Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám, szombat

Vadgazdálkodásunk helyzete és feladatai VERSENYBEN A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD CÍMÉRT Jóllehet a fa ma is a legfon­tosabb nyersanyagok közé tar­tozik, a modern erdőgazdálko­dás célja, hogy az erdőket sok­oldalúan, a társadalom szükség­leteinek megfelelően hasznosít­sa. Csakis így érhető öl, hogy erdeink a társadalom számára mind gazdasági, mind pedig kulturális téren a lehető leg­többet nyújtsák. Az erdők sok­oldalú hasznosításánál igen nagy jelentőséggel bírnak az er­dei mellékhasználat termékei, melyek közé elsősorban az er­dei gyümölcsök, gombák, gyógy­növények sorolhatók. Ezek gyűjtésének ésszerű megszerve­zésével jelentős értékeket le­het előteremteni anélkül, hogy prdeinket akár a legkisebb mér­tékben is megkárosítanánk. Az erdők azonban tágabb ér­telemben nemcsak növényi tár­sulást jelentenek, hanem a nö­vények és bizonyos állatfajok szerves dialektikus egységét is képezik. így tehát érthető, hogy a fatermesztésen túlme­nően az erdőgazdálkodás leg­közelebbi feladatai közé tarto­zik az erdők állatállományá­nak, elsősorban az erdei vadak­nak szakszerű gondozása, a vadállomány tervszerű fejlesz­tése és javítása is. Az erdők vadállományát a nagyvadak, az öpróvadak és a vízivadak alkot­ják. Még megközelítőleg is ne­héz lenne számszerűleg kife­jezni azt az értéket, melyet ez a különleges fauna egész nép­gazdaságunk számára képviseli. Természetesen itt nem gondo­lunk a vadgazdálkodásnak kife­jezetten csak anyagi, illetve gazdasági jelentőségére, bár ez sem elhanyagolható tényező. Ennél azonban sokkal nagyobb vadgazdálkodásunk társadalmi jelentősége, melyet szakszerű gazdálkodással, oktatással, ne­veléssel a jövőben még tovább fokozhatunk. Vadgazdálkodásunknak jelen­tős tényezője a vadászat, mely 9 dolgozók ezreinek nyújt ak­tív sportlehetőséget, pihenést, üdülést, kikapcsolódást, szóra­kozást. A vadászat közvetítésé­vel dolgozóink megismerik, megszeretik a természetet, meg­tanulják élvezni annak csend­jét, nyugalmát és kiapadhatat­lan szépségét. Ugyanakkor a vadászat fizikai és szellemi fel­frissülést is jelent a minden­napi ügyes-bajos gondok kö­zül a szabad természetbe kike­rülő ember számára. Elsősorban ez a körülmény az, ami a vadá­szat jelentőségét egész társadal­munk számára biztosítja. A vadászatnak természetesen megvannak a maga írott és íratlan törvényei, melyeket minden igazi vadásznak be kell tartania még akkor Is, ha ezek bizonyos korlátozásokra kény­szerítik. A törvény által védett, vagy tilalmazott vad egyálta­lán nem lőhető s a vadászható Wid is csak az év meghatáro­zott szakára korlátozott vadász- idény alatt. Az ínségben, főleg téli időszakban legyengült va­dat csakis etetni kell és szabad, de nem lőni. A vadtenyésztés érdeke azt is tiltja, hogy tró- feás vadat fiatal korban, tehát tenyészfeladatának betöltése előtt ejtsünk el, kivéve azt az esetet, amikor kifejezetten se- lejtről van szó. Az itt kiraga­dott néhány példa és még szá­mos más körülmény azt bizo­nyítják, hogy a vadászatnak is a vadtenyésztés és vadfejlesz­tés érdekeit kall minden eset­ben szolgálnia. Hazánk természeti feltételei, valamint haladó szellemű tör­vényhozása és hagyományai le­hetővé tették, hogy vadgazdál­kodásunk és vadászatunk euró­pai, sőt világviszonylatban is jó hírnévre tegyen szert. Erdő- gazdaságunk politikai és gazda­sági fejlődése és viszonyai a felszabadulás után igen kedve­zően befolyásolták vadgazdálko­dásunk, valamint vadászatunk további alakulását. Itt elég pél­dául megemlíteni, hogy míg a állami erdők 1945-ben Szlová­kia összes erdőterületének csu­pán 19,3 százalékát alkották, 1969-re ez a szám 93,4 száza­lékra emelkedett. 1969-ben Szlovákia vadászattfag haszno­sított területének, amely 4 261 687 hektárt tesz ki, mint­egy 43 százalékát, számszerűleg kifejezve 1836 000 hektárt az erdőalap alkotta. A vadászatilag hasznosított összterületből a vadásztársasá­gok kezelésében ma 3 301 317 hektár van, amely az összte­rületnek 77,4 százalékát teszi ki. Ugyanakkor az állami szer­vek kezelésében levő vadászte­rület 719 588 hektárra tehető, ami az összterület 16,9 száza­lékát képezi. A reprezentációs és kutatási feladatok szánjára kijelölt, úgynevezett fenntar­tott vadászterületek 240782 hektárt, vagyis a vadászatilag hasznosított összterületnek 5,7 százalékát képviselik. Az erdő- alapon levő vadászterületek 61,4 százalékán a vadgazdálkodást a vadásztársaságok, a terület 38,6 százalékán pedig állami szer­vek látják el. A tulajdonjogi változások a felszabadulás óta eltelt időben megteremtették a vadtenyésztés tervszerű fejlesztésének elő­feltételeit. Az 1930-as évekhez viszonyítva a vadállomány több mint 50 százalékkal növeke­dett. Ez a növekedés túlnyomó- részt az elmúlt 15—20 esztendő alatt következett be. Érdekes megemlíteni például, hogy a szarvasállomány az 1961-től 1969-ig terjedő időszakban 19 850 darabról 25 450 darabra, míg az őzállomány ugyanazon időszakban 62 980 darabról 72 300 darabra növekedett. Az átlagos évi vadkilövés viszont, amely a szarvasok esetében 1949-ben 3250 darabot tett ki, 1969-ben elérte a 7390 darabot. Ugyanebben az időszakban az őzeknél ez a szám 3288 darab- róű 9420 darabra emelkedett. Az igazság kedvéért meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy az évi kilövési tervet az utóbbi években mindezek elle­nére csak 80 százalékra telje­sítettük. A lemaradás természe­tes következménye a vadállo­mány, elsősorban a szarvas­állomány jelentős növekedése, aminek mind a mezőgazdaság, mind pedig az erdőgazdaság szempontjából igen káros kö­vetkezményei vannak. Az elsza­porodott szarvasállomány ugyan­is nagy károkat okoz a mező- gazdasági kultúrákban és az erdősítésekben egyaránt. Ugyan­akkor azonban ez a körül­mény a jelenlegi viszonyok között a trófeák minőségének várt javulását sem segíti elő. így tehát bár mind a vadte­nyésztés, mind pedig a vadki­lövés terén bizonyos eredmé­nyeket könyvelhetünk el, az el­ért eredményekkel nem lehe­tünk elégedettek. Az egyes va­dászterületek tervteljesítésé­nek felülvizsgálása és értéke­lése számos hiányosságra hív­ta fel a figyelmet, elsősorban a vadgazdálkodási és vadászati tervezés területén. A tervezés­nél igen gyakran figyelmen kí­vül hagyják a tenyészeti, vala­mint a gazdasági és szervezési feltételeket. A kilövési terveket sok esetben nem a kívánalmak­nak megfelelően, hanem szű- kebb szempontok szerint, pél­dául a vadásztársaságok tagjai vagy az erdőgazdaságok dolgo­zói érdekeinek szem előtt tar­tásával állítják össze. Az említett hiányosságok ki­küszöbölésének céljából a va­dászterületek vadgazdálkodási és vadászati terveinek kidolgo­zásánál és végrehajtásánál az állami erdőgazdáságok keretein belül bizonyos módosításokra került sor. Az új tervezési alap­elvek értelmében a vadászterü­leteket úgy alakították ki, hogy ezek biológiai, műszaki, szerve­zési és gazdasági szempontból egyaránt szerves egészei alkos­sanak. Ennek alapján a vadá­szatilag hasznosított összes te­rületnek Szlovákia területén mintegy 37,8 százaléka került az állami erdőgazdaságok kezelé­sébe. A vadgazdálkodás elsődle­ges célkitűzései szerint az ál­lami erdőgazdáságok által va­dászatilag hasznosított összte­rületből mintegy 80 756 hektárt a védett vadászterületek, 58 391 hektárt a fenntartott vadászte­rületek, 280 498 hektárt a meg­határozott rendeltetésű vadász- területek, 387 891 hektárt az üzemi vadászterületek, míg 27 897 hektárt a fácánosok tesz­nek ki. A védett vadászterületeken a vadgazdálkodást különleges irányelvek és előírások szabá­lyozzák. A védett vadászterüle­tek közé tartoznak a Poíana, a Sitno, a Slovensk^ Raj vadász- területei, valamint Bratislava város parkerdeje és Topolcian- ky vadászkertje. A fenntartott vadászterületek elsődleges célja az idegenfor­galom fejlesztése, a külföldi va­dászvendégektől származó devi­zabevételek növelése, a repre­zentációs jellegű vadászatok megrendezése, és a vadgazdál­kodással foglalkozó kutatási munkálatok elősegítése. Szlová­kia területén ebbe a kategóriá­ba a következő vadászterületek tartoznak: Topoféianky, Teply Vrch, Biela Skala, Betliar, Palá- rikovo, Bajé és Snina — Uliö. A meghatározott rendeltetésű vadászterületek a minőségi vad­nevelés célját szolgálják, míg az üzemi vadászterületek mint­egy védősávot alkotnak a felso­rolt vadászterületek körül. Megjegyezzük még, hogy az erdőgazdaságok kezelésében Szlovákia területén 16 fácános is van. Ezek közül a nyugat­szlovákiai kerületben 9, a kö­zép-szlovákiai kerületben 3, a kelet-szlovákiai kerületben pe­dig 4 fácános található. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tervszerű vad- gazdálkodás keretében fokoz­ni kell és lehet a vadakról va­ló gondoskodást mind az erdő- gazdaságok, mind pedig a va­dásztársaságok részéről. E cél megvalósítása érdekében az er­dőgazdasági üzemtervek össze­állításánál külön fejezetet szen­telnek a vadgazdálkodási fel­adatokkal összefüggő kérdések­nek. Ennek keretében rögzítik azokat a tervszerű intézkedé­seket, melyeknek megvalósításá­val reméljük elérni vadgazdál­kodásunk további fejlesztését, jó hírnevének növelését, hazai és külföldi viszonylatban egy­aránt. KOHÁN ISTVÁN ® Gennagyij Ajgi csuvas köl­tő, aki másfélmilliós népe nyel­vére már több európai nép irodalmának kincseit fordítot­ta le, most a lengyel költészet antológiáján dolgozik. A kötet előreláthatólag 1976-ban jele­nik meg. • Az UNESCO adatai szerint a Szovjetunióban a legalacso­nyabb a világon az írástudat­lanok száma, a lakosságnak mindössze 0,3 százaléka. Ez a szám Afrikában 73,7; Ázsiában 46,8; Latin-Amerikában 23,6; Európában 3,6; Észak-Ameriká- ban 1,5 százalék. A szocialista versenybe a martini Parancsnoki Műszaki Katonai Főiskoila polgári dolgo­zói is bekapcsolódtak. A kato­nai üzemi" étkezdének és moso­dájának a munkaközössége tel­jesítette felajánlásait, és meg­szerezte a szocialista munkabri­gád jelvény első fokozatát. A munkaközösségben többnyire nők dolgoznak. A legénység konyhájában két műszakban folyik a munka. Heléna Kóla- lovának, a szocialista munka­brigád vezetőjének nyilatkozata szerint továbbra is „kosztosaik“ elégedettsége lesz munkájuk célja. Munkahelyükön ilyen mó­don akarják majd kivenni ré­szüket az egész főiskola sikerei­ből. A máit tanúi A Bolgár Népköztársaságban évente több mint kétszázezer látogató tekinti meg a várnai haditengerészeti múzeumot. Az ötven évvel ezelőtt alapított intézményt a felszabadulás után a hadtörténelmi kutatás és oktatás céljaira újjáépítették és kibővítették. 1956-ban történt újbóli megnyitása óta a látoga­tók nemcsak a gazdag gyűjte­ményeket tekinthetik meg, amelyek az ókortól napjain­kig nyújtanak áttekintést a ha­józás történetéből, hanem az e célra berendezett szakkönyv* tárban található dokumentumo­kat és könyveket is tanulmá­nyozhatják. ■ Eladó — Lipkovics László­nál — Gabcíkovón az 558-as szá­mú ház (szoba, konyha, éléskam­ra) + 7,5 áros telek. 0-1382 ■ Eladó férfltéllkabát bi- zambőléssel és vldragallérraí, to­vábbá gyapjűöltönyök. Telefon Bratislava: 459-133. Megtekinthetők 14.00—17.00 óra között. Ü-l ISMERKEDÉS ■ 52/167 barna özvegy ember, 3 gyermek édesapja 40—50 éves nő Ismeretségét keresi házasság cél­jából. Kalandorok kíméljenek. Je­lige: C s a 11 6 k S z. 0-2 ■ 60 éves nyugdíjas 50 év körüli nő Ismeretségét keresi komoly szándékból. Jelige: Találko­zunk. 0-3 VEGYES ■ 70 éves, középtermetű, tanult férfi megbízható, jószívű, egészsé­A szocialista munkabrigád cír mét a tanítás anyagi biztosítás sáról gondoskodó részleg tizen? egy főnyi munkaközössége is megszerezte. A cím elnyeréséért indított versenybe a katonai házkezelőség dolgozói is be­kapcsolódtak, mégpedig Karol Hemala lakatos vezetésével. A munkában részt válllaltak a kar­bantartó részleg és a kazánház dolgozói, valamint az iskola ta­karítónői. E munkaközösség színvonalas és áldozatkész munkássága épp most, egy új katonai főiskola megszervezésé­nek idején, rendkívüli jelentősé­gű. — amü Üzemanyag­takarékosság Lengyelországban — mivel a nyersolaj-termékeket részben nyugati országokból importál­ják — különösen fontos a taka* rékoskodás az üzemanyaggal, A Zolnierz Wolnosci, a lengyel néphadsereg központi lapja be­számolót közöl a hadsereg mű­szaki szakembereinek értekez­letéről. Az ott elhangzottak szerint a kiképzési módszerek korszerűsítésével (elsősorban a gyakorló készülékek fokozott kihasználásával) jelentős jár­műkilométer- és üzemanyag­megtakarítást sikerült elérni. A lap szerint egyetlen gépjármű kilométerenként átlagosan hét zloty értékű üzemanyagot fo­gyaszt. Néhány egységnél 1973- ban az 1972. évihez képest 40 százalékos volt a megtakarítás. ges, nyugdíjas házvezetőnőt keres. Városban lakom. Igényelt írja meg. Jelige: Egyedül rossz. Ú-5 köszönetnyilvánítás fi Szomorú szívvel mondunk kö­szönetét rokonainknak, ismerő­seinknek, a jó barátoknak, az ŰszorI Állami Gazdaság vezetői­nek, akik elkísérték utolsó útjára az 1974. december 11-én tragiku­san elhunyt drága halottunkat, M a y e r Józsefet a sárosfal temetőbe, s virágaik­kal Igyekeztek enyhíteni mély fáj­dalmunkat. A gyászoló szülők és testvérei Ü-4 fi Köszönettel adózom mindazok­nak, akik elkísérték utolsó útján drága feleségemet, Hörcsök (Türük) Rozáliát, s enyhíteni Igyekeztek mély fáj­dalmamat az ő korai eltávozása miatt. A gyászoló férj: Rudolf Hörcsök, Votrubová ul. 17. szám. Cf-7 Tavaly kiváló eredményeket értek el a Gaböíkovói (Bősi) Állami Gazdaságban. Képünkön Vida László zootechnikus (balról) az ál­latgondozókkal. (Felvétel: B. Palkoviö — ŰSTK) b. i. II 1975. I. 4. 6 TEL A HEGYEKBEN (M. Vódéra felvétele] APRÓHIRDETÉS ’’'■ ’• '-‘'l' ' v : ' 1 ■. .'CX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom