Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-20 / 16. szám, hétfő
1975. I. 20. EGY HEI A BELPOLITIKÁBAN SZLOVÁKIA KOMMUNISTÁINAK FELADATAI Talán nem is tudatosítjuk eléggé, hogy hazánk további fejlődése szempontjából menynyire fontos volt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavaly novemberi ülése. A nyilvánosság elé a hírközlő eszközök útján viszonylag kevés anyag került, de ebből is minden figyelmes ember világosan láthatta, hogy a KB ülésen pártos, lenini módon megvonták az 5. ötéves terv első négy esztendeje fejlődésének mérlegét. A pártos és a lenini jelző ez esetben annyit jelent, hogy nemcsak az elért és cáfolhatatlan eredményekről esett szó, hanem egyben mindarról, ami további gyorsabb és zök- kenőinentesebb előrehaladásunk kerékkötője. Ezen túlmenően ami természetes, a központi bizottság részletesen kitűzte feladatainkat az ötéves terv utolsó évében, amikor megteremtjük a 6. ötéves tervbe történő átmenet feltételeit. November óta elsősorban hazánk kommunistái, de nemcsak ők, tüzetesen tanulmányozzák a KB-ülés határozatait, párt- és állami vonalon, továbbá a társadalmi szervezetek szintjén megszülettek a programokba, akciótervekbe, határozatokba foglalt első intézkedések, amelyeknek célja a párt vezető szerveinek szavát tetté, avagy ha úgy tetszik, „aprópénzzé“ váltani. Ebben a folyamatban Szlovákiában a további tevékenységre feltétlenül serkentőleg fog hatni az SZLKP Központi Bizottságának január 15—16-i ülése, amely a novemberi határozatokat alkotó módon alkalmazza a Szlovák Szocialista Köztársaság feltételeire. A párt szerveinek és szervezeteinek ezzel kapcsolatos feladatait Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a szlovákiai állami szervek kötődő intézkedéseit Peter Colotka szlovák miniszterelnök ismertette. Erről különben bővebben szó esett a lapunkban is megjelent közleményben. Hadd egészítsük ki viszont azt, amit olvasóink Ladislav Abrahám és Michal Zozufák e KB ülésen elhangzott beszámolójából tudhatnak. Abrahám elvtárs elsősorban a szlovákiai szakszervezetek akcióintézkedéseiről beszélt, amelyeknek célja fokozni a dolgozók kezdeményezését és elmélyíteni részvételüket az irányításban és az igazgatásban. A szakszervezet ösztönözni fogja dolgozóinkat elsősorban a termelés és a munkaszervezés tartalékainak feltárására, a tudományos-műszaki haladásra, az építkezési beruházás feladatainak teljesítésére stb. A legfontosabb azonban az, hogy a szakszervezet új akciót indít, amelynek célja, hogy ebben az évben 1 százalékkal túlszárnyaljuk az ipari termelés tervét és 0,2 százalékkal több anyagot és költséget takarítsunk meg. Remélhető, hogy ez az akció, ha politikailag jól megalapozzuk, eredményes tömeg- mozgalommá válik. Michal Zozulák elvtárs az ifjúság feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a SZISZ figyelme homlokterében áll a termelés minőségének javítása, takarékoskodás az anyaggal, a nyersanyaggal és az energiával és elsősorban annak elérése, hogy a szövetség tagjai, de a többi dolgozó fiatal is az eddiginél még hatásosabban részt vegyen a tervfeladatok teljesítésében és minden ezzel összefüggő feladat valóra váltásában. A központi bizottsági ülés határozatát teljes egészében közöltük s ennek alapján mindenki lemérheti, hogy pártunk valóban konkrétan, tárgyszerűen, tudományos megalapozottsággal és tárgyilagosan szabja meg azokat ar tennivalókat, amelyek nélkül a körülményesebbé vált nemzetközi viszonyok között aligha érhetnénk el mind igényesebbé váló célkitűzéseinket. Tényleg úgy van, ahogy a határozat leszögezi: „ ... kizárólag a dolgozók alkotó kezdeményezésének, a potenciális források és tartalékok maximális kihasználásával lehet sikeresen leküzdeni a tőkés államok piacán történt áremelkedés hatásainak negatív következményeit, teljesíteni a minőségileg új, igényes feladatokat a gazdaság és a társadalom fejlődésében ...“ ÜJ CSEHSZLOVÁK—SZOVJET EGYEZMÉNYEK Az elmúlt napokban Prágában tartózkodott az M. A. Le- szecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettese által vezetett szovjet küldöttség, amely részt vett a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés csehszlovák— szovjet kormányközi bizottságának ülésén. A bizottság ülésén több kulcsfontosságú kérdést vitattak meg. Elsősorban a két küldöttség tájékoztatta egymást az 197G—1980. évi népgazdasági tervek egyeztetésének lefolyásáról, és megállapodtak abban, hogy továbbfejlesztik az együttműködést néhány kiválasztott gépipari szakágban. Jóváhagyták továbbá azokat a javaslatokat, amelyeknek célja szintén a gépipari termelésre vonatkozóan a termelés szakosításának és kooperációjának elmélyítése a következő ötéves tervidőszakban. A tanácskozás során mindkét fél megelégedéssel nyugtázta, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió között sikeresen fejlődik az áruforgalom. Ezzel összefüggésben intézkedéseket foganatosítottak az 1975. évi kölcsönös áruforgalomra vonatkozó jegyzőkönyv követelményeinek teljesítésére. Ezen túlmenően négy egyezményt írtak alá a termelés szakosításáról és a kooperációról különféle gépek és berendezések gyártására vonatkozóan. Leszecsko elvtársat különben látogatása zárórészében fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára is. A bm'áti, szívélyes beszélgetés szintén a népgazdaságj tervek koordinálásáról, a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki együttműködés kölcsönös továbbfejlesztéséről folyt. AZ EGYÜTTMÜKÖDÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Az elmúlt héten háromnapos látogatásra a Magyar Népköztársaságba utazott jo- zef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Kempny elvtárs Németh Károllyal, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával a két ország kölcsönös együttműködésének további lehetőségeiről tárgyalt, valamint kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk fejlődéséről. Kempn^ elvtárs a CSTK budapesti tudósítójának erről a találkozóról az alábbit mondotta: „Rendkívüli figyelmet szenteltünk a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja teljesítésének országaink viszonylatában éppúgy, mint az egész KGST keretében, mivel nézetünk szerint, ami fontos mindkét fél számára, az egyben fontos az egész szocialista közösség számára is. A magyar elvtársakkal való találkozót jelentősnek tartom azért is, mivel néhány nappal ezelőtt Budapesten ülést tartott a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés csehszlovák- magyar vegyes bizottsága, amely állami vonalon foglalkozott azoknak a dolgoknak a megoldásával, amelyeket mi politikai és szervezési intézkedésekkel kívánunk bizto.- sítani. A CSSZSZK és az MNK külkereskedelmi forgalmában a kooperáció és a szakosítás hányadának növelése a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja megvalósításának döntő fontosságú útja.“ (gályj A brazil fakitermelés kilátásai A világ faiparának növekvő nyersanyagszükséglete következtében megnövekedett az érdeklődés a trópusi és szubtrópusi erdők és őserdők faanyaga iránt. A brazil erdőgazdasági hivatal igazgatója a napokban kijelentette, hogy Brazíliában vannak a világ legnagyobb erdőtartalékai, s hogy az ország jelentős szerepet akar vállalni a fa világpiacán. Egy felmérés szerint az évi 110 milliárd dollár értékű fakereskedelemből Brazília 11 milliárd dolláros szállítást vállalhatna. Ez az összeg egyenlő Brazília külkereskedelmi mérlegének jelenlegi hiányával. Híz Gépkocsikiállítás Brüsszelben Az egyre kevesebb eladással és mint több munkáselbocsátással küszködő gépkocsiipar fokozott harcot folytat a piac meghódításáért. A nemrég megnyílt brüsszeli gépkocsikiállítás, az év első szakmai eseménye mutatja, hogy a nehézségek ellenére, vagy talán éppen azok miatt, az ipar minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tesz. A brüsszeli bemutatót minden eddiginél nagyobb területen és fényesebb külsőségek között tartják. Egyes iparilag fejlett országokban tavaly 20 százalékkal esett vissza az eladott gépkocsik száma. A franciák például 13 százalékkal kevesebb gépkocsit vettek, mint egy évvel korábban. A General Motors eladásai 27,2 százalékkal estek vissza, a Chrysler, az USA harmadik óriása, 20 százalékkal kevesebb új autót tudott eladni. A legsúlyosabb helyzetben pillanatnyilag az angol Aston Martin sportkocsigyár van. Miután London visszautasította az állami segély nyújtását, a cég szélnek eresztette munkásait. VG Vasút a nyugat-szibériai olajhoz Befejezéshez közeledik a Ju- gani—Ob folyón keresztül húzódó vasúti híd építése. Itt volt az utolsó vízi akadály a Nyu- gat-Szibériában épülő, 700 kilométer hosszú Tyumeny—Szur- gut közötti vasútvonal útjában. A szibériai olajkitermelés legfontosabb bázisa, Szurgut, eddig csak vízi és légi úton állt összeköttetésben az ország fontos ipari központjaival. Az új vasútvonalból, amely erdőkön és mocsarakon keresztül húzódik, már 600 kilométer elkészült. Az NDK tavalyi eredményei A Német Demokratikus Köztársaság múlt évi gazdasági eredményei összességükben kedvezőek, megfelelnek a célkitűzésnek — állapítja meg a statisztikai hivatal jelentése, amelyet a Neues Deutschland ismertet. A nemzeti jövedelem rekordmértékben, 6,3 százalékkal növekedett a tervezett 5,4 helyett. Az ipari termelés 7,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Az NDK és a KGST-országok kereskedelmi forgalma 11 százalékkal bővült, velük bonyolítja le az NDK kereskedelmének 70 százalékát. Nyugatnémet pénzügyi tervek A Bundestag jóváhagyta az NSZK kormányának pénzügyi terveit, amelyeket a „konjunktúra biztosítása programjának“ neveznek. E tervek kidolgozását az tette szükségessé, hogy erős visszaesés mutatkozik az építőipar, az autóipar és más iparágak termelésében, növekszik az infláció és a munkanélküliek száma. „A konjunktúra biztosításának programja“ jelentős pénzügyi támogatást irányoz elő a vállalatok számára azzal a céllal, hogy egy sor iparágban „felélénkítse az üzleti tevékenységet“. Az új tervek révén a nyugatnémet konszernek több mint 10 milliárd márkához jutnak az adófizetők pénzéből. Megfigyelők rámutatnak, hogy ezek a jelentős előirányzatok segítik a nyugatnémet tőkét abban a harcban, amely az európai gazdasági közösség piacain az egyeduralomért folyik. Bolgár mezőgazdaság A bolgár mezőgazdaságra rendkívül fontos és feszíteit feladatok várnak az 1975-ös évben. A központi előirányzatok szerint a mezőgazdaság termelésének 9,3 százalékkal kell felülmúlnia az idei eredményeket. Elsősorban a húsipari termékek, a tej és a tojás termelése terén kell előrelépni, hasonlóan fontos feladat az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása — írja a Rabotnicseszko Delo. A takarmánynövények termésterületét a jövő évben feltétlenül növelni kell, akár a kenyérgabonák, a napraforgó és a gyapotültetvények rovására is. A 9,3 százalékos mezőgazdasági terménynövekedés előirányzata joggal tűnhet túlzottnak, de a jobb munkaszervezéssel, a műtrágya és az üzemanyagok gazdaságos fel- használásával, a munkafegyelem erősítésével a fenti célok reálisak és elérhetőek — írja a BKP központi lapja. A szocialista országok ipara A KGST titkársága nemrégiben egy adatgyűjteményt tett közzé a tagországok népgazdaságának fejlődéséről, s ebből az iparra vonatkozó adatok áttekintése kifejezően érzékelteti az egyes országok közötti különbségek fokozatos kiegyenlítődését. A termelés indexe Ha az 1950-es évből indulunk ki, akkor 1973-ig a román ipar termelése tizenhatszorosára, a bolgár pedig tizenötszörösére növekedett. Ami a többi országot illeti, az NDK ipari termelésének indexe 623, Mongóliáé 950, Lengyelországé 960, a Szovjetunióé 848, Magyarországé 622, Csehszlovákiáé 593. Ha külön nézzük a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek termelését, akkor a helyzet a következőképpen fest. A termelési eszközök csoportjában. Sokja/la optikai Uj szüléket gyártanak az optikai berendezéseket gyártó varsói üzemben, köztük korszerű mikroszkópokat, a fényképezéshez szolgáló nagyító berendezéseket vagy messzelátókat. Felvételünkön: Az üzemben készült biológiai mikroszkóp, amelynek különleges képernyőjén jól megfigyelhetjük a tárgynak a készülék által felnagyított képét. (Felvétel: CSTK — CAF) ugyancsak 1950-hez viszonyítva, a bolgár ipar 1973-ban huszonnégyszer, a lengyel tizenháromszor, a mongol tízszer annyi eszközt állított elő, a román fejlődés pedig 1972-ben tí- zenkilencszeres volt. Az NDK indexe (1955 = 100) 356, a Szovjetunióé 972, Csehszlovákiáé 746, Magyarországé pedig (1958 = 100] 296. A fogyasztási cikkek csoportjában a bolgár termelés növekedése tízszeres. A mongol index 909, a lengyel 794, a román 889 (1972-es adat), a szovjet 649, a csehszlovák 474, az NDK az 1955-ös alaphoz viszonyítva 291, a magyar az 1958- as alaphoz viszonyítva 294. Az arányok A termelési eszközök aránya az ipar bruttó termelésében Bulgáriában 1973-ban 57,5 százalékot, az NDK-ban 71 százalékot, Mongóliában 47,3 százalékot, Lengyelországban 64,4 százalékot, Romániában 70,7 százalékot (1972), a Szovjetunióban 74 százalékot, Magyar- országon 65 százalékot, Csehszlovákiában pedig 62,6 százalékot tett ki. Érdekes az is, hogy néhány fontos iparcikk termelésében milyen a KGST-országok aránya. A KGST-hez tartozó szocialista országok adják a világ villamos energiájának 20 százalékát, az összes szén 34 százalékát, a kőolaj 16,2 százalékát, a földgáz 21,2 százalékát, az acél 27,1 százalékát, á személygépkocsik 4,3 százalékát, a tehergépkocsik és autóbuszok 10,3 százalékát, a kénsav 22,5 százalékát, az összes műtrágya 30,2 százalékát, a műanyag és szintetikus gyanta 9 százalékát, a vegyi szálak 13,5 százalékát, a cement 24,3 százalékát, a papír 8,9 százalékát és a cukor 24 százalékát. A munkaerő Ezek után érdemes megnézni, hogy e gyors ipari fejlődés következtében milyen ütemben nő az ipari dolgozók száma. A szocialista iparban 1950—1973 között a létszám a következőképpen változott (az adatok ezer főben értendők): 1950 1973 Bulgária 326 1 156 Magyarország 679 1741 NDK 2 104 2 955 Mongólia 14 48 Lengyelország 1 844 4 292 Románia 813 2 483 Szovjetunió 15 317 32 900 Csehszlovákia 1 580 2 665 Ezek az adatok azt mutatják, hogy a fejlődés jelentős részét biztosította a termelékenység, noha különösen a kezdeti években még vitathatatlanul nagy szerepe volt a munkaerőlétszám növelésének. Ami a munka termelékenységét illeti, ha az 1950-es helyzetet 100-zal vesszük egyenlőnek, akkor 1973-ban az index Bulgáriában 450, az NDK-ban (1955 = 100) 282, Mongóliában 275, Lengyel- országban 443, Romániában 582, a Szovjetunióban 401, Csehszlovákiában 368, Magyarországon 268. A beruházások Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy a szocialista országok igen nagy összegeket koncentráltak a beruházások fejlesztésére, hiszen ilyen mérvű termelésemelkedést másképpen nem lehetett volna elérni. Ezt bizonyítja, hogy az 1973. évi beruházások volumene Bulgáriában az 1950. évi tizenötszöröse, az NDK-ban tizenkétszerese, Mongóliában harmincnégyszerese, Lengyelországban tizenegyszerese, Romániában hússzorosa, míg a Szovjetunióban az index 692, Csehszlovákiában 492, Magyarországon pedig 466. Az ipar részesedése a népgazdaság összes beruházásaiból 1973-ban Bulgáriában 41,6 százalékot, az NDK-ban 54,8 százalékot, Mongóliában 21,9 százalékot, Lengyelországban 44,6 százalékot, Romániában 53,3 százalékot, a Szovjetunióban 35,1 százalékot, Csehszlovákéban 38,2 százalékot, Magyarországon 34,3 százalékot tett ki. A felsorolt arányoknál figyelembe kell venni, hogy a szocialista országok ipari fejlődése nem azonos alapon indult, és ennek nyomai természetesen még ma is láthatók, hatása ma is érvényesül. A. I.
