Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám, kedd

IN AGY ÉJSZAlKA, NAGY NAP (szlovák) Január 24-én az ország több mint 60 városában megkezdő­dik a Dolgozók Filmfesztiváljá­nak td!l szakasza. Ennek kere­tében mutatják be a kolibai stúdió legújabb felkelési témá­jú filmjét, a Nagy éjszaka, nagy nap című alkotást. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a Nagy Honvédő Háború ál landó témája a szlovák iroda­lomnak és művészeteknek. Az eltelt 30 év alatt az alkotók gyakran merítettek témát e kia­lés. Az Alfonz Bednár novellá­ja alapján készült film cselek­ménye a háború utolsó éjszaká­ján és a születő szabadság el­ső napján játszódik. Témája a szlovák nép élethalálharca az emberi civilizációt lábbal tipró fasiszta téboly ellen. A sors­döntő éjszaka az események forgatagába kerülő kis- és nagyemberek jellemének, ma­gatartásának, erkölcsi és poli­tikai helytállásának a próbaté­tele. A cselekmény egy jelleg­Az új szlovák film egyik jelenete; háttérben Marie Drahokoupi- lová. padhatatlan forrásból, így hát nem csoda, ha a filmek — a művészi ábrázolást és az ese­mények megjelenítését tekintve — a három évtized alatt sokat változtak. Míg a felszabadulást követő években az alkotók többsége a felkelést, a háborút csak nagy általánosságokban ábrázolta, s a hangsúlyt első­sorban az emberek hősiességé­re helyezte, ma már lehetővé vált, hogy a tények alaposabb ismeretében vetítsék elénk a történelmi eseményeket és új összefüggésekre rávilágítva ele­venítsék fel a döntő mozzana­tokat. Az utóbbi években az alko­tók általában két vonulatot képviselnek: egy részük a fel­kelést vagy a harc valamely szakaszát viszi vászonra — korhű, dokumentumigényű filmkrónikaként. Ezekben a filmekben a felkelés mentes minden pátosztól, stilizáltság- tól, látványosságtól és regé­nyességtől. Az alkotók másik része viszont az embert állítja az érdeklődés homlokterébe, azt vizsgálja, milyen hatást vál­tott ki az egyénekben az ese­mény, a pusztítással párhuza­mosan hogyan acélosodon az emberek akarata és önfeláldo­zása. Lényegesen hatásosabbak és meggyőzőbbek ezek a mű­vek, hiszen azt vizsgálják-elem- zik, milyen körülmények között bontakoztak ki azok a típusok, zetes szlovák faluban játszódik. A többszálú, epikusán áradó történet az alkotó számára le­hetővé tette, hogy felidézze: a nyugtalan, ellentmondásos na­pokban miként kovácsolódott egységessé a falu lakossága, s bemutassa azokat, akik eladták magukat a németeknek, vagy csakis önös érdekeiket, egyéni boldogulásukat tartották szem előtt, s ügyesen lavírozva hol az egyik táborhoz, hol a másik­hoz csatlakoztak. A rendező az emberi helytállás variációit, ér­telmi és érzelmi okait, az em­ber morális konfliktusait szem­léltetve pellengérre állítja a burzsoá társadalom bomló er­kölcsi normáit, s lerántja a leplet az akkori szlovák értel­miség igazi arculatáról. Stefan Uher rendező szép, részleteiben átgondolt, láttató képzelettel megformált művet alkotott. S ha a filmmel kap­csolatban mégis van megjegy­zésünk, akkor az elsősorban az, hogy az alkotás a művészi megvalósítás szintjét és az áb­rázolási módot tekintve nem hozott semmi újat, csak a fel­kelés élményét, a kor drámá­ját visszavetítő elbeszélő fil­mek számát gyarapította. Fél­reértés ne essék: nem a téma- választást illetően van fenn­tartásunk, hanem a művészi ábrázolást tekintve, a rendező­től a megjelenítés magasabb szintjét kérjük számon. Három Német hadiszökevényt játszik a filmben Stefan Kvietik, aki segíti a partizánokat és a falu lakosságát. történelmi helyzetek, sajátossá­gok, amelyek a harcokban, a küzdelemben meghatározták az egyén, esetleg egy csoport cse­lekvéseit, sorsát. Ezek a filmek az emberi sors művészi magya­rázatait keresik a történelem menetében, a személyiség és a közösség kapcsolatát, szereple­hetőségeit kutatják. Ebbe a vo­nulatba sorolható az új szlovák film is. A Nagy éjszaka, nagy nap című film ihletője a háború embertelenül nehéz időszaka, mérhetetlen szenvedése, vala­mint a Szlovák Nemzeti Fefke* évtized múltán az egykori ese­ményeket felelevenítő elbeszélő filmek helyett joggal elvárha­tó a felkelési vagy háborús té­ma újszerű ábrázolása, a múlt és a jelen életformáinak kon- frontálása, a történelem és a jelen kölcsönhatásának bemu­tatása. A film főbb szerepeit ismert színészek játsszák: Marié Dra- hokoupilová, Anton Mŕečka, Braňo Križan, Stefan Kvietik, az azóta meghalt Elena Zvarí- ková-Pappová és Dušan Blaško- vtó. —ym— Szókincsfejlesztés, helyesejtés, beszédművelés Korszerűsítési törekvések az anyanyelvi oktatásban Az oktató-nevelő munka ha­tékony továbbfejlesztésének egyik alapfeltétele a tanulás­tanítás folyamatának korszerű­sítése. Az alsó tagozatos tantár­gyak között az anyanyelvi ne­velés — a mi esetünkben a magyar nyelv — játssza a fő­szerepet. Ezért az anyanyelvi nevelés és az általános képzés magasabb szintre emelése ér­dekében mindenképpen a ma­gyar nyelv oktatását kell lé­nyegesen hatékonyabbá tenni, hogy ezáltal a többi tantárgy­ban is jobb eredményeket ér­jünk el. Célunk valamennyi iskolafo­kon — az óvodától kezdve egé­szen az érettségiig — minden tantárgy oktatása során a ta­nulók figyelmét fokozatosan anyanyelvűnk gazdag szókin­csére irányítani, hogy saját szókincsüket tudatosan bővít­sék, miközben az ismeretlen és idegen szavak helyesejtésére, helyesírására, valamint beszé­dük művelésére is megtanítjuk őket. Az anyanyelv iskolai el­sajátítása folyamán a tanulók szókincsének tudatos gyarapí­tása, a helyesejtés, a beszédmű­velés és a helyesírás okozza a legtöbb problémát. Az említett nyelvi tényezőknek kísérlettel egybekötött kutatását már meg­kezdtük. örvendetes, hogy az utóbbi években alsó tagozatos pedagó­gusaink zöme aktívan foglalko­zik a tanítási problémák gya­korlati és elméleti megoldá­sával. Ez nem fiktív megálla­pítás, hanem adatokkal igazol­ható tény. Pedagógusaink hoz­zászóltak az 1969—70-es iskolai évben kibocsátott tantervi ja­vaslathoz is, továbbá a vala­mennyi iskolába szétküldött kérdőívre 406 iskolából küld­ték be a választókat, amelyek az anyanyelvi oktatás korsze­rűsítésére vonatkoztak. Értékes válaszaikat felhasználtuk a fon­tos iskolai dokumentumok ké­szítésében. Hangsúlyozzuk: a pedagógusok segítenek a prob­lémák megoldásában. A legtöbb problémát — me­lyet egyetemes problémának is tekinthetünk, s nemcsak a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákra jellemző — az úgynevezett hátrányos hely­zetű tanulók okozzák. A hátrá­nyos helyzetű tanulókat nem az anyagi eszközök hiánya miatt, hanem a szellemi elmaradott­ság, hátrányos művelődési hely­zetük és egyéni képességeik fejletlensége miatt soroljuk eb­be a kategóriába. A visszamaradott tanulók között találunk nagyon jól, jól és »kevésbé jól szituált csalá­dokból származó gyerekeket is. Vannak közöttük értelmisé­gi, munkás- és parasztszármá- zású gyerekek, akik születési rendellenességekkel láttak nap­világot vagy egyéb okok miatt retardáltak; de a leghátrányo­sabb helyzetűek a cigánygyere­kek, akik minden nyelvű isko­lában megtalálhatók, ezért mondhatjuk, hogy egyetemes problémával küzdünk. Az erősen retardált gyerekek nagy mértékben fékezik peda­gógusaink munkáját, s a jobb képességű, valamint a tehet­séges tanulók látják kárát an­nak, ha olyan tanulókkal kell tanítójuknak foglalkozni, akik­nek sem megfelelő szókincsük, sem beszédkészségük, sem he- lyesejtésük nincs. Az utóbbi két-három évben ennek a problémának a megol­dására külföldi tapasztalatok figyelembe vételével korrekciós osztályokat nyitottak hazánk­ban. Ezekben az osztályokban a pedagógusok kevesebb tanu­lóval, más módszerekkel és lassított liftemben foglalkoznak s ezáltal igyekeznek mérsékel­ni az erősen hátrányos helyze­tet. Korszerűsítési törekvés, még­pedig a javából, ugyanis „A természet nem demokratikus, s az ész területén nem tesz mindnyájunkat egyenlővé“ — 'mondja Szent-Györgyi Albert professzor. A korrekciós osztá­lyok bevezetése lehetővé teszi, hogy a közepes, a jó és a ki­váló képességű gyermekekkel — életkori sajátosságaiknak megfelelően — gyorsított ütem­ben és megfelelően foglalkoz­hatnak a pedagógusok. A kor­rekciós osztályba járó tanulók egy két éven belül némileg be­hozzák hátrányukat, felfejlőd­nek és a felsőbb évfolyamok­ban már a normál osztályba jár­hatnak. Elvünk ugyanis az, hogy minden tanulónak egyenlő feltételeket biztosítunk termé­szetes képességeinek teljes ki­bontakoztatására. Ezért vala­mennyi tanulónak az alsó tago­zaton maximális lehetőséget biztosítunk arra, hogy elsősor­ban olvasási készségét fejlesz- sze; ez nem újítás, de ezen be-< lül a szókincs tudatos fejleszté­sével, a szavak helyesejtésével és a beszéd műveléssel tüzete­sebben foglalkozunk. Ez az újí­tás, ez a korszerűsítés. Ezt a három területet a múltban pe­dagógusaink elhanyagolták. Érthető is, hiszen idő szem­pontjából mind a tudatos szó­kincsfejlesztés, mind a helyes- ejtés, mind pedig a beszédmű­velés rendkívül igényes peda­gógiai feladat. Mind a három nyelvismereti alaptényezőt más­más módszerrel kell tanítani az egyes osztályokban. Mielőtt azonban bevezetésére javasla­tot tennénk az Oktatásügyi Mi­nisztériumnak, kísérletképpen néhány iskolában kipróbáltuk és kipróbáljuk. Eddigi tapasz­talataink alapján állíthatjuk, EGYMÁS MEGISMERÉSÉÉRT A csehszlovák—bolgár kulturális kapcsolatokról Az elmúlt esztendőben to­vább erősödtek kapcsolataink a Bolgár Népköztársasággal. A kulturális élet területein is fi­gyelemre méltó eredmények születtek. Valamennyi nagyban hozzájárult a két ország népe művészeti és kulturális értékei­nek mélyebb megismeréséhez, 1974-ben például, egyezményt írtak alá a színház- és a film­művészet kölcsönös fejlesztésé­ről. Baráti kapcsolat létesült az Ostravai Állami Színház és a Várnai Drámai Színház kö­zött. A Bolgáj' Népköztársaság felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából, különösen az év második felében, számos akciót rendeztek hazánkban. A leglátogatottabbak közé tarto­zott az a fényképkiállítás, amely a szocialista Bulgária építésének harminc évét mu­tatja be. Ugyancsak sokan te­kintették meg Atanas Jaranov és Nikolaj Dabov festményeit. A Bratislavai Zenei Ünnepsé­geken az Edling-kvartett ízelí­tőt adott a világhírű bolgár zeneművészet kincseiből. Ostí nad Labemban bolgár kulturá­lis napokat tartottak, melynek keretében fényképkiállítást rendeztek és ugyanakkor bemu­tatkozott a szmoljani énekkórus és zenekar. A prágai Odeon Könyvkiadó a jubileum alkalmából tíz bol­gár költő verseit, gyűjtötte kö­tetbe. A bolgár szépirodalom cseh nyelven címmel sor ke­rült egy érdekes kiállításra is. Bratislavában viszont a bolgár kiadók mutatkoztak be könyv- terméseik legjavával. Filmszínházainkban, a Bol­gár Filmnapok keretében, si­kerrel vetítették A gyökértelen fa című filmet, Hristo Hristov alkotását. A film a Karlové Va- ry-i filmfesztivál egyik fő dí­ját nyerte el. Jelenleg Való Ra- dev rendező a barrandovi film­stúdióval közösen, új filmet forgat, melynek címe: Elítélt lelkek. Az elmúlt évben több kül­döttség is járt hazánkban. Ven­dégünk volt Pavel Matev, nem­zeti művész, a Bolgár Népköz- társaság kulturális minisztere. Képviselőinkkel az együttműkö­dés további lehetőségeiről tár­gyalt. A Bolgár Zeneszerzők Szövetségének elnöke, Dimitrov Petkov, nemzeti művész pedig egy küldöttség élén részt vett a Bolgár Zenei Napokon. —br— hogy sokkal többet képesek a tanulók megtanulni, mint fel­tételeztük. Az újítások beveze­tése inkább a pedagógusokban vált ki bizonyos ellenállást. Ezért elsősorban őket kell fel­készítenünk az újításokra. Akárcsak a matematikában, ha­sonlóképpen az anyanyelvi ne­velésben is új kifejezéseket kell megtanulniuk a pedagógusok­nak. Ez is korszerűsítési törek­vés. Már maga a tudatos szó­kincsfejlesztés és helyesejtés fogalma is meghökkentette a kísérletet végző pedagógusokat. Érthető, hiszen a két kifejezés teljesen új keletű; az elsőt ha­zánkban alkottuk és használtuk először, az utóbbit a Romániá­ban élő magyar nyelvészek (Balogh Dezső — Gálffy Mózes — J. Nagy Mária: A mai ma­gyar nyelv kézikönyve, Krite- rion Bukarest, 1971) használták először. A két kifejezés még nem ho­nos sem az anyanyelvi tan­tárgypedagógia, sem a magyar nyelvtudomány terminológia­rendszerében. A helyesej­tés még nem szerepelt az 1965-ben megrendezett egri ki­ejtési versenyen; a tudatos szókincsfejlesztés kife­jezés pedig a Pedagógiai Kuta­tóintézetben végzett kísérlet cí­me és csak 1968-ban alkottuk és értelmeztük. A beszéd művelést az előbbi két fogalom mellett har­madikként vezettük be az alsó tagozatos anyanyelvi oktatásba. Egyelőre csak két iskolában az 1., a 2. és a 3. osztályban vég­zünk előkísérleteket, melyek­nek eredményei már a kezdet kezdetén is bíztatónak mutat­koznak. A két kísérleti iskola a szlovák fővárosban a Duna utcán és Pozsonypüspökin van. Eleinte a pedagógusok ide­genkedtek tőle, de ma már örömmel, jól és megelégedé­sünkre nagy ügyszeretettel vég­zik a kísérlet gyakorlati részét. Havonként jelentést írnak a kísérletről. El kell árulnunk azt is, hogy a pedagógusok is kísérleti alanyok, az ő teher­bíróképességüket is figyeljük, elbeszélgetünk velük, vélemé­nyeiket figyelembe vesszük. Ez is korszerűsítés. Továbbra is Komensk? szavai és gondolatai jegyében kívánunk munkálkod­ni: „Kutassuk ki és találjuk meg azt a módot, amellyel a tanítók kevesebb munkája mellett a diá­kok mégis többet tanulnak; az iskolában kevesebb legyen a zúgolódás, undor és hiábavaló küszködés, annál több a sza­badidő, az öröm és a szilárd előrehaladás.“ SCHNIERERNÉ WURSTER ILONA Pedagógiai Kutatóintézet 1975. I. 21. Ű J FILMEK KULTURÁLIS HÍREK • Egy szemtanú feljegyzései a Párizsi Kommünről a címe annak a könyvnek, mely a prá­gai Odeon Kiadó gondozásában jelenik meg a közeljövőben. A könyvet korabeli illusztrációk díszítik. ® Jaroslav Bašek művei nagy népszerűségnek örvendenek a Szovjetunióban. Eddig 16 nyel­ven jelentek meg. A Švejket tatár nyelvre már 1932-ben le­fordították. ® Felszabadulásunk 30. év­fordulója alkalmából a Česko­slovenský spisovateľ 30 köny­vet jelentet meg az idén, köz­tük válogatást csaknem 50 ha­zai költő müveiből. • A moszkvai Hudozsesztven- naja Lityeratúra kiadta Karel Capek válogatott írásainak el­ső kötetét. A hét kötetre terve­zett, Jozef és Karel Čapek il­lusztrációival készített kiadás 75 ezer példányban jelenik meg. • Ez év januárjában ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Novij Mir című szovjet folyó­irat. A 100 oldalas jubileumi szám nagy része olyan költő verse, akik eddig is a folyó­iratban publikáltak. • A londoni könyvüzletek­ben megkezdték Marx és En­gels összegyűjtött írásai első kötetének árusítását. Angol nyelven ez lesz az eddigi leg­teljesebb kiadás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom