Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám, kedd

DÉNES GYÖRGY:

Prágában a Vencel téren

Ahogyan a föld mozdul, mikor forró dühök forrnak benne, úgy tört fel a mélyből az ember vad keserve, a nép izzó haragja gyönyörű tűzben, s konokon, mint a végzet.

ítéletet dobogtak a lábak a Vencel tér kövén, betört a cifra térre a vas, a szén, s felragyogott az ítélet.

Van-e szebb szenvedély, mint a népé?

Mikor a gyárak torka üvölt, és jajgat, és sír a föld,

mikor a szívek görcsét feloldja a zúgó orkán bősz akkordja.

Százezer torok üvöltött: kenyér! Visszazengett a város: munka, béke! Százezer ember felesküdött a szabadság istenére.

S a fegyverek vasán ott hallgatott a dac.

És nem volt, aki megálljt intsen, nem volt, aki szembeszegüljön, nem volt, aki kifogjon a vízen és a tűzön.

Február volt, a havas Vencel téren a nép fia szólt a néphez, s a zászlók piros csokrán felfénylett már a győzelmes élet.

QĹ

<

D

QĹ

GO

UJ

LL

>N

o

1—

Cű

>+—

o

C/3

o

“3

A RAJZFILMEK DIVATjA

Nyikordult az ajtó, halkan belépett az édesanyja, előbb úgy látszott, csak be akar les hi, hogy lássa, mi történik odabenn, de aztán megállt az ajtóban, kötényébe törülte kezét, s hol a fiát nézte, hol az urát. Kérdésre nyílt az ajka, de nem mondta ki.

Péler félig feléje fordult, ügy mondta, kezével hadonászva:

— Éva se fog többet szolgálni. Menjen el érte a városba, tüstént jöjjön haza, mit gondolnak maguk tulajdonképpen, hogy minden ugyanúgy maradt, ahogy volt? Hogy csak gyerekjáték volt a háború? Hát kinek legyen haszna a győzelmünkből?

— Fiam, — próbálkozott az anyja, de az öregember félbeszakította:

— Hagyd csak a nagyeszüt.

— Az öreg egy ideig csak fész- kelődött a padkán, szaporán pislogott, hogy beleremegett a busa szemöldöke, aztán odavetette a fiának:

— Hát akkor meg mit is akarnál? Fát vágni nem aka- ródzik, pedig abból éltem én, te, az egész családunk meg az egész falu. Abból a három csíknyi földből meg nem élünk. Akkor hát ml lesz, fiatalúr, hogyan lesz? Tessék csak megmondani! — Az öreg bólogatott, szája csúfondáros mosolyra rándult.

A kérdés láthatólag célba talált, mert Péter nyomban visz- szaült az asztalhoz, az anyja közelebb lépett az urához, mintha ezzel is mutatni akarná, hogy egyetért vele.

Péter azonban csak a fejét csóválta, sokáig váratott a válaszra. Tenyerébe hajtotta fejét, ujjaival beleszántott fekete üstökébe. Tétovázott. Megmagyarázza nekik? Megértik? Meggyőzi ezeket az öregeket, hogy végre ők is rászolgáltak a jobb életre? S ha ők nem is akarják, miért kellene neki lemondani róla? Harcolt

ANDREJ PLÁVKA:

Heten

(Részlet)

a szabadságért, de a maga szabadságáért is, hogy ne kelljen robotolnia, mint az apjának. Megelégelte a nehéz munkát. Soha többé nem vesz fejszét a kezébe, tarisznyát oldalára, hogy mindhalálig viaskodjék az erdővel és sohasem ismerje meg, mit is jelent az: élni. Fejszével és puskával is csatázott az erdőben, hogy valami mást harcoljon ki, hogy soha többé ne kelljen visszatérnie oda. Most menjenek az erdőbe azok, akik sohase jártak benne, sohasem kóstolták meg az erdei emberek életét. így igaz, így lesz.

De hogyan mondja meg nekik? Nem értik meg, sohasem érthetik meg őt az öregek. Mikor lesz jobb alkalom a mostaninál. Vagy tüstént megfogjuk, vagy úgy elszökik, hogy holtunkig bottal üthetjük a nyomát.

Megint a városbeli urakra gondol, nélkülözést, kemény munkát nem ismerő gondtalan életükre. Csupa örömöt, ragyogó csillogást, kényelmet és dús- lakodást látott az életükben, mindent, ami boldoggá teheti az embert. Hányszor beszéltek erről a többiekkel a hegyek közt? A háború után minden más lesz, a háború után nem lesznek már mihaszna urak, akikre robotolnia kell a szegénységnek. A háború után felvirrad a szegények szebb élete —, hisz azért verekedtek.

Péter megmozdult a székén, bizalmatlanul nézett az apjára, anyjára, látta, hogy nehezen

győzné meg őket a maga igazáról. Fölállt, nyújtózott egyet, legyintett a kezével, mintha azt mondaná, hiábavaló minden beszéd és az ajtóhoz ment.

— Hát mi lesz, Péter? — firtatta az öreg. Választ várva nézett utána az anyja is.

Péter azonban nem felelt. Becsapta az ajtót, kiment. A ga- r

ádnál tétovázott egy keveset, mintha azon töprengene, hova menjen, aztán a csűrnek fordult, felmászott a szénatarlóba és lefeküdt. Sokáig gondolkozott, hogy mi lesz vele. Csábító, kedves és ingerlő képekbe sűrűsödtek gondolatai a jövendő szebb életről. Hanára is gondolt, a lányra, akinek szépsége, ügyessége nem idevaló, ebbe a pusztaároki nyomorúságba. Mi volna, ha összeházasodnának? Ugyanúgy élnék le az életüket, csupa törődésben és robotban, akár az apja meg az anyja. Miféle haladás ez? Miféle új idők? Miért volt a sok áldozat, a sok halott?

A csűrfal résein keresztül keskeny csíkokban hullott be a holdfény. A szikkadt, régi szénából felszálló por úgy vil- lódzott benne, akár a szentjánosbogarak. A szomszéd kutyája felvonított egyszer-két- szer, de Péter már nem hallotta. Elaludt.

Alig pirkadt, amikor az udvaron hangokat hallott. Az apja szavára ismert és alvégi barátjára, Vozár Janóéra. Ahogy a beszédükből megértette, fanó érte jött, hogy együtt menjenek az erdőre.

— Hallani se akar róla, — jelentette ki az apja, — próbáld meg rábeszélni.

— Megyek érte, — válaszolt Janó és a csűr felé fordult.

Péter kiugrott a szénatartóból, lerázta magáról a szálakat és kiment a csűr elé.

— Megyek, — köpte hegyesen a szót a hideg hajnali levegőbe.

Tóth Tibor fordítása

A világ hirdetőoszlopain egyre több rajzfilm-hőssel találkozhatunk. Növekszik az egész estes animáltfilmek száma és népszerűsége. A gyártó nemzetek köre egyre bővül. Az animáció világában töretlenül tart a fellendülés. Egyre többfelé jutnak fel a „csúcsra“ az egész estés animáltfilmek birodalmában.

Sokfelé és sokan ,,új divat - nak mondják ezt a jelenséget, holott egy több mint hat évti- zedós folyamat határozott megerősödéséről, általánosod ásáról van szó.

A filmtörténetek ma azt állítják: az első egész estés animáltfilmet 1911-ben készítették Olaszországban, marionett-bábukkal, s az Pinoochio történetét elevenítette meg. Ez a hatvankétperces alkotás Ibiiben még igazi „filmregény ) a filmarchívumokban máig is fennmaradt, megtekinthető és alkotójának, Cesare Antamoro- nak szakmai érdemei ma is elvi tathatatlannak, időállónak tűnnek. .Egy-egy egész estés rajzfilm született olasz földön 1916 bán, illetve 1917-ben is. Ezután Argentína következett. 1917-ben Diogenes Tábora és Quirinio Christiani bemutatja a hatvanhét perces Apostol című rajzfilmjét, mely politikai szatíra, s tulajdonképpen az akkori argentin elnököt, Hipolito Irigoyent támadta.

1935-ben a szovjet filmművészet jelentkezett egy kombinált filmmel, Ptusko híres Űj Gulliver jéval, melyben egy élő ember bábokkal játszott „együtt .

És beleértve mintegy tíz-ti- zenkét úgynevezett „köztes kísérletet“ is, a már ismertetett alkotók újabb egész estés alkotását, csak ezután következett 1937-ben Walt Disney a Hófehérke és a hét törpével. Ez a film korszakos jelentőségű: világszerte megnyerte a nézőket az egész estés animáltfilmek műfajának. E siker eredménye: Disney 1937 és 1945 között nyolc egész estés rajzfilmet alkotott...

E nyolc filmmel zárul az egész estés animáltfilmek történetének úttörő, nagy hőskora.

A második fejlődési szakasz 1946-tól 1967-ig tart, és jellemző a nemzeti próbálkozások számának nagymérvű növekedése. Először Csehszlovákia jelentkezik fin Trnka sajátos légkörben játszódó, sajátos stílusú 60—80 perces bábfilmjeivel, majd az 50-es években egyszer csak betoppan a világpiacra a ma már évi 6—8 estés animáltfilmet készítő Japán, majd Dél-Korea, Brazília, Kína következik. Ebben az időszakb

an is külön úton jár az amerikai filmművészet, ahol Disney mellett kialakul az anti- Disney stílus híveinek egész estés animáltfil-gyártása, mely Disney e periódusban készült tíz egész estés filmje mellett, mintegy harminc művel jelentkezik. A gyártó sorába lép Kanada, az NSZK, Ausztrália, Belgium, Dánia, Spanyolország, Anglia, Lengyelország, Izrael, Svédország, Venezuela, Románia.

És ekkor kezdődik a harmadik fejlődési szakasz, a ma is tartó úgynevezett „sárga- korszak", melynek első napját a nálunk is nagy sikerű Sárga tengeralattjáró című Beatles- rajzfilm ősbemutatójának időpontjától számolják.

A Sárga tengeralattjáró nyomán új utakon indult el az egész estés animáltfilmeket gyártó stúdiók többsége. Brazíliában Bili Mendez Charles Sohulz amerikai rajzoló híres comics-családjának, a Peanuts- nak felhasználásával készített erősen társadalombíráló filmet

(1968). Ugyanakkor Ren Laloux francia rendező cseh művészekkel közösen alkotta meg Prágában és Párizsban Vad bolygó eímű science-fictionjét. A spanyol Cruz Delgado szürrealista stílusban állította vászonra a Don Quijotet. Ugyanakkor a kameranélküli absztraktanimációval kísérletezett hetvenper- ces alkotásában J. A. Sistiaga. A román Animafilm a Robinson Crusoet filmesítette meg, s majdnem ugyanakkor a budapesti Pannónia Filmstúdió a János vitézen dolgozott. A japán Kimio Yabuki a japánosított európai történetek után, Andersen

meséi címen készített nyolcvanperces filmet, a nagy mese- : mondó kilenc híres meséjének ötvözésével, „európai“ szereplőkkel.

S közben Amerikában Ralph Bakshi révén uralomra jutott a New York-i külvárosok és nyomortanyák embereinek gondolkozásvilága. Bakshi, aki a 40- es évek anti-Disney hagyományainak szellemi folytatója tulajdonképpen egy minden intézményt támadó szatírát kívánt készíteni, s hogy valamelyest tompítsa e szatíra élét (mint egy interjújában elmondta: félt, hogy esetleg hivatalos szervek megtorlásában lesz része) tri- vilialitásba ágyazta azt.

Fritz a macska című filmje meghökkentett és meglepett. Ugyanakkor világsikert aratott. És Bakshi máris újabb alkotásokon dolgozik: készül Amerikai krónikája, tervezi a Fritz, a macska kilenc életét, a korábban nagy sikert aratott első önálló egész estés művének folytatását.

És míg Bakshi tovább támadja az intézményes-Amerikát, Disney kései követői is alkotnak. Nemrégiben került közönség elé — a Disney stúdió égisze alatt — az állatfigurákkal életre keltett Robin Hood és' Hal Sutherland irányítása alatt ugyancsak Disney nyomdokain, egyszerre több klasszikus mű, többek között A három testőr, a Kincses sziget, a Twist Olivér, a Cyrano de Bergerao és forgatják a Svájci Robinson- család egész estés rajzfilmváltozatait.

A számítógép is az animáto- rok alkotótársa lett. Egyelőre ugyan csak technikai és filmszakemberek számára, de már elkészültek az első számítógépekkel készített egész estés animált filmek is.

A közel sem teljes felsorolás talán már mutatja a fő irányt: az egész estés animáltfilmek korábban egységesen jelentkező csoportja alkotói és technikai műfajokra, stílusirányokra oszlott, s a korábban egyfelé haladó fejlődés most különböző utakon halad tovább.

Valószínűleg ez az a korszak, amikor az animált-rövidfilmek útja véglegesen elválik az egész estés animáltfilmekétől, mai ma* gyár nevén, a rajz-játékfilmekétől, ugyanúgy, mint ahogy a filmtörténet hajnalán a megörökített esemény (a dokumentum] útja elvált a játékfilmekétől. És akkor egy minőségileg, teljesen új lehetőség adódott á játékfilmek előtt.

És a film élt ezzel a lehetőséggel. Feltehetően, a rajzfil* mek esetében is fog ...

FENYVES GYÖRGY

Csehszlovák—amerikai együttműködés

Mostanában kezdték el Prágában az első csehszlovák- amerikai koprodukció forgatás sát. A csehszlovákiai filmesekkel közösen Karter de Haven producer és a Warner cég 2,2 millió dolláros költségvetéssel készíti Anthony Burges Heten hajnalban című regényének filmváltozatát. A Reinhard Heydrich nácivezér ellen elkövetett merényletről szóló filmet Luis Gilbert rendezi. A történet bemutatja a merénylet megszervezésében részt vett cseh és szlovák hazafiakat, akik életüket áldozták fel, valamint a kegyetlen megtorlást, melynek során Lidice ártatlan lakosságát végezték ki.

A főszerepeket többek között Timotty Bottoms, az Utolsó mozielőadás ismert hőse, Anthony Andrews, Anton Driff- ting és Josef Abrham alakítja. A film teljes egészében a bar- randovi stúdióban készül, ahol egyes jelenetekhez London és Berlin 'Városrészeit fogják rekonstruálni.

A producer szerint a film azokat a fiatal hősöket ábrázolja, akikről újra beszélni kell, mert a világ nagy része semmit sem tud róluk. Noha a hatvanas évek derekán Gyilkosság címmel ugyanerre a témára már készült egy csehszlovák film, a prágai filmesek mégis szívesen vállalkoztak az új verzió elkészítésére..

1*0