Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám, szombat
KEMÉNY KÜZDELEM VOLT Egy harcos emlékezik A Szlovák Nemzeti Felkelés rakta le mai szocialista társadalmunk alapköveit. Azok, akik ebben a felkelésben az új Csehszlovák Köztársaság megteremtéséért harcoltak, igazi harcosokká, nagyobbrészt elvhű kommunistákká edződtek. Nem törődve a közös ellenség, a fasiszták óriási túlerejével, valamennyien egy célért küzdöttek: a fasizmus feletti győzelemért, az új Csehszlovák Köztársaságért. E harcban edződött igazi kommunistává a ma Kolárovón (Gútán) élő Stefan Dolnik elvtárs is, a Jánoáík-étterem vezetője. Dolnik elvtársat lakásán kerestem fel, hogy felelevenítsük a dicső harcok némely mozzanatát. Elmondotta, hogy 1943 augusztusában hívták be tényleges katonai szolgálatra a trnavai gyalogezredhez. Ekkor Szlovákiában az SZLKP sejtjei és szervezetei már titokban készültek a fasizmus elleni fegyújuló támadásait mindaddig, amíg a felkelés résztvevői állták a nyílt harcot a hatalmas túlerővel szemben. Amikor aztán a nyílt harc kilátástalanná vált, megváltozott az osztag harcmodora is. Az osztag partizánjai a tribeči, majd a Pohronský Inovec-1 erdőségek mélyébe húzódtak. Innen indítottak nagyon gyakran meglepe- tésszerű rajtaütéses támadásokat a fasiszták alakulatai ellen. Ezzel is gyengítették a fasizmus erejét. Dolník elvtárs az Aszmolov partizánparancsnok vezette partizánosztag harcosaként folytatta e harcot, az ellenség tűzfészkének kellős közepén. Nagyon nehéz és veszélyes formája volt ez a nemzeti felszabadító harcnak. Ennek ellenére sikerült kapcsolatot teremteniük a II. ukrán front parancsnokságával. 1945 februárjában, amikor a II. ukrán front egységei már a Garam mentéig nyomultak előMM& Stefan Dolnik elvtárs veres felkelésre. Egy évvel ké sőbb, nem sokkal a felkelés kitörése eJőtt, szabadságot kapott, így érte őt a felkelés kitörése szülőfalujában, Klátová Nová Vesben. Azonnal tudta, hol a helye, és a Szabad Szlovák Rádió felhívása után mindjárt csatlakozott a felkelőkhöz. A Tróján-pár tizánbriqád harcosa lett. Az az osztag, amelyben ő is harcolt, Boáany környékén verte vissza a németek meg-megre, Dolnik elvtársék parancsot kaptak a front áttörésére, majd a Vörös Hadsereg alakulataihoz való csatlakozásra. Felderítőik és a szovjet hadsereg katonái átvizsgálták, előkészítették a terepet az átkelésre. Az eredeti tervek szerint a szovjet■ hadsereg katonái által készített pontonhídon kellett volna átkelniük a Garam túlsó leiére, ám a németek megneszelték, hogy itt valami M@g§eSe&if « Portáiéi 26. száma A lap 1974. évi utolsó számában Mliloš Jakeš elvtárs, a CSKP KERB elnöke „Az ellenőrző és revíziós bizottságok feladatai“ címmel írt vezércikket. A cikkben a káderpolitika jelentőségéről, a párt alapszabályzatának szerepéről, a taggyűlések tartalmi színvonaláról, a revíziós és fel- lebezésl tevékenységről, az igényességről és a felelősség követelményéiről stb. van szó. jól kiegészíti ezt az anyagot A bírálat és önbírálat c. tanulmány, Illetve a Nüveks;#?iiek az igények a vezető dolgozókkal szemben, valamint A káderek jelentik a párt fő gazdagságát, c. káderpolitikái kérdésekkel foglalkozó cikk. A pártpolitikai és -gazdasági cikkek közül kiemelkedik L. Ábrahám, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, uz SZSZT elnökéinek A kommunisták feladatai a szakszervezetekben c. írása, továbbá a Gazdaságosabban a tüzelőanyaggal és az energiával, valamint a Téli kampányok a falvakban című kommentárok. Egy tizem — az or- lovál Doubrava Bánya — gazdálkodási eredményeiről ad számot a Kedvező mérleg és szembeállítás c. riport is. Külön felhívjuk olvasóink figyelmét a Partizánmuzgalom a cseh országrészekben a második Világháború zárószakaszában c. Cikkre, mely arra a kérdésre ad választ, hogy a cseh országrészekben a nemzeti felszabadító harc zárószakaszában hol alakultak meg partizánosztagok és milyen erőt képeztek. A lap tanulmány jellegű írásai közül a figyelmet mindenekelőtt A tudományos ateista nevelés céljai, formái és módszerei, valamint A társadalom fő szociális ereje c. cikkekre hívjuk fel. Figyelmet érdemel azonban Az SZKP a békéért és a forradalmi haladásért vívott harc élén c. időszerű, nemzetközi összefoglaló is. A lap befejezésül közli az 1974. évi tartalomjegyzéket. (kezes) készül. Ezért a rögtönzött hfd építése lehetetlenné vált. Az erdőből való levonulás a folyó- lg a Žarnovica—Nová Baňa —Hronská Dúbrava közti szakaszon nem volt egyszerű. Mindenütt erős német egységek tanyáztak. Csak a fokozott figyelemnek, óvatosságnak és a gondos előkészületeknek köszönhették, hogy sikerült megközelíteniük a folyót. A neheze viszont csak ezután jött. Erre Dolník elvtárs így emlékezik vissza: — Hideg és sötét februári éjszakára volt kilátás azon a számomra nagyon is emlékezetes februári estén. Parancsnokságunk úgy döntött, hogy — mivel a rögtönzött hídkészítés lehetetlen — átgázolunk a túlsó partra. Ezt csak úgy lehetett megvalósítani, ha a németeket távol tudjuk tartani a víztől, és kikényszerítjük az átkelést. Este 8 óraknr kezdődött el a tűzharc. A túlsó oldalról a Vörös Hadsereg katonái rakétákkal, mi pedig a másik oldalról géppuskákkal, puskák kai vettük célba a németek ál lásait. Ez alatt partizánosztagunk egy része megközelítette a folyót; ott kisebb csapatokat képezve, kéz a kézben, közös erővel vágtak neki a víznek. Az ár ellen haladva fokozatosan közeledlek a túlsó parthoz. Körülöttük mindenütt lövedékek röpködtek. Baj társaim közül nagyon sokan a folyóban lelték halálukat ezen az éjszakán. Jóma gam éjjel két órakor értem el a túlső partot, a legutolsó partizántársamat pedig 3 órakor segítették fel a partra a szovjet katonák. Örökkévalóságnak tűnt ez az éjszaka, és szinte hihetetlennek,'hogy elértük azt, amiről oly régen álmodoztunk: csatlakozhattunk a szovjet hadsereghez. Egyheti szovjet kiképzés után Dolník elvtárs is részt vett Cajkov és Kálna környékén a vlaszovisták elleni harcban. A vlaszovisták szovjet egyenruhába öltözve garázdálkodtak a környéken, sok-sok partizánnak és szovjet katonának oltották ki orvul az életét. Dolník elv- társék megtisztították e vidéket ezektől a veszélyes elemektől. Hősies helytállásuk után most már véglegesen tagjaivá válhattak a Vörös Hadseregnek. Nagyon boldogan öltötte maga ra a Vörös Hadsereg egyenru háját. A továbbiakban mint szovjet katona vett részt még sok város, falu felszabadításé ért vívott harcban. Ma nagyon örül annak, hogy virágzik az a társadalom, amelyért 30 évvel ezelőtt oly sokszor tette kockára életét. Meggyőződése, hogy érdemes volt harcolni. KOIOZSI ERNŐ Teljesítették a város felszabadulásának 30. évfordulójára tett kötelezettségvállalásaikat a Sahyi (ipolysági) Piéta n. v. dolgozói. Az anyagi megtakarításaik értéke meghaladta a 360 000 koronát. Felvételünkön: Mária Befíadiková munkavezető, párttag, a Lenin-munkabri- gád vezetője (jobbról) minőségi ellenőrzés közben, és Pitlíková varrónő. (Felvétel: S. PetráS — CSTK) TÁTRAI PILLANATFELVETEL (Foto: P. Haško) TÖBB ÉS JOBB GÉP ň MEZŐGAZDASÁGNAK Azokban az eredményekben és pozitív változásokban, amelyek mezőgazdaságunkat az elmúlt 25 év alatt jellemezték, az új teelmikának is jelentős része van. A gépeknek és gépi berendezéseknek egyre szélesei)!) körben történő alkalmazása a mezőgazdaságban is jelentősen emelte a munkatermelékenységet, és egyben pótolta az egyre csökkenő munkaerőt. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei szerint az 5. ötéves tervben a csehszlovák mezőgazdaság 19,5 milliárd korona értékben kap gépeket és gépi berendezéseket, többek között 56 000 traktort, 7200 teherautót, 120 000 utánfutót, 8800 kombájnt és 2500 cukorrépa betakarító gépsort. Ha e mennyiségeket lebontjuk az 5. ötéves terv egyes éveiire, látható, hogy a gépek értékesítésével foglalkozó vállalatok a mezőgazdaságnak évről-évre nagyobb mennyiségű gépet adnak el. Míg 1971-ben a mezőgazdasági üzemek 3,38 milliárd korona értékű gépet és gépi berendezést kaptak, 1974- ben már megközelítően 4,23 milliárd értékű, és 1975-bem a terv már 4,46 milliárd koronával számol. Az 5. ötéves terv utolsó évében a mezőgazdasági gépellátás terén tehát további mennyiségi növekedés következik be, s ami még jelentősebb, nagy minőségi változásra és javulásra is sor kerül. Az 1975-ös évben tovább bővül mezőgazdaságunk traktorparkja. A tervek szerint a mezőgazdasági üzemek 3700 új traktort kapnak, és ezzel a mennyiséggel az 5. ötéves terv ilyen irányú célkitűzését a kereskedelmi szervezetek 114 százalékra teljesítik. Mezőgazdaságunk trakltorellátása jónak mondható. Mezőgazdasági üzemeinknek jelenleg mintegy 150 ezer traktorjuk van, és Szlovákiában az 5. ötéves terv végén egy traktorra 40 hektár szántó fog jutni. A mennyiségi változással párhuzamosan minőségi változásokra is sor kerül. Az új traktorok 80—90 lóerősek, ami a teljesítmény szempontjából lényeges. A jelenleg használatban lévő traktorok között még mindig sok a régi, 12 éves gép. Az újabb szállításokkal ezek selejtezésére is sor kerülhet, és ezzel a gépek átlagkora (jelenleg 6,5 év) is csökkenni fog. Ugyancsak lényeges feladat az egységesebb géppark kialakítása. Jelenleg mezőgazdasági üzemeinkben 25 féle kerekes és 6 féle lánctalpas traktort használnak, s ez elsősorban a pótalkatrészekkel való ellátást nehezíti meg. Ami a távlati terveket illeti, a traktorok számának növekedése a mezőgazdaságban is lassúbb. Egyrészt, mert nagyobbodik a gépek lóereje, egyre több lesz az önjáró gép (gabona-, cukorrépa- és szecska- kombájnok stb) másrészt a mezőgazdasági teherfuvarozást egyre nagyobb százalékban a teherautók veszik át. A 6. ötéves tervben mezőgazdaságunk: megközelítően 14 500 teherautót kap, és míg 1975-ben a mezőgazdasági teherszállítás 20 százalékát végzik teherautókkal, e részarány 1980-ra már 40—45 százalékra növekszik. Az 1975-ös év a gabonakombájnoknál is további mennyiségi és minőségi változásokat hoz. A kombájnok száma további 900 darabbal növekszik, és e meny- nyiséggel az 5. ötéves terv e célkitűzéseit 30 százalékkal teljesítik túl. Szlovákiában 1975- végén egy kombájnra 112 hektár gabona fog jutni. Az új gépek a régiek fokozatos kicserélését is lehetővé teszik. E minőségi változások mellett további újdonság lesz a Nyiva hegyvidéki viszonyokra átalakított típusa, amely 20 fokos lejtőn is tud dolgozni. Hasonló kombájn gyártását kezdik meg Romániában is. 1974-ben már kísérletképpen dolgoztak nálunk az új, német E—516-os kombájnok, amelyeknél lényeges újdonság az automata szemveszteség- mérő. 1975-ben az ötödik ötéves terv célkitűzései szerint a cukorrépának több mint 95 százalékát gépekkel kell betakarítani. E feladat teljesítéséhez 3450 három —, és mintegy 250 —350 hatsoros gépsor áll majd a szlovákiai üzemek rendelkezésére. Egy gépsorral átlagosan 55 hektárról kell a termést betakarítani. Ez elérhető és megvalósítható feladat, hiszen a cukorrépa betakarításánál a jövőben egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a hatsoros gépek. A szemes- és a magra te mesztett kukoricának gépi betakarítása lényegében megoldott feladat. Megfelelő mennyiségű adapter áll mezőgazdaságunk rendelkezésére. 1975-ben e téren további mennyiségi javulásra kerül sor, míg további lényeges minőségi változással csak távlatilag lehet számr'ni. Előreláthatólag 1978-ban jelenne' meg az első speciális kukorica- kombájnok, amelyekkel az: adapterek és a dob módosításával a kukorica termését három változatban lehet mnjd be^ takarítani. t 1975-ben tovább javul a szálas takarmányok betakarításának színvonala. Az ötödik ötéves terv utolsó évében mező- g azd aságl üzem ei n k eg y harma- dával több járvaszecskázőt kapt- nak, mint 1970-ben. A minőségi változást ezen a téren az egyre kisebb veszteségekkel dolgozó gépek jelentik.
