Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám, szerda
SOKRÉTŰ GONDOSKODÁS A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGVITATÁSA A kollektív szerződések a vállalatokban, üzemekben a gazdasági fejlesztés, a dolgozók szociális, kulturális és munka- feltólelei javításának legfontosabb dokumentumai közé tartoznak. Ezekben a napokban értékelik a múlt évi kollektív szerződések teljesítésének eredményeit s megtárgyalják, formálják az 1975-ös évi kollektív szerződéseket a kelet-szlovákiai kerületben is. Három ipari üzemből kértünk választ arra, milyen eredménnyel végzik ezeket a munkálatokat. A REVÜCAI HANCSTEXTIL- ÜZEM szakszervezeti vezetőitől megtudtuk, hogy január 23-án üzemi konferencián értékelték a múlt évi kollektív szerződést és örömmel közölhették: mind a 21 tervezett alapvető feladatot sikerült teljesíteni. Ezen az üzemi konferencián megtárgyalták és jóváhagyták az idei kollektív szerződésjavaslatot. A gazdasági, munkajogi s egyéb feladatokon kívül igen nagy figyelmet fordítanak 1975-ben a munkakörnyezet javítására. Csaknem 390 ezer korona ráfordítással korszerűsítik az elszívóberendezéseket, 1975 folyamán felújítják az öltözőket, mosdókat és a többi szociális berendezést. A javításokra, karbantartásra 169 000 korona, a védőeszközök vásárlására csaknem 400 000 korona áll rendelkezésünkre. Az idei kollektív szerződés felöleli az emberekről való fokozott gondoskodást a munkahelyen. A MATEJOVCEI TATRAMAT üzemi szakszervezeti bizottságának titkára, Pitoiíák elvtárs, így fogalmazta meg válaszát: — Február közepén tartjuk meg összüzemi konferenciánkat, melyen arról számolhatunk be, hogy a kollektív szerződés minden pontját teljesítettük az elmúlt évben. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy rendszeresen, negyedévenként ellenőriztük a szerződés teljesítését, s ha kellett, idejében tárgyaltunk az üzem vezetőségével a kollektív szerződésben foglalt feladatok teljesítésében tapasztalt fennakadásokról. Az ez évi kollektív szerződést már október óta készítjük. Először kikértük az egyes műhelytanácsok javaslatait, kérelmeit, ezeket megtárgyaltuk a vállalati igazgató kollégiumának értekezletén, véleményezés után újból 9 műhelytanácsok körzetében s az üzemi szakszervezeti tanács bizottsági ülésén foglalkoztunk a szerződésjavaslattal. A kollektív szerződés végleges jóváhagyására a februári szak- szervezeti vállalati konferencián kerül sor. Ebben több olyan feladat szerepel, ami a dolgozókról való gondoskodásra, munka-, és egészségvédelemre vonatkozik. A legmelegebb levegőjű munkahelyeken védőitalokat kapnak a dolgozók, a többi helyen szódavízkészítő berendezéseket létesítünk. A munkakörnyezet javításával kapcsolatos intézkedések között szerepel az üzem körüli zöld sávok, virágágyak létesítése. Eddig nem volt saját pionírtáborunk, ezért vállalatunk illetékes szervei megkezdték egy ilyen tábor kiépítésének előkészítését. A SNINAI VIHORLATBAN Kelet-Szlovákia egyik fontos gépipari üzemében, néhány nappal ezelőtt foglalkozott az üzemi szakszervezeti tanács a kollektív szerződéssel — közölte František Hribík elvtárs, a szak- szervezeti bizottság elnöke. A kollektív szerződés teljesítésének megtárgyalásánál megállapították, hogy tavaly öt feladatot nem teljesítettek, ezeket most újra besorolták az idei szerződésbe. Ezek közül az egyik legfontosabbat a rehabilitációs központot néhány gépi berendezés hiánya miatt nem tudták üzembe helyezni. Az 1975-ös évre szóló kollektív szerződés ebben a gyárban is a dolgozók széles rétegének bevonásával formálódott. Az eredeti javaslathoz több mint 130 javaslat, észrevétel, hozzászólás érkezett. A megvalósítható javaslatok bekerültek a szerződésbe. Ebben a legtöbb feladat a dolgozók munka-, és egészségvédelmével kapcsolatos, például felújítják, korszerűsítik a gyár munkahelyeire vezető utakat, a szerelőcsarnokok világítóberendezéseit, elvégzik a szociális berendezések javítását. A porosabb munkahelyeket korszerűbb elszívóberendezésekkel látják el. Az idén, közvetlenül a munkahelyen működő büfék is meleg ételeket szolgáltatnak. A kerület üzemeiben a készülő kollektív szerződések közös társadalmi érdekeket, a dolgozókról történő sokrétű gondoskodást szolgálják. (kulik) VILLÁMINTERJÚ AZ ÚJÍTÓMOZGALOMRÓL A Rlmavská Sobota-i (Rima- szombati] Gép- és Traktorállomáson komoly hagyománya van az újítómozgalmaknak, mely napjainkban a termelés ésszerűsítésével és a takarékoskodással együtt a népgazdaság szinte minden szakaszán előtérbe kerül. A mozgalom időszerű kérdéseiről, múltjáról és jelenéről Dusán Deraj mérnökkel, az üzem racionalizá- ciós bizottságának vezetőjével beszélgettünk. — Üzemünkben nem sokkal a gépállomások létrejötte után megalakult egy kilenctagú bizottság, amely járási hatáskörrel bírálta el a brigádközpontokon benyújtott újítási javaslatokat. Az akkori viszonyoknak megfelelően eredményesen teljesítette küldetését ez a szerv, s aránylag nagy gazdasági haszna volt a mozgalomnak. Az ígéretes fejlődésben az 1967-es esztendőben következett be törés, amikor egyrészt megváltozott a termelés struktúrája, másrészt pedig alapvető változások álltak be a pénzgazdálkodásban és az ügyvitelben. • — A mozgalom terén bekövetkezett megtorpanást mikor követte ismét a fellendülés időszaka? — öt teljes esztendőre volt szükség ahhoz, hogy ismét visszatérjünk az egyszer már jól bevált módszerekhez. 1972- ben a brnói ZKL megbízásából elkezdtük a T—50-es traktorok első tengelyének gyártását, s lényegében ekkor újult fel üzemünkben a szocialista brigádmozgalom is. Műszaki dolgozóink és újítóink még ebben az évben elfogadták Marsálek mérnök országos kezdeményezését, s 302 000 korona értékű anyagmegtakarítási és költség- csökkentési kötelezettséget vállaltak. A harmincas számú műhely szocialista munkabrigádja negyedmillió koronára emelte az egy főre eső évi munkatermelékenységet, s céljaik megvalósítását ők is szorosan egybekapcsolták az újítómozgalom fejlesztésével. — Az elmúlt év során hány újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, s névszerint k'k tartoznak a legaktívabbak közé? — Dolgozóink az elmúlt esztendő során nem kevesebb mint 12 újítási javaslatot nyújtottak be, melyekből kilencet fogadott el az operatív bizottság. Az elfogadott javaslatok értékét nehéz lenne pontosan megállapítani. Realizálásuk folyamatban van, hiszen a feltalálókon kívül az üzemnek is érdeke a gyors hasznosítás. A legtöbb újítási javaslatot — számszerint hármat — Bohus István nyújtotta be, s rajta kívül Együd Tibor és Sztano Dusán tartoznak a legaktívabbak közé. — Megítélése szerint mi az akadálya annak, hogy a feltaláló és újító tevékenység valóban tömegmozgalommá váljon? — Nézetem szerint a mozgalom kibontakozásának egyik fékezője az olykor eltúlzott adminisztrálás. Különösen fizikai munkások esetében okoz sok gondot a műszaki dokumentáció megfelelő előkészítése. Mi úgy kívánunk segíteni ezen a problémán, hogy a szocialista brigádmozgalom keretében a racionalizációs bizottság tagjait bízzuk meg a rajzok elkészítésével. (Hacsi) IGOR GROS S MANN felvétele KEDVEZŐ MÉRLEG ÉS IGÉNYES FELADATOK A fejlesztés tartalékai a Bratislava-vidéki járás mezőgazdaságábain Olyan időszakban vagyunk, amikor napirendre kerül a nép- gazdasági tervben előirányzott feladatok teljesítésének évi elemzése és értékelése. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy mezőgazdasági üzemeink mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén sikeres munkát végeztek. Eredményesen teljesítették a CSKP XIV. kongresszusán előirányzott feladatot, saját termelésből fedezték az élelmiszerfogyasztás növekedését. Az állattenyésztés szakaszán például az ország mezőgazdasági üzemel 101 %-ra teljesítették a tejeladás, 102,2 %-ra a húseladás és 105,1 %-ra a baromfieladás tervét. Az elmúlt évi terv 4509 millió liter tej, 1,32 millió tonna vágóhús és 155 ezer tonna baromfihús értékesítését irányozta elő, ami nem kis feladatot jelentett. Az új takarmányozási technológiák, az ésszerűsítési intézkedések és a jobb munkaszervezés eredményeként tehát az előirányzott tervet 44 287 ezer liter tejjel, 29 610 tonna vágóhússal és 7871 tonna baromfihússal sikerült túlszárnyalni. Ha megvizsgáljuk az utóbbi 4 évben elért eredményeket, megkapjuk, hogy mezőgazda- sági dolgozóink az elmúlt évben csaknem 679 millió literrel több tejet, 212 ezer tonnával több vágóállatot és 33 ezer tonnával több baromfit értékesítettek, mint az 5. ötéves terv első évében. A tej felvásárlásának évi tervét a kelet-szlovákiai kerületen kívül az ország valamennyi kerületében teljesítették, Illetve túlteljesítették. A kelet-szlovákiai kerületben 98,6 %-os teljesítést értek el. összesítve a húseladás tervét is sikerült biztosítani valameny- nyi kerületben a vágómarha által, a sertéshús eladási tervét azonban csak a CSSZK-ban teljesítették, éspedig 101,1 %- ra, míg az SZSZK-ban csak 97,2 %-os teljesítést sikerült elérni. Az állattenyésztési termékek termelésében és értékesítésében nagy szerep jut a nagyobb városok és az ipari központok környékén gazdálkodó mező- gazdasági üzemeknek. Bratislava élelmiszerellátása szintén nem kis mértékben függ attól, hogy milyen színvonalon termelnek a közeli állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek. A Bratislava-vidéki járás mezőgazdasági üzemeinek elmúlt évi eredményeiről és az idei feladatokról Puvol üurisintól a járási mező- gazdasági igazgatóság főmérnökétől kértünk felvilágosítást, aki a következőket mondotta: — Az elmúlt év újból igazolta, hogy mezőgazdaságunkban még jelentős tartalékok vannak a termelés növelésére. Járásunkban a vágóállatok felvásárlási tervét 102 %-ra, ebből a sertéshús felvásárlását 100,3 %-ra teljesítettük. Az Igazgatóságunkhoz tartozó vállalatok összesen 48 870 ezer liter tejet, 6850 tonna marhahúst, 7305 t sertéshúst, 2221 tonna baromfihúst és természetesen számos további terméket értékesítettek. Különösen nagyra értékeljük a sertéshús árutermelési tervének teljesítését, éspedig azért, mert 1973-ban a fertőző betegség alaposan megtizedelte az állományunkat, s nem kis munkába került annak felújítása. Annak is örülünk, hogy a tej árutermelési tervét is 100,3 %- ra sikerült teljesíteni, mert az év folyamán akadozott az ellátás a fejőstehenek számára készített takarmánykeverékből, s csak a gondozók lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy nem fordult elő jelentősebb kiesés. Azt viszont sajnáljuk, hogy nem tudtuk elérni a fejésl átlag előirányzott növekedését, ami így az 1973-as év színvonalán maradt. A bruttó mezőgazdasági termelésben a megelőző évhez viszonyítva 10 %-os növekedést értünk el. Ez főleg a gabona- termesztésnek köszönhető, hiszen az elmúlt évben elért 45,3 q/ha járási átlag 10,7 q- val nagyobb, mint 1973-ban, pedig akkor is csúcshozamról beszéltünk. Ezzel kapcsolatban azt is figyelembe kell venni, hogy tavaly 3400 hektáron termesztettünk rozsot, ami az ösz- szesített eredményben is meg-= mutatkozott. A búzánál ugyanis 46,1 q, az árpánál pedig 50,6 q átlagos hozamot értünk el. — Milyen eredményeket ér* tek el a járás mezőgazdasági üzemei az ötéves tervfeladatok teljesítésében? — Mint ismeretes, a CSKP XIV. kongresszusa a mezőgazdasági termelésben 14,5 %-os átlagos növekedést irányzott elő. Mi részletesen megvizsgál tűk járásunk feltételeit, s úgy határoztunk, hogy 1975 végéig 22,5 százalékos növekedést érünk el. Az elmúlt évben ezt a feladatot már 20 %-ra teljesítettük, tehát jó feltételeket te remtettünk az idei évi feladatok és az egész ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítéséhez. Ezt a gyora növekedési ütemet elsősorban annak köszönhetjük, hogy az állattenyésztés elmélyülő szakosítása következtében javul a takarmányozás technikája, s minden efsz-ben és állami gazdaságban bevezettük a takarmánykeverékek etetését. Jól kamatozik továbbá a törzstenyésztési munka és a körültekintéssel végzett állatgondozás. — Ebben az évben mire összpontosítják a figyelmet a járás mezőgazdasági üzemei? — A tehénállományt 300 ál* lattal összesen 17 300 állatra növeljük. Évi tervünk 50 millió liter tej, 7500 tonna sertéshús és 6710 tonna marhahús felvásárlását irányozta elő. A cukorrépa vetésterületét 150 hektárral 1100 hektárra növeljük, hogy eleget tehessünk a CSKP KB novemberi és az SZLKP KB januári plenáris ülésén elfogadott egyik határozatnak. A gabonafélék vetés- területét nem növeljük, de így is 500 vagonnal több, vagyis összesen 26 500 vagon gabona felvásárlását tervezzük. Ezt a célt részben a hektárhozamok növelésével, részben célszerűbb és hatékonyabb takarmányozással akarjuk elérni. Természetesen további tartalékokat is keresünk az idei igényes feladatok teljesítéséhez. Vizsgálataink szerint egyes üzemekben például túltáplálják a fejősteheneket. Ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet szentelünk a takarmányozási technikának, különösen a hízómarháknál, ahol az abraktakarmányt jó minőségű teri- més takarmányokkal akarjuk pótolni. Ez tehát azt is jelenti, hogy nagyobb gondot fordítunk a szántóföldi szálas takarmányok termesztésére. Állandóan szem előtt fogjuk tartani a termőtalaj intenzív kihasználását, hogy ezzel is elősegítsük a termelés eddigi dinamikus fejlődésének megtartását. Ez a legfőbb célunk, s ennek vetjük alá minden igyekezetünket. JOZEF SLUKA Csökkent a munkabalesetek száma Az utóbbi három év folyamán, amikor a CSSZSZK-ban megszervezték a munkabiztonság és egészségvédelem ellenőrzését, több mint 17 százalékkal sikerült csökkenteni a munkabalesetek számát. A munkaképtelenségi napok száma ezzel 13 százalékkal csökkent, ami összesen 850 000 munkanapot tesz ki. Ez a kedvező fejlődés Visszatükröződött a gazdasági szakaszon is, mert az ellenőrzés után a munkahelyeken 1971-hez viszonyítva 14 százalékkal több munkás dolgozott. Népgazdaságunk számára ez sokmilliós értékeket eredményezett.
