Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám, szerda

A materi plenum szenemében Igényes hozzáállás * A kommunisták munkája A kommunista párt alapszervezetei megis­merkedtek a CSKP KB novemberi plenáris ülé­sének anyagával, s az ülés határozatát lebon­tották saját feltételeikre. Az egyes járások pártbi­zottságai is plenáris ülé­sen foglalkoztak az em­lített plénum határozatá­nak teljesítéséből a já­rás kommunistáira és pártonkíviili dolgozóira háruló feladatokkal. A Nővé Záinky i (ér­sekújvári) járási pártbi­zottság plénumát január végén tartották meg. A plénumon elhangzott je­lentés megállapítja, hogy az ötödik ötéves terv fel­adatai a járásban telje­síthetők, ha a kommu­nisták és a pártonkívü­liek fokozzák aktivitásu­kat, s kihasználják bel­ső forrásaikat. A plénum azt is kiemelte, hogy a járás kommunistái a CSKP KB novemberi ple­náris ülésének határoza­tával teljes mértékben egyetértenek, s támogat­ják megvalósítását. Az igényes feladatok megol­dása a dolgozók aktivi­tásának fokozásán kívül megköveteli egyebek közt a nyersanyagok jó kihasználását, a munka­termelékenység fokozá­sát, az irányítás tökéle­tesítését. Természetesen törődni kell azzal, is, hogy minden munkahe­lyen megfelelő legyen a légkör, s szilárduljanak az emberi kapcsolatok. Számok, adatok Az ötödik ötéves tervidő­szak eddig eltelt négy esz­tendejében az érsekújvári járás jellege megváltozott, ami mindenekelőtt a nagy si­kerű iparosodással magyaráz­ható. 1973 végére az iparban, az építőiparban, a közleke­désben és a szolgáltatásokban dolgozók száma elérte a 32 520-at. Ugyanakkor csök­kent a mezőgazdaságban dol­gozók száma mégpedig 15 188-ra. Természetesen nö­vekedett az ipari termelés, mintegy egyharmadával. Ez a szám a központilag irányított iparra vonatkozik. A termelés növekedése az iparosodás, a járás lakossága foglalkozta­tottságának megnövekedésé­vel jár — 27,4 százalékkal növekedett a foglalkoztatott­ság. A beruházások is jelen­tősek, az ötéves terv eddig eltelt időszakában a járásban 2,5 milliárd koronát tesznek ki. Ezekben az években kezd­te el kísérleti üzemelését a párkányi papírgyár második szakasza, az érsekújvári Tes­la üzem, a Slovlik. Bővül az Elektrosvit vállalat kapacitá­sa, befejeződött a Renokov szolgáltatási üzemének építé­se stb. Folyamatban van még az érsekújvári konzervgyár, húsüzem, a surányi szolgálta­tások házának építése Az iparosodás és a terme­lés meggyorsítása lehetővé tette a járás dolgozói élet- színvonalának emelését. A bé­rek növekedése meglátszik, a fogyasztás növekedésében. A kiskereskedelmi forgalom 300 millió koronával emelkedett, szolgáltatásokra pedig 39 millió koronával többet for­dítottak a járás dolgozói, je­lentősen megnövekedtek a ta­karékbetétek is — csak az elmúlt évben 50 millió ko­ronával. A járási plénumon sok szó esett a még kihasználatlan' tartalékokról. Egyebek közt arról, hogy számos vállalat­ban, üzemben nem elég jól használják ki a munkaidőt. Bizonyos javulás ellenére nem elég következetesen tel­jesítik az anyagi ráfordítás csökkentésének az ötéves terv által kitűzött mutatóit. Akad­nak üzemek, ahol a többszöri figyelmeztetés ellenére sem gazdálkodnak elég jól az anyagi forrásokkal, a nyers­anyaggal és az energiával. Számos helyen nagy tartalé­kok vannak még a tudomány és a technika vívmányai gyor­sabb kihasználásában és a technológiai fegyelem szigo­rúbb megtartásában. Az utób­bi években a járásban álta­lában csökkent a termelés anyagi ráfordítása és fokozó­dott a termelés hasznossága. Ennek ellenére nem hallgat­ható el, hogy a munkaráfor dítás csökkentésének és a hasznosság fokozásának üte­me még kisebb a járásban, mint amilyet az ötödik öt éves terv előirányoz. A tartalékok feltárása A dolgozók elégedettsége nagyban függ a szolgáltatá­soktól. Érthető tehát, hogy a járási plénumon ezzel a kér­déssel is í'észletesen foglal­koztak. Ezen a téren is első­sorban a tartalékok feltárá­sával érhető el lényeges ja­vulás. A munkaidő jobb ki­használásán kívül a szolgál­tató üzemekben is növelni kel] a műszakok számát. Figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el a járás az öt­éves terv eddig eltelt idő szakában a mezőgazdaság terén is. Ez az ötéves terv 21,2 százalékos növekedést irányoz elő a járás számúra a mezőgazdasági termelésben. A piaci termelés növekedése az ötéves terv szerint az em lített időszakra 26 százalékos. Az eltelt négy év alatt a me zőgazdasági termelést 29,4, az ipari termelést 35,8 szá­zalékkal növelte a járás. To­vábbra is egyik fő feladaté nak tekintik a járás dolgozói azt, hogy az elkövetkező években a szemes termékek termesztésében önellátókká váljanak. Ehhez szükséges a korszerű talajművelés, a mű­trágyák alkalmazása és a vegyszeres növényvédelem. A KB novemberi plenáris ülése arra irányítja a figyelmet, hogy a mezőgazdasági terme­lés terjedjen ki olyan növé­nyek termesztésére, amelyek bői behozatalra szorulunk, il letve amelyekből növelhet­nénk a kivitelt. Az érsekúj­vári járásban ilyen növény a cukorrépa. Annál is inkább, mert azonkívül, hogy a cu­korgyártás alapanyaga, fontos takarmány is. Arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy az utóbbi időben a cukor világ piaci ára igen felszökött. A szakosítás A tejtermelés eredményei­vel a járás mezőgazdaságai még nem lehetnek elégedet­tek. Egy liter tej előállítá­sára a járásban 0,39 kilo gramm szemes termékre van szükség, holott a nyugat-szío vákiai kerületben csak 0,34 kilogrammra, sőt olyan me­zőgazdasági üzemek is akad nak, amelyek a járási átlagol sem érik el ezen a téren. A fejőstehenek hasznossága sem fokozódott olyan ütemben, mint azt a járási konferencia megszabta. 1970-ben 2818 li­teres fejési átlagot értek el, 1974-ben pedig 2915 literes átlaghozamot. Jelentős a fejlődés a ser­téstenyésztésben. Tavaly a já­rás sertésállománya 22 618-cal emelkedett. Ezen a téren min­denekelőtt a szopós malacok elhullásának csökkentésében vannak még tartalékok a já­rásban. Ez évben a malacel­hullást 6 százalékkal szeret­nék csökkenteni. Ez 2079 ma­lacot jelentene, és 25 521 mé­termázsával több sertéshús termelését tenné lehetővé. Figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el a járás a me­zőgazdasági termelés kon­centrálása és szakosítása te­rén. Ez év elejéig 18 szako­sított mezőgazdasági vállala­tot hoztak létre. Ezek a vál lalatok átlagban egyenként 3711 hektár területet művel­nek meg. A járás termőtalajé nak 79,9 százalékát szakosí tott vállalatok művelik. Fon tos lesz az építkezési beru­házások terén azt: is tervez­ni, hogy az állattenyésztést is szakosítsák. Ez lehetővé tenné a magas fokú összpon­tosítást és a nagy termeié kény séget. Az ideológiai nevelés A termelési kérdések nem választhatók el az ideológiai kérdésektől. A járási párt szerv továbbra is egyik fő feladatának tekinti a párttá gok eszmei színvonalának emelését, hiszen csakis így lesznek képesek a jxditikai kérdések helyes megvilágítá­sára, az esetleges téves né­zetek eloszlatására, az állan­dó példamutatásra. Az ideoló­giai nevelés célja, hogy a dolgozók a társadalom érde­keit sose válasszák el egyé ni érdekeiktől, s azt is lás sák, hogy hazánk a szociális la országok közös célokért küzdő nagy családjába tarto­zik. Nem feledkeznek meg a járás kommunistái az ateista nevelés fontosságáról sem. Tudatosítják, miszerint egyes dolgozók annak ellenére, hogy teljes mértékben támo­gatják a párt politikáját, mégis a vallás ideológiájának hatása alá kerültek. A párttagok ideológiai ne­velésében továbbra is a lég­ion tosabb szerepet a pártok­tatás játssza. Éppen ezért erre a pártszervezetek nagy gondot fordítanak. Ennek el­lenére olyan alapszervezetek is akadnak a járásban, ame­lyek nem elég alaposan vá lasztották ki tagjaikat az egyes körökbe. Megtörténik, hogy ugyanaz a személy több éven át az alapkörben része­sül oktatásban, de arra is van példa, hogy középfokú oktatásba, illetve a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­mére megfelelő felkészültség­gel nem rendelkező szemŕ lyeket választanak ki A párt belső élete, illetve belső életének megszervezése szorosan összefügg a felada­tok teljesítésével. A járásban az utóbbi években megerősö­dött a párt Ideológiai, szerve­zési és akcióegysége. Elmé­lyült kapcsolata a dolgozók széles tömegeivel. Az alap­szervezetek munkájára egyre inkább jellemző a tervszerű­ség és az átgondoltság. A pártbizottságok« egyre na­gyobb gondot fordítanak a taggyűlések előkészítésére. Ebben segítségükre vannak az aktivisták és a járási pártszervek dolgozói. Az alapszervezetek rendszeresen megtartják taggyűléseiket, melyeken a megjelenés 1973- hoz viszonyítva 3 százalékkal javult. Élénkek a taggyűlések vitái, melyekbe a részvevők 20—21 százaléka kapcsolódik be. A vitafelszólalások rend­szerint konkrétak, s főleg az alapszervezet ügyeivel, gazda­sági feladatok teljesítésével foglalkoznak. Fogyatékosság viszont, hogy a bíráló meg­jegyzéseket a címzettek nem mindig vesz'k figyelembe. A tagság fiatalon?.'’ A járás alapszervezeteinek nagy réoze elyesen értelme^ zi a párttagság megfiatalítá­sának, szociális összetétele javításának kérdését. 1974- ben a járásban 489 tagjelölt­nek előlegezték a bizalmat, vagyis 59-cel többnek, mint amennyit az eredeti terv elő­irányoz. A tavaly felvett tag­jelöltek 18,6 százaléka nő, 83,9 százaléka munkás vagy szövetkezeti dolgozó. Az em­lített időszakban 524 tagje­löltet igazoltak át párttaggá. A járási pártbizottság plé- imma részletesen foglalkozott az elért eredményekkel és a teendőkkel egyaránt. A plé­num a részletes elemzés alap­ján konkrét intézkedéseket fogadott el, melyek kimond­ják, hogy az egyes feladatok teljesítéséért ki a felelős. Ez pedig szavatosság arra, hogy a járás kommunistái a pár­tonkívüliek bevonásával telje­sítik célkitűzéseiket. FÜLÖP IMRE Harminc esztendővel ezelőtt — 1945 január elején, a második világ háború utolsó évében — Perbete község és környéke is a harcok szín terévé vált. Az ágyúk dörgése, a géppuskák ropogása, a páncélosok lánctalpainak csikorgása rémítette a község lakosságát. De a félelem és a rémület mögött megcsillant a re­mény: a felszabadulás, a szabadság, az oly sok áldozatos harc nyomán születendő új társadalmi rendszer — a proletárok hatalmának társadalmi rendszere létrehozásának reménye. A községbe érkező szovjet hadse­reg katonáit a munkásmozgalom ki váló harcosai, a kommunisták képvi selői, Pinke Sándor és fakab Benő elvtársak üdvözölték. Sajnos, a felszabadulás öröme nem tartott sokáig. Január 12—13-án a községet a fasiszta hordák, a nyilas pribékek újra hatalmukba kerítették. Megindult az üldözés a kommunisták kézre kerítésére. Jakab Benő és Pinke Sándor is a falu közepén álló úgynevezett Nagy- kocsma épületében ^helyezeti csend­őrlaktanyába került, ahol mindkettő­jüket barbár módon vallatták és ke­gyetlenül megkínozták. 1945. májú» 19-én úgy 9—10 óra körül küldönc állított be Misák Gyu­la helyi lakoshoz, aki a csendőrlak­tanya közelében lakott, azzal a pa­ranccsal, hogy szerezzen lovaskocsit, amellyel azonnal álljon a laktanya elé. Egy óra múltun ott állt a kocsi a csendőrluktanya előtt. A bejáratnál a parancsnok két SS tiszttel társal­góit:. Majd a kocsi megérkezése után parancsra a két megkínzott, Pinke Pinke Sándor Sándor és Jakab Benő, összetörtén elindult az emeletről. Miután felkerültek a kocsira, az SS-pribékelc és a parancsnok kisé retében a lovas kocsi megindult a helyi református temető irányába. Az utat a temetőig szinte szótlanul tel ték meg A temetőnél a foglyokat leszállították, a kocsis pedig azt a parancsot kapta, hogy azonnal távoz zon. A halálraítéltek — mert most már bizonyossá vált, hogy azok — még egyszer rávetették szemüket o kocsisra, az ismerősre. Szemükből valami furcsa, szokatlan fény sugár zott. Mintha mondták volna: mi meg jakab Benő halunk, de az ügy, amiért harcol­tunk és annyi ember áldozta életét, élni fog! A vörös hadsereg katonái közel vannak, ne féljetek, bízzatok! A kocsis elindult, sietett. Valami összezavarodott a lelkivilágában. A gazság, az embertelenség gyűlölete hajtotta, siettette minél tovább attól a helytől, ahol két embertársa utolsó pillanatait éli, utolsó gondolataik szállnak családjuk és barátaik, elv­társaik felé, akiknek meg kell hal­niuk, és nem érti miért? Lövések dördültek. A temető szé­lén húzódó árokban a fasiszták go­lyói kioltották két ember életét, akik élni akartak, akik maguknak és a jövő nemzedéke számára egy jobb, igazságosabb világ megteremtéséért küzdöttek, harcoltak és áldozták éle­tüket. Nem érhették meg a felszabadulást, a végső győzelmet, amely már akkor oly közel volt. De az ügy, amelyért harcoltak és életüket áldozták, él. Harminc esztendő telt el a tragi­kus esemény óta. Ez idő alatt egész társadalmunk és Perbete község is óriásit változott, fejlődött. Azonban sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a mának, a ma eredményeinek kemény harc és igen sok emberélet volt az ára. Szlovákia Kommunista Pártja he­lyi szervezetei, a kommunisták nagy családja, a Nemzeti Front helyi bi­zottsága, a helyi nemzeti bizottság, valamint a helyi iskolák mellett mű­ködő pionírszervezetek tisztelettel őrzik Jakab Benő és Pinke Sándor elvtárs emlékét. Kivégzésük évfordu­lóján, szabad hazánk 30. évében a hozzátartozók és Perbete község szá­mos lakosának jelenlétében koszorú­kat helyeztek el sírjaiknál, tisztelet­tel és kegyelettel adóztak emlékük­nek. PAPP BENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom