Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-08 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó
JÖVŰ vasércet. Légin egsárgult lap- sszú évszázadok jtelmes szövevé- . Kereste az ér- zerszámot kovávasbánya, amely 'Idolgozó részi e- '0 millió korona •.lovákiai Vasmű- vastartalma 32 i után eléri az d véért nem árt lényegesen ala- is kifizetődőnek azt bizonyítják, Kgalább negyven r>n ez még nem ok nagy családközei ezer em- >/égz) teendőit a befejezéséig elpártbizottság el- 3, bogy az (izem nek meg a szo- rendezések léte- en fejezték be a z értéke másfél lelő helyiségeken ha csupán a ílnk létszáma, 8 linden negyedik 5 tehát, milyen utás, a különbö- még nem szólóink jogos kulyes alapon épí- jldott. Mint aho- l>en, ebben a te- jcialista munka- tnyilag 23 mnn- 11 már elnyerte izációs brigádot elsorolást Simár nyi szakma köpve a geológusoely a pártbizott- ;ág ösztönzésére nyékét ér el. ital ez a bánya, részben feldol- et. S ha az épí- előfeltétel meg- érc hagyja el az A KIVÁNDOROLTAK földien kezdtük Burkus Jánus „A f ö ki művesszövet k ezet megalapításának gondolatát nálunk már 1948—49-ben felvetettük. A háború előtti években a falu földművelői közül is sokan jobb sorsot reméltek. Amerikába vándoron tak. A gazda nélkül maradt földeken ezekben az években néhány földművelő közösen kezdett gazdálkodni, majd 1952-ben 140 taggal megalakult a szövetkezet. 1954-ben a kellő támogatás hiányában azonban A rövid visszapillantást Burkus Jánostól, a rozsnyöi járásban található Hrhovi (Tornagörgői) Egységes Földművesszövetkezet mai elnökétől kaptuk, aki 1957- ben a szövetkezet létrehozásánál szintén jelen votlt. —> Kezdetben nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeni. Én akkor már a vezetőség tagja voltam, majd 1960-ban, egy kétéves mező- gazdasági tanfolyam elvégzése után átvettem a növénytermesztés irányítását. Ekkor már a gépesítésre is gondolhattunk. Ebben az évben két traktort vásároltunk, és átvettük a Moldavai GTÁ itteni részlegét. A gazdálkodásban egyre jobb eredményeink születtek. Az 1963-as év különösen emlékezetes marad számomra. Nemcsak azért, mert ekkor választottak meg a szövetkezet elnökévé, hanem azért is, mert ebben az évben értük el először az egy munkaegységre A Tnrnagörgrii Efsz korszerű irodaháza, amely 3,5 millió korona beruházással készült feloszlott, a H0 hektárnyi gazdátlan földet pedig 22 tag továbbra is közösen művelte. Ez a helyzet 1957 őszéig tartott, mikor a község lakossága belátta, hogy kis parcellákon gazdálkodva már nem tud lépést tartani a fejlődéssel. Ekkor az egész község összefogott és 20Ö taggal megkezdtük a közös gazdálkodást." jutu tervezett jövedelmet, ami persze évről évre növekedett. Az elért eredménynek mindenki örült, örültek az alapító tagok: Hanesz Im jós, Elek János, Fehér Sándor, Nagy Sándor és a többiek, akiknek a bizalma az elért eredményekkel párhuzamosan növekedett. — fts ma? A szövetkezet mostani tagjai hogyan gazdálkodnak? — A kezdeti nehézségek már mind a múltba veszlek — folytatja Burkus János. —• Ma a járás legjobb szövetkezetei között tartanak nyílván bennünket. Néhány eredmény, ami bizonyltja ennek jogosságát: a múlt évben gabonából átlagosan 34 mázsás hektárhozamot értünk el, ami járási viszonylatban, az adott természet! feltételek mellett nagyon jó eredmény. Burkus János nem kis büszkeséggel sorolja tovább az adatokat, azokat, amelyek arról is meggyőznek bennünket, hogy az idén megérdemelten részesülitek magas kormány kitüntetésben. — Váratlanul ért bennünket a kitüntetés, a osehszio* vök kormány, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága által adományozott Vörös Zászló, amit az eddigi, főleg az 1973-ban eléri eredmények alapján kaptunk. Tudjuk viszont, hogy a kitüntetés és az elismerés egyben kötelez is bennünket ... A Tornagörgői Egyseges Föld művesszövetkezet korszerű irodaépülete a falu szélén áll. Az elnöki iroda ablakából szép kilátás nyílik a dimbes-dombos falu szebbnél szebb utcasoraira, házaira. — Az új házak csaknem mind a szövetkezeti tagoké, s a faluban lévő legtöbb gépkocsit a tagság vásárolta — mondja az elnök, mikor látja elismerő tekintetünket, amellyel az új házakat vizsgálhatjuk. — Sok minden kellene még, a gépparkunk is hiányos és elavult, s persze az igényeink is növekednek. Fokozatosan és ésszerű gazdálkodási módszerekkel azonban mindent megvalósí* tunk. Ez sem, lesz könnyű feladat, viszont könnyebb mint a kezdeti évek nehézségeinek leküzdése volt ak, kastélyok — új szerepkörben t 1904 ben Jel épült n. kastélyok, Legtöbb dőlt szazadok ke- '<őlcsapásoí alatt, megmaradtak, azok rsadalmi rendszer- g elvesztették ere- dóikat. Már csak st idéző műemlé- imbólumok. Ma) küldetésük, ahogyan azt egy Krasznahorkát ismertető kis könyvecskében olvashatjuk, tanúbizonyságot tenni azoknak a névteleneknek a szorgalmáról, munkássá- yáról és kézügyességéről, akik a vár történelmi és művészi értékeit létrehozták, s hirdetni azokat a jogtalanságokat és sérelmeket, amelyek a kizsákmányoló rendszer évszázadaiban a jobb- ágysorban élő népeket érték. Az egyetemes emberi kultúra értékes kincset ezek a műemlékek. Ápolni, gondozni kell őket. A betlérl kastélyban erről beszélgetünk György Tibor igazgatóval, a vár és a gyönyörű épület jelenlegi „urával“. — 1963-ban kezdtük a vár rekonstrukcióját. Az első két szakasz már elkészült, és most vesszük át a harmadik, a gótikus rész kivitelezési tervét, amely szerint majd a tilinai Pamiatkóstav a munkálatokat végzi. Három- négy év múlva a várnak ezt a részét is megnyitjuk a közönség számára. Restaurál- tattuk a bútordarabokat is, és saját műhelyünkben folyamatosan konzerváljuk az egyéb berendezési tárgyakat. — Évente mintegy száznegyvenezer ember jön Krasznaliorkára. Ennyi látogatóval, a bajmócin kívül, egyetlen vár sem dicsekedhet. Sok a külföldi érdeklődő, főleg Magyarországról. Megcsodálják a mauzóleumot is, amely egyetlen ilyen jellegű sírbolt hazánkban, sőt Európában is párját ritkítja. — Ami ezt a kastélyt illeti, 1953-ban nyitottuk meg, és azóta is nagy népszerűségnek örvend. Két szép tervünk van az elkövetkező időszakra. Szeretnénk a kastély néhány földszinti helyiségében olyan szobákat berendezni, amelyek a ki- zsákmányólt réteg, a szolgák, a cselédek lakáskid- túráját demonstrálnák. A másik tervünk az angolpark• ru vonatkozik. Rekonstruálni akarjuk, bár így is Csodála• György Tibor tosan szép. A kivitelező az olomouci Flóra lesz, és az egész körülbelül harminc- harmincöt millió koronába kerül majd. Á beszélgetés után a kastély felé vettük az irányt, hogy egy rövidke órát elmúlt századokban töltsünk. A szél egy szökőkútból jel- törő vízsugárral játszik, ofy- kor meglebbenti suttogó Öreg tanúk, a fák ezersztnű- re festett dús haját, A Kucserák Arpád, a szövetkezet üzemgazdásza Fejes Viktor, a -zövetke zet elnöke sarteiHHsr volt a falu Ősz hajú, középkorú ember ül előttünk. Dlhá Ves (Hosszúszó) község helyi nemzeti bizottságának elnöke — Hricko Sándor. — Azt akarják tudni, milyen volt a múlt, mit fejlődött a falu a felszabadulás óta eltelt 30 évben? — ismétli meg mintegy önmagának kérdésünket Hricko Sándor, majd elgondolkodva folytatja. — Itt is olyan, mint csak nem minden faluban, ahol az emberek nagyrészt föld művelésből és különböző alkalmi munkából éltek. Hosz szúsző egy völgyben fekszik, a Szőlőhegy, Nyisztron és Borzút hegyek alatt. Ha esett az eső, a hegyekből le zúduló víz mind a faluban gyűlt össze, így ilyenkor a falu sártengerré változott. Hosszúszó .1944. december 26 án szabadult fel. Hricko Sándor a falu felszabadítása óta vezetett krö inkájában lapozgat. — Ebben minden benne van, igy nem tévedhetek mondja, de az az érzésünk, hogy feleslegesen lapozgatja. Az évszámok.'H és adatokat emlékezetből is pontosan sorol ja. — Fontos dátum számunkra 1952, a szövetkezőt megalapításának éve. 1954-ben kigyulladtak a fények a mi falunkban is. Hosszúszó lakosai a múltban és a jelen ben is szorgalmas emberek voltak. A felszabadulás után azonban az akaratukhoz lehetőség is társult, lehetőség a rendszeres munkára és terveik megvalósítására. A 60 as évek végére a falu teljesen újjáépült, ezért új kultúrház és új üzlet építésére is gondolhattak. 1969-ben mind kettő elkészült, és 1970-ben már korszerű óvod^ ls működöt! a faluban. Ahogy növekedtek a lehetőségek e> emelkedett a lakosság életszínvonala, úgy növekedett a kulturális igény is. Ma a falu 197 házában 202 darab újságra fizetnek elő, s a rádió és a televízió szintén csaknem minden házban megtalálható. A község lakosai kétségkívül sokat köszönhetnek a helybeli szövetkezetnek, de erről bővebben már Fejes Viktorral, u hosszúszói Aranykalász társult egységes földművesszövetkezet elnökével és Kucserák Árpáddal, a szövetkezet üzemgazdászával beszélgettünk. — 1973. március 1-én Ardó, Csoltó, Lekenye, Borzóla. Kecsős és Hosszúszó szövetkezeteinek társulásával! egy 3572 hektáron gazdálkodó, nagy mezőgazdasági üzem jött létre. A központunk itt vau Hosszúszén — mondja Fejes Viktor, akivel a szövetkezet irodájában beszélgettünk. Beszélgetés közben szemünk akaratlanul is rátévedt egy hímzett zászlóra, amelyen ez a szöveg áll: „Ha összefogunk közös munkánkban, gazdag és kulturáí lesz a nép. Ez a mi célunk, ami nem is kevés.“ A hímzett zászló a magyarországi Szalonna község Tokörnyéke Termelőszövetkezet ajándéka, amellyel a hosszúszói s.:ö »etkezet már több éve baráti kapcsolatot tart fenn. Ez a mondat viszont már nemcsak a hosszúszói és a szalonnal szövetkezetek barátságára és közös munkájú ra vonatkozik, hanem az egy éve társult szövetkezőire is — Aki be akarja járni a hét gazdasági udvart, annak 85 kilométert kell autóznia — mondja Kucserák Árpád, hogy könnyebben elképzelést nyerhessünk a szövetkezet nagyságáról. Ebben a nagy gazdaságban lehetőségünk nyílik a növénytermesztés és az állattenyésztés szako sítására, a korszerű termelési módszerek bevezetésére Búzából hektáronként 40 mázsás hozamokat értünk e) és a többi növény termesztésében is jó eredményeink vannak. A szétszórt gazdasági udvarok központi irányítása ma még elég sok nehézségbe ütközik- Van viszont egy jó lehetőség arra, hogy a központ számára minden gazdasági udvar könnyen elérhető legyen, és fordítva Szerelnénk egy központilag irányított rádió adó- és ve vőállomást kiépíteni, ami egyelőre a jövő reménye, de megvalósítjuk. A fiatal üzemgazdász szaval meggyőzően hatottak. Ilyen szaktudással és lelkesedéssel ezt, és a többi tervei is bizonyra maradéktalanul teljesítik. Az oldalt írták és szeHcesztették: Lob emez István, a rozs«yói Bányászati Múzeum igazgatófa, Balogh P. Imre, oí Bodnár Gyula, Pákozdí Gertród. * A felvételeket Tóthpál Gyula készítette. I 1 III I í I I I ■ 11-1 / /1 \ Í 7 ‘ 1 I hl \n || a 1 ■ I ■isipB 5 " <■ lom ..■ j T m s J ■ 1 * f ! I i I ■ J SSL 4 Wh & m iIP mB 4- . * .(Hl J 1, i ja A' m - w é M • ' ;'v"'
