Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám, szombat

KEMÉNY KÜZDELEM VOLT Egy harcos emlékezik A Szlovák Nemzeti Felkelés rakta le mai szocialista társa­dalmunk alapköveit. Azok, akik ebben a felkelésben az új Csehszlovák Köztársaság megte­remtéséért harcoltak, igazi har­cosokká, nagyobbrészt elvhű kommunistákká edződtek. Nem törődve a közös ellenség, a fa­siszták óriási túlerejével, vala­mennyien egy célért küzdöttek: a fasizmus feletti győzelemért, az új Csehszlovák Köztársasá­gért. E harcban edződött igazi kommunistává a ma Kolárovón (Gútán) élő Stefan Dolnik elv­társ is, a Jánoáík-étterem veze­tője. Dolnik elvtársat lakásán ke­restem fel, hogy felelevenít­sük a dicső harcok némely mozzanatát. Elmondotta, hogy 1943 augusztusában hívták be tényleges katonai szolgálatra a trnavai gyalogezredhez. Ekkor Szlovákiában az SZLKP sejtjei és szervezetei már titokban ké­szültek a fasizmus elleni fegy­újuló támadásait mindaddig, amíg a felkelés résztvevői áll­ták a nyílt harcot a hatalmas túlerővel szemben. Amikor az­tán a nyílt harc kilátástalanná vált, megváltozott az osztag harcmodora is. Az osztag par­tizánjai a tribeči, majd a Po­hronský Inovec-1 erdőségek mé­lyébe húzódtak. Innen indítot­tak nagyon gyakran meglepe- tésszerű rajtaütéses támadáso­kat a fasiszták alakulatai ellen. Ezzel is gyengítették a fasiz­mus erejét. Dolník elvtárs az Aszmolov partizánparancsnok vezette partizánosztag harcosa­ként folytatta e harcot, az el­lenség tűzfészkének kellős kö­zepén. Nagyon nehéz és veszé­lyes formája volt ez a nemzeti felszabadító harcnak. Ennek el­lenére sikerült kapcsolatot te­remteniük a II. ukrán front pa­rancsnokságával. 1945 februárjában, amikor a II. ukrán front egységei már a Garam mentéig nyomultak elő­MM& Stefan Dolnik elvtárs veres felkelésre. Egy évvel ké sőbb, nem sokkal a felkelés ki­törése eJőtt, szabadságot kapott, így érte őt a felkelés kitörése szülőfalujában, Klátová Nová Vesben. Azonnal tudta, hol a helye, és a Szabad Szlovák Rá­dió felhívása után mindjárt csatlakozott a felkelőkhöz. A Tróján-pár tizánbriqád harcosa lett. Az az osztag, amelyben ő is harcolt, Boáany környékén ver­te vissza a németek meg-meg­re, Dolnik elvtársék parancsot kaptak a front áttörésére, majd a Vörös Hadsereg alakulatai­hoz való csatlakozásra. Felderítőik és a szovjet had­sereg katonái átvizsgálták, elő­készítették a terepet az átke­lésre. Az eredeti tervek szerint a szovjet■ hadsereg katonái ál­tal készített pontonhídon kel­lett volna átkelniük a Garam túlsó leiére, ám a németek megneszelték, hogy itt valami M@g§eSe&if « Portáiéi 26. száma A lap 1974. évi utolsó számá­ban Mliloš Jakeš elvtárs, a CSKP KERB elnöke „Az ellenőrző és revíziós bizottságok feladatai“ címmel írt vezércikket. A cikk­ben a káderpolitika jelentőségéről, a párt alapszabályzatának szere­péről, a taggyűlések tartalmi színvonaláról, a revíziós és fel- lebezésl tevékenységről, az igé­nyességről és a felelősség köve­telményéiről stb. van szó. jól ki­egészíti ezt az anyagot A bírálat és önbírálat c. tanulmány, Illetve a Nüveks;#?iiek az igények a veze­tő dolgozókkal szemben, valamint A káderek jelentik a párt fő gaz­dagságát, c. káderpolitikái kérdé­sekkel foglalkozó cikk. A pártpolitikai és -gazdasági cikkek közül kiemelkedik L. Áb­rahám, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, uz SZSZT elnökéinek A kommunisták feladatai a szakszer­vezetekben c. írása, továbbá a Gazdaságosabban a tüzelőanyag­gal és az energiával, valamint a Téli kampányok a falvakban című kommentárok. Egy tizem — az or- lovál Doubrava Bánya — gazdál­kodási eredményeiről ad számot a Kedvező mérleg és szembeállítás c. riport is. Külön felhívjuk olvasóink fi­gyelmét a Partizánmuzgalom a cseh országrészekben a második Világháború zárószakaszában c. Cikkre, mely arra a kérdésre ad választ, hogy a cseh országré­szekben a nemzeti felszabadító harc zárószakaszában hol alakul­tak meg partizánosztagok és mi­lyen erőt képeztek. A lap tanulmány jellegű írásai közül a figyelmet mindenekelőtt A tudományos ateista nevelés cél­jai, formái és módszerei, valamint A társadalom fő szociális ereje c. cikkekre hívjuk fel. Figyelmet ér­demel azonban Az SZKP a békéért és a forradalmi haladásért vívott harc élén c. időszerű, nemzetközi összefoglaló is. A lap befejezésül közli az 1974. évi tartalomjegyzéket. (kezes) készül. Ezért a rögtönzött hfd építése lehetetlenné vált. Az erdőből való levonulás a folyó- lg a Žarnovica—Nová Baňa —Hronská Dúbrava közti szaka­szon nem volt egyszerű. Min­denütt erős német egységek ta­nyáztak. Csak a fokozott figye­lemnek, óvatosságnak és a gon­dos előkészületeknek köszön­hették, hogy sikerült megköze­líteniük a folyót. A neheze vi­szont csak ezután jött. Erre Dolník elvtárs így emlékezik vissza: — Hideg és sötét februári éj­szakára volt kilátás azon a számomra nagyon is emlékeze­tes februári estén. Parancsnok­ságunk úgy döntött, hogy — mivel a rögtönzött hídkészítés lehetetlen — átgázolunk a túl­só partra. Ezt csak úgy lehe­tett megvalósítani, ha a néme­teket távol tudjuk tartani a víz­től, és kikényszerítjük az átke­lést. Este 8 óraknr kezdődött el a tűzharc. A túlsó oldalról a Vörös Hadsereg katonái ra­kétákkal, mi pedig a másik ol­dalról géppuskákkal, puskák kai vettük célba a németek ál lásait. Ez alatt partizánoszta­gunk egy része megközelítette a folyót; ott kisebb csapatokat képezve, kéz a kézben, közös erővel vágtak neki a víznek. Az ár ellen haladva fokozatosan közeledlek a túlsó parthoz. Kö­rülöttük mindenütt lövedékek röpködtek. Baj társaim közül na­gyon sokan a folyóban lelték ha­lálukat ezen az éjszakán. Jóma gam éjjel két órakor értem el a túlső partot, a legutolsó par­tizántársamat pedig 3 órakor segítették fel a partra a szov­jet katonák. Örökkévalóságnak tűnt ez az éjszaka, és szinte hihetetlennek,'hogy elértük azt, amiről oly régen álmodoztunk: csatlakozhattunk a szovjet had­sereghez. Egyheti szovjet kiképzés után Dolník elvtárs is részt vett Cajkov és Kálna környékén a vlaszovisták elleni harcban. A vlaszovisták szovjet egyenru­hába öltözve garázdálkodtak a környéken, sok-sok partizánnak és szovjet katonának oltották ki orvul az életét. Dolník elv- társék megtisztították e vidé­ket ezektől a veszélyes elemek­től. Hősies helytállásuk után most már véglegesen tagjaivá válhattak a Vörös Hadseregnek. Nagyon boldogan öltötte maga ra a Vörös Hadsereg egyenru háját. A továbbiakban mint szovjet katona vett részt még sok város, falu felszabadításé ért vívott harcban. Ma nagyon örül annak, hogy virágzik az a társadalom, amelyért 30 évvel ezelőtt oly sokszor tette kockára életét. Meggyőződése, hogy érdemes volt harcolni. KOIOZSI ERNŐ Teljesítették a város felsza­badulásának 30. évforduló­jára tett kötelezettségválla­lásaikat a Sahyi (ipolysági) Piéta n. v. dolgozói. Az anya­gi megtakarításaik értéke meghaladta a 360 000 koro­nát. Felvételünkön: Mária Befíadiková munkavezető, párttag, a Lenin-munkabri- gád vezetője (jobbról) mi­nőségi ellenőrzés közben, és Pitlíková varrónő. (Felvétel: S. PetráS — CSTK) TÁTRAI PILLANATFELVETEL (Foto: P. Haško) TÖBB ÉS JOBB GÉP ň MEZŐGAZDASÁGNAK Azokban az eredményekben és pozitív változásokban, ame­lyek mezőgazdaságunkat az el­múlt 25 év alatt jellemezték, az új teelmikának is jelentős része van. A gépeknek és gépi berendezéseknek egyre széle­sei)!) körben történő alkalmazá­sa a mezőgazdaságban is jelen­tősen emelte a munkatermelé­kenységet, és egyben pótolta az egyre csökkenő munkaerőt. A CSKP XIV. kongresszusá­nak irányelvei szerint az 5. öt­éves tervben a csehszlovák me­zőgazdaság 19,5 milliárd korona értékben kap gépeket és gépi berendezéseket, többek között 56 000 traktort, 7200 teherautót, 120 000 utánfutót, 8800 kom­bájnt és 2500 cukorrépa betaka­rító gépsort. Ha e mennyiségeket lebont­juk az 5. ötéves terv egyes éveiire, látható, hogy a gépek értékesítésével foglalkozó vál­lalatok a mezőgazdaságnak év­ről-évre nagyobb mennyiségű gépet adnak el. Míg 1971-ben a mezőgazdasági üzemek 3,38 mil­liárd korona értékű gépet és gépi berendezést kaptak, 1974- ben már megközelítően 4,23 milliárd értékű, és 1975-bem a terv már 4,46 milliárd koroná­val számol. Az 5. ötéves terv utolsó évé­ben a mezőgazdasági gépellátás terén tehát további mennyiségi növekedés következik be, s ami még jelentősebb, nagy minőségi változásra és javulásra is sor kerül. Az 1975-ös évben tovább bő­vül mezőgazdaságunk traktor­parkja. A tervek szerint a me­zőgazdasági üzemek 3700 új traktort kapnak, és ezzel a mennyiséggel az 5. ötéves terv ilyen irányú célkitűzését a ke­reskedelmi szervezetek 114 szá­zalékra teljesítik. Mezőgazdasá­gunk trakltorellátása jónak mondható. Mezőgazdasági üze­meinknek jelenleg mintegy 150 ezer traktorjuk van, és Szlová­kiában az 5. ötéves terv végén egy traktorra 40 hektár szántó fog jutni. A mennyiségi változással pár­huzamosan minőségi változások­ra is sor kerül. Az új traktorok 80—90 lóerősek, ami a teljesít­mény szempontjából lényeges. A jelenleg használatban lévő traktorok között még mindig sok a régi, 12 éves gép. Az újabb szállításokkal ezek selej­tezésére is sor kerülhet, és ez­zel a gépek átlagkora (jelenleg 6,5 év) is csökkenni fog. Ugyan­csak lényeges feladat az egy­ségesebb géppark kialakítása. Jelenleg mezőgazdasági üzeme­inkben 25 féle kerekes és 6 fé­le lánctalpas traktort használ­nak, s ez elsősorban a pótal­katrészekkel való ellátást nehe­zíti meg. Ami a távlati terve­ket illeti, a traktorok számának növekedése a mezőgazdaságban is lassúbb. Egyrészt, mert na­gyobbodik a gépek lóereje, egy­re több lesz az önjáró gép (ga­bona-, cukorrépa- és szecska- kombájnok stb) másrészt a me­zőgazdasági teherfuvarozást egyre nagyobb százalékban a teherautók veszik át. A 6. öt­éves tervben mezőgazdaságunk: megközelítően 14 500 teherau­tót kap, és míg 1975-ben a me­zőgazdasági teherszállítás 20 százalékát végzik teherautókkal, e részarány 1980-ra már 40—45 százalékra növekszik. Az 1975-ös év a gabonakom­bájnoknál is további mennyiségi és minőségi változásokat hoz. A kombájnok száma további 900 darabbal növekszik, és e meny- nyiséggel az 5. ötéves terv e célkitűzéseit 30 százalékkal tel­jesítik túl. Szlovákiában 1975- végén egy kombájnra 112 hek­tár gabona fog jutni. Az új gé­pek a régiek fokozatos kicseré­lését is lehetővé teszik. E mi­nőségi változások mellett továb­bi újdonság lesz a Nyiva hegy­vidéki viszonyokra átalakított típusa, amely 20 fokos lejtőn is tud dolgozni. Hasonló kombájn gyártását kezdik meg Romániá­ban is. 1974-ben már kísérlet­képpen dolgoztak nálunk az új, német E—516-os kombájnok, amelyeknél lényeges újdon­ság az automata szemveszteség- mérő. 1975-ben az ötödik ötéves terv célkitűzései szerint a cu­korrépának több mint 95 szá­zalékát gépekkel kell betakarí­tani. E feladat teljesítéséhez 3450 három —, és mintegy 250 —350 hatsoros gépsor áll majd a szlovákiai üzemek rendelke­zésére. Egy gépsorral átlagosan 55 hektárról kell a termést be­takarítani. Ez elérhető és meg­valósítható feladat, hiszen a cu­korrépa betakarításánál a jö­vőben egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a hatsoros gé­pek. A szemes- és a magra te mesztett kukoricának gépi be­takarítása lényegében megoldott feladat. Megfelelő mennyiségű adapter áll mezőgazdaságunk rendelkezésére. 1975-ben e té­ren további mennyiségi javulás­ra kerül sor, míg további lénye­ges minőségi változással csak távlatilag lehet számr'ni. Előre­láthatólag 1978-ban jelenne' meg az első speciális kukorica- kombájnok, amelyekkel az: adapterek és a dob módosítá­sával a kukorica termését há­rom változatban lehet mnjd be^ takarítani. t 1975-ben tovább javul a szá­las takarmányok betakarításá­nak színvonala. Az ötödik öt­éves terv utolsó évében mező- g azd aságl üzem ei n k eg y harma- dával több járvaszecskázőt kapt- nak, mint 1970-ben. A minőségi változást ezen a téren az egy­re kisebb veszteségekkel dol­gozó gépek jelentik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom