsnál 6,53 korona a nyereség. Pedig a meggyarapodott „Jö­vő“ Efsz állattenyészete még eléggé szétszórt, hiszen 4 ki­sebb szövetkezet állományából tevődik össze. Tekintettel erre a helyzetre, őszintén örültem, hogy elbe­szélgethettem a szövetkezet fiatal főállattenyésztőjével, Pa­vel LATKA mérnökkel, aki a GabCíkovói Állami Gazdaságban hasonló tisztségben eltöltött nyolc esztendő értékes tapasz­talataival tarsolyában, ez év elején érkezett ide. Néhány hete ismerkedik új munkahe­lyével, de közölt észrevételei, meglátásai és emberi magatar­tása alapján azt a következte­tést vonhattuk le: személyében értékes vezető embert nyert a szövetkezet. Ugyanis, ebben a szövetkezetben az állattenyész­tés fontos termelési ágazat, melyről a fiatal mérnök így nyilatkozik: — Szövetkezetünk egyik alap­vető feladata a négy szövetke­zettől nyert teljes állatállo­mány minőségi feljavítása, a termelés szakosítása, a férőhe­lyek korszerűsítése, illetve megfelelőbbek létesítése, a ta­karmányok céltudatos és gaz­daságos felhasználása, s nem utolsósorban a helyes emberi kapcsolatok kiépítése a tagság körében. Itt arra is gondolok, hogy minden gondozó tudja, mi a feladata, és ennek telje­sítése esetén mi jár érte neki. Tekintettel arra, hogy 496 hek­tár réttel, 937 hektár legelővel rendelkezünk, állattenyészté­sünk fejlesztése, az adott kö­rülményeknek megfelelően* fontos és lehetséges is. A ta­valyi eredmények szerint a szö­vetkezet 31 millió korona ér­tékű bruttótermelésből 16 mil­lió koronát az állattenyésztés képviselt. Aránylag szép állo­mányunk van már jelenleg is. Szarvasmarhából csaknem 1800, ebből 595 tehén, sertésből 1619, juhból 1050 darabbal rendelke­zünk. Bruttó mezőgazdasági termelésünkben több mint négymillió koronát képvisel a baromfitenyésztés, amely tavaly több mint 1,6 millió korona tiszta hasznot hozott. A tojó­tyúkok száma 6065, a libaállo­mányé 7765 darab. Csak gunár van 993 darab! — jegyzi meg tréfásan Latka mérnök. Elmondta azt is, hogy évente 57 800 kisliba kerül ki a szö­vetkezet keltetőjéből, s a liba­tenyésztés Vojanyban a fejlesz­tendő ágazatok közé tartozik. Tavaly több mint egymillió ko­rona tiszta hasznot hozott a szövetkezetnek. Rengeteg a megrendelés libatollra. A szövetkezet fiatal zootech- nikusa már az 1975-ös felada­tok teljesítésének problémái­val foglalkozik. A terv szerint 58 vagon húst kell kitermelni, tejből pedig csaknem 1,5 millió litert vár a piac a szövetkezet­től. KULIK GELLERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom