Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám, kedd
SZOVJETELLENES PROVOKÁCIÓ NEW YORKBAN KISSINGER FEBRUÁRBAN ISMÉT A KÖZEL-KELETRE INDUL? New York —- New Yorkban lövések érték a Szovjetunió, Ukrajna és Belorusszia állandó ENSZ-képviseletének épületét. Három golyó lakóhelyiségekbe talált, ahol ebben az időben emberek tartózkodtak. Csupán a véletlen szerencsének köszönhető, hogy nincsenek áldozatok. Az amerikai sajtó nyíltan megírja, hogy ezt az akciót az önmagát „zsidó védelmi ligának“ nevező cionista szervezet követte el. E szervezet provokációi ismét gyakorivá váltak azóta, hogy „führerjük" Meir Katlané visszatért Izraelből az Egyesült Államokba. Martyinenko, Ukrajna áLlan- dó ENSZ-képviselője erélyes tiltakozást jelentett be John Scálinál, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjénél. Scali sajnálkozását fejezte, ki a történtek miatt és olyan ígéretet tett, hogy az amerikai fél minden tőle telhetőt megtesz a bűnösök felkutatására és megbüntetésére és erőfeszítéseket tesz, hogy ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg. Mint a TASZSZ Szovjet Távirati Iroda írja, az Egyesült Államok képviselője már nem egy ízben tett ilyen ígéretet, viszont a szovjet intézményen és állampolgárok elleni provokációk nem szűnnek meg. A palesztin fegyveresek szabadon engedték túszaikat Párizs —.Hat túszt, négy férfit, egy fiatal nőt és egy kisgyereket tart fogva párizsi Or- ly-i repülőterén az a két arabul beszélő terrorista, aki vasárnap rálőtt az El Al izraeli légitársaság felszállni készülő utasszállító gépére, majd a rendőrökkel vívott rövid tűzharc után a repülőtér férfi mosdójában barikádozta el magát. A mindössze egy irányból megközelíthető mosdóhelyiséget a repülőteret megszálló rendőri alakulatok előbb altatógázzal akarták elárasztani, ehhez azonban Laser-sugárral kellett vol- ha hangtalanul lyukat fúrni a mosdó mennyezetébe. Ettől a tervtől technikai nehézségek miatt elálltak és csupán lehallgató készülékeket szereltek fel. Ezek alapján állapították meg, hogy a fegyveresek korábbi állításaival szemben nem két, ha- hem hat túszt tartanak fogva. A palesztinai felszabadítási Szervezet bűncselekménynek minősítette az Orly-repülőtóren vasárnap történt akciót és elhatárolta magát annak részvevőitől. Párizs Orly repülőterén a palesztin terroristák hétfői# reggel tárgyalásokat kezdtek túszaik fezabadonbocsájtásáról és szabad elvonulásukról. A tárgyalásokon részt vesz Egyiptom párizsi nagykövete, aki Poniatowski francia belügyi államminiszter kérésére vállalkozott a közvetítő szerepére. A két fegyveres röviddel az öilkudozás megkezdése után szabadon bocsátotta egyetlen női túszát és annak négyéves kisgyermekét. Párizs — Legutóbbi jelenté- feek szerint a palesztin fegyveresek hétfőn délelőtt rövid tárgyalás után szabadon engedték valamennyi — számszerint újabb nyolc — tuszukat. (Számukat pontosan csak most lehetett megállapítani.) A fegyveresek — mint kiderült, három palesztin terroristáról van szó — ezután beszálltak az Air Francé rájuk várakozó Boeing- 707-es gépébe, amely röviddel később felemelkedett és ismeretlen irányban elrepült. A gépen hatórás úthoz elegendő üzemanyag volt. Beirut — A Palesztin Felszabadítást Szervezet küldöttséget menesztett Franciaország beiru- ti nagykövetségére, hogy ezzel is kifejezze, elítéli az arab terroristák merényletét — jelentette a Wafa palesztin hírügynökség. A delegáció közölte a Jean- Xavier Clement első tanácsossal, hogy a PFSZ kérni fogja a bűnösök kiadatását, mert felelősségre akarja vonni őket. A Wafa szerint a francia diplomata azt válaszolta, hogy a bűncselekmény „nem érintheti a francia—palesztin kapcsolatokat“. Az Orly-i repülőtér hatóságai közölték, hogy hétfőn egész nap zárva tartják azt a repülőteret, amelyen a terroristák végrehajtották akciójukat. Az Orly-Sud mától ismét üzemel. FBI-botrány > Washington — Az Egyesült Államokban érlelődik az új politikai botrány. A Washington Post közölte: nyilvánosságra kerültek olyan anyagok, amelyek bizonyítják, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a politikai zsarolás céljaira kompromittáló anyagokat gyűjtött neves politikusokról és kongresszusi képviselőkről. Kennedy, Mansfield és McGo- vern szenátorok, Carl Albert, a képviselőház elnöke és sok más amerikai törvényhozó lejáratására alkalmas adatok kerültek Edgár Hoovernek, az FBI volt igazgatójának archívumába. Sok szenátor — köztük Ed- ward Kennedy is — és képviselő követeli, hogy indítsanak alapos vizsgálatot az FBI tevékenysége ügyében. OTTO WINZERT, az NDK külügyminiszterét saját kérésére egészségi okokból felmentették funkciójából. Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke Ottó Winzert, a népek barátsága elmélyítésének és a béke megszilárdítása terén szerzett érdemeiért a „Népek közötti barátság nagy aranycsillagja" érdemrenddel tüntétte ki. Az NDK ú] külügyminiszterévé Os- kar Fischert, a külügyminisztérium eddigi államtitkárát nevezték ki. J. B. CSÁVÁN indiai külügy miniszter hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. HASSZÁN AL-BAKR iraki köz- társasági elnök fogadta a Bagdadban tartózkodó Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ kubai miniszterelnök-helyettes, aki hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodik, közölte: Jacques Chirac francia miniszterelnök elfogadta Fidel Gastro- nak, a Kubai Köztársaság elnökének hivatalos kubai látogatásra szóló meghívását. KEIR HALLGRIMSSON izlandi miniszterelnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba és Kanadába utazott. BONNBAN befejeződött a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai értekezlete. Willy Brandt, az SPD elnöke, volt nyugatnémet kancellár záróbeszédében kijelentette, hogy a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok a jelenlegi nyugatnémet külpolitika egyik legfőbb összetevőjét képezik. PÁRIZSBAN megkezdte munkáját a Francia Kommunista Párt kétnapos ülése, amely a politikai helyzettel és a párt feladataival foglalkozik. ISZTAMBULBAN sikertelenül ért véget az iráni és iraki külügyminiszter négynapos tárgyalása. A tanácskozáson nem sikerült megállapodásra jutni a vitás területi kérdések ügyében. Csupán abban állapodtak meg, hogy későbbi időpontban folytatják az eszmecserét. INDIÁBAN győzelemmel fejeződött be 150 000 kikötői és rakodómunkás béremelést követelő' négynapos sztrájkja. A kikötői munkások szakszervezete elrendelte a sztrájk beszüntetését, de a megegyezés részleteit nem közölték. ATHÉNBAN ciprusi származású egyetemisták tüntettek az athéni angol nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás részvevői „Halál az angolokra“, „Ki a brit támaszpontokkal Ciprusról“ és „Ciprus görög — le a sziget megosztására vonatkozó tervekkel“ jelszavakat írták a brit képviselet bejáratára. Az épületet a szombatihoz hasonló incidensek megakadályozása érdekében erős rendőri erők vették körül. Tel Aviv — A Jedioí Aharo- not című izraeli lap értesülése szerint Henry Kissinger amerikai külügyminiszter február 10-e táján ismét a Közel-Kelet térségébe látogat. Jigal Allon, aki nemrég tért vissza amerikai látogatásáról, közölte, hogy meghívta Kissingert, arról azonban nem volt hír, hogy az amerikai külügyminiszter elfogadta-e a meghívást. New York —■ Mohammed Heikál, a befolyásos kairói Al Ahram főszerkesztője, Nasszer és Szadat egykori tanácsadója a Newsweek című amerikai magazinnak adott nyilatkozatában elmarasztalta Kissinger amerikai külügyminiszter lé- pésről-lépésre haladó közel-keleti diplomáciáját. Szerinte a látszólagos sikerek mögött nincs igazán lényeges előrehaladás. Elsősorban abban Iáit ja Kissinger hibáját, hogy a külügyminiszter külön-külön próbálja megközelíteni a három arab frontállammal — Szíriával, Jordániával és Egyiptommal — kapcsolatos kérdéseket. Amman — Február első hetében Jordániába utazik Szadat egyiptomi elnök — jelentették az ammani napilapok. Hivatalos értesülés szerint ugyancsak februárban Ammanba utazik Asszad szíriai és Nimeri szu- dáni elnök, valamint Szadam Husszein Takriti iraki alelnök is. Asszuán — Hazautazott Asz- szuánból Fejszál szaúdi uralkodó. Fejszál, aki összesen 24 órát töltött a felső-egyiptomi városban, másfél órás eszmecserét folytatott zárt ajtók mögött Szadat egyiptomi elnökkel. A libanoni kormány hivatalosan felkérte az Arab Liga Védelmi Tanácsát, hogy rendkívüli ülésen vitassa meg a Libanon terület* ellen sorozatosan elkövetett izraeli támadások következtében kialakult helyzetet. A védelmi tanács munkájában az arab országok külügy- és hadügyminiszterei, valamint vezérkari főnökei vesznek részt. Párizs — Jó\értesült párizsi forrásból közölték, hogy Jigal Allon izraeli külügyminiszter „a nem túl távoli jövőben“ Franciaországba látogat. A hírrel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a külügyminisztert Jean Sauvagnargues, a francia diplomácia vezetője október végén lezajlott izraeli látogatása alkalmával hívta meg. Bejrut — Fejszál szaúd-ará- biai király a közeljövőben a három arab frontállam és a PFSZ képviselőit csúcsértekezleten látja vendégül Rijadban — adta hírül a Reuter bejrúti arab diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az értesülések szerint a rijadi négyes-értekezlet előtt még e hónap végén külügyminiszteri szintű megbeszélést tartanak az érdekelt felek a szíriai fővárosban. London — Jasszer Aráját, a PFSZ vezetője az angol televíziónak adott interjújában kijelentette, véleménye szerint elkerülhetetlen az újabb közel- keleti háború, mivel Izrael megelőző támadásra készül. A továbbiakban elítélőleg nyilatkozott Kissinger amerikai külügyminiszter lépésről lépésre haladó diplomáciájáról. Véleményünk szerint e diplomácia célja, hogy az arab front széthúzása érdekében szakadást idézzen elő Szíria, Egyiptom és a PFSZ között. Az amerikai stratégia csak háborúhoz vezethet — mondotta Arafat. Megszilárdult Csou En-laj és csoportjának pozíciója Peking — Pekingben közzétették a Kínai Népköztársaság új alkotmányát. Az 1954 óta érvényben lévő, 106 cikkelyből álló alaptörvény helyett az Országos Népi Gyűlés ezúttal összehasonlíthatatlanul rövidebb, mindössze harminc cikkelyből álló dokumentumot fogadott el. A törvénycikkekben az 1954- es alkotmányhoz képest jóval nagyobb szerep jut ma Mao Ce- tung vezette KKP vezető szerepének. Az új alaptörvényterv a KKP KB elnökét jelöli meg a kína fegyveres erők legjobb parancsnokaként. (Eddig az államfői jogkörbe tartozott ez a tiszt.). Az új alkotmány törvényerőre emeli a „kulturális forradalom“ idején keletkezett újdonságokat. Az új alkotmány külön törvénybe iktatja a tacepaók — a nincs Watergate-ijgy, (de van helyette CIA-botrány), és az idei jelentést az Unió helyzetéről Ford elnök terjesztette elő. Mit mondott Ford és mit kellett volna mondania? — talán BOLDOG ÚJ ÉVET? az utóbbi többet foglalkoztatja a közvéleményt. Boldog, kockázatmentes, nyugodt új évet semmi esetre sem kívánhatott. Tömören „Bajban vagyunk“ kijelentéssel kezdte az Unió gazdasági helyzetéről szóló elemzést. Rögtön sietett is megnyugtatni az amerikai polgárokat, hogy azért az Egyesült Államok még nem áll gazdasági csőd szélén. Persze, ez vajmi vigasz számukra, hiszen minden vásárló naponta tapasztalhatja, hogy valóban „baj“ van. Érzik a háziasszonyok és a motorosok, akik többszörös áron veszik az élelmiszert és az üzemanyagot; ugyanígy érzi ezt a több mint 4 millió munkanélküli is. Ford Nixonhoz hasonlóan Ígérgetett az új év kezdetén. Várható volt, hogy a fogyasztók felé tesz látszólagos engedményeket. Ez érthető is, mert amennyiben sikeresen kíván helytállni az 1976-os elnökválasztásokon, már most meg kell szereznie jövendő választóinak rokonszenvét. Tizenhat milliárd összegű jövedelmi adó-csökkentésről beszélt Ford. De azt már bölcsen elhallgatta, hogy még decemberben elvetette azt a javaslatot, hogy terheljék meg 5 százalékkal nagyobb adóval a milliomosok jövedelmét és a legnagyobb monopóliumokat — a munkanélküliek támogatására. Az egyszerű adófizető polgár azonban nem sokáig örülhetett annak, hogy a jövőben kevesebb adót fizet majd. Ford beszédének következő részében jött a hideg zuhany: olyan energiatakarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba, melyek a jövőben elveszik a kedvet a felesleges olajpazarlástól. A vásárló nyelvén ez annyit jelent, hogy valószínűleg ismét emelik az olajárakat. Az már mosit is bizonyos, hogy növelik az importolajra kirótt behozatali vámokat. Ford adócsökkentését hallva megállapíthatjuk, hogy fordulat állt be az elnök gazdaságpolitikájában. ősszel még 5 százalékos adóemelést jelentett be, most ennek az ellenkezőjét cselekedte. Ebből is látszik, hogy minden járható utat kipróbált. Más tekintetben is változott Ford gazdaságpolitikai szemlélete. „Háromfrontos hadjáratot kell folytatni a gazdasági hanyatlás, az infláció és a munka- nélküliség ellen“ — mondotta. Ennél a felsorolásnál a sorrend változása a feltűnő. Érdekes, hogy ősszel még az inflációt tartotta az első számú közellenségnek. Azóta nem mintha visszavonulóban volna az infláció, inkább azért változott a sorrend, mert az infláció-ellenes harc nem hozta meg a kívánt eredményeket. Ford tehát ismét máshol próbálkozik. Sikerrel-e, majd elválik. Beszédének fogadtatása meglehetősen visszautasító volt: Washington utcáin a beszéd elhangzása után Ford ellen tiltakozó csoportok jelentek meg és olyan hangokat hallattak, hogy: sem Ford, sem pedig a demokraták, sem a Fehér Ház nem képes az USA gazdasági életét talpraállítani. Ez pedig csalhatatlan jele annak, hogy újabb áremelkedésektől, munkanélküliségtől, vagyis egyáltalán nem „boldog új esztendőtől“ tartanak. P. VONYIK ERZSÉBET „kulturális forradalom" idején meghonosodott nagybetűs fali- újságplakátok — kiragasztásának jogát. A „kulturális forradalom“ szemlélete fejeződik ki azokban a cikkelyekben, amelyek a „marxizmus — leninizmus —* maocetungi gondolat“ tanulmányozását írják elő? Ami a nemzetközi kérdéseket Illeti, az alkotmány bevezetőjéből 1954. évihez képest kimaradt a „Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz fűződő megbonthatatlan barátság“ rögzítése. Nem épül meg a La Manche csatorna? Párizs — Párizsban nagy csalódást okoztak azok a hírek, amelyek szerint az angol kormány a La Manche-csatorna alatt építendő alagút tervének feladására készül. Nem hivatalos jelentések szerint tegnap már hivatalosan be is jelentették az alsóházban. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy az alagút építési munkálatai már megkezdődtek, s ha az angol kormány lemond e terv megvalósításáról, a két kormánynak jelentős összegeket kell majd kifizetnie az építési munkálatokban részt vevő vállalatoknak kártalanításként. A francia lapok kommentárjaikban elismerik, hogy az angol kormányt elsősorban a rendkívül nehéz gazdasági helyzet ösztönzi a terv feladására. Több lap azonban bizonyos politikai mozzanatokat is lát a mostani angol magatartásban. így a Figaro rámutatott: az angol döntésnek káros pszichológiai és politikai következményei lesznek mind Anglia és Franciaország viszonyára, mind pedig általában Anglia és a Közös Piac kapcsolataira. Annak idején, amikor Pompidou és Heath elhatározta a csatorna alatt vezető alagút megépítését, ezt általában jelképnek tekintették, a kontinenshez való angol csatlakozás jelképének. Most viszont a terv feladása azt a benyomást kelti, hogy Anglia ismét el akar távolodni a kontinenstől. Kommentárunk A z amerikai polgárok az idén ilyen, kérdőjeles újévi üdvözlőlapokat adhattak volna postára ismerőseiknek, mert a kérdőjel mögött rejlő bizonytalanság fejezi ki napjainkban a legélethűbben az amerikaiak általános hangulatét. Az amerikai helyzetkép mindenképpen borúlátásra ad okot. A kép ugyan már évek óta megszokott: folytonos drágulás, munkanélküliség és gazdasági hanyatlás. Csak éppen azok mértéke egyre emelkedő irányzatú. Ha felidézzük Nixon elnök tavaly év eleji üzenetét az Unió helyzetéről, avagy a kongresszushoz intézett üzenetét lapozzuk fel, már a tavaly íródott szövegekben is az említett három szó bukkant fel leggyakrabban. Nixon akkor ígérte: ki kell a válságból vezetni a pangó amerikai gazdaságot. Csakhogy az ország gazdasági baja* mellett „magánügyével“, a Watérgate- botránnyal volt elfoglalva. így aztán nem is csoda, hogy nem bírta végig a sok energiát igénylő küzdelmet, a gazdaság helyreállításáért és a magnószalag-perben folytatott viadalban. Az idei újévi kép csak any- nyiban mutatott mást, hogy
