Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-01 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
A napokban jelentették be, hogy folynak a munkálatok Málta szigetország új alkotmányának kidolgozásán, és a szigetország fejlődésének úi szakaszához ér: köztársasággá kiáltják ki Máltát, mely kilép a Brit Nemzetközösségből. Erről az 50 tagú parlament vagy népszavazás dönt kétharmados többséggel. Mivel Dom Min- toff miniszterelnök munkáspárti kormánya 1971 óta több sikert könyvelt el a brit kizsákmányoló politika elleni küzdelemben, biztosra veszik, hogy a javaslat megkapja a kétharmados többséget. Ez a szigetország legújabb kori fejlődésének harmadik állomását fogja jelenteni: Málta brit gyarmatként 1921-ben belső önkormányzatot kapott és csak 1964-ben nyerte el függetlenségét a Brit Nemzetközösség keretében. Köztársasággá válása és kilépése a Nemzetközösségből végleges szakítást jelent Nagy-Britanniával. Meiitetől Máltáig Máltát évezredekkel ezelőtt (kb. 1. e. 1200-ban) a föníciaiak alapították, s ősi népe az évezredeken át itt megforduló barátokkal és ellenségekkefl keveredett. Föníciai eredetük folytán a karthágóiak is jogot tartottak a szigetre, amelynek kikötőiben gyakran időztek ógörög, majd római hajók. Máltát már a görögök így emlegették: Melite, azaz mézsziget, mert híres volt különleges arómájú mézéről. Időszámításunk szerint 870-l>en hosszú időre az arabok vetették meg itt a lábukat, s hatásuk mind a lakosság kultúrájára, mind építkezésére rányomta bélyegét. Egyébként az araboktól kapta másik nevét: Maltekhere, valamint a lakosság nyelvét, a máltait. A máltai nyelv az arab déli dialektusának egyikéből alakult, idegen behatással, de latin ábécét használnak a máltaiak, a külföldiekkel pedig angolul és olaszul érintkeznek. A sziget- országot a saját nyelvükön Mohának nevezik. Viharos történelmi események zajlottak le, míg Melitéből Málta lett. A középkorban a normán Roger lovag szervezett a szigeten államot, majd később szicíliai királlyá kiáltva ki magát Máltát is a Szicíliai Királysághoz csatolta. Ám ez a birodalom is felbomlott. Az arabok egyébként továbbra is veszélyeztették Málta életét, ezért 1530-ban letelepedett itt a johannita lovagrend, amely Rodoszról kiűzetve itt kolostorerődöt épített és eredményesen védte a szigetet az arab támadásoktól. Később a harcias johannita vagy máltai lovagrend is ,,megszelídült“ és kénytelen volt visszatérni eredeti rendeltetéséhez — a betegápoláshoz. Pedig Máltának továbbra is kellett volna védelem. 1798 történelmi fordulópont éve Málta történetében. Ettől datálódik az újkori hódítók versengése a szigetországért A bevehetetlen erőd Bonaparte Napóleon 1798. június 9-én annak az óhajának adott kifejezést, hogy szeretné, ha a francia hajóhad „megpihenhetne“. Málta kikötőiben. Mivel a sziget elöljárósága elutasította az Európa-szerte retteget hódító császár kérését, Napóleon a maga sajátos módján reagált a szokatlan fogadtatásra. A helyi hatóságok rádöbbentek, hogy elhamarkodták döntésüket, de késő volt, mert június 11-én már lealázó békeegyezményt kellett aláírniuk Napóleonnal s Málta francia birtok lett. Igaz, nem sokáig, mert amikor Nelson admirális 1798. augusztus 24-én tönkreverte a francia hajóhadat, a máltaiak is mozgolódni kezdtek függetlenségük visszaszerzéséért. 1802-ben máltai küldöttség ment I.ondonba, hogy védelmet kérjen az angoloktól a franciák ellen. A különben óvatos máltaiak nyilván nem is sejtették, hogy az oroszlán barlangjába sétáltak. A brit gyarmatosítók már akkor tisztában voltak Málta stratégiai értékével és jelentőségével későbbi hódításaik folyamán. Elárulja ezt Nelson tengernagy egyik levele: „Már most előrelátom Málta jelentőségét Indiába nyomulásunk szempont fából ... Málta uralása lehetővé teszi behatolásunk fokozását a Keleten és Itália déli ré szén.“ t«y a XIX. században angol gyarmattá, „elsüllyeszthetetlen anyahajóvá“, „bevehetetlen erőddé“ vált Málta, a görög mondavilág Odüsszeuszának a íöldje. A függetlenség útján A brit gyarmatpolitikusok kizárólag stratégiai célt szántak Máltának s siszta légierő és a hitleri Luftwaffe az angol csatagépekkel. Mussolininak az az álma, amelyet egyszer így fejezett ki: „Málta érett almaként hull lábunk elé,“ sohasem teljesült. A máltaiak átvészelték a háborút, mely szigetüket sem kerülte el, hisz 14 ezer tonna bomba hullott a szigetországra. Málta gazdasági bajai a háború után fokozott mértékben jelentkeztek. A szigetország gyönyörű, színpompás természeti környezetű, a turisták valóságos paradicsoma, de terméketlen. A történelemben egy időben ugyan virágzott a földművelése, de ezt csak annak köszönhette, hogy messziről hajóval szállították ide a termőföldet, ami természetesen költséges luxus.. A szigetország fő gondja ezért a foglalkoztatottság. A jellegzetes helyi kézművesipar, mint például a csipkeverés, halászat a lakosság jelentékt€> len részének tud megélhetést biztosítani. A 105 ezer főre becsült munkaképes lakosság 67 százalékát a fejletlen ipar foglalkoztatja, 6,2 százaléka a mezőgazdaságból él, 7,7 százaléka pedig a különféle szolgáltatásokban nyert alkalmazást. Évente azonban mintegy tízezer ember kénytelen kivándorolni, hogy vendégmunkásként keressen megélhetést, mert a hazai föld mostoha hozzá. A legtöbbel» Ausztráliában telepednek le. A fő gazdasági ág ezért a keresekedelem. Ez késztette a máltai kormányt a hetvenes években a Londonnal szembeni fokozott követelésekre, majd függetlenségi törekvésre különösen azóta;, hogy 1971-ben Dom Miníoff ellenzéki munkáspárti kormánya győztesen került ki a választásokból. Az új miniszterelnök már 1972-ben tárgyalásokat kényszerített ki Angliával a támaszpontok bérleti díjának felemeléséről. London eredetileg nevetséges összeget kínált fel Málta műszaki megsegítésére, de Mintoff kormánya hajthatatlan maradt: ragaszkodott az évi 14 millió font sterling bérleti díjhoz. A tárgyalások London konoksága miatt sokáig elhúzódtak, de közbelépett a NATO. Szintén érdekelve a támaszpont fenntartásában, vállalta a 10 százalékos különbözet, vagyis 1 millió 400 ezer font sterling megfizetését Máltának, hogy meglegyen a 14 millió font sterling. A máltai—brit megállapodásnak volt még egy kitétele, amely szerint Málta fenntartja magának azt a jogot, hogy a bérleti díjat a font árfolyamának megfelelően módosítsa. A font lebegtetése következtében ugyanis Málta súlyos gazdasági károkat szenvedett. Válaszúton A független köztársasággá válás és a Nemzetközösséggel való szakítás újabb szakaszt jelent Málta törekvéseiben. A szigetország radikálisabban kívánja alakítani a maga jövőjét, noha pillanatnyiing számtalan nehézséggel néz szembe. La Vallettában az arab stílussal keveredett viktoriánus, aranysárga színben pompázó épületek már a régmúltat idézgetik. Málta önálló utat kíván követni, együttműködve valamennyi országgal, amely erre önzetlenül késznek mutatkozik. Vonatkozik ez elsősorban a szocialista országokra, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a földrajzi tényezőket: Málta Szicíliától 90, az észak-afrikai országoktól 300 kilométerre terül el. Miután a jelek szerint kenyértörésre kerül sor Angliával, ami azt jelenti, hogy Londonnak távlatilag evakuálnia kell, Dom Mintoff kormánya bezárja a kapukat az amerikai behatolás elől s inkább Líbia és Egyiptom segítségét, illetve a velük való együttműködést veszi igénybe. Sőt, Kína is ajánlkozott 300 tonnás, illetve még nagyobb vízkiszorítású tartályhajók éuí- téíére Máltának, illetve a máltai kikötők korszerűsítésére, mert a máltai kereskedelem egyik kerékkötő,e éppen az, hogy kikötői nem kénesek befogadni modern, nagy hajóka Málta elhatározása bizonyos vákuum kialakulását jelenti a jövőben. A külföldi monopol uniókkal egy húron psndülő ellenzéki Nacionalista Pórt aligha lesz képes az önállósulási tíi rekvősek megakadályozására. A NATO-orszáiíok azonban egyebek kö zött gazdasági kényszer alkalmazásával megkísérelhetik ©tántorítani Máltát alól a szándékától, hogy megszüntesse a támaszpontokat, ame lyeknek fenntartása mindenképpen ve szélyezteti az ország szuverenitását. Dom Mintoff kormánya válaszút előtt áll: az ország nemzeti érdekeit, függetlenségét és szuverenitását csak úgy lesz képes megvédeni, ha szó rosan felzárkózik a Szovjetunió vezette szocialista országok és az ún. harmadik világot képviselő felszabadult országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak mellé. L. L. Memzeťkôzôsségbôl 9 GazdasáMrit hadihajó és cirkáló helikopter a La Valletta-i kikötőben La Valletta főtere gi nehézségekkel a jövő kapujában • Egy ősi nép önálló életet kezd úgy odaláncolták az anyaországhoz, hogy a szigetország elvesztette önálló arculatát, s gazdasági téren elmaradott és a briteknek teljesen kiszolgáltatott függvénnyé vált. A Gozo és Comino szigetekkel együtt 316 négyzetkilométer területű és 330 ezer lakosú szigetország népe nehezen viselte sorsát s főként a második világháború után passzív ellenállással, majd sztrájkokkal fejezte ki elégedetlenségét, amiért London a belső, korlátozott önkormányzatot is megvonta Máltától. További tag szakad ki a Brit A szigetország lakosságának függetlenségi törekvése nyilván szerves része volt a világszerte fellángoló nemzeti felszabadító mozgalmaknak, másrészt logikusan összefüggött a máltai nép keserű világháborús tapasztalataival és szenvedéseivel. Málta stratégiai jelentőségét ugyanis nemcsak az angolok ismerték fel a múlt században, hanem századunkban az olaszok terjeszkedésének is a célja lett. A sziget ugyan sohasem került fasiszta uralom alá, de légiterében ádáz légicsatákat vívott az olasz fa