Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám, szerda
ÉRTÉKELJÜK MUNKÁNKAT A PÁRTALAPSZERVEZETEK GYŰLÉSEI Pillanatkép a vráblei Tesla szerelőműhelyéből. J. Alexy felvétele Példás kötelezettségvállalás A sokolovi barnaszénme- dence brezovái bányájának dolgozói hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben a brikett-termelés tervét 15 000 tonnával, a szén- fejtési tervet pedig 200 000 tonnával túlteljesítik. A nyereségtervet 3,5 millió koronával túlszárnyalják, a munkatermelékenységet pedig 1,5 százalékkal növelik. Azonkívül kötelezték magukat, hogy bekapcsolódnak a választási progr- m feladatainak teljesítésébe: 60 000 munkaórát ingyenesen ledolgoznak és 600-ra emelik az önkéntes véradók számát. R égi szokás, hogy az új év kezdetén az emi terek számvetést készítenek egyéni, családi terveik, elképzeléseik és kitűzött céljaik megvalósításáról, valamint újabb terveket és feladatokat tűznek ki maguk elé. Így van ez a gazdasági, kulturális és politikai életben is. Az utóbbiban éppen most kezdődnek a számadások. Ezek célját és tartalmát a CSKP KB Elnökségének határozata (1974. okt. 25.) szabja meg, mely összhangban áll a CSKP XIV. kongresszusának a határozataival. Miről is van szó ^bben a párthatározatban? Először is arról, hogy pártalapszerveze- teink ez idén Is mérleget készítenek az elmúlt év gazdasági és politikai eredményeiről, de nem választanak új pártvezetőséget, sem pedig delegátusokat — amennyiben pártkonferenciák nem lesznek. Azt hihetnénk tehát, hogy ez az év a pártmunkában kevésbé terhelt. Persze, ez nagy tévedés lenne, hisz a pártmunkában egyik esztendő sem kevésbé igényes, mint az előző volt. Sőt, ellenkezőleg. Társadalmunk fejlődésével pártunk — a CSKP — feladata, vezető és irányító szerepe évről évre növekszik. Éppen ezért e jubileumi év még sokkalta több munkát, fáradságot és elkötelezettséget igényel, mint a múlt év. Ennek tudatában kell megszerveznünk és előkészítenünk a februári és a márciusi taggyűléseket is. Először is szem előtt kell tartani a CSKP KB novemberi ülésének követelményeit, bírálatait és figyelmeztetéseit. Ne legyen egyetlen értékelő párt- gyűlés se, melyen hiányzik pártunk központi bizottsága novemberi ülésének szelleme, annak alkotó jellege. Szükséges tehát, hogy a februári és márciusi értékelések előtt a párt- alapszervezetek részletesen megismerkedjenek a CSKP KB novemberi beszámolójával és azt a járási pártbizottságok segítségével alkalmazzák is a SZÁMADÁS A tartalékok feltárása • A járási pártbizottságok {plenáris ülései Ezekben a napokban tartják « Járási pártbizottságok plenáris üléseit, melyek a CSKP KB novemberi, illetve az SZLKP KB januári plenáris ülésén kitűzött feladatokról és az ötödik ötéves terv utolsó esztendejének feladatairól tárgyalnak. Az említett feladatok teljesítése minden járás kommunistáitól és párton kívüli dolgozóitól igen nagy aktivitást követel. A Dunajská Streda-i (duna- szerdahelyi) járási pártszerv plenáris ülése alaposan elemezte a járás igényes faladatait és a teendők maradéktalan elvégzéséhez vezető utat, mégpedig a pártmunka és a társadalom életének minden szakaszán. A plenáris ülés egyértelműen kiemelte, hogy az eddigi kimagasló eredmények ellenére minden területen akadnak még tartalékok, melyeknek feltárásával tovább fokozhatók az eredmények. Stefan Ferencei, a járási pártbizottság vezető titkára ezekről részletesen szólt vitaindító felszólalásában. A továbbiakban a vitafelszólalók főleg arról beszéltek, saját területükön — alapszervezetükben, üzemükben, szövetkezetükben, a nemzeti bizottságokban, a tfr- megszervezetekben stb. — milyen tartalékok találhatók még. De hadd említsünk meg néhány konkrét példátl Ferencei elvtárs egyebek közt a tudományos-műszaki haladás vívmányainak az eddiginél is hatékonyabb alkalmazására, a fegyelem következetes megtartására és a kommunista példaadás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte a kispolgári gondolkodásmód káros hatása elleni állandó harc fontosságát. Az egységes fellépés és a kritika szerepét. Továbbá a kádertartalékokról való gondoskodás szükségességét. Szólt a mezőgazdasági földalap védelme fokozásának szükségességéről is. Az utóbbi kérdést megemlítette Miklós István, a járási nemzeti bizottság elnöke is. Miklós elvtárs azt sem hallgatta el, hogy az emberek jogosan bírálják a szolgáltatásokat és a lakótelepek rendezését^. Viszont pozitívan értékelte, hogy javult a nemzeti bizottságok szervezői munkája és fellendült a választási program teljesítésére alakult munkaverseny. Nyári István, a járási pártbizottság titkára többek között a pártoktatás jelentőségét emelte ki. A járásban 154 glapkör, 76 középfokú kör működik. A helyi esti egyetemnek 237 hallgatója van. Fogyatékosságnak számít, hogy akadnak pártszervezetek, ahol a pártoktatásorí alacsony a megjelenési arányszám. A járás igen figyelemreméltó eredményeket ér el az agitációs munkában. Tavaly a járás területén 374 nyilvános gyűlést tartottak, ezeken mintegy 34 000 személy vett részt. A járásban 21 agitációs központ működik. Kilenc üzemben és 17 iskolában forradalmi emlékszobát is berendeztek. Az agitációs verseny második évfolyamába 134 tizem kapcsolódott be. A gazdasági propaganda tartalma a járásban elsősorban az ötéves terv teljesítésének fontosságára irányul. Igen értékes volt Bognár József elvtársnak, a Bősi Állami gazdaság igazgatójának a felszólalása is. Elmondta, Ifogy amikor megismerkedtek az ötéves terv rájuk háruló feladataival, túlzottnak vélték őket. Ma viszont már látják, hogy teljesíthető feladatokról volt szó. Sőt, számos mutatóban máris túlteljesítették az ötéves tervfeladatokat. Tartalékaik közül többek közt megemlítette az öntözés lehetőségeinek kihasználását, s egy központi műtrágya- és vegyszerraktár létesítését. Rédvay Aladár, a SZISZ járási titkára, az ifjúsági mozgalom néhány kérdését érintette felszólalásában. Kiemelte az internacionalista nevelés jelentőségét. Jelenleg az ifjúsági szervezetnek a járás területén 4324 tagja van, de a létszámot az év végére 5000-re szeretnék emelni. Főleg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok beszervezésére törekszenek. A pionírok száma a járásban 11 056. Az év végére 96 százalékos szervezettséget szeretnének elérni. A fiatal funkcionáriusokat és képviselőket iskolázzák. A novemberi plénum határozatát a SZISZ is lebontotta saját feltételeire és hozzálátott megvalósításukhoz. A járási pártbizottság plénuma nagyra értékelte a pártéletben mutatkozó jelentős javulást. Ez meglátszik a tagalap fejlesztésében, a pártgyűlések egyre emelkedő színvonalában és az alapszervezetek túlnyomó többsége által gyakorolt ideológiai és politikai hatás erősödésében. A járás igen figyelemreméltó eredményeket ért el gazdasága és életkörnye- zetének javítása terén. Befejezésül hadd említsük meg, hogy a jpb plénuma szükségesnek tartja — a CSKP KB novemberi határozatainak megfelelően — erőit a termelési és teljesítménytervek teljesítésére összpontosítani minden munkahelyen és minden mutatóban, s ezáltal tovább növelni az életszínvonalat. Ezeknek a céloknak az elérését a CSKP KB novemberi határozataival összhangban az állami, a gazdasági, a társadalmi és a párt- szervek és -szervezetek munkája hatékonyságának fokozásában látja. A tartalékok feltárásával a dunaszerdnhelyi járás eleget tesz a ráháruló feladatoknak. FtÍLÖP IMRE szervezet munkatervében, illetve munkájában. A CSKP KB novemberi ülésének gondolatai megkövetelik, hogy minden vonalon szilárdítsuk a párt vezető szerepét, alkotóan érvényesítsük a párt megismerő, eszmei-nevelő, valamint szervező és ellenőrző tevékenységét. Ehhez valamennyi pártalapszerve- zetnek, minden kommunistának hozzá kell járulnia, illetve még aktívabb tevékenységet kell kifejtenie. A CSKP KB novemberi, illetve az SZLKP KB januári ülésén megállapították, hogy a kommunisták aktivitásának nagy fellendülése ellenére is még mindig akad egynéhány olyan pártalapszervezet, ahol csak egy-két elvtárs dolgozik aktívan. Nos, az év elejei taggyűléseken először is ezt kell megtárgyalnunk. Konkrétan meg kell vizsgálnunk a pasz- szivitás okát, amely egyrészt magában a kommunistákban, másrészt a pártalapszervezet _ munkájában rejlik. Odaadó, türelmes és rendszeres pártmunkával, politikai neveléssel a passzivitás valamennyi oka leküzdhető. Először is valameny- nyi pártszervezetben meg kell teremtenünk a feltételeket arra, hogy minden párttag aktívan részt vehessen a párt életében, a döntésekben és a problémák megoldásában. Arról van tehát szó, hogy az eddigieknél még jobban éljünk a pártmunka lenini normáival és elveivel. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy ott, ahol megsértik a kollektív vezetés elvét, ahol a parancsolgatás módszerét használják, ahol nincs megfelelő légköre a bírálatnak és önbírálatnak, ahol elnyomják, vagy fékezik a lentről Jövő kritikát, ahol nincs elvtársi viszony a kommunisták között, ott lehetetlen aktív politikai életet élni, igazi aktivitást kifejteni. Bár nem évzáró taggyűlésről van szó, mégis alaposan felül kell vizsgálnunk a pártbizottságok munkáját, a pártalapszabályzatból eredő kötelességük teljesítését, valamint azt, hogyan tárgyaltak és döntöttek a tagsági gyűléseken vagy más pártfórumokon elhangzott kérdésekről, problémákról és javaslatokról. Ugyanis teljesen lehetetlen aktivitást elérni azokban az alapszervezetekben, illetve gyárakban és üzemekben, ahol a munkások kérelmeit, alkotó jellegű javaslatait figyelmen kívül hagyják. Az ilyen üzemekben, munkahelyeken végül is táptalajra talál a klikk- rendszer és a környezettel szembeni közömbösség. A járásokban és a pártalap- szervezetekben végzett felméréseink alapján megállapítható, hogy a passzivitás oka a hiányos ellenőrzés is. Taggyűléseinken ügyeljünk tehát arra, hogy javuljon a párt ellenőrző tevékenysége, de különösen a párthatározatok teljesítésének ellenőrzése. „Javulásnak kell beállnia különösen abban, hogy az ellenőrzés hatékony eszköze legyen a formalizmus és a szubjektivizmus elleni harcnak, hogy a munkát mindenekelőtt az elért eredmények szerint ítéljék meg" — mondja a CSKP KB Elnökségének novemberi beszámolója. A passzivitás legjobb ellenszere a konkrét határozat, a megfontolt és rendszeres megbízás, illetve munkamegosztás a kommunisták között. Sajnos, több alapszervezetben (erről felméréseink is tanúskodnak) elharapódzott az a rossz szokás, hogy a feladatokkal a tagságnak csak mindig azon körét bízzák meg, amelyik legjobban terhelt, illetve azokat, akik a feladatok teljesítése során beváltak. A tagság nagyobb része figyelmen kívül, konkrét feladat nélkül marad. Szükséges tehát, hogy taggyűléseinken bátrabban és következetesebben bízzuk meg feladatokkal a többi elvtársat is. A CSKP KB novemberi ülése figyelmeztet bennünket arra, hogy egyes elvtár$ak — többnyire a gazdasági tisztséget viselők — megsértik a szocialista demokráciát és azt képzelik, hogy csak ők képviselik a pártot. Helyenként előfordul a vezetői gőg, a kollektíva véleményének semmibe vevése, a jogos bírálat megtorlása. Az ilyen jelenségek ellen megalkuvást nem ismerő harcot kell folytatnunk, illetve az eddigieknél jobban be kell vonni a dolgozókat a vezetés ellenőrzésébe. Igaz, ez nem könnyű dolog, hiszen sokan még húzódoznak az üzemben levő hibák feltárásától, ami nem csoda, mert a dolgozók többen arról panaszkodnak, hogy a vezetők nem hallgatják meg észrevételeiket, nem fogadják meg a bírálatukat, sőt ha szóvá teszik a hibákat, még nekik származik belőle bajuk. Ezért gyakran hallani azt a régi közmondást: „Ne szólj szám, nem fáj fejem". E ' rtékelő taggyűléseinken gondolkozzunk el, hogy miért van ez még mindig így. A felszabadulástól immár 30 év telt el, s a múlt maradványait még mindig nem tudtuk teljesen leküzdeni, a múlt hagyományai, erkölcsi normál még ma sem tűntek el teljesen a közéletből, pedig pártunk alapszabályzata, valamint hazánk alkotmánya is minden lehetőséget és módot megad a* említett jelenségek leküzdésére. Ezekkel a lehetőségekkel jobban kell élnünk, főleg a pártfórumokon. Bár vannak esetek, amikor az ember az igazságos bírálatért is a rövidet húzza, illetve előfordul olyan munkahely is, ahol a vezető durva, kemény és ellentmondást nem tűrő. Mégis csak azt mondom, hogy a „ne szólj szám, nem fáj fejem" többnyire az elkényelmesedett emberek „életbölcsessége". Ez az életbölcsesség sehogyan sem fér össze a kommunisták nézetével, sem pedig szocialista társadalmunk erkölcsével, egyszóval idegen a párt eszményétől, idegen a szocializmustól. Kíizde- nünk kell ellene, mert ártalmas, főleg nekünk, kommunistáknak. Nem árt tehát, ha az év eleji taggyűléseken jobban körültekintünk sorainkban. Nin- csenek-e közöttünk olyanok, akiknél a kiállás erősen kifogásolható, illetve nem fékezi-e valaki körünkben a demokrácia elmélyítését. Gondolok itt a gazdasági vezetőkre is. A feb- ruári—márciusi taggyűléseken felül kell vizsgálni a gazdasági feladatok teljesítését is. A kritikus és alkotó jellegű felmérés után maximális mértékben mozgósítsuk a pártszervezet minden erejét, a gazdasági politika megoldása érdekében. Mindenekelőtt az alapszervezetektől függ, hogy a központi bizottság novemberi plénumá- nak határozatai eljutnak-e és hogyan jutnak el az emberek, a dolgozók közé. Arról van tehát szó, hogy a párt irányvonalát a köz ügyévé tegyük. Céljainkat, feladatainkat csak úgy érhetjük el, ha a dolgozók érdekeire, megértésére és támogatására építjük. R öviden szólva, ezek azok a problémák és feladatok, amelyekről a pártgyűléseken tárgyalnunk kell, hogy sikeresen megvalósíthassuk a XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója Túlteljesítik idei terveiket A Nyugat-szlovákiai Kőbányák dolgozói a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásukban arra kötelezték magukat, hogy egymillió koronával túlszárnyalják az árutermelés idei tervét. A munkatermelékenységet 1 százalékkal kívánják növelni. Elhatározták, hogy az ötödik ötéves terv feladatait augusztus 15-ig teljesítik, s ezáltal a termelési tervet 113 millió koronával túlszárnyalják. A dolgozók ezzel a párt novemberi plenáris ülése határozatainak szeretnének eleget tenni, s egyben válaszolnak a Slovnaft nemzeti vállalat felhívására.
