Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám, szombat

Kemény-e a tusinói föld? — Ez a szólás-mondás a tu- sinói földről szállóigévé vált a vállalatunknál. Ez úgy volt, hogy amikor harmincban, mint tizenhatéves kislány, Moszkvá­ba kerültem, beiratkoztam az Oszszoaviachim (így hívták ak kor a hadsereggel együtt műkő dő szövetséget) ejtőernyős szakosztályába. Állítólag én voltam az első nő a világon, aki felváltva hol a föld alatt, hol a levegőben mozgott. Tust- nó volt akkor a moszkvai ejtő­ernyősök fellegvára. Mivel ke­véske volt a gyakorlatunk, no meg az akkori ejtőernyők sem voltak olyan tökéletesek, mint a maiak, minden ugrás után bizony nagyon kemény „viszont­látás“ következett a tusinói „anyafölddel“. Egy-egy zúzó- dást, vagy kék foltot a testűn kön már észre sem vettük. Ké sőbb, amikor előadásokat tartói tam a fiaimnak — már csak így hívom a komszomollsta if júmunkásaimat — a vállalat „hőskoráról“, ezt is mindig megemlítettem. Nos, mit nem akart az ördög. Amikor néhány évvel ezelőtt éppen Tusinó alatt vájtuk az alagutat, egy hatal­mas földalatti iszap-gócra buk­kantunk. Agyagot, követ, szik­lát már tudtunk vájni, de a nyúlékony, ragadós iszap bi­zony sok gondot okozott. Ahányszor lementem az alag­út ba, a munkások ezzel fogad­tak: „No, Tatjana Viktorovna, hát ilyen kemény ez a tusinói föld.?4* Tatjana Viktorovna Fjodorova az első alkalmazottak közé tar tozott a Metrosztrojnál, annál az üzemnél, amelyet 1930-ban hoztak létre azzal a céllal, hogy felépítse a moszkvai Met­rót. Tizenhatéves korában csil­léket tologatott, földet lapátolt, betont kevert mélyen a föld glatt. A föld mélye, Moszkva büszkesége, a Metró, egy életre a hatalmába kerítette. Ma, negy­vennégy év után a Metrosztroj Igazgatójának a helyettese, a Moszkvai Városi Szovjet és a Legfelsőbb Tanács képviselője, egész sor magas kitüntetés vi selője. • * • — Ma sem könnyű a föld alatt dolgozni, de a kezdet na­gyon nehéz volt. Nem volt gé­pesítés. Látott már maga betont lábbal keverni? Hát mi így ke­vertük. A lelkesedés azonban mindent legyőzött. A párt fel­hívására az első vonal építésé­re több mint <tizenötezer kom- szomolista jelentkezett. Har­minckettőben adtuk át az első állomást. Micsoda öröm volt! Éppen a napokban emlékeztünk vissza erre a napra. Nem vé­letlenül. Éjjel fél háromkor utaztunk egy szerelvénnyel, hogy átvegyük a századik ál­lomást. /vani Jaekovval beszél­gettünk. Vele voltam akkor is, SZEBBÉ, TARTALMASABBÁ TESZIK ÉLETÜNKET Nők a polgári ügyek testületéiben A moszkvai Metró szaladt. Nem volt idő unatkoz­ni. Munka, politikai tevékeny­ség és család. Dolgoztunk és a munkával párhuzamosan nőt­tünk mi is. Politikailag és em­berileg is. Milyen elfogult vol­tam, amikor első ízben bevá­lasztottak a Moszszovjetbe. Di­mitrov elvtárs, aki gyakran járt a metró építői közé, akkor azt Tatjana Viktorovna Fjodorova (A szerző felv.) mondta: „No, Tánya te a szov­jetben nem csak az építőket fo­god képviselni, hanem kineve­zünk a Komintern képviselőjé­nek is. „Aztán jö'tt a háború. Nem állítottuk le a munkát. Persze dolgozóink zöme kény­telen volt katonai zubbonyt öl­teni. Akik maradtak, azokkal folytattuk. Akkor sem álltunk le, amikor a német tankok itt dübörögtek a város előtt. Nem­csak tervteljesítés volt ez, jel­A Kolhoznaja állomás amikor az elsőt adtuk át. Ö még akkor csak gyerek volt, én „már“ tizennyolc éves. Még ma is dolgozik nálunk. Arról beszélgettünk, hogy a moszk­vaiak alszanak és nem is sejtik, negyven méterrel a lábuk alatt most milyen két boldog ember utazik a „hivatalos“ metró sze­relvényen. Száz állomás, száz küzdelemmel, munkával teli szakasz, száz öröm. És közte negyvenkét év. De gyorsan el­(CSTK felv.) kép is. Annak a hitnek a jel­képe, hogy Moszkva sosem ke­rül a fasiszták kezére. Hallotta már ezt a nevet, hogy Frolov? Nem? Nos, menjen el és nézze meg a Novokuznyeckaja állo­mást, ezt a háború alatt épí­tettük. Ha visszajön, elmondom, ki volt Frolov. Elmentem. A moszkvaiak nyilván cso­(CSTK felv. dálkozva nézték a nagyvárosi tömegközlekedéssel járó ember­forgatag közepén a mennyezet­re szegett fejjel álló kíván­csiskodót. A mennyezeten ha­talmas, apró kövecskékből ki­rakott mozatkképek. Gyereke­ket, diákokat, munkásokat áb­rázolnak. Élénk színek, csupa vidámságot, az életet lehelik magukból. — Negyvenegy tele rettene­tes volt. Elveszítettük Kijevet, Harkovot, Szmolenszket. Hitler Moszkva kapuja előtt állt. Leg­nagyobb veszély azonban Le- ningrádot fenyegette. Szeptem­berben sikerült a németeknek bekeríteni a várost és elvágni a „nagy földtől“. A fegyverek, lőszer és élelmiszer utánpótlá­sa a városba szinte lehetetlen­né vált. A fasiszták éhhalálra ítélték a városba zárt három­millió embert. A forradalom vá­rosára a pusztulás árnyéka ve­tődött. A Ladoga-tó befagyása után a jégen szervezték meg az „élet útját". Minden gramm utánpótlást vérrel kellett meg­fizetni. Emberek tízezreit vitte el a kegyetlen fagy ós az éh­ség. Ebben az időben készíti Le- ningrádban Frolov képzőművész azokat a mozaikokat, amelye­ket a Novokuznyeckaján látott. Jéghideg műtermében — fűte­ni csak addig lehetett, amíg a bútorból tartott — kiéhezve alkotta meg életet és boldog­ságot sugárzó művét. A rajzo­kat és a mozaikköveket szó sze­rint marékként hozták ki Le- ningrádból az utánpótlást biz­tosító autósok. Hiszen az autó­kon minden centiméter helyre szükség volt a betegek és a se­besültek elszállítására. Mi itt azután összeraktuk a mozaikké­peket. Hogy Frolovnak hogyan tetszettek a kész mozaikképek? Sosem látta őket. Mire elké­szült művével — éhenhalt. Prákletaja vajna! De az élet nem állt meg. Volt egy mun­kásunk — Nyikolaj Fenomenov — a fronton» mindkét kezefejét elvitte az akna. Élni, dolgozni akart. A háború után az üzem főiskolára küldte. Mérnöki dip lomát szerzett, ma is itt dol­gozik nálunk. Hogy mikor feje­zi be munkáját a Metrosztroj, mikor épül meg a Metró? Eddig 160 kilométert építettünk. A terv 320 kilométer — egyelőre. Moszkva rohamosan terjeszke­dik, még a dédunokámnak is lesz mit csinálnia. Csak bírják szusszal. Persze, minél tovább, annál korszerűbb módszerekkel dolgozunk. Néhány közülük vi­lágviszonylatban is újdonság­nak számít. Egyébként nyilván tudja, hogy a prágai és buda­pesti Metrók építésénél is „be­segítünk“. Tatjana Viklorovna egészen az épület elé kísér. A Kirov ut­ca aszfaltját friss eső perme tezi. — Megenged még egy búcsú- felvételt? — Nem bánom, de gyorsan, mert az eső tönkreteszi a fri­zurámat. Miért nevet? Igaz, hogy életem nagy részét a kö­zösségnek áldoztam, de azért mégis csak nő maradtam. HORVÁTH REZSŐ A Szlovákiai Nőszövetség tagjai aktívan bekapcsolódnak a polgári ügyek testületeinek munkájába s ez jelentős mér­tékben hozzájárul a nők világ­nézeti nevelésének elmélyítésé­hez. A testületekben több mint 2100 nő dolgozik, vagyis a tes­tületek tagjainak mintegy 86 százaléka nő. A rožňavai járás­ban a nőszövetség alapszerve- zeteinek 17 elnöknője egyúttal elnöke a polgári ügyek testü­letének is. Különösen aktívan vesznek részt ebben a munká­ban a poprádi, trebišovi, Spiš­ská Nová Ves-i, Rimavská So- bota-i, Liptovský Mikuláš-i, zvo leni, čadcai és vranovi járás­ban élő nők. A nitrai járásban az SZNSZ 314 funkcionáriusa és tagja vesz részt a polgári ügyek testületeinek tevékeny­ségében. Különösen jelentős a nők részvétele az olyan akciókban, amelyek közvetlenül befolyá­solják az ateista nevelést. Ilye­nek a névadó ünnepségek, a polgári esküvők és temetések. A nőszövetség szervezetei kez- deményezően járulnak hozzá az ilyen ünnepségek méltó meg­rendezéséhez. Túlnyomórészt nők készítik elő a műsorokat, nők szerepelnek az énekkarok­ban, népművészeti csoportok­ban. Ezen a téren példamutató tevékenységet fejtenek ki a poprádi, prievidzai, rožňavai, Banská Bystrica-i, Stará Iiubov- ňa-i, Dolný Kubín-i és čadcai járásokban élő nők. Prievidzán született a felhívás a polgári ügyek testületeinek az SZNF 30. évfordulója tiszteletére ren­dezett versenyére. A polgári ügyek testületei rendkívüli figyelmet szentelnek a gyermekeknek és fiatalok­nak. Az SZNSZ járási bizott­ságai védnökséget vállaltak a gyermekotthonok felett, rend­szeresen különböző rendezvé­nyeket szerveznek a gyerme­keknek, bekapcsolódnak a nyá­ri táborok szervezésébe. A nők több községben csat­lakoztak az „Egy marék tollat“ akcióhoz. Svidníkben, Dolný Kubínban és más városokban és községekben azt a feladatot tűzték ki célul, hogy minden árva kapjon kelengyét, mire családot alapít, illetve felső­fokú iskolában folytatja tanul­mányait. Ez az akció nagyon megkönnyíti a gyermekottho­nokból az életbe kikerülő fia­talok helyzetét. Az SZNSZ tagjainak kezde­ményezésére a polgári ügyek testületei fokozott figyelmet szentelnek az idősebb emberek­nek. Rendszeresen meglátogat­ják őket, ajándékokkal kedves­kednek nekik jubileumaik, a nemzetközi nőnap stb. alkalmá­ból. Nem feledkeznek meg azokról a nőkről, akik részt vettek a párt megalapításában és hosszú évek óta dolgoznak a munkásmozgalomban vagy a nőmozgalomban. Különböző al­kalmakkor bronz, ezüst és arany plaketteket vagy okie­leket adnak át nekik. Fontos feladat a gyermekek és fiatalok számára rendezett különböző ünnepségek színvo­nalának emelése. Ilyen például a pionírfogadalom, a személy­azonossági igazolványok átadá­sa, az újoncok búcsúztatása, az érettségizettek búcsúztatása. El kell érni, hogy ezek az ün- nr égek a családok, az isko­lák és az üzemek közös ügyé­vé váljanak. A polgári ügyek testületeinek munkaköréhei tartozik a fiatalok felkészíté­se a házasságra és a gyermek- nevelésre. Ezt az SZNSZ által szervezett családi iskola kere­tében valósítják meg. Az SZNSZ kongresszusának határozatai alapján a szövetség központi bizottsága foglalkozik a polgári ügyek testülete tag­jainak elméleti és gyakorlati felkészítésével. A közelmúltban Senicán és Rožňaván szeminá­riumokat rendeztek a nők rész­vételéről a polgári ügyek tes­tületeinek munkájában. Hason­ló szemináriumot rendeznek a közeljövőben Prievidzán és más járásokban is. HÉTVÉGE A RÄDIÓBAN _____ SZ OMBATON 7 órakor jelent­kezik a Csehszlovák Rádió ma­gyar nyelvű adásának egy órás zenés magazinja. 10 óra 15 perckor két ba­rokkzenei mű hangzik el: Te­lemann: B-dúr szvitjét a le- ningrádi filharmonikusok ad­ják elő, majd Bach: 3. D dúr csembalóversenyét a Capella Bydgostiens tolmácsolja, vezé­nyel Stanislav Gatonski. A hazai és a külföldi kép­zőművészeti élet eseményeiről tudósít 11 órakor a Művészet- ről-alkotókról c. összeállítás. Hogyan segítik elő a terme­lési értekezletek a hatékony­ság növelését? — riportműsor a Kelet-szlovákiai Vasmű hen­gerművéből. Az adás 11 óra 40 perckor kezdődik. 12 óra 10 perckor az opera­barátok műsorában részletek hangzanak el Beethoven: Fide- lio című operájából. A szociális politika terén el­ért eredményekkel, a nők nem­zetközi évének céljaival foglal­kozik és a hét külpolitikai ese­ményeit kommentálja 13 óra­kor a Tükör c. politikai rádió­magazin. 14 órakor, a Kontaktus idei harmadik műsorában többek között arról hallhatnak, ho­gyan segítik az ostravai Oj Kohómű 3-as üzemének fiatal­jai az üzem vezetőségét, a CSKP KB novemberi ülése ha­tározatainak teljesítésében. A Kontaktus folytatja a testvér­szervezetek életét bemutató sorozatot és a zenei részben sok kedvelt zeneszám hangzik el a hallgatók kívánságai alap­ján. 15 óra 10 perckor kezdődik az Aki tudja írja meg! — cí­mű zenei vetélkedő, egyidejű­leg értékes művészlemezek kisorsolársára kerül sor a múlt hónapi vetélkedő helyes megfejtői között. VASÁRNAP 8 órakor: Albert Schweitzer az orgonaművész — zenés összeállítás. 9 órakor: Rádióegyetem. 9 óra 15 perctől részletek hangzanak el Lehár Ferenc és Huszka Jenő operettjeiből. 10 órakor: Látóhatár — iro­dalmi összeállítás. A műsor Kristályhajó címmel szlovén költőket mutat be: Lili Novy, Jankó Glazer, Matej Bor és mások alkotásait. Beethoven: 5. Esz-dúr zongo­raversenyét Claude Arrau és a* amszterdami filharmonikusok adják elő Bemard Haitik ve­zényletével 10 óra 20 perckor. A generációs problémával foglalkozik a 11 órakor sugár­zott publicisztikai tízperc. 13 órakor: Szívesen hallot­tuk — vidám összeállítás. A termelésben élenjárókat jutal­mazza egy-egy dallal, zene­számmal 14 órakor a Zenés köszöntő. —elmá— Kedvez© eredmények A Cseh Statisztikai Hivatal előzetes közlése szerint a CSSZK elmúlt évi ipari terme­lésének eredményei kedve­zőek. 100,7 százalékra teljesí­tették a bruttó termelés elő­irányzott terjedelmét a CSSZK központilag irányított ipari vállalatai. A termelés az 1973. évhez viszonyítva 5,1 százalék­kal emelkedett. A vállalatok terven felül 2 milliárd 478 mil­lió korona értékben termeltek. Az 1973. évi helyzethez viszo­nyítva a termelés növekedése 16,6 milliárd korona. Az ipari termelésben az ál­lami tervfeladatokat valameny- nyi ipari ágazatban teljesítet­ték — kivéve a hő- és az áramfejlesztést. Az egészség- ügyi termelés 3,8 százalékkal túlteljesítette a tervfeladatokat, terven felül több mint 2 szá­zalékkal teljesítette a tervet a széntermelési, a kohászati, a vaskohászati és a nyomdaipari ágazat. Az építőanyagipar és az üvegipar 101,6 százalékra teljesítette a tervet, az élel­miszeripar 1 százalékkal lépte túl a tervfeladatokat. 1975. I. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom