Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám, péntek

NÉHÁNY bSS * SOR BÁN BÍRÓSÁG! DÖNTÉS A WATERGATE-ÜGYBEN Bűnösnek nyilvánították Nixon négy volt közeli munkatársát SZOCIÁLIS INTÉZKEDÉSEK AZ NDK-BAN Washington — Az új eszten­dő első napjaiban a washingto­ni szövetségi bíróság esküdtszé­ke meghozta verdiktjét az ame­rikai történelem legviharosabb politikai botránysorozatát bete­téző Waterga te-perben: három napon áit tartó mérlegelés után kihirdetett döntésével — min­den vádpontban bűnösnek mondta ki az előtte álló volt négy kormánytisztviselőt és fel­mentette az ötödiket, az ellene emelt két vádpontban. John Si- rtca szövetségi bíró előrelátha­tólag két három héten belül hir­det ítéletet a bűnösnek talált vádlottak ügyében. A 13 héten át tartott tárgya­lást lezáró döntés 20—25 évig terjedhető börtönbüntetés kisza­bását teszi lehetővé. A büntető­jogi felelősségre vonás alól el­nöki kegyelem révén mentesí­tett Rtchard Nixon volt elnök három legnagyobb hatalmú egy­kori főmunkatársára: John Mit- chell volt igazságügymíniszter- re, Nixon újraválasztási kam­pány-bizottságának vo,lit igazga­tójára, H. R. Haldemanra, a Fe­hér Ház volt személyzeti főnö­kére és John Ehrlichman volt belpolitikai főtanácsadóra. Mitcheillt 5 vádpontban és há­rom rendbeli hamis tanúzásban találták bűnösnek, egyebek kö­zött a watergatei betörés meg­szervezésében, a tettesek hall­gatásának megvásárlását célzó titkos pénzalap összehozásában és az ügy eltussolására irányu­ló más törvénytelen cselekmé- -n y ok ben játszott szerepéért. Haldemant azonos vádpontok­éban mondták ki bűnösnek, egye­bek között terhére volt írva, hogy a volt elnökkel egyetér­tésben törvénytelen eszközökkel iparkodott felhasználni a Köz­ponti Hírszerző Ügynökséget (CIAJ a Watergate-vizsgálat megakadoly ázására. Ugyancsak hasonló vádpontok szerint és kétrendbeli hamis tanúzásban állapították meg Ehrlichman bűnösségét, aki Haldemannal együtt közvetítette a CIA veze tőinek azt az utasítást, hogy „nemzetbiztonsági érdekekre“ hivatkozva állítsák le a továb­bi nyomozást a Watergate-iigy- ben. Róbert Mardian volt igazság- ügyminiszter-helyettest, a bel- bizottsági főosztály egykori fő­nökét az igazságszolgáltatás akadályozására irányuló össze­esküvésben találták bűnösnek, viszont a mellékes szerepet be­töltött ötödik vádlottat. Ken- neth Parkinsont, az újraválasztá­si kampánybizottság volt jog­tanácsosát felmentették ugyan ezen vádpontban. A verdikt kihirdetését köve­tően adott nyilatkozatában Hal- deman és Ehrlichman „ártatlan­ságát“ hangoztatta, s jelezte, hogy fellebbezni szándékozik a rövidesen várható ítélet ellen. Ehrlichman nem zárta ki, hogy esetleg Ford elnökhöz folyamo­dik kegyelemért. A CBS fehér házi tudósítója szerint Ford elnök „egyik leg­közelebbi tanácsadója“, aki nem engedte megnevezni magát, „gondosan megfontolt verdikt­nek“ minősítette az esküdtszék döntését, amely — a tanácsadó szerint — „megerősíti, hogy Nixon szintén részes volt az összeesküvésben és bűnös volt törvénysértő magatartásában.“ A CBS által idézett elnöki tanácsadó határozott ,,uem“-mel válaszolt arra a kérdésre, va­jon a most bűnösnek talált fő­vádlottak remélhetnek-e kegyel­met Ford elnöktől. A San Clemente i üdülőjében a világtól elzárkózva élő Ni­xon nem nyilatkozott a legbi­zalmasabb munkatársait bűnös­nek kimondó verdiktről, de kör­nyezete jelezte, hogy a volt el­nök valószínűleg véleményt nyilvánít az ügyben. Berlin — Az újév első nap­ján az NDK bán életbeléptek azok a szociális intézkedések, amelyeket az NSZEP Politikai Bizottsága, a Minisztertanács és a szakszervezetek elnöksé­ge közösen határozott el 1974. április 29-én. Ezek értelmében az állandó munkaviszonyban álló dolgo­zók minimális évi szabadsága az eddigi tizenöt munkanapról tizennyolcra emelkedik. Az in­tézkedés több mint másfél mii lió dolgozót érint. A három műszakban vagy hosszú műsza kokban dolgozók évi alapsza­badsága huszonnégy munkanap lesz. Három nap pótszabadság­ban részesülnek a leszázalékol­tak és a tbc-sek, hat nap pót­szabadságot kapnak a világta­lanok. A szocialista iparban dolgo­zóknál az éjszakai műszakok után járó prémiumot napi hét márkára emelik. Azok az épí­tőipari munkások, akik huza­mosabb ideig családjuktól tá­vol élnek, az újévtől ingyenes szállásra jogosultak és a napi különélési pótlékukat hét már­káról kilencre emelik. Egyes foglalkozási csopor­tokban, így például a gyü­mölcs- és zöldségfeldolgozó iparban átlag havi száz már­kás béremelést hajtanak vég­re. A tehergépkocsivezelők kü­lönböző új szociális és pénz­ügyi juttatásokat élveznek. Zavargások Aszmarában Addisz Abeba — Az AFP jól tájékozott forrásból úgy érte­sült, hogy az eritreai tarto­mány székhelye, Aszmara kö­zelében csütörtökre virradó éj­szaka komoly összecsapások voltak az etiópiai hadsereg egységei és az eritreai felsza- badítási front harcosai között. A városban körülbelül egy órán át hallatszott ágyúzás és grá­nátok robbanása. Magában Asz­marában a helyzet továbbra is nyugodt, újra kinyitottak a vendéglők és más nyilvános helyek. Más források szerint titkos tárgyalások folynak az etióp kormány és az eritreai felsza- badítási front képviselői kö­zött. Michael Imru tájékozta­tásügyi miniszter, a kormány küldöttségének vezetője visz szatért a fővárosba, de egye­lőre nem tudni, milyen ered­ménnyel. A központi lapok továbbra sem közölnek semmit az eritreai helyzetről. „Rejtett politikai bomba" ÉRVÉNYBEN A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Kommentárunk Líugo Banzer tábornok 1971 ■* augusztusában megdön­tötte Juan Jósé Torres tábornok mérsékelten baloldali bolíviai kormányát és reakciós katonai diktatúrát vezetett be. A de­mokratikus jogok korlátozásá­val kezdte, rendszere kegyetle­nül üldözi a haladó személyisé­geket. Banzer uralma alatt ro­hamosan rosszabbodott az or­szág gazdasági és szociális helyzete, aminek következtében heves sztrájkok, tüntetések és kormányellenes megmozdulások robbantak ki. Egyesülni kezdtek az ellenzéki erők és több na­gyon komoly megrázkódtatást okoztak a Banzer-rezsimnek. A diktátor a megtorlások fokozá­sával próbálja elejét venni az ilyen irányú fejlődésnek. Az utóbbi 'etekben újabb támadá­sokat ii. Szett a lakosság de- mokrr. 'kus jogai ellen és tucat­jával tartóztatta le politikai el­lenfeleit, lemondta az 1975-re hirdetett választásokat s a po­litikai pártok után a szakszer­vezeteket is betiltotta. A Banzer-kormány már 1973 márciusában felújította azt az 1969-ben hatálytalanított tör­vényt, amely lehetővé teszi a kormányén en es t ev é k em ys égg el gyanúsítható személyek letar­tózta lását és fogva tartását, esetleg harminc évig terjedő szabadságvesztéssel való bünte­tésüket. Ennek ellenére egy el­lenzéki tiszti csoport 1973 már­ciusában kísérletet tett Banzer terrorkormányának megdöntésé­re. A készülő felkelés élén And- reas Selich ezredes, korábbi bel­felszabadításáért harcolt az amerikai gyarmatosítás ellen. Sandinot a jelenlegi Somoza elnök apja 1934 ben végeztette ki. Somoza elnök újévi rádió- és televíziós beszédében kije­lentette, hogy a fegyveresek akciójában négy személy éle­tét vesztette. A 13 túszt, köz­tük Nicaragua külügyminiszte­rét már szabadon engedték. A nyolc gerilla 14 társával együtt ötszázezer dollár váltságdíj fe­jében Kubába repüli. Tokió — Újévi sajtóértekez­letén Miki Takeo miniszterel­nök kijelentette, arra törek­szik, hogy az 1972-ben kiadott pekingi japán—kínai közös nyilatkozat szellemében fej­lessze a kapcsolatokat Kíná­val. Ugyanakkor reményét fe­jezte ki, hogy minél előbb helyreáll a légiforgalom Tokió és Tajvan között. A japán saj­tó év eleji jelentése szerint Miki Takeo miniszterelnök és Mijazava külügyminiszter elha­tározta, már január folyamán felújítja Pekinggel a béke és barátsági szerződés megkötését előkészítő diplomáciai tárgya­lásokat és az év közepére te­tő alá hozza a szerződést. Japán politikai körökben hangsúlyozzák, a Tokió—Pe- king közeledés sikere nem annyira a béke és a barátsági szerződés előkészítésétől függ, mint inkább attól, a kínaiak hajlandók lesznek a magas- szintű — lehetőleg miniszter- elnöki — látogtásra a szerző­dés aláírása kapcsán. A nagy kérdés az — mutatnak rá a japán fővárosban — hogy Kí­na, amely sürgősnek tekintette a béke és barátsági szerződés megkötését Tanaka volt minisz­terelnökkel, hajlandó-e ugyan­erre Miki Takeóval, akinek kormányában fele-fele arány­ban vannak képviselve a Kína iránt baráti érzelmeket táplá­ló, iletve a Tajvant támogató, Pekinggel szemben ellenséges magatartásra helyezkedő ele­mek. Kormányforrások úgy íté­lik meg, hogy a japán—kínai kapcsolatok kérdése „rejtett politikai bomba" a japán kor­mánypolitikában, amely felbo­ríthatja a konzervatív párt egymással szemben álló frak­cióinak átmeneti fegyverszüne­tét. Ecevit Cipruson Ankara — Ecevit volt tö­rök miniszterelnök Ciprusra, Famagusztába utazott. Nemhi­vatalos látogatása során Denk- tasnak, a ciprusi török közös­ség vezetőjének vendégeként ellátogat a sziget több körze­tébe és felkeresi Nicosiát, a fővárost is. Mint ismeretes, Ecevit szeptemberben történt lemondása óta Törökországnak csak ügyvivő kormánya van. ügyminiszter állt. Az összees­küvést azonban leleplezték, sok tisztet letartóztattak, SeJichet pedig vallatás közben halálra kínozták. Röviddel utána Banzer tábornok átvette a fegyveres erők főparancsnokságát és leg­közelebbi munkatársait bízta ingatag helyzetben meg magas katonai tisztségek betöltésével. A Banzer-kormány 1973 szep­temberének második felében 89 szakszervezeti vezetőt tartózta­tott le azzal a váddal, hogy „marxista összeesküvést szőttek a katonai kormány megdöntésé­re“. A szakszervezeti vezetők azonban erélyesen visszautasí­tották ezt a vádat és felhívták a figyelmet arra, hogy a reak­ciós kormány vádaskodásával olyan helyzetet akar teremte­ni, amely lehetővé tenné neki a bolíviai munkásmozgalmi szervezetek felszámolását és fő­ként a Bolíviai Munkásközpont (COBJ tevékenysége felújításá­nak megakadályozását. A múlt év elején a Banzer- kormány rendeletet adott ki, amely lehetővé tette a legfonto­sabb élelmiszerek árának és a közforgalmi viteldíjaknak a két­szeresére való felemelését is. Az ország valamennyi nagyobb városában tüntetések robbantak ki az áremelkedés ellen. A Banzer-kormány azzal reagált a tüntetésekre, hogy az ország egész területén elrendelte a rendkívüli állapotot. Százakat tartóztattak le s egyesek közü­lük máig sincsenek szabadlá­bon. A bolíviai kormány már júliusban újabb összeesküvés leleplezését jelentette be. Az összeesküvők állítólag át akar­ták vonni a hatalmat s ebben az ellenzéki politikai szerveze­tek segítségére számítottak. A kormány sejteni engedte, hogy a készülő összeesküvés élén G. Praio és L. Lopez ezredesek, a katonai ellenzék vezetői áll­tak, akik állítólag már június 5-én puccsot kíséreltek meg. A készülő puccs hírével kapcso­latban július végén egy La Paz-i titkos összejövetel lö részvevő­jét és a politikai pártok, szak- szervezetek és diákok vezetői­nek tízeit tartóztatták le. November 9-én további hír lá­tott napvilágot egy Banzer-rend- szer elleni összeesküvés előké­születeiről. A rendőrség letar­tóztatta Jósé Patina Ayoroa ez­redest, lakásépítész és város­rendezési minisztert, akit az­zal vádoltak, hogy a Santa Cruz tartományban kitört katonai— polgári kormányellenes lázadás élén állott. Ezek után új kato­nai kormány alakult, majd ezt követően Banzer tábornok be­szédet mondott, amelyben be­jelentette, hogy a fegyveres erők 1980-ig fogják gyakorolni a közigazgatási és politikai ha­talmat és a kormány teljes el­lenőrzését, s hogy nem tartják meg az idénre meghirdetett ál­talános választásokat. Elnöki különrendelettel betiltotta az összes politikai pártokat s a szakszervezeti funkcionáriuso­kat felszólították, hogy azon­nal mondjanak le tisztségeikről. Ezzel a valóságban a szakszer­vizeteket is betiltották. A San­ta Cruz-i felkeléssel összefüg­gésben több száz személyt tar­tóztattak le. A demokratikus erők e döntésre tiltakozó sztrájkokkal válaszoltak, ame­lyeket a hadsereg erőszakosan elnyomott. Az ország helyzete nagyon feszült. A demokratikus erők követeléseinek előterében a demokratikus jogok jelújítá­sa, a politikai foglyok szabadon bocsátása és a bérek, fizetések olyan emelése áll, hogy leg­alább az élelmiszerek drágulása előtti időszak életszínvonalát őrizzék meg. Banzer tábornok kormánya kereken visszautasítja ezeket a követelményeket. A közelmúlt­ban egy La Paz i sajtóértekez­leten a diktátor kijelentette, hogy nem ad közkegyelmet, amely lehetővé tenné valameny- nyi politikai fogoly szabadon bocsátását és kitart a november elején elrendelt antidemokra­tikus intézkedései mellett. E helyzetben Bolíviában tovább tart, esetleg még fokozódik is a feszültség. A bolíviai lakos­ság nagy részének helyzete egyenesen elviselhetetlen és ezért senkit sem lep meg, ha a közeljövőben további akciók­ra kerül sor Banzer elnök kor­mánya ellen. JÁN BLANSKÍ ECUADOR nem vesz részt a latin-amerikai országok külügy­minisztereinek és az Egyesült Államok külügyminiszterének Buenos Airesben tartandó ta­nácskozásán, ha az Egyesült Ál­lamok jóváhagyja a kereskedel­mi reformról szóló törvényter­vezetet. Az ecuadori kormány azért hozta ezt a határozatot, mert az új latin-amerikai tör­vényjavaslat szankciókat helyez kilátásba az olajtermelő" orszá­gokkal szemben. GERALD FORD amerikai el­nök James Lynnt nevezte ki a Fehér Ház új költségvetési főnőkévé. Hivatalba lépéséig Lynn megtartja eddigi tisztsé­gét a lakásügyi és városfejlesz­tési minisztérium élén. RÓLAMU LEROY', az FKP Po­litikai Bizottságának tagja, az Humanité főszerkesztője a lap vezércikkében közölte, hogy 1974-ben 85 000 fővel növeke­dett a kommunista párt taglét­száma. 1947 óta nem csatlakoz­tak ennyien egy év alatt a pá rthoz. FULBRIGHT szenátor, aki 30 év után távozik az amerikai szenátusból, melyben 15 évig a külügyi bizottság elnöke volt, kjjelentette, hogy pillanatnyi­lag az Egyesült Államok gazda­sági helyzete hasonlóan inga­tag, mint az 1933-as világgaz­dasági válság idején volt. ALDO MORO olasz minszter- elnök felszólította az olasz szakszervezeteket, hagyjanak fel béremelésköveteléseikkel. Moro szerint csakis a szakszer­vezetek és a kormány együtt­működésével oldható meg az olasz népgazdaság válságos helyzete. A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG országaiban tavaly január éá november között összesen 14 millió munkanapot sztrájkoltak a munkások. A munkabeszünte­tésekkel leggyakrabban bér­emelést, a munkakörülmények megjavítását, munkabiztonsági intézkedések bevezetését köve­telték. DÓM MINTOFF máltai minisz­terelnök mintegy 80 millió dol­láros hajógyár építési tervét ismertette újévi beszédében. A beruházást, amely a maga ne­mében a legnagyobb lesz a Földközi-tenger térségében, négy arab ország támogatásával valósítják meg. PORTUGÁLIÁBAN az ideigle­nes kormány elfogadta az 1975- ös állami költségvetési tervet. A költségvetési kiadások kisebb összeget irányoznak elő kato­nai kiadásokra. A hadikiadások korlátozását az afrikai gyar­matosító háborúk befejezése tette lehetővé. A VOLKSWAGEN nyugatnémet autógyár hét napra elbocsátotta 86 000 alkalmazottját. A tavalyi 15 000 fős elbocsátást követően jelenleg az autógyár 111 000 al­kalmazottat foglalkoztat. A FORINT árfolyamát január elsejétől 6 százalékkal emelték a szabadon átváltható valuták­hoz viszonyítva. Az amerikai dollárt 21,75 forintért váltják be. HOLLANDIÁBAN közvélemény­kutatás szerint az idén a lakos­ság 95 százaléka újabb áreme­lésekre számít. Callaghan Lusakában Lusaka — James Callaghan brit külügyminiszter megbeszé­lést folytatott Lusakában a Délnyugat-Afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) képviselőivel. Az angol politikus közölte a fel- szabadítási szervezet megbí­zottjaival, hogy a munkáspárti kormány törvénytelennek te­kinti a dél-afrikaiak jelenlé­tét Namíbiában (Délnyugat-Af- rikábanj és reményét fejezte ki, hogy a találkozó elősegíti az ország teljes függetlenségé­ért folytatott küzdelem sike­rét. Mishek Mynongo, a SWAPO elnökhelyettese a találkozót mérföldkőnek nevezte a szerve­zet harcában. Managua — Nicaraguában to­vábbra is érvényben marad a rendkívüli állapot — jelentette ki újévi rádió- és tv-beszédé- ben Analusio Somoza elnök és hozzátette, hogy mindaddig fennmarad, amíg a kormány felelősségre nem vonja a múlt pénteki terrorista akció elkö­vetőit. Az akció végrehajtói a „ni- Caragual felszabadítási front“ fegyveresei, szervezetüket Au­gusto Sandinoról nevezték el, aki 1927-től 1933-ig Nicaragua

Next

/
Oldalképek
Tartalom